Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

A mérai turul kapcsán A lapok hírül adták az elmúlt év december 15-i mé­rai „turulos emlékmű” avatásának tényét. Akkor azonban nem esett szó az emlékművet díszítő turuláb­rázolás egyediségéről. Ez a turulábrázolási mód vi­szont megérdemli, hogy ürügyén visszapillantsunk történelmünk távoli mérföldköveire, pótolva ezzel is azt az oktatási hiányt, amely miatt sok felnőtt és fiatal áll értetlenül a téma előtt. Az Almos vezette törzs szent madara volt az akkor turulnak nevezett, ma is élő, közép-ázsiai sólyom, amely megjelent Emese álmában, s megjövendölte, hogy sarjaiból nagy vezérek és uralkodók lesznek. Akkor, a harci zászlókon és a vezér sátrán, de haszná­lati eszközökön is a kiterjesztett szárnyú harci turult ábrázolták. Szárnyai jobbról, balról mintegy 30-30 °­­os szögben álltak. A kereszténység felvételével, az állam létrejöttével ez a pogány jelkép háttérbe szorult és más állami, nemzeti jelképek alakultak ki, amelyek az idők folya­mán változtak, mígnem összegződtek mai címerünk­ben. A vörös, ezüst sávok a legrégebbiek, az Árpádok színei, míg később került címerünkbe a kettős kereszt és a hármas halom. A hosszú mellőztetés alatt sem fe­lejtette el azonban a nemzet szent madarát, s az 1848- as szabadságharc relikviái között már itt, ott felbuk­kant harci állásban a turul. A szabadságharc bukása - a kiegyezés után ismét megjelent a turul, de egészen más módon. A területeit megtartó, s a császári hatalommal meg­­békült nemzet, a politikai rendszernek megfelelően megalkotta a zárt szárnyú, békés, területmegtartó, erőt, fenséget és nyugalmat sugárzó ülő turulját. Ez díszíti általában az 1848-as hősi emlékműveket. Ez az ábrázolási mód 30-35 évet élt meg. Az I. világháború követelte áldozatok emlékére már 1917-ben törvény rendelte el az emlékműállítást, s az 1924. évi XIV. sz. törvénycikk pedig május utolsó vasárnapját a hősök napjává tette. A vesztes háborúk, s a nemzetre erőszakolt trianoni béke, amellyel az or­szág területének kétharmadát veszítette el, kilátásta­­lanságot és elkeseredést váltott ki. Egyre- másra ala­kultak a soviniszta, iredenta szövetségek, amelyek közül a legnagyobb és a legerősebb a Magyar Turul­­szövetség volt. A gondolatokban és tettekben már nyoma sem maradt a területmegtartó, békésen üldö­gélő turulnak. Ismét előkerült a turul harcias pózban történő ábrázolása, kiterjesztett szárnyakkal, amelyek szögállása a majdnem vízszintestől, a majdnem füg­gőlegesig sok variációban készült, az alkotó fantáziá­ja szerint. Ettől kezdve a turul feje sem egyenes állá­sú, hanem nyakkal együtt kissé balra hajló, csőre nem zárt, hanem nyitott, riadót rikoltó, támadásra kész. Karmai között Attila kardját hozza népe harcához, esetleg szablyával is ábrázolták. Kiegészítő díszítés a katonának kijáró tölgyfalomb és a hőst megillető ba­bér. 1917-től 1938-ig mintegy 1100 emlékművet állí­tott a nemzet hőseinek, s ezeket jórészt turul díszítet­te. Megjelent a harci turul a bélyegeken, a pénzeken, sőt a címerpajzson is, a korona helyén. Ebben az idő­ben egész iparrá alakult a turulgyártás. Egy- egy mű­vész alkotásáról fém negatív mintát készítettek, amit kiöntötték műkőmasszával, s szériákban készültek a szobrok. A műkő pedig nem időtálló. Az akkori eljá­rással készült műkövek 40-50 év alatt elporladtak, szinte felismerhetetlenné váltak. Ilyen volt a mérai műkőből készült turul is, amelyre célba lőttek, s be­gyétől hiányzott a nyaka, s a feje is. A most helyreállított turul az ülő és a kiterjesztett­­ szárnyú, harci turul között áll. Bizonyára több pél­dány is készült belőle, sablonos eljárással, de ezenkí­vül csak a vérszerződés