Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-31 / 306. szám

1993. December 31., Péntek A­rgentin kitüntetés a nagykövetnek Buenos Aires (MTI) - Major Lász­ló, Magyarország argentínai nagy­követe küldetésének lejártával a Felszabadító San Martin Érdem­rend Nagykeresztje kitüntetésben részesült. A rangos elismerést Miguel Centeno argentin külügyminiszter-helyettes adta át szerdán, a külügyminisztéri­um protokoll épületében, a Buenos Aires-i San Martin Palotában. A vezető argentin diplomata beszé­dében elismerő szavakkal méltatta Major László nagykövetnek a két or­szág közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett munkásságát. A külügyminiszter-helyettes hangsú­lyozta a két országban végbemenő demokratikus átalakulás hasonló­ságát, méltatta Argentína és Ma­gyarország baráti viszonyát. Eredményes polgárőrségek Nagykáta (MTI) - Csökkent a bű­nözés a nagykátai körzethez tartozó 13 településen a polgárőrségek ered­ményes működésének eredménye­ként, az önkéntes szervezetek éber­sége, állandó jelenléte elriasztja a bűnözőket. Erről Dobozi József alezredes, a Nagykátai Rendőrkapitányság ve­zetője tájékoztatta az MTI-t, el­mondva, hogy a polgárőrsége cb-rá­­dión leadott jelzése nyomán a rend­őrség rendszeresen füleli le akció közben különböző bűncselekmé­nyek tetteseit. A pedagógusokból, vállalkozókból összeverbuválódó egyesületek működésének költsége­it rendszerint az önkormányzat áll­ja, de gyakran a tehetősebb kft.-k is áldoznak erre már csak azért is, hogy saját telephelyüket, raktárai­kat nagyobb biztonságban tudhas­sák. A bűnözés most a faluközpontokból áttevődött a télen elhagyottan álló hétvégi házak övezetére, ezért több helyen, mint például Tóalmáson és Tápiószentmártonban, a hobby kert­­tulajdonosok is aktivizálták magu­kat, s védőegyesületbe tömörülve fo­lyamatosan szemmel tartják a ví­­kend telkeket. A polgárőrség működésének köszön­hetően a rendőrség és a lakosság kapcsolata is javult, nagyobb a biza­lom mint korábban. A­lkotmánybíróság Budapest (MTI)­­ Az Alkotmánybí­róság 1994. január 4-i nyilvános tel­jes ülésén hirdet határozatot arról az indítványról, amely szerint alkot­mányellenes, hogy polgári perben az ügyészt általános perindítási és fel­lépési jog illeti meg. Előzőleg, a janu­­ár 3-ai ülésen a testület folytatja az 1945. évi, úgynevezett népbírósági törvény alkotmányossági vizsgála­tát. Az alkotmánybírák a teljes ülés első napján megvitatják: hátrányos meg­­különböztetés-e, hogy egyes foglal­kozások művelői - az általános sza­bálytól eltérően - költségeiket igazo­lás nélkül is levonhatják adójukból; miért hosszabb az általánosnál a ve­szélyes üzemekben keletkezett kár igényérvényesítésének elévülési ideje, továbbá azt, hogy miért láthat el a közjegyző közhatalmi feladato­kat? A testület a második napon megvizs­gálja azt az indítványt, amely sze­rint a törvény alkotmányellenesen köti bizonyos feltételek meglétéhez a taxiengedélyek kiadását, és azt is, amely szerint az adótörvény alkot­mánysértően munkaadójuk szerint tesz különbséget a külföldön dolgo­zó állampolgárok között. A teljes ülés napirendjén szerepelnek még azok az indítványok is, amelyek azt kifogásolják, hogy a kárpótlási tör­vények nem vonatkoznak azokra a magyar állampolgárokra, akik a há­ború után a szomszéd államokból ja­vaikat hátrahagyva költöztek Ma­gyarországra. Lebontják a cementgyárat Tatabánya (MTI)­­ A tatabányai önkormányzati testület határozata alapján lebontják a Cement- és Mészipari Művek (CEMÜ) tatabá­nyai gyártelepét. A sok cementport kibocsátó gyár termelését - a kör­nyezet védelméért - már több évvel ezelőtt leállították. Hírek - Tudósítások Tények, adatok a honvédségről Budapest (MTI)­­ A hazai honvé­delmi kiadások reálértékben majd­nem a felére csökkentek 1989 óta, a bruttó nemzeti termékből való ré­szesedésük pedig 2,5 százalékról 1,88 százalék­­a csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem '93 című most megjelent kiadványból, amelyhez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für Lajos ebben töb­bek között megállapítja, hogy az or­szág mozgósítási rendszere korsze­rű, az elmúlt időszakban fontos lépé­sek születtek a honvédség reagáló­képességének javítása terén. Meg­kezdődött az úgynevezett gyorsrea­gálású, légimozgékonyságú alegysé­gek kiképzése és hozzáfogtak a hon­védelmi dandárok szervezéséhez. A kiadványból megtudható többek között, hogy az országban hol he­lyezkednek el a gépesített lövész, a tüzér- és a harckocsi- csapatok, illet­ve a harcászati repülő-, légvédelmi rakéta- és rádiótechnikai csapatok. A Magyar Honvédség létszáma 1993 végén pontosan 100 ezer: 13700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52340 sor­katona és 25660 polgári alkalma­zott. Az adatokból az is kiderül, hogy há­rom éve még 143200 volt a honvéd­ségi létszám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség jelenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjárművel, 1023 tüzérségi esz­közzel 171 harci repülőgéppel és 39 speciális harci helikopterrel rendel­kezik. Egy év alatt több mint 100-zal csökkent a harckocsik és több mint 400-zal a páncélozott harcjárművek száma. Jelenleg már csak a harcko­csik száma haladja meg a nemzetkö­zi szerződésben rögzített 835-ös pla­font. Miután évek óta csak nominálérték­ben növekszik a honvédség költség­­vetése, ezért a fejlesztésre egyre ke­vesebb jut. 1990-ben még a hadikia­dások 19 százaléka, addig az idén már csak 7,6 százalék jutott korsze­rűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék lenne. Végezetül a kiadványból azt is meg­tudhatja az olvasó, hogy jelenleg 30 magyar katona vesz részt az ENSZ békefenntartó tevékenységében. Legtöbben, tizennyolcan Mozam­­bikban, hatan Kuvaitban, öten An­golában szolgálnak, míg egy katona Grúziában teljesít szolgálatot. Magyarország Antall József után Varsó (MTI) - „A törvényesség és a rend megszemélyesítője, a stabilizá­ció jelképe és garanciája volt... A ma­gyar történelemben nem sok politi­kus tett ilyen rövid idő alatt iy so­kat... Antall kormányának 4 éve alatt Magyarországnál sikerült el­kerülni az inflációt, a nagyobb társa­dalmi megrázkódtatásokat, a sztrájkhullámot, a káoszt. Jelentős devizatartalék gyűlt össze, amely­nek összege ez év végére elérte a 6 milliárd dollárt, és sikerült számos nyugati beruházót az országba von­zani”-írta Tadeusz Olszanski, a Po­­lityka című lengyel hetilap legújabb számában megjelent tudósításában. A Magyarország Antall után című írásában a tudósító áttekintést adott az elhunyt kormányfő életút­­járól, majd röviden foglalkozott a ha­lála után kialakult helyzettel. Mint írta, nem lehet megjósolni, ki nyeri meg a választásokat, bár jelenleg a Fidesz vezet, és Antall halála bizo­nyosan tovább gyengíti pártja amúgy is csökkenő népszerűségét. A végeredményben döntő szerepet játszhat, hogy az emberek, akik mind rosszabbul élnek, közömbössé váltak a politika iránt, és elképzel­hető, hogy csak a Csurka vagy Thür­­mer-féle jelszavak aktivizálják őket. „Ezért Magyarországon sor kerülhet a bal- és a jobboldal szélsőséges erő­inek összecsapására, és valószí­nűbb, hogy az események az olasz, mint az, hogy a lengyel forgatóköny­vet követik.” Változnak a postai díjak Budapest (MTI) - Átlag 15 száza­lékkal emelkednek január 1-jétől a belföldi postai szolgáltatások díjai. Többet kell fizetni a külföldi külde­mények után is. Az áremelkedést a termelői és fogyasztói árszínvonal változása, a költségek jövő évi növe­kedése indokolja - tájékoztatta az MTI-t csütörtöki közleményében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Az áremelkedés a le­vélpostai küldeményeket, a csomag­szolgáltatást, a postai és távirati utalványokat, az ajánlott és exp­ressz küldeményeket érinti. A bel­földi postaforgalomban a leveleknél átlag 12 százalékos a változás. A he­lyi szabvány levelek díja 10 forintról 11 forintra, a távolságiaké 17-ről 19 forintra nő. Három-öt forinttal töb­bet kell fizetni a 100-500 grammos levelek célhoz juttatásáért, a képes levelezőlapoknál 7 forint helyett 8 forint a helyi, 10 helyett 12 forint a távolsági kézbesítésűek díja. A bel­földi postautalványok közül nem változnak a helyi forgalomban az 500 forintnál kisebb értékűek díjai, a leggyakrabban előforduló 10 ezer forintos értéknél az ár 70-ről 80 fo­rintra változik. A csomagszolgálta­tás ára a költségek nagyobb növeke­dése miatt az átlagnál jobban, 20 százalékkal nő. Az 5 kilogrammnál könnyebb szabványcsomagot 58 