Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
XLVII. évfolyam, 230. szám 1991. október 1. Kedd óra: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A beteg is segítse a gyógyulást Híre elég egymillióról Ózdon Ismeretes, hogy november elején kihelyezett kormányülés lesz Miskolcon. Az ország vezetése közvetlen közelről ismerkedhet a térség, megyénk és a szomszédos Heves megye helyzetével, égető gondjaival. Ezek sorában minden valószínűség szerint az egyik legfontosabb téma lett volna Ózd és környékének elhúzódó foglalkoztatási problémája, az a gazdasági mélypont, amelytől a kohászváros sokadik nekifutás után sem tud elrugaszkodni. Ám a kormány nem várt november elejéig, legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jelenleginél is nagyobb munkanélküliség elkerülése érdekében egyedi válságkezelő intézkedésekre szánja el magát. A kohászati tevékenység részbeni újraindításához egymilliárd forinttal járul hozzá. Pontosabban a már megadott előleghez 980 milliót szavazott meg, hogy legalább a gazdaságosan működtethető egységek maradjanak talpon, illetve némely üzemek korlátozott kapacitással működhessenek tovább. Másrészt feladatául tűzte ki a foglalkoztatási gondok enyhítésére, kezelésére felállított bizottságnak: mielőbb dolgozza ki koncepcióját illetve tegye lehetővé a beérkező pályázatok gyors elbírálását. A kormány tehát a segítségnyújtáshoz időpontot kínáló novembert sem várta meg, megérezve a gazdasági, foglalkoztatási nehézségekből fakadó feszítebbségen túl a kétségkívül mind jobban érzékelhető pszichés feszültségeket is. Nem sokkal e döntés után dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter a következőképpen kommentálta a kormány elhatározását, amivel Ózd segítségére sietett: Két választási lehetőség volt a város és környéke elhúzódó válságának, elsősorban a munkaerőhelyzet javításának megoldására. Egyrészt a nagyarányú és gyors átképzés. Körülbelül hétezer dühös ember átképzéséről kellett volna gondoskodni, ám ettől új munkahelyeik még nem születtek volna. A másik, a meglévő (vagy megvolt) munkahelyeken hozzásegíteni minél több ózdit a helybeni kenyérkeresethez. Ehhez is, ahhoz is pénz kellett, ám ismerve a jelenleg kialakult ózdi képet, még ez sem számít hosszútávú megoldásnak. Ha ott helyben azt mondják,hogy csak arra elég ez az egymilliárd, hogy év végéig elodázza a bajokat, én azt mondom, legalább húsvétig elégnek kell lennie ennyi pénznek. Az igazi bajokat súlyosbítja, hogy nagyok az ellentétek a vezetők között, a helyi önkormányzattól kezdve az üzemek vezetői között egyaránt. Példaként mondhatom, hogy a hasonló gondokkal küszködő Dunaújvárosban sokkal könnyebben kilábalnak a válságból, mert egységesebbek a vezetés szándékai. Pedig a munkahelyeken itt is díjazható elképzelések fogalmazódnak meg, állítom, fantasztikus jó fejek munkálkodnak. És ez az, amiben bízni lehet, bízni kell a kimagasló értéket képviselő felkészültségben. Röviden, akik bíznak Ózd talpraállásában, a jelenleginél kedvezőbb, a város és környéke egészének megújulásában, a megoldást nem, vagy nemcsak milliárdok befektetésének függvényében látják. A gyógyuláshoz a betegnek is hozzá kell járulnia, akarnia kell. Nagy József Mentőöv Emlékszem, évekkel ezelőtt - még a múlt rendszerben - az ózdiak egy mindenevő motorral rukkoltak elő, amelyet akkor egy Ladába építettek bele. Az egykori Tervhivatal egykori elnökének mutogatva kijelentették: ez a jövő, ez más, mint a kohászat, több annál, a motor akár étolajjal is elmegy. Csak éppen pénz kell sorozatgyártásához ... Nos, pénzt nem kaptak hozzá, pedig mekkora ötlet volt - a motorgyártás hamvába hullt. Mint annyi más Ózdon. De követelés, kérés, fenyegetés mindig volt. Korábban is, most is. Az egymilliárd forintos támogatás - amelyet múlt heti ülésén szavazott meg a kormány az ózdi kohászatnak - pillanatnyi mentőöv. Arra elég, hogy ideig-óráig felszínen tartsa az iparágat Ózdon, de arra nem, hogy megmentse, hogy kihúzza a mélyvízből, a kátyúból. Mentőövvel evickélni a tó, vagy a folyó közepéről a part felé, fárasztó, kimerítő, süllyesztő ... Úszni kellene megtanulni, nem a bedobandó mentőövre várni. A pénzügyminiszter valahogy úgy fogalmazott: több sültgalamb nem repül Ózd felé. Hát, nem oly biztos ... A munkanélküliség fenyegető rémét, sztrájk kilátásba helyezését emlegetve bármi előfordulhat. Akár egy újabb galamb kopasztása és sütése is . .. Mint már többször, mint most is ... Szóval, a város szivében levő holt gyárat ismét srarnak hívhatják, bár a kohór'vegleg TtyugdlVOTtfll. tudomy'hányszor elmondatott: csokid és kizárólag odaságos termelőegységeket kell meghagyni, a többit felejteni kell. Eddig, nem felejtették! Erősebb