Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

Az expo-jelip: ötágú síp Budapest (MTI)­­ lév márciusá­nak végéig meghosabbították az expo elő-, utó- és kiészítő rendez­vényeinek pályázó határidejét. Erről hétfő délután késén döntött a Világkiállítási Társ. A testület megtárgyalta a vílkiállítás ma­gyar pavilonja illemiségének koncepcióját, és előadta a jelkép­nek javasolt „ötágú sót”. A pavilon eszmeisége és üzere Bartók és Bolyai munkásságaöré épül, a­­mely egyszerre miviel magyar és egyetemes értékek az emberi együttélés új minősére törekszik. Az öt, azonos méretsíp kifejezi az összetartozást, és sabolizálja az öt földrészt. Illyés Gila megfogal­mazásában pedig a öt különböző (pentaton) hangú sí a határon in­neni és túli nagyság egységes kultúráját jelenti, idézi a világ népei kultúrájának igenrangúsá­­gát és közösségét. Göncz Árpád fogadta Fodo Sándort Budapest (MTI) -Göncz Árpád hétfőn a Parlament­ fogadta Fo­­do Sándort, a Kárpáljai Magya­rok Kulturális Szöv­égének elnö­két. A köztársasági teök sajtóiro­dájától kapott infek­ció szerint a KMKSZ elnöke beszolt az azo­nosságtudat és a ny­yelv ápolásá­ra 5 évvel ezelőtt aláírt szervezet fejlődéséről, a ma mi 30 ezer tagot számláló szövetség pturális és ér­dekvédelmi tevékenyégéről. Első fokon ősze a vezérigazgtó Budapest (MTI) A Fővárosi Munkaügyi Bíróságétfőn délelőtt első fokon hozott etétében vissza­helyezte Pősze Lajos a Szerencse­­játék Rt. vezérigazgói tisztségébe. Erről a Holland Keskedelmi Rész­vénytársaság Pősz Lajos megbízá­sából tájékoztatta bfőn az MTI-t. A tájékoztatás szent a bíróság megállapította, hol Pősze Lajos felmentése törvénysző módon tör­tént. Az elsőfokú ítélet képezi volt mun­kaadóját, az Állam Vagyonkezelő Rt.-t, hogy tegye lehtővé Pősze La­josnak a vezérigazatói teendők gyakorlását. Borsodi a súlyemelő-kapitány Budapest (MTI)­­A Magyar Sú­lyemelő Szövetség nöksége hétfőn délután rendkívüli üésen jelölte ki az új szövetségi kaptányt. Az edző­bizottság rangsorol a jelentkező­ket, akik között oz volt az ex-kapi­­tány Juhász Istvá­n­, lévén, hogy megpályázta saját helyét. Az edző­bizottság az ő pálozatát is egyen­rangúnak ítélte a másik kandidáló, Zsuga Imre pályzatával. Titkos szavazás döntött, így érvénytelen voks és négy tarizkodás mellett, öten mondtak igét a 47 éves ka­zincbarcikai Zsugi Imre szövetségi kapitányi kineveztére. Győzött a­z KSK Miskolc (ÉM) - városi sportcsar­nokban tegnap és­ telt ház előtt el­ső osztályú női bjnoki kosárlabda találkozót rendezik. Rájátszás, az 1-8. helyért, 3. mrkőzés: Diósgyőri KSK- Soproni VSE 97-50 (43 23). (A történtekre serdai lapunkban visszatérünk.) r Észak-Keleten a MATÁV nyert 1997-től hat hónapon belül ki kell elégíteni az igényeket Budapest (ISB - H. M.) - Jelentős ha­zai és nemzetközi érdeklődés köze­pette hirdetett hétfőn eredményt Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter azok között a külföldi, magyar, és vegyes tulajdonú vállalatok között, amelyek jelentkeztek helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás végzésére. A tenderek értékelésével a magyar érdekeltség mellett amerikai, izraeli, francia, svájci és holland tőke szerzett Ma­gyarországon távközlésre jogosult­ságot. A 25 primer körzetben kiírt kon­cessziós pályázatra 41 jelentkezés érkezett, melyeket két bíráló bizott­ság szakmai szempontból értékelt. Nem a koncessziós díj mértéke volt a válogatás alapvető szempontja, sokkal inkább a jelentkezők fejlesz­tési elképzeléseit, és tervezett díj­szabásukat vették figyelembe. Ezek alapján például Debrecen primer körzetében a szintén pályázó Haj­dútel RT.