fo­rintért továbbítja a posta a korábbi 48 helyett, a 20 kilogrammos szab­ványcsomag díja pedig 80 forintról 96-ra változik. Az ajánlott külde­mény díja 27-ről 32-re, az expressz küldeményé 30 forintról 35 forintra nő. A Magyar Posta közlése szerint a szomszéd országokba küldött szabvány külföldi levélért január 1- jétől 17 forint helyett 19-et fizetünk, a levelezőlapért pedig nem 10, ha­nem 12 forintot. A távolabbi címre juttatandó levelezőlap díja 30 he­lyett 35 forint lesz. A légipostai levél és levelezőlap minden 10 grammjá­ért fizetendő összeg 5 forintról 6 fo­rintra változik. A postai díjszabások változásáról szóló közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszteri rende­let a Magyar Közlönyben is megje­lent. E szerint a megállapított összegek a legmagasabb hatósági dí­jat jelentik. Ezeknél kevesebbet te­hát lehet kérni az adott szolgáltatá­sért, többet azonban nem. Reagálások Orbán Viktor javaslatára Budapest (MTI)­­ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvá­nosságra került javaslatáról kérdez­te az MTI csütörtökön a parlamenti pártok vezetőit. Kulin Ferenc, MDF-frakcióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fidesz-vezető ezen igényét, és ki­jelentette: bízik abban, hogy lesz al­kalom valamennyi politikai párt számára e kérdés megbeszélésére. Az MDF nyitott a konzultációk iránt, mert - mint Kulin fogalma­zott: - jól felfogott érdekünk, hogy a mi véleményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény időpontjának megválasz­tásakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltételezte, hogy még nem alakult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott végleges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdeményezte a kon­zultációsorozatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első fordulójára, de pontosabb idő­pontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javaslatáról még nincs végleges ve­zetőtestületi döntés. Surján László KDNP-elnök az MTI munkatársának nyilatkozva kije­lentette: egyetért az Orbán-féle ja­vaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasági elnök ne kívánna saját magától is kezdemé­nyezni egy ilyen konzultáció-soroza­tot. Hozzátette: természetesen a döntés a köztársasági elnök joga. Ar­ra a kérdésre, hogy a miniszterel­nök-jelöltről folytatott tárgyalásso­rozat alkalmával a választások idő­pontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben erről nem tárgyaltak. Mint a KDNP elnöke hangsúlyozta: annak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos abban, hogy január fo­lyamán sor kerül a választási idő­pontról is a konzultáció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján László megítélése szerint „elég erős közmegyezés” ta­pasztalható, de ezt minden politikai erő még nem mondta ki határozot­tan. Ezen kívül a KDNP-elnök szerint vannak olyan részletkérdések, ame­lyek megtárgyalása bizonyára hoz­zájárul a társadalmi békéhez, azt a konszenzuspolitikát szolgálja, ame­lyet Boross Péter miniszterelnök és Göncz Árpád is többször hangsúlyo­zott. Szabó János, az Egyesült Kisgazda­­párt elnöke nyilatkozatában előre­bocsátotta, hogy Orbán Viktor ja­vaslata csak óhaj lehet, hiszen a köz­társasági elnöknek nem alkotmány­­jogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt konzultáljon a parlamenti pártok­kal. Hozzátette: egyetért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vonatkozásban is akkor működik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni időpont az egye­sült kisgazdák számára alkotmány­jogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dátum­ra teendő javaslatukról. Szabó Já­nos szavaiból kiderült az is: Az­ Egye­­sült Kisgazdapárt nem ért egyet az­zal, hogy a választások hétköznapra essenek. Szabó János szerint felve­tődik a kérdés, hogy ki fizesse ennek költségeit a munkahelyeken. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelen­tette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök konzultációkat folytasson, de ezeket a tárgyaláso­kat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt - tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére - meg­kezdte. Pető Iván szerint a köztársa­sági elnök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyezte­tett, hiszen a Belügyminisztérium politikai államtitkára a napokban tényként közölte, hogy május első hétvégéjén lesznek a választások. ÉSZAK-Magyarország 3 KOMMENTÁR Ráthy Sándor Hány munkanélküli van Magyarorszá­gon? A hivatalos regisztráció szerint 635 ezer, ám azt a kormányhoz közelálló szak­értők is többször elismerték már: hazánk­ban az elmúlt három évben „összeomlott” a statisztikai rendszer, s bizony, csak fenn­tartásokkal fogadhatók el a közölt adatok. A napjainkban oly sokszor említett adatot, s a csökkenő munkanélküliség hivatalos „tényét” ezért szintén fenntartásokkal kell kezelni. Annál is inkább, mivel a jelentések nem szólnak azokról, akik az elmúlt négy évben kerültek ki a „hivatalosan regisztrál­tak” táborából. Pedig ez utóbbiak száma eléri a 400 ezret. S eközben rövidült az el­látási idő: ma már a korábbi két év helyett csak egy évig kapják az emberek a munka­­nélküli járadékot, és a járadék reálértéke sem követi az inflációt. Mindebből kitetsz­het, a munkanélküliek helyzete nem javult az utóbbi időben, s valószínűsíthető az is, hogy táboruk nem csökkent, hanem éppen nőtt. Még akkor is, ha a hivatalos regiszt­ráció mást mutat. A munkanélküliség csök­kenésével kapcsolatban különösen akkor merülhetnek fel kétségeink, ha megvizsgál­juk, milyen változásokon ment keresztül a korábbi években és az idén a magyar gaz­daság. A vállalati csődök és bruttó hazai termék (GDP) további zsugorodása bizo­nyítja, a gazdaság nem indult növekedés­nek, s nem robbant be az a beruházási „mo­tor”, amelynek „szívóhatása” mérsékelte volna a munkanélküliséget. Sőt, ha a hazai rendszer az Európai Közösségben szokásos módszerek szerint tartaná nyilván a mun­kanélkülieket, akkor a hivatalosan regiszt­ráltak száma is százezrekkel nagyobb len­ne. Magyarországon ugyanis nem sorolják a munkanélküliek közé azokat, akik korked­vezménnyel mentek nyugdíjba, s ezen túl a foglalkoztatottak között tartják számon például ügyesen, gyeden lévőket is. Ha csak a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat tekintjük, már akkor is 350 ezerrel több munkanélkülit kellene nyilvántartani or­szágunkban. Nem beszélve arról, hogy a hazai nyugdíjkorhatár 5 évvel alacso­nyabb, mint azokban a nyugati országok­ban, amelyekkel előszeretettel összehason­lítják Magyarországot. Megdöbbentő adat: hazánkban ma 1,4 millió olyan nyugdíjas van, akik az EK-országaiban még dolgoz­nának. Helyes lenne tehát, ha ezeket az adatokat is értékelnék a kormány illetéke­sei akkor, amikor arról nyilatkoznak, hogy 13 ezerrel csökkent a regisztrált munkanél­küliek száma. Európai mértékkel mérve ugyanis 20-25 százalékos a munkanélküli­ségi ráta hazánkban. S ez az a tény, ame­lyet egyetlen párt sem hagyhat figyelmen kívül a választásokra készülődvén. A mun­kanélküliség csökkentésének kérdése persze rendkívül kemény dió, hiszen az elbocsátot­tak többsége nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, s így átképzésük is meg­oldhatatlan feladatnak tűnik. Éppen ezért az a párt, amely a realitás talaján áll és gazdasági szempontból racionálisan gon­dolkozik, választási kampányában sem hirdetheti a munkanélküliség gyors csök­kentését. Sőt, amelyik politikai erő ezzel a szociális demagógiával áll elő, eleve alkal­matlan kormányzati pozíció betöltésére. Nem árt viszont megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy hazánkban hosszú távon is együtt kell élniük az embereknek a mun­kanélküliséggel. S ez még akkor is igaz, ha a jelenlegi ellátási és nyilvántartási rend­szer, illetve gazdaságunk működése immár az európaival egyenlő színvonalú lesz. Külügyi segély Kárpátalj­ának Budapest (MTI)­­ A Külügyminisztérium két­millió forint értékű gyorssegély kiutalásáról döntött a kárpátaljai árvízkárosultak támoga­tására - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a Külügyminisztérium. A döntést ismertetve Szűcs Szergej főosztályve­zető-helyettes az MTI-nek elmondta: humani­tárius segélyszállítmányt állítanak össze, fő­ként ruhaneműkből és élelmiszerekből. A szál­lítmányt az elkövetkező napokban juttatják el Ungvárra. A segéllyel az elmúlt napok áradá­sai nyomán kárt szenvedett embereknek sze­retnének némi támogatást nyújtani.

Next