Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-31 / 306. szám
1993. December 31., Péntek Argentin kitüntetés a nagykövetnek Buenos Aires (MTI) - Major László, Magyarország argentínai nagykövete küldetésének lejártával a Felszabadító San Martin Érdemrend Nagykeresztje kitüntetésben részesült. A rangos elismerést Miguel Centeno argentin külügyminiszter-helyettes adta át szerdán, a külügyminisztérium protokoll épületében, a Buenos Aires-i San Martin Palotában. A vezető argentin diplomata beszédében elismerő szavakkal méltatta Major László nagykövetnek a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett munkásságát. A külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta a két országban végbemenő demokratikus átalakulás hasonlóságát, méltatta Argentína és Magyarország baráti viszonyát. Eredményes polgárőrségek Nagykáta (MTI) - Csökkent a bűnözés a nagykátai körzethez tartozó 13 településen a polgárőrségek eredményes működésének eredményeként, az önkéntes szervezetek ébersége, állandó jelenléte elriasztja a bűnözőket. Erről Dobozi József alezredes, a Nagykátai Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatta az MTI-t, elmondva, hogy a polgárőrsége cb-rádión leadott jelzése nyomán a rendőrség rendszeresen füleli le akció közben különböző bűncselekmények tetteseit. A pedagógusokból, vállalkozókból összeverbuválódó egyesületek működésének költségeit rendszerint az önkormányzat állja, de gyakran a tehetősebb kft.-k is áldoznak erre már csak azért is, hogy saját telephelyüket, raktáraikat nagyobb biztonságban tudhassák. A bűnözés most a faluközpontokból áttevődött a télen elhagyottan álló hétvégi házak övezetére, ezért több helyen, mint például Tóalmáson és Tápiószentmártonban, a hobby kerttulajdonosok is aktivizálták magukat, s védőegyesületbe tömörülve folyamatosan szemmel tartják a víkend telkeket. A polgárőrség működésének köszönhetően a rendőrség és a lakosság kapcsolata is javult, nagyobb a bizalom mint korábban. Alkotmánybíróság Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság 1994. január 4-i nyilvános teljes ülésén hirdet határozatot arról az indítványról, amely szerint alkotmányellenes, hogy polgári perben az ügyészt általános perindítási és fellépési jog illeti meg. Előzőleg, a január 3-ai ülésen a testület folytatja az 1945. évi, úgynevezett népbírósági törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az alkotmánybírák a teljes ülés első napján megvitatják: hátrányos megkülönböztetés-e, hogy egyes foglalkozások művelői - az általános szabálytól eltérően - költségeiket igazolás nélkül is levonhatják adójukból; miért hosszabb az általánosnál a veszélyes üzemekben keletkezett kár igényérvényesítésének elévülési ideje, továbbá azt, hogy miért láthat el a közjegyző közhatalmi feladatokat? A testület a második napon megvizsgálja azt az indítványt, amely szerint a törvény alkotmányellenesen köti bizonyos feltételek meglétéhez a taxiengedélyek kiadását, és azt is, amely szerint az adótörvény alkotmánysértően munkaadójuk szerint tesz különbséget a külföldön dolgozó állampolgárok között. A teljes ülés napirendjén szerepelnek még azok az indítványok is, amelyek azt kifogásolják, hogy a kárpótlási törvények nem vonatkoznak azokra a magyar állampolgárokra, akik a háború után a szomszéd államokból javaikat hátrahagyva költöztek Magyarországra. Lebontják a cementgyárat Tatabánya (MTI) A tatabányai önkormányzati testület határozata alapján lebontják a Cement- és Mészipari Művek (CEMÜ) tatabányai gyártelepét. A sok cementport kibocsátó gyár termelését - a környezet védelméért - már több évvel ezelőtt leállították. Hírek - Tudósítások Tények, adatok a honvédségről Budapest (MTI) A hazai honvédelmi kiadások reálértékben majdnem a felére csökkentek 1989 óta, a bruttó nemzeti termékből való részesedésük pedig 2,5 százalékról 1,88 százaléka csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem '93 című most megjelent kiadványból, amelyhez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für Lajos ebben többek között megállapítja, hogy az ország mozgósítási rendszere korszerű, az elmúlt időszakban fontos lépések születtek a