Észak-Magyarország, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

1992. Október 29­, Csütörtök Kubai luxus szivarboltok Havanna (MTI)­­Kuba sajátos mód­szerrel készül elősegíteni egyik leg­híresebb exporttermékének külpiaci sikerét: több országban luxusüzletek nyitását tervezi, amelyekben kizá­rólag Havanna-szivart fognak árusí­tani. Az állami dohányipari vállalat, a Cu­­batabaco vezetője havannai saj­tóértekezletén nem titkolta: az exklu­zív bolthálózat „az elit fogyasztói ré­teg” pénztárcáját hivatott megcsapol­ni. A Casas del Habano nevű üzletlánc első egységei várhatóan Mexikó­városban és Párizsban nyílnak, emel­lett folynak a tárgyalások több szaud­­arábiai, libanoni és karib-térségbeli luxusbolt létesítéséről. A világhírű kubai szivar a szigetor­szág jelenlegi mélységes gazdasági válsága közepette az egyik legfon­tosabb exporttermékké lépett elő: e cikkcsoport évi 100 millió dolláros bevételt garantál a havannai kincstár­nak s a cukor, a nikkel és a citrusfélék után a negyedik helyen áll a legjelen­tősebb kiviteli árufajták listáján. Az egykori szocialista országokkal fenn­tartott hagyományos kereskedelmi kapcsolatok összeomlása és az ennek nyomán támadt üzemanyag- és vegy­szerhiány egyébként a kubai do­­hányneműek idei hozamát és exportját is visszavetette 15-20 százalékkal. DAT '92 Budapest (MTI) - Mintegy 100 hazai cég összefogott annak édekében, hogy hazánkban az információ-kereske­delem igazi üzletággá váljon. E cél szolgálatában rendezik meg novem­ber 3-án és 4-én Budapesten az első magyarországi információ-forgalma­zással, -kereskedelemmel és -szolgál­tatással foglalkozó konferenciát, a DAT '92-t. Magyarországon az infor­máció-forgalmazás még gyermekci­pőben jár: kevés az adatbázis, tartal­muk sem minden esetben igazodik a kereslethez. Emellett többnyire az adatok sem naprakészek. Elmaradott­ságunkhoz hozzájárul még az infra­struktúra elégtelen volta, azaz kevés a megfelelő távközlési vonal, és a kül­földi adatbázisok elérése is sokba kerül. A konferencia főbb témái lesz­nek: adatbázisok a világban, Magyar­­országon; információtechnológia; va­lamint az ehhez kapcsolódó hardver és szoftver eszközök; a telekommuni­káció szinte teljes kérdésköre; a bu­dapesti Expóval összefüggő kérdések, valamint az államigazgatás ilyen irányú problémái. Japán elektronika Tokió (MTI)­­ Kiábrándító ered­ménnyel zárták az idei pénzügyi év el­ső félévét a legnagyobb japán elektro­nikai cégek: nemcsak a színes televí­ziók, magnók és más szórakoztató elektronikai cikkek, de a számítás­­technikai gyártmányok eladása is visszaesett. Összességében a hat ve­zető cég adózás előtti profitja 38 és 86 százalék közötti arányban süllyedt az előző évekhez képest. A félvezetők, számítógépek - recesszióra vissza­vezethető - kereslet csökkenése csak egyik oka a pangó üzletmenetnek; a gyártók megszenvedték az erős jen hatását is. A Hitachi például a japán pénz dollárhoz képest történt drágulása miatt 100 millió, a Toshiba 110 millió dolláros veszeteséget volt kénytelen elkönyvelni. A „hatok”, a Hitachi, a Toshiba, a Mitsubishi, a Matsushita, a Nec és a Fujitsu az idén arra kényszerült, hogy visszafogja fej­lesztési terveit: 