volt az ózdi lobby, bármilyen racionális gazdasági számításnál. A kohászat tehát kohászat marad. Az egymilliárdból ideig-óráig el lehet élni. Megélni nem. Félő, hamar elfogy a pénz, és akkor újból ott a város, ott a gyár, ahol a part szakad. Felejteni kellene a vasgyártást, félre a tradíciókkal, másra, jobbra van szükség. Mondjuk, egy úszómesterre ... És olyanokra, akik úszni szeretnének. Mentőöv nélkül .. . I. S. Nem a kormány lakája — mondja az államtitkár kontra köztársasági hivatal? Nem a legkedvezőbb előjelekkel készülődik Borsod- Abaúj-Zemplén a novemberi, kihelyezett kormányülésre. A megyei közgyűlés és a köztársasági megbízott hivatala között ugyanis ellentétek feszülnek. Erre engednek következtetni a megyei önkormányzat múlt heti ülésén elhangzott kijelentések és ezt támasztja alá dr. Gyulai Gábor államtitkár, köztársasági megbízott nyilatkozata, aki tegnap fogadta lapunk munkatársát. — A megyei önkormányzat és a köztársasági megbízotti hivatal között — mondotta az államtitkár — egyáltalában nem felhőtlenek a kapcsolatok. A közgyűlés és annak vezetője a közelmúltban barátságtalan lépéseket tett velünk szemben, amelyeket mi egyszerűen provokációnak tartunk. Június harmadikán, amikor ebben a hivatalban (amelyben korábban ugyan a tanács volt elhelyezve, de mindenképpen állami tulajdon) a megyei közgyűlés elnöke megszüntette az áramszolgáltatást. A szünet délelőtt több, mint két órán keresztül tartott. Szeptember 26-án, a megyei közgyűlésen Szabó György a személyemet sértő és lejáratásomra irányuló kijelentéseket tett. Felszólalásokra reagálva felhozta, jó-e, ha a kormány ülésén az asztal mindkét oldalán a kormány emberei ülnek. Állította, hogy egy kormányzati tisztviselő — s ezzel rám célzott —, aki felelősséggel tartozik a kormánynak, úgymond, nem dörgölheti gazdája orra alá annak hibáit. Szabó úrnak tudnia kellett, hogy mint a megyei közgyűlés választott vezetője, ő is jelen lesz a kormány ülésén, s ott jogában áll hozzászólni. Ígéretet tettem rá, hogy a megyei önkormányzat által összeállított írásos anyagot a saját magunk által készített tanulmány mellett, változatlan tartalommal továbbítjuk a miniszterelnöki hivatalhoz. Ugyanakkor a kormányülést előkészítő koordinációs értekezleten egyértelműen kijelentettem, őszintén és kritikusan tárom majd fel a kormány ülésén a térség gondjait, s mindazt a nyomasztó terhet, amelyet az eltelt négy évtizedből örökségként kaptunk. Dr. Gyullai Gábor a későbbiekben kijelentette: — Az elmúlt rendszerben én nem töltöttem be olyan tisztséget, amelyben módomban állt volna „kitanulni” a szervilis magatartást. Így kikérem magamnak az olyan kijelentéseket, amelyek engem a kormány lakójaként kívánnak beállítani. Az ilyen jellegű kijelentés rosszindulatot takar és alkalmas arra, hogy a helyi közvéleményt megtévessze, a jó szándékú összefogást megakadályozza. Ezért az ilyen és hasonló tartalmú megnyilatkozásokat visszautasítom, azok ellen határozottan tiltakozom. U. J. 47 éve a megye * minden településén: Önállóság van — pénz nincs Utat keresnek a kis faluk Egy esztendő telt el a helyhatósági választások óta. Az eltelt időszakban gyökeresen megváltozott a települések és a megyei önkormányzat viszonya, kapcsolata. A korábbi közös tanácsok megszűntével, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 348 önkormányzati testület látott házellátásáhai. • (Folytatás a 2. oldalon) Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, a polgármesterek körében. Ez a posta már nem az a postai szállítási üzem Miskolcon Tájékoztatóra hívta tegnap Kertész István, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatója a sajtó munkatársait. Abból az alkalomból, hogy bemutassa a csütörtökön hivatalosan is átadásra kerülő szállítási üzemüket. (Folytatás a 2. oldalon) Vagyonátvétel, lakásnévjegyzék, utcanevek A miskolci közgyűlés előtt tegnap Csaba Tamás polgármester vezetésével tanácskozott a miskolci önkormányzat közgyűlése. Elsőként az önkormányzati vagyon átvételének helyzete, az ezzel kapcsolatos további feladatok kerültek napirendre. Ez a munka javában tart, ez év februárjától a polgármesteri hivatalon belül önálló szervezeti egységként létrehozott vagyonkezelő és vállalkozási osztály közreműködésével, s a megyei vagyonátadó bizottság döntéseinek figyelembevételével. Ám, amint az a hozzászóló képviselők, valamint a különböző bizottságok véleményéből is kiderült, még igen sok a tennivaló. Nem beszélve a tisztázatlan kérdések soráról. A környezetvédelmi bizottság képviselője vetette fel például azt, hogy a Bükki Nemzeti Park nem tartozik az önkormányzathoz, ám a rajta keresztüli folyó néhány patak, vagy például Ómas(Folytatás a 2. oldalon)