honvédség reagálóképességének javítása terén. Megkezdődött az úgynevezett gyorsreagálású, légimozgékonyságú alegységek kiképzése és hozzáfogtak a honvédelmi dandárok szervezéséhez. A kiadványból megtudható többek között, hogy az országban hol helyezkednek el a gépesített lövész, a tüzér- és a harckocsi- csapatok, illetve a harcászati repülő-, légvédelmi rakéta- és rádiótechnikai csapatok. A Magyar Honvédség létszáma 1993 végén pontosan 100 ezer: 13700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52340 sorkatona és 25660 polgári alkalmazott. Az adatokból az is kiderül, hogy három éve még 143200 volt a honvédségi létszám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség jelenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjárművel, 1023 tüzérségi eszközzel 171 harci repülőgéppel és 39 speciális harci helikopterrel rendelkezik. Egy év alatt több mint 100-zal csökkent a harckocsik és több mint 400-zal a páncélozott harcjárművek száma. Jelenleg már csak a harckocsik száma haladja meg a nemzetközi szerződésben rögzített 835-ös plafont. Miután évek óta csak nominálértékben növekszik a honvédség költségvetése, ezért a fejlesztésre egyre kevesebb jut. 1990-ben még a hadikiadások 19 százaléka, addig az idén már csak 7,6 százalék jutott korszerűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék lenne. Végezetül a kiadványból azt is megtudhatja az olvasó, hogy jelenleg 30 magyar katona vesz részt az ENSZ békefenntartó tevékenységében. Legtöbben, tizennyolcan Mozambikban, hatan Kuvaitban, öten Angolában szolgálnak, míg egy katona Grúziában teljesít szolgálatot. Magyarország Antall József után Varsó (MTI) - „A törvényesség és a rend megszemélyesítője, a stabilizáció jelképe és garanciája volt... A magyar történelemben nem sok politikus tett ilyen rövid idő alatt iy sokat... Antall kormányának 4 éve alatt Magyarországnál sikerült elkerülni az inflációt, a nagyobb társadalmi megrázkódtatásokat, a sztrájkhullámot, a káoszt. Jelentős devizatartalék gyűlt össze, amelynek összege ez év végére elérte a 6 milliárd dollárt, és sikerült számos nyugati beruházót az országba vonzani”-írta Tadeusz Olszanski, a Polityka című lengyel hetilap legújabb számában megjelent tudósításában. A Magyarország Antall után című írásában a tudósító áttekintést adott az elhunyt kormányfő életútjáról, majd röviden foglalkozott a halála után kialakult helyzettel. Mint írta, nem lehet megjósolni, ki nyeri meg a választásokat, bár jelenleg a Fidesz vezet, és Antall halála bizonyosan tovább gyengíti pártja amúgy is csökkenő népszerűségét. A végeredményben döntő szerepet játszhat, hogy az emberek, akik mind rosszabbul élnek, közömbössé váltak a politika iránt, és elképzelhető, hogy csak a Csurka vagy Thürmer-féle jelszavak aktivizálják őket. „Ezért Magyarországon sor kerülhet a bal- és a jobboldal szélsőséges erőinek összecsapására, és valószínűbb, hogy az események az olasz, mint az, hogy a lengyel forgatókönyvet követik.” Változnak a postai díjak Budapest (MTI) - Átlag 15 százalékkal emelkednek január 1-jétől a belföldi postai szolgáltatások díjai. Többet kell fizetni a külföldi küldemények után is. Az áremelkedést a termelői és fogyasztói árszínvonal változása, a költségek jövő évi növekedése indokolja - tájékoztatta az MTI-t csütörtöki közleményében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Az áremelkedés a levélpostai küldeményeket, a csomagszolgáltatást, a postai és távirati utalványokat, az ajánlott és expressz küldeményeket érinti. A belföldi postaforgalomban a leveleknél átlag 12 százalékos a változás. A helyi szabvány levelek díja 10 forintról 11 forintra, a távolságiaké 17-ről 19 forintra nő. Három-öt forinttal többet kell fizetni a 100-500 grammos levelek célhoz juttatásáért, a képes levelezőlapoknál 7 forint helyett 8 forint a helyi, 10 helyett 12 forint a távolsági kézbesítésűek díja. A belföldi postautalványok közül nem változnak a helyi forgalomban az 500 forintnál kisebb értékűek díjai, a leggyakrabban előforduló 10 ezer forintos értéknél az ár 70-ről 80 forintra változik. A csomagszolgáltatás ára a költségek nagyobb növekedése miatt az átlagnál jobban, 20 százalékkal nő. Az 5 kilogrammnál könnyebb szabványcsomagot 58 forintért továbbítja a posta a korábbi 48 helyett, a 20 kilogrammos szabványcsomag díja pedig 80 forintról 96-ra változik. Az ajánlott küldemény díja 27-ről 32-re, az expressz küldeményé 30 forintról 35 forintra nő. A Magyar Posta közlése szerint a szomszéd országokba küldött szabvány külföldi levélért január 1- jétől 17 forint helyett 19-et fizetünk, a levelezőlapért pedig nem 10, hanem 12 forintot. A távolabbi címre juttatandó levelezőlap díja 30 helyett 35 forint lesz. A légipostai levél és levelezőlap minden 10 grammjáért fizetendő összeg 5 forintról 6 forintra változik. A postai díjszabások változásáról szóló közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben is megjelent. E szerint a megállapított összegek a legmagasabb hatósági díjat jelentik. Ezeknél kevesebbet tehát lehet kérni az adott szolgáltatásért, többet azonban nem. Reagálások Orbán Viktor javaslatára Budapest (MTI) Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került javaslatáról kérdezte az MTI csütörtökön a parlamenti pártok vezetőit. Kulin Ferenc, MDF-frakcióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fidesz-vezető ezen igényét, és kijelentette: bízik abban, hogy lesz alkalom valamennyi politikai párt számára e kérdés megbeszélésére. Az MDF nyitott a konzultációk iránt, mert - mint Kulin fogalmazott: - jól felfogott érdekünk, hogy a mi véleményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény időpontjának megválasztásakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltételezte, hogy még nem alakult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott végleges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdeményezte a konzultációsorozatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első fordulójára, de pontosabb időpontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javaslatáról még nincs végleges vezetőtestületi döntés. Surján László KDNP-elnök az MTI munkatársának nyilatkozva kijelentette: egyetért az Orbán-féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasági elnök ne kívánna saját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Hozzátette: természetesen a döntés a köztársasági elnök joga. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök-jelöltről folytatott tárgyalássorozat alkalmával a választások időpontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben erről nem tárgyaltak. Mint a KDNP elnöke hangsúlyozta: annak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos abban, hogy január folyamán sor kerül a választási időpontról is a konzultáció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján László megítélése szerint „elég erős közmegyezés” tapasztalható, de ezt minden politikai erő még nem mondta ki határozottan. Ezen kívül a KDNP-elnök szerint vannak olyan részletkérdések, amelyek megtárgyalása bizonyára hozzájárul a társadalmi békéhez, azt a konszenzuspolitikát szolgálja, amelyet Boross Péter miniszterelnök és Göncz Árpád is többször hangsúlyozott. Szabó János, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke nyilatkozatában előrebocsátotta, hogy Orbán Viktor javaslata csak óhaj lehet, hiszen a köztársasági elnöknek nem alkotmányjogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt konzultáljon a parlamenti pártokkal. Hozzátette: egyetért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vonatkozásban is akkor működik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni időpont az egyesült kisgazdák számára alkotmányjogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dátumra teendő javaslatukról. Szabó János szavaiból kiderült az is: Az Egyesült Kisgazdapárt nem ért egyet azzal, hogy a választások hétköznapra essenek. Szabó János szerint felvetődik a kérdés, hogy ki fizesse ennek költségeit a munkahelyeken. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök konzultációkat folytasson, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt - tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére - megkezdte. Pető Iván szerint a köztársasági elnök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyeztetett, hiszen a Belügyminisztérium politikai államtitkára a napokban tényként közölte, hogy május első hétvégéjén lesznek a választások. ÉSZAK-Magyarország 3 KOMMENTÁR Ráthy Sándor Hány munkanélküli van Magyarországon? A hivatalos regisztráció szerint 635 ezer, ám azt a kormányhoz közelálló szakértők is többször elismerték már: hazánkban az elmúlt három évben „összeomlott” a statisztikai rendszer, s bizony, csak fenntartásokkal fogadhatók el a közölt adatok. A napjainkban oly sokszor említett adatot, s a csökkenő munkanélküliség hivatalos „tényét” ezért szintén fenntartásokkal kell kezelni. Annál is inkább, mivel a jelentések nem szólnak azokról, akik az elmúlt négy évben kerültek ki a „hivatalosan regisztráltak” táborából. Pedig ez utóbbiak száma eléri a 400 ezret. S eközben rövidült az ellátási idő: ma már a korábbi két év helyett csak egy évig kapják az emberek a munkanélküli járadékot, és a járadék reálértéke sem követi az inflációt. Mindebből kitetszhet, a munkanélküliek helyzete nem javult az utóbbi időben, s valószínűsíthető az is, hogy táboruk nem csökkent, hanem éppen nőtt. Még akkor is, ha a hivatalos regisztráció mást mutat. A munkanélküliség csökkenésével kapcsolatban különösen akkor merülhetnek fel kétségeink, ha megvizsgáljuk, milyen változásokon ment keresztül a korábbi években és az idén a magyar gazdaság. A vállalati csődök és bruttó hazai termék (GDP) további zsugorodása bizonyítja, a gazdaság nem indult növekedésnek, s nem robbant be az a beruházási „motor”, amelynek „szívóhatása” mérsékelte volna a munkanélküliséget. Sőt, ha a hazai rendszer az Európai Közösségben szokásos módszerek szerint tartaná nyilván a munkanélkülieket, akkor a hivatalosan regisztráltak száma is százezrekkel nagyobb lenne. Magyarországon ugyanis nem sorolják a munkanélküliek közé azokat, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, s ezen túl a foglalkoztatottak között tartják számon például ügyesen, gyeden lévőket is. Ha csak a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat tekintjük, már akkor is 350 ezerrel több munkanélkülit kellene nyilvántartani országunkban. Nem beszélve arról, hogy a hazai nyugdíjkorhatár 5 évvel alacsonyabb, mint azokban a nyugati országokban, amelyekkel előszeretettel összehasonlítják Magyarországot. Megdöbbentő adat: hazánkban ma 1,4 millió olyan nyugdíjas van, akik az EK-országaiban még dolgoznának. Helyes lenne tehát, ha ezeket az adatokat is értékelnék a kormány illetékesei akkor, amikor arról nyilatkoznak, hogy 13 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Európai mértékkel mérve ugyanis 20-25 százalékos a munkanélküliségi ráta hazánkban. S ez az a tény, amelyet egyetlen párt sem hagyhat figyelmen kívül a választásokra készülődvén. A munkanélküliség csökkentésének kérdése persze rendkívül kemény dió, hiszen az elbocsátottak többsége nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, s így átképzésük is megoldhatatlan feladatnak tűnik. Éppen ezért az a párt, amely a realitás talaján áll és gazdasági szempontból racionálisan gondolkozik, választási kampányában sem hirdetheti a munkanélküliség gyors csökkentését. Sőt, amelyik politikai erő ezzel a szociális demagógiával áll elő, eleve alkalmatlan kormányzati pozíció betöltésére. Nem árt viszont megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy hazánkban hosszú távon is együtt kell élniük az embereknek a munkanélküliséggel. S ez még akkor is igaz, ha a jelenlegi ellátási és nyilvántartási rendszer, illetve gazdaságunk működése immár az európaival egyenlő színvonalú lesz. Külügyi segély Kárpátaljának Budapest (MTI) A Külügyminisztérium kétmillió forint értékű gyorssegély kiutalásáról döntött a kárpátaljai árvízkárosultak támogatására - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Külügyminisztérium. A döntést ismertetve Szűcs Szergej főosztályvezető-helyettes az MTI-nek elmondta: humanitárius segélyszállítmányt állítanak össze, főként ruhaneműkből és élelmiszerekből. A szállítmányt az elkövetkező napokban juttatják el Ungvárra. A segéllyel az elmúlt napok áradásai nyomán kárt szenvedett embereknek szeretnének némi támogatást nyújtani.