300-800 millió dollár­ral kevesebbet költenek a vállalatok az idén beruházásokra. A vállalati jelen­tésekből az is kiderül, hogy ha az ipari berendezések eladása nem bővült vol­na, még tetemesebb veszteségeket szenvedtek volna el japán cégek. A „hatok” adózás előtti profitja - dollár­ban számolva - az áprilistól szeptem­berig terjedő időszakban a követ­kezőképp alakult (zárójelben az előző hathavi időszakhoz viszonyított, szá­zalékos változás): Hitachi - 300 millió (-53,2); Toshiba - 188 millió(-38,9); Mitsubishi - 10,3 millió (-73,7); Nec - 120 millió (-71,0); Fujitsu - 35 millió (-86,5); Matsushita - 418 millió (-51,3). Üzleti Randevú Vendégünk a vásárigazgató Szabó János a Magyar Reklámszövetség megyei elnöke Miskolc (ÉM - Monoczki Mária) - Először fordul elő az Üzleti randevú történetében, hogy nem egy vállal­kozást, hanem egy vállalkozót mu­tatunk be Olvasóinknak. Amikor Sza­bó Jánost arra kértem, hogy legyen a cikksorozat vendége, még javában folytak a XIV. Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár előkészületei. Mi, a város lakói az ország távolabbi pont­jairól érkezőkkel együtt ma már csak szép emlékként gondolunk azokra a kánikulai napokra, amikor a standokat végignézve, kellemesen elfáradva ar­ról ábrándoztunk, hogy mi lenne, ha mi nyernénk meg a tűzpiros Mazdát. Vannak azonban jó néhányan, akik­nek ez a vásár nem csak kikapcso­lódási lehetőséget jelentett. Az ő munkájukról akkoriban keveset hal­lottunk, csak az eredményében gyö­nyörködtünk. Akkor nem volt idejük nyilatkozni, mint ahogy azt Szabó János elmondta. Beszélgetésünk során arra is fény derült, hogy a vásárigaz­gató mi mindennel foglalkozik még, s hogy boldog családapa, akinek 3 éves kislánya van. Ő maga 33 éves, aki mö­gött érdekes, értékes „szakmai múlt” áll.­­ Szabó Úr! Hogyan került Ön a rek­lám-marketing pályára? - Ebben valahol az érdeklődési köröm, az orientáltságom is közrejátszott, s egy nagyon picit a szerencse is segített. Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskolát végeztem, ahol marketingből diplomáztam. Elköte­lezettséget éreztem e terület iránt, bár akkoriban még sokan megmosolyo­gták a marketinges szakkifejezéseket, mint pl. a Sales promotiont, a Public Relationt, vagy a vállalati arculatot. Én bíztam benne - s ezzel ma is így vagyok -, hogy a piacgazdaságban teret nyer ez a fajta tevékenység. A főiskola elvégzésével egyidejűleg a Miskolci Likőrgyár kereskedelmi, majd marketing vezetője lettem. Az akkor induló vállalatnál nagyon szép feladatot kaptam: ki kellett alakí­tanom az anyavállalatból kivált likőr­gyár profilját, termékszerkezetét, ar­culatát. Ez egy csodálatos feladat volt egy fiatal marketing szakembernek, aki mindig erre vágyott. Két évig dol­­goztam itt. Ezt követően a Borsodi Vegyi Kombinát vállalatcsoportjának reklámfőnöke lettem. Ez azt jelen­tette, hogy a székhelyem Kazincbarci­ka és Budapest lett. A legnagyobb vál­tozás mégis abban állt, hogy eddig egy regionális piacot kutattam, befolyá­soltam munkám révén, most pedig kitárult a világ, s a nemzetközi piacon dolgozhattam. Nemzetközi tapaszta­latokra tettem így szert. Módom volt látni a külföldi kiállítások során, hogy a világban hogyan működik a piac­be­folyásolás, a kiállításszervezés és ren­dezés. Ezalatt elvégeztem a Nemzetközi Menedzserképző Köz­pont „Marketing kommunikációs” kurzusát. Ezzel egyidejűleg 9 hónapig az „Európa 2000” Párizsi Magyar Rádiónak marketing igazgatói teen­dőit is elláttam, ami egy nagyon szép feladat, de önmagában is teljes embert igényel. Éppen ezért - megköszönve a bizalmat - ezt az állást visszamond­­tam. 1991 decemberében elhatároz­tam, hogy önálló útra lépek, s létre­hoztam magánvállalkozásomat: a NOVICO Marketing Tanácsadó Iro­dát, melynek két profilja van. Az egyik a reklám-, marketing tanácsa­dás, a másik pedig belkereskedelmi tevékenység. Mindkét üzletág sikeres lett, a mai napig prosperál. Ez év februárjában elfogadtam az Általános Kereskedelem Fejlesztési Kft. aján­latát, miszerint elvállaltam a miskolci iroda vezetését. Ehhez kapcsolódik az, hogy a Miskolci Nemzetközi vá­sárnak a vásárigazgatói teendőit lát­tam el. - Ön szerint eredményes volt az idei vásár? - A kiállítás legnagyobb eredménye - a szakmai­ és gazdasági ered­ményeken túl -, hogy régiónkban, '92- ben, amikor a cégek nehéz helyzetben vannak, egy minden eddiginél na­gyobb vásár szervezését sikeresnek mondhatjuk. A kiállítás kísérleti jel­legű volt. A hagyományos vásár mel­lett megjelent 3 szakvásár is, a nem­zetközi tendenciáknak megfelelően. - Milyen vásárok megrendezését ter­vezik 1993-ban? - Miskolcon tavasszal két szakvásárt kívánunk rendezni, amelyeknek előkészületei a napokban kezdődtek el. Ezek egyike minden bizonnyal a nagyközönség érdeklődésére is szá­mot tarthat. Emellett cégünk több külföldi és hazai kiállítást is szervez. - Milyen tevékenységet folytat a Ma­gyar Reklámszövetségben? - Az eddigiekből is kitűnik, hogy mindig vonzódtam a reklámhoz, bár elválaszthatatlannak tartom a marke­ting tevékenységtől. 1991-ben meg­választottak a Magyar Reklámszövet­ség Ügyvezető Elnökségi tagjának. Ez több szempontból megtisztelő volt számomra. Egyrészt a legfiatalabb el­nökségi tag lettem, másrészt az egyet­len vidéki. Több éve a reklám Szövet­ség megyei szervezetének elnöki teen­dőit is ellátom. - Mivel foglalkozik a Magyar reklám Szövetség? - Ellátja a reklámozók, az ügynök­ségek, a média­tulajdonosok képvise­letét. Ilyen módon egy semleges tár­sadalmi szervezet. Életében első alka­lommal, kísérleti jelleggel az idén képviseleti irodát nyitott Miskolcon, amely egyrészt elismerése a megyei reklámszakemberek eddigi mű­ködésének, másrészt egy lehetőség a továbblépéshez. A szövetség figye­lemmel kíséri a szakember tovább­képzést is, s ahol tud segítséget ad. A régiómarketing elősegítése érdekében az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarával együttműködési megál­lapodást kötöttünk. Ezzel szeretnénk majd a Világkiállításra felkészülve a régióreklámot mind aktívabbá tenni. - Az Ön munkája nagyon sokrétű. Elég rá napi 24 óra? - Sokan megkérdezték már ezt tőlem, és mindig azt válaszoltam rá: a munka nem sok, csak a 24 óra kevés. Meg­győződésem, hogy mindezt csak jó munkatársakkal lehet csinálni, akik­ben maximálisan megbízom. A har­monikus családi háttér is alapvető feltétel számomra. Szabó János Fotó: ÉM