-t megelőzte a MATÁV, s így Észak-Kelet Magyarország táv­beszélő szolgáltatását ez a vállalat végezheti. Mert például Nyíregyhá­za körzetében a MATÁV-on kívül más nem is pályázott. Az északi or­szágrész körzeteire (ide tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén) pedig nem is írtak ki pályázatot, így azokon a szolgáltatás joga automatikusan a MATÁV-ra szállt. A nyertesek, akik között olyan jelentős cégek is szerepelnek, mint az Alcatel, a CGE, és a CET, többek között vál­lalták, hogy 1997 január 1-jétől kö­telesek az előfizetői igény 90 száza­lékát hat hónapon belül kielégíteni, és a szolgáltatást biztosítani. Észak-Kelet Magyarországon a MATÁV nyerte el a szolgáltatás jo­gát, s ezzel a fejlesztések kötelezettségét Fotó: Fojtán László A borsodi acélipar reorganizációja A kormánydöntés óta megnőtt a külföldi befektetők érdeklődése Budapest (MTI)­­ Összesen várható­an 7,1 milliárd forintot igényel a bor­sodi acélipar reorganizációjához kapcsolódó kétéves fejlesztési prog­ram. Ennek eredményeként a térség­ben kisebb kapacitású, korszerűbb és környezetvédőbb technológia va­lósulhat meg. A feleslegessé váló 2-3 ezer acélipari dolgozó számára új, várhatóan nem nehézipari munkahe­lyek létesülnek. Mindez a borsodi acélipar tervezett reorganizációjáról tartott hétfői sajtótájékoztatón hang­zott el az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaságnál. Kocsis István, az ÁV Rt. vagyonke­zelési vezérigazgató-helyettese el­mondta: a reorganizációval kapcso­latos döntések előkészítésére a szer­vezeten belül operatív bizottságot hoznak létre és megerősítik az ipari portfólión belül a kohászati egysé­get is. A két év alatt megvalósuló több mint 7 milliárd forintos fejlesz­téshez szükséges pénzösszegnek az ÁV Rt. csak kevesebb mint a felét - 3 milliárd forintot - biztosítja, a to­vábbi pénzforrás pedig külföldi és hazai befektetők bevonásával lesz megoldható. A felszámolás alatt lé­vő cégeknél az ÁV Rt. minden olyan vagyontárgyat kivásárol majd, ami az új technológia megvalósításához szükséges. A felszámolás alatt nem lévő két cég a Csepel Csőgyár Rt. és a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. va­gyontárgyai az ÁVÜ-től az ÁV Rt. fennhatósága alá kerülnek. Hegyháti József, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: a fejlesztések eredményeként Ózdon és Diósgyő­rött is új hidegbetétes eljárással vé­geznek majd hulladékacél-feldolgo­­zást. A fejlesztések idei első ütemé­re várhatóan 5,5 milliárd forint kell majd. A befektetők az első öt évben 100 százalékos, a második öt évben pedig 60 százalékos adókedvez­ményt élveznek majd. A borsodi acélipar reorganizációjá­ról szóló kormányhatározat megje­lenése óta egyébként megnőtt az ér­deklődők - köztük a külföldiek - száma, így a szakemberek a fejlesz­tések megindítása után jó lehetősé­get látnak a külföldiek bevonására. A felszabaduló 2-3 ezer alkalmazott új munkahelyének megteremtésé­hez segítséget nyújt majd a regioná­lis fejlesztési ügynökségek kiépíté­se, ipari és technológiai parkok lét­rehozása és olyan beruházások nor­matív kedvezményekkel való támo­gatása, amik közvetlenül nem az acélipar reorganizációjához kapcso­lódnak, de munkahelyeket teremte­nek. I ' Halábori gyermekek a polgármesternél Miskolc (ÉM­­­KI)­­ Tegnap nem mindennapos vendégei voltak Mis­kolc polgármesterének. A Bereg­szász melletti Halábor falucska tíz diákját fogadta és ajándékozta meg T. Asztalos Ildikó Miskolc városa nevében. A gyerekek tíz napja érkeztek me­gyeszékhelyünkre a Bársony János úti Általános Iskola meghívására. Mint azt Szabóné Koleszár Éva igazgatónő elmondta, iskolájuk alapvető feladatának tