Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
Í BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA I Újra a jog asztalánál Némelyek nagyon szívesen hivatkoznak rá úton-útfélen, 1 sok Magyarországon a jogász, a jogot értő ember. Aztán amikor valamit értelmezni kell, mégis óriási a tanácstalanság, no persze nem a jogászok körében. Egyik olvasónk leveléből: ‘ ,,már eddig is sokat olvastam a kárpótlási törvényről, a kárpótlási jegyek felhasználásáról, és az éppen elég volt ahhoz, hogy körbefogjon az ismeretek labirintusa. A kérdésem nagyon egyszerű: a kárpótlási jegyet át lehet-e adni lakásvásárlás céljára a gyerekeknek? Gondolom sok szülő van, aki nem saját sorsát nézi, hanem az albérletben, munkanélküli-segélyen sínylődő gyermekeit szeretné segíteni.” Úgy érzem, az ilyen levélre nem szabad a tényszerűség ridegen hivatalos stílusában válaszolni, arról nem is szólva, hogy a válasz semmi vigasztalót nem tartalmaz. Dr. Azari Bertalan, a kárrendezési hivatal megyei vezetője levélírónk felvetése kapcsán elmondta, a kárpótlás alanyi jogon jár, tehát azt illeti meg, akit a kár ért, ennélfogva a jogalkotók is arra gondoltak, hogy földvásárláshoz, állami bérlakások megvételéhez, valamint privatizációs vásárlásokhoz legyenek felhasználhatók a kárpótlási jegyek. Pontosabban, nem helyettesítik a pénzt, nem ruházhatók át a gyerekekre, lakásvásárlás céljára, ha azok mégoly nehéz helyzetben vannak, akkor sem. A rendszerváltozás óta több lényeges intézkedés született a hadifoglyok, a málenkij robotra elhurcoltak, az 1956- os forradalom után megtorlásban részesültek szenvedéseinek enyhítése érdekében. Az ország anyagi erejéhez mérten igyekszik kárpótlást nyújtani a történtekért. Teszi ezt most azokért is, akiket földjüktől, vagyonuktól jogtalanul megfosztottak, a most kezdődő kártalanítással. Dr. Azari Bertalan, a kárrendezési hivatal vezetője szerint nem levélírónk az egyetlen, aki az elszenvedett fájdalmak, fájdalmas tagosítások, államosítások után most sem önmagára gondol. Ez a generáció sohasem volt a saját sebeit nyalogató, önsajnáló fajta. Amit vállalt a hatalommal szemben, nem önmaga boldogulásáért tette. Sőt üldözötté, kárt szenvedetté vált, általa évtizedekre messzire került a jog asztalától. Most viszont joggal érezhetné úgy, hogy rajta a sor, kárpótlást, nem privatizációt, hanem reprivatizációt követelhetne, visszakérhetné a mostanra lerobbant, lehasznált üzletet, gazdasági épületet, szemet szemért követelhetne az elszenvedett kínzásokért, amit átélt. Ehelyett többen is közülük az utánunk következőkért, azok jövőjéért aggódnak, nekik juttatnák azt is, amit ők érdemelnének. Mert látják, átlátják, milyen nehéz újra talpra állni országnak, családnak egyaránt. Nagy József (___________) Vegyes vállalat hasznosítja a zeolapnt A médiáknak nem kell félniük az elbocsátástól Budapest (ISB/R. S.) Magyar-német vegyes vállalat alakult a hazai zeolitvagyon kibányászására és hasznosítására. A Mád térségében található több mint 10 millió tonna ásvány igen sokféleképpen felhasználható, s komoly kereslet mutatkozik iránta a fejlett országokban is, így az immár Zeotrade nevű gazdasági társaság alkalmazottai megnyugodhatnak: senkit sem küldenek el az Országos Érc- és Ásványbányák (OÉA) volt üzeméből. A társaságot pénteken délelőtt mutatták be a fővárosban. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a céget az OÉA, a mádi önkormányzat és a német Hydro Trade cég alapította, s az összesen 334 millió forintos alaptőkéből 200 millió forint illeti meg a külföldi tulajdonost. Az önkormányzat része egy 36 millió forint értékű ingatlanban fejeződik ki, amíg az ásványbányák vállalat a 93 millió forintra értékelt mádi üzemét vitte be a társaságba. A megállapodás szerint a Hydro Trade cég az első évben 30 ezer tonna zeolitot ad el a különböző piacokon, s így ez durván 30 millió forint nyereséget hoz majd a társaságnak. Ez, figyelembe véve a múlt évi 80 milliós veszteséget, igen komoly előrelépést jelent a mádiak életében. A fejlesztési elképzelések szerint a termelés egy-két év alatt mintegy 80—100 ezer tonnára emelkedik, s így lehetőség lesz újabb dolgozók felvételére. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a négy borászati társaság és két bányavállalat székhelyeként is nyilvántartott, 3100 lakosú tokaj-hegyaljai községben ma 400 családban élnek munkanélküliek. Nem megoldás, haladék Csak 1993-tól kérik a Herman épületét Tegnap délelőtt a miskolci városházán tájékoztatta sajtó munkatársait az önkormányzat képviseletében Csoba Tamás polgármester, z egyház képviseletében pedig dr. Kovács Endre püspök a Herman Ottó Gimnázium visszaadásáról folytatott tárgyalások eredményeiről. Az iskola épületének régi és jelenlegi tulajdonosa között, már tavaly év végén (Folytatás a 2. oldalon) Épület gilisztázóknak (3. oldal) Nem a Magyar Közlöny volt a hibás kormányszóvivői sajtótájékoztató Budapest (ISB, D. Á.) Lemondta az alelnökjelöltséget a tv-nél, illetve a rádiónál Chrudinák Alajos, Peták István, illetve Király Edit, Rózsa T. Endre és Sediánszky János. (Talán még emlékeznek, a tv harmadik jelöltje Bányai Gábor volt.) Antall József a jelöltek nyilatkozatát elfogadva kifejez(Folytatás a 2. oldalon) Oroszországgal 6-8? Oroszországnak meg kellene engedni, hogy csatlakozzon a G—7-ekhez, azaz a világ hét legfejlettebb államának csoportjához, G—8-ra kiegészítve azt — jelentette ki Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke pénteken a davosi világgazdasági fórumon. Az AP—DJ jelentése szerint Attali azt is felvetette, hogy Európa valamennyi nemzetét egyetlen hatalmas gazdasági közösséggé kellene integrálni. A svájci üdülőhelyen hagyományosan minden évben megrendezendő eszmecserén két másik felszólaló — Karl Otto Pöhl, Németország és Paul Volcker, az Egyesült Államok központi bankjának volt elnöke — túl korainak értékelte azt, hogy Moszkva teljes jogú tagja lehessen a heteknek, illetve vele együtt nyolcaiknak. (MTI) Az Észak-Magyarországnak nyilatkozott a munkaügyi miniszter. Az interjú a 3. oldalon olvasható. Úthálózatunk fejlesztése negyedszázados lemaradást kell behozniuk Budapest (ISB) A tervek szerint a harmadik évezred elejéig mai áron 325 milliárd forintot fordítanak a hazai utak fejlesztésére, s emellett 120 milliárdot költenek a hálózat fenntartására. Bár e két összeg első hallásra meglehetősen nagynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy útjaink állapota folyamatosan romlik, s az összesen 155 ezer kilométer hosszúságú hálózat fejlesztése igen sokba kerül. A kérdés csak az, honnan tesz erre pénzt, s milyen mértékben drágítják majd az autózást az elkövetkezendő évek kiadásai. Az útalap törvénytervezetének készítői hat forrással számolnak: így pénzt remélnek az üzemanyag értékesítését és felhasználását terhelő befizetésekből; a gépjárműadóból, a közutakat kezelő állami szervek által kirótt díjakból és bírságokból: az útalap pénzeinek kamataiból, vagyonértékesítésből, az állami költségvetésből. Jóllehet, a száraz felsorolás sokféle érdekességet rejthet, az autósokat valószínűleg mégis az izgatja, hoz-e változást az üzemanyagárakban a törvény elfogadása. Érdekes módon a jelenlegi tervezet közvetlenül nem tér ki e problémára, csupán felsorolja azokat az összegeket, amelyeket a benzin és a gázolaj árából az útalap számlájára kell majd átutalni. A 86-os, 92-es, 98-as és 95-ös oktánszámú motorbenzin esetében literenként egységesen 5 forint 20 fillérben határozzák meg ezt az összeget. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelőre, legalábbis az útalapról szóló törvény elfogadása miatt, nem kell tartani az áremelkedéstől, hiszen ma is ennyit kell befizetni a motorbenzin literje után. Növekszik viszont a gázolaj és a tüzelőolaj árába beépülő összeg. A mai 2,20 helyett hamarosan 5 forintot kell literenként átutalni az útalapba. Bár Kálnoki Kis Sándor nem beszélt áremelésről a gazdasági bizottság minapi ülésén, azért kikövetkeztethető, hogy kivel fizettetik meg az emelést. A közlekedési tárca helyettes államtitkára megnyugtatásul közölte, hogy néhány nagy, az utakat kevésbé, vagy egyáltalán nem használó fogyasztó számára visszatérítik a gázolaj árába beépített összeget. A mezőgazdaság 62,5, a vasút és a hajózás pedig 100 százalékban visszakapja az említett forintokat.(A tzüzelőolaj-felhasználók, ágazati hovatartozástól függetlenül, így a magánemberek is, 100 százalékos visszatérítésben részesülnek.) Az emelés egyik indokaként elhangzott, hogy ily módon mérséklődik az az aránytalanság, amely a benzin-, illetve gázüzemű gépjárművek útalap-hozzájárulásának eltérő mértéke, és azutóbbi, hajtóanyaggal működő gépjárművek nagyobb közutakat terhelő igénybevétele között van. R. S. (Archiv felvétel) Felújítják a régi pártoktatási intézmény épületét. (írásunk a 8. oldalon)