Vállalkozóknak való segítség az üzleti partnerkeresésben Miskolc (ÉM - GyG) - Tulajdonkép­pen három portrénak, amolyan tripti­­konnak kellene szerepelnie e helyen, amikor egy olyan vállalkozást sze­retnénk bemutatni, amely vállalkozás segítésre vállalkozik. Bárdos Istvánék Szerviz Iroda néven működtetett cégét ugyanis, amelyet ez év áprilisában hoztak létre volt IBUSZ-alkalmazottak, hárman me­nedzselik, Kuszmann Ágota, volt igazgatóhelyettes, Ócsai Ágnes,­­ki most az egyenlők között az első, s Bárdos István, aki ugyanott idegen­­vezetőként dolgozott, így rögtön az is érthetővé válik, hogy hárman öt nyelvet beszélnek majd anyanyelvi szinten, ami azért nagyon fontos, mert partnerükkel, a miskolci Gazdasági Kamarával karöltve, vál­lalkozók utaztatására vállalkoznak, üzleti partner keresési céllal. Ezalatt azt kell érteni, hogy a Gaz­dasági Kamara saját forrásaiból is­meri, hogy hol, a világnak mely táján milyen magyar termékekre, magyar termeltetőkre van szükség, milyen magyar árukat lehet előnyös fel­tételekkel elhelyezni, s oda a Szerviz Iroda kiutaztatja azt a magyar vál­lalkozót, aki az ottani igények kie­légítésére vállalkozik. A hiánylista már itthon megtekinthető a Szerviz Irodában, vagy a Kamaránál, - egy székházban működnek különben - s csupán az üzlet megkötése, valamint a részletesebb tájékozódás miatt szük­séges a személyes kiutazás. Most a Szerviz Iroda éppen Rijekába, hajdani nevén Fiuméba szervez ilyen utat, amelynek Gazdasági Kamarája élelmiszerek, vasipari termékek, ház­tartási cikkek, ereszcsatornák, vas­kerítések, tégla, cserép, s hasonló, a háborús károk nyomainak eltünte­téséhez szükséges dolgok iránt érdek­lődik. Februárban viszont már Görög­országba szerveznek üzletkötői utat, ahol déligyümölcsre, olívabogyóra, olívaolajra, márványra, halra köthet­nek üzletet az olyan áruval ren­delkezők, amelyre a Thesszaloniki Kereskedelmi Kamarával kapcsolat­ban álló kereskedők vevők lesznek. Természetesen a miskolci és az ottani kamara közötti kapcsolat már él, s a hiánylistákat ebben az esetben is időben ismertetik. Bárdos István, a Szerviz Iroda trojkájának tagja­Fotó: Laczó József ÉSZAK-Magyarország 9 Londoni csúcs London (MTI) - Az EK-val szerdán Londonban csúcstalálkozót tartó cseh, szlovák, magyar és len­gyel miniszterelnök hazai problémák tömegét hoz­ta magával, a Duna-gáttól az etnikai türelmetlen­ségig. Az EK-tól várnak támogatást a piacgazda­sági átmenet feszültségeinek enyhítéséhez, de az EK a jelenlegi formájában készületlen a valódi se­gítségre - írta a Financial Times szerdai számában Anthony Robinson kelet-európai szerkesztő. A csúcstalálkozót rosszul időzítették, mert John Major brit kormányfő éppen politikai túléléséért küzd és Jacques Delors-ral, a brüsszeli bizottság elnökével együtt teljesen elmerült a maastrichti szerződések ratifikációs ügyeiben - olvasható a Financial Timesban. Maastricht a szovjet hatalom összeomlása előtti idők terméke. Az EK nem vizsgálta felül a kö­zösség mélyítésének koncepcióját a tények meg­változása után sem. Majd pedig nagyobb fontossá­got tulajdonított az EFTA-országok, mint a gazda­ságilag és a politikailag törékeny kelet-európai or­szágok fölvételének. Az EK korlátozott pénzügyi és technikai segítsé­get ad, kevés kereskedelmi engedményt tett, de a visegrádi országok ezt is két kézzel megragadják. Mindazonáltal valójában menetrendet akarnak ar­ra, hogyan és mikor lehetnek az EK teljes jogú tag­jai. Mindenekfölött azt szeretnék, ha az EK ko­molyan venné őket és problémáikat. A legjobban attól félnek, hogy állni hagyják őket a küszöb előtt, miközben politikai, gazdasági és biztonsági prob­lémáik megoldhatatlanná válnak és átterjedhet rájuk a jugoszláviai polgárháború, meg a szovjet gazdasági összeomlás - így a brit gazdasági napi­lap elemzése. A szerdai The Times szerint az EK kiábrándítja a közép-európaiakat: még céldátumot sem hajlandó adni közös piaci csatlakozásukra. Nagy-Britannia az EK decemberi Edinburgh-i csúcsértekezletére szerette volna meghívni a három országot, de ezt Delors bizottsági elnök megvétózta. Júliusban az EK brit elnöksége remélte, hogy a csatlakozás dá­tumát kimondhatják Edinburgh-ben, de a Maas­­tricht-ügyi bizonytalanság és John Major kor­mányának megingása kizárta ezt a lehetőséget. A mostani londoni csúcs célja erősen csökkentett: csupán regionális problémákat vitatnak meg, és megígérik, hogy a jövőben tovább tárgyalnak - ír­ta a The Times. Üzleti randevú Miskolcon Miskolc (ÉM)­­ A Lyoni Kereskedelmi és Iparka­mara a Magyar Gazdasági Kamara Lyoni Kiren­deltsége és az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara közös szervezésében francia üzletember­delegáció érkezik Miskolcra november ötödikén. Mint az Stoll Gábornétól az Ém­i Gazdasági Ka­mara főmunkatársától megtudtuk, a francia üz­letemberek csak Miskolcra jönnek, hogy üzleti le­hetőségekről tárgyaljanak. Mint pl. a Phare-prog­­rammal támogatott mezőgazdasági beruházá­sokról (vágóhidak, feldolgozók létesítéséről), hű­tőipari berendezések exportjáról - importjáról, fröccsöntött kerti bútorok importálásáról, ma­gyarországi bérmunkákról. A szakembereket érdekli a szállítmányozó cé­gekkel való kapcsolatfelvétel, vegyes vállalatok létrehozása, huzal- és kábelfelhasználókkal, trafó­gyártókkal is szeretnének kapcsolatokat kialakí­tani. A lyoniak érdeklődnek magyarországi cipő­­felsőrész gyártástól kezdve a beton- és vasbeton ipari gépeken át a különböző technológiák ela­dásáig minden üzleti lehetőség iránt. Azok a vállalkozók, üzletemberek, vállalatok, üzemek képviselői, akiket érdekel a találkozó ok­tóber 30-ig jelentkezzenek a 343-407-es telefon­számon. Tanfolyamok munkanélkülieknek Veszprém (MTI)­­ Az őszi-téli hónapokban össze­sen 42 tanfolyamot indítanak a munkanélküliek számára Veszprém megyében. Több a szakmunkásokat készíti fel külföldi munkavállalásra: azok az építőipari és vasipari szakmunkások vesznek részt német nyelvtan­­folyamokon, akiknek elhelyezésére osztrák vál­lalkozókkal vette fel a kapcsolatot a megyei munkaügyi hivatal. A keresletnek megfelelően vagyonvédelmi szer­vezeteket bíztak meg azzal, hogy rátermett mun­kanélküliekből fegyveres vagyonőröket, rendé­­szeket képezzenek ki. Olyan ritka szakmákra is oktatnak, amelyek elsajátításával régi Balaton­­parti hagyományok éleszthetők fel, így például gyógynövénytermesztő tanfolymokat indítanak.

Next