helyén, Pusztaszeren isme­rünk hasonló turult. Meglehet kassai mester készítet­te, s azon a környéken több is lehetett belőle, de az sem kizárt, hogy egyedülálló példányról van szó. A madár félgömbön áll, ez a földet, a magyar föl­det, a területet, a hazát szimbolizálja. Szárnya félig nyitott, talán csüggesztett, csüggedő, esetleg kitárás előtti állású, védelemre készülő. A csüggedés feltéte­lezését erősíti, hogy karmai között nem teljes, hanem tört pengéjű szablya van, a vesztett harc, háború em­lékére, a szablyán a hősöket megillető babér. Feje egyenes állású, figyelő, komoly, szúrós tekintetű, cső­re zárt. Helyes volt a mérai döntés, amikor a régivel azonos szobrot kívántak visszaállítani, de időtálló bronzból. Lényegében az a három ábrázolási mód vonult át a magyar történelmen, mindig kifejezve a magyarság lelkületét, lelkesedését, vagy bánatát. Pócsik István Háziállataink fényigénye Egyre nagyobb érdeklődés irányul az időszakosan vissza­térő viselkedészavarokra, mint a téli depresszió, a szénhidrát okozta elhízás (késő délután és estefelé jelentkező szénhidrát­éhség) és a premenstruációs (hónaponként jelentkező) szindróma iránt. Ismereteink szerint ezeket a rendellenessé­geket a biokémiai viszonya­inkban beálló zavarok okoz­zák. A melatonin elnevezésű hormon hangulatunkra és ener­giaszintünkre gyakorol hatást, míg a szerotonin idegi átvivő anyag a szénhidrátdús táplálék iránti igényünket szabályozza. Mindkettőre befolyással van a naponkénti fény-sötétség vál­tozás. Német szakemberek ál­latok bioritmusát figyelték meg, és javasolták a tapasz­talatok állattenyésztésben való felhasználását. A szarvasmarha például a hosszú nappalokat és a sok fényt kedveli, míg a ser­tések reggel és este igényelnek 2-2 órai fényt. ÉSZAK-M­AGYARORSZÁG 14 Mérgező gombák a gabonában A gabonafélékben főleg hosszú táro­lás után gyakran lehet tartani a mikoto­­xinok, a gombák mérgező hatású másod­lagos anyagcseretemékeinek felhalmo­zódásától. A veszély ismeretében számos országban igen szigorúan ellenőrzik a mikotoxinok mennyiségét a learatott ga­bonában. Általában 1 kg magban 2 milli­grammnál nem lehet nagyobb a miko­­toxinok mennyisége. Egyelőre nem si­került ellenálló alakokat kinemesíte­ni. (MTI-Press) Plasztikai sebészet Plasztikai sebészeti műtőt adtak át Szombathelyen a Hotel Claudius­­ban, ami egyedülálló szállodai kezdeményezés hazánkban. A szálloda ve­zetőinek, és a stílusosan Claudius plasztika nevű kft. szakvizsgázott orvo­sainak törekvése egyrészt új típusú luxus szolgáltatások nyújtása, más­részt a fizetőképes kereslet szerint teljes plasztikai sebészeti műtétek el­végzése akár családi pihenéssel egybekötve is. Az idén éppen 20 éves négycsillagos szálloda az osztrák határtól néhány kilométerre, új hiány­szakma kínálati csomagjával, az arcránctalanítástól a mellplasztikáig, a kézkorrekcióktól a tetoválások eltüntetéséig szinte teljes körű egész­ségügyi ellátást is nyújt. MTI-fotó: Czika László Fülműtét közben a Claudius Szálló műtőjében 1992. júniusi 8., csütörtök Szeptembertől még tudatosabban Szendrő a települések kapcsolatáért Alapos okunk van szólni a te­lepülések magáramaradottságá­­ról, egymástól való elszigetelő­déséről, hiszen azon kívül, hogy az utak áthaladnak falvainkon és felajánlják az elmenekülés lehe­tőségét, más kapcsolatról aligha beszélhetünk. Az utak azonban csak a tele­püléseket kötik össze. Mi köti össze a települések, kisebb-na­­gyobb falucskák embereit, la­kosságát. A magáramaradottság­­ban gubbasztok, hagyományai­kat, kultúrájukat még babusga­tok, kincseiket nem tudják meg­mutatni, hiszen nincsenek, akik szóra bírják a szokásokat, éne­keiket, az évszázadokon át csil­logóvá tett tárgyaikat, munka­eszközeiket. Ebben a nagy csendben halnak az emberek, vi­szik magukkal a kincseket, érté­keket, hiszen nem hagyhatják itt, mert azok bennük vannak, így hát velük pusztulnak. Ezen csak a hagyományok mentésére, őrzésére, átörökítésé­re hivatott közművelődési intéz­mények, és az erre felkészített művelődés-szervezők képesek változtatni, segíteni. Egyetlen eszköze ez ma a kultúra, a műve­lődés tartalmi erősödésének, tisztulásának, a műveltség eme­lésének. (Az e térségben élő ala­csony műveltségűek nagy száma ezt kötelezővé is teszi!) A telepü­­lések kapcsolatának erősítése, a közművelődési tevékenység tár­sulási rendszerben való végzése ezt könnyítené meg, s helyezné életképes alapokra. A Bódva-völgyi Közművelő­dési Társulás kilenc települése ezt az utat választotta. A nyáron, a közművelődési munkához se­gítséget adó továbbképzésen is­merkednek meg a művelődés­­szervezők egy újszerű közműve­lődési tervező munkával. Egy „öröknaptár" szerű, blokkrend­szerben útmutatást, lehetősége­ket­ adó közművelődési prog­ramtervezettel - amelynek adap­tálásához, annak saját települé­sükön való alkalmazásához kap­nak megfelelő módszereket a tanfolyamon résztvevők. Tehát ne csak az utak kössék össze a településeket, vagy táj­egységeket, hanem a jó kapcso­latok, az együttdolgozás, az egy­mást segítő tevékenységek, a kö­zös rendezvények, a rendszeres rendez­vénycserék, a SZOM­SZÉDOLÁS. Erre már van pél­da. A szendrői Közművelődési Központ az elmúlt évben bódva­­völgyi napok keretében mutat­kozott be Gömörszőlősön, a Gö­­möri Nyár rendezvénysorozat nyitó napján. Ebben az évben, pontosabban május 31-én, a Bódva-völgyi Tavasz rendez­vénysorozat záróprogramjaként gömöri­ nap keretében mutat­koztak be a gömöriek. Tizen­nyolc alkotó, festő, grafikus, népművész, fafaragó, kerami­kus, a Gömöri Műhely tagjai hozták el alkotásaikat a szendrői Pedagógus Galériába. Nagyszabású külön kiállítá­son, és É. Kovács László előadá­sával mutatták be Tompa Mi­hályt és munkásságát, de megis­merhettük a híres gömöri fákat, a szentsimoni plébániatemplomot is Ráczi Győző és Nagy Károly előadásából. Nagy segítséget ad­tak továbbá mindkét térség köz­­művelődési dolgozóinak, alko­tóinak a kötetlen, baráti beszél­getések. Egyik legfontosabb felada­tunk itt Szendrőben, hogy köz­­művelődési munkánk tartalmi erősödésének érdekében még tu­datosabban végezzük a kapcso­laterősítő tevékenységünket a Bódva-völgy településeivel és más tájegységekkel. Dr. Demjén István Közművelődési Központ igazgató Korunk betegsége: A VISSZÉRGYULLADÁS Beszélgetés dr. Jámbor Gyula kandidátussal­ ­ A felnőtt lakosság 20-30 százaléka visszérbeteg, ezért tu­lajdonképpen népbetegségnek is tekinthetjük. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ma több lenne a visszérbetegek száma, mint ré­gen, csupán többet kezelünk. Manapság ugyanis jobban adnak magukra az emberek, kevésbé hanyagolják el magukat - kezdte beszélgetésünket dr. Jámbor Gyula egyetemi docens, az or­vostudományok kandidátusa, a SOTE II. Sebészeti Klinika se­bész és érsebész szakorvosa. - Mi az oka a betegség kiala­kulásának? - Alapvetően kötőszöveti gyöngeség. Ehhez jönnek még az életmód, a munkakörülmé­nyek, a napi fizikai megterhelé­sek. - A nőknél vagy a férfiaknál fordul elő gyakrabban? - A nőknél. Ugyanis a terhes­ség és a szülés erőteljesen hozzá­járul a visszérbetegség kialaku­lásához. A terhesség ideje alatt a kötőszövetek ellazulnak, a vég­tagokra, lábakra nagyobb súly nehezedik. Tehát több terhelés, több szülés fokozza a visszérbe­tegséget. - Milyen fajtái vannak a vissz­érbetegségnek? - A visszértágulásos betegség a felszínes visszerek betegsége. Kevésbé okoznak keringési za­varokat. Elsősorban kozmetikai panaszokat jelentenek a bete­geknek, hiszen a vastag visszere­­ket már messziről lehet látni. Természetesen ha bizonyos fo­kot elér e betegség, akkor kerin­gési zavarok is felléphetnek. A trombózis - amely a mély­vénák betegsége­­ a végtagok keringésében már komoly zavart okozhat, sőt életveszélyes is le­het. A vérkeringésbe kerülő vér­rög embóliához vezethet, s halált okozhat. A trombózis az életvi­telt sokkal inkább befolyásolja, mint a visszértágulásos beteg­ség. Külső jelei: a végtag feszü­lése, a láb megdagadása, a bőr kékes elszíneződése, ödéma. A visszértágulásos betegség­nek vannak szövődményei. Elő­fordulhat, hogy a visszeres cso­mó nyomja a bőrt, az kipattan és erősen vérzik. Ilyen esetben fel­tétlenül le kell feküdni, a lábakat felpácolni, és sürgősen orvost hívni. A visszértágulásos beteg­ség és a trombózis szövődménye a lábszárfekély. Sajnos, a felnőtt lakosság egy százalékának van ez a kellemetlen és súlyos baja. -A visszérbetegség örökletes? - Egyes állapotok, műtétek, vérképzőrendszeri betegségek, hosszú fekvés, rosszindulatú da­ganat mélyvénás trombózisra hajlamosítanak. Amennyiben ezek a hajlamosító tényezők örökletesek, annyiban örökletes­nek mondható a visszértágulat is. A mélyvénás trombózis kiala­kulásában az életmódnak döntő szerepe van. - Milyen tünetek esetén for­duljon a beteg orvoshoz? - Visszértágulásos betegség­nél, amennyiben a beteg a látha­tó külső jelek mellett csomóso­dást észlel, ha fáj a lába, ha járási nehézség jelentkezik, akkor for­duljon orvoshoz. Trombózissal különösen a vádli szokott fájni, nyugalomban éppúgy, mint ta­pintásra. - Mi a gyógyszerek, kenőcsök szerepe? - A visszértágulat okozta kel­lemetlen érzéseken - végtagne­­hézség-, égő- és fáradtság-érzés - segíthet, csökkentheti a fájdal­mat, átmeneti könnyedséget eredményezhet. A betegség meggyógyítására azonban nem alkalmasak. - És mi a helyzet a gyógyha­­risnyákkal? - A betegek 1991. óta hozzá­juthatnak a Budapesten gyár­tott Flebomed kompresszoros gyógyharisnyákhoz. A harisnya egyenletes kompressziót hoz lét­re, a bokától a comb felé fokoza­tosan csökkenő nyomásértékkel, ezáltal ötven százalékkal fokoz­za a vérvisszaáramlást a szívhez. Akkor célszerű rendszeresen hordani, ha valaki álló munkát végez, ha kisbabát vár, ha hajla­mos a visszértágulatra, ha estére bedagad a láb, és „nehéz láb” ér­zése van, ha el akarja kerülni a már meglévő visszértágulat sú­lyosabb következményeit. Da­gadt, ödémás lábra azonban nem szabad gyógyharisnyát húzni. A duzzanat megszüntetése érdeké­ben szakorvoshoz kell fordulni. - Hol lehet hozzájutni a gyógyharisnyákhoz? - Budapest és néhány vidéki város gyógyászati intézményei­ben, így Budapesten a II. ker. Ér­beteggondozó Intézetben, a BM Kórház Érsebészetén és a SOTE Szív- és Érsebészeti Klinika Ér­sebészeti szakrendelésen. Ajkán a Magyar Imre Kórházban, Deb­recenben a DOTE I. sz. Sebé­szet, Érsebészeti részlegében, Győrben a Pecz Aladár Kórház Sebészet, Érsebészeti részlegé­ben, Miskolcon a Borsod megyei Kórház Érsebészetén és Pécsett a POTE I. sz. Sebészeti Klinikán is kapható.­­ Arra, hogy a visszérbetegsé­gek során jelentkező fájdalom hogyan csökkenthető, illetőleg a betegség karbantartására mi­lyen eszközök állnak rendelke­zésre, már kaptunk hasznos ta­nácsot. De mi a helyzet a meg­előzéssel?­­ Biztonsággal megelőzni nem lehet. De a sportolás, az egészséges, aktív életmód sokat tehet a betegségek kialakulásá­nak és kiteljesedésének megaka­dályozásában. A jellegzetes tü­netek észlelésekor, panasz ese­tén azonban feltétlenül fordulja­nak szakorvoshoz, mert az idő­ben történő operáció elháríthatja a szövődményeket. (MTI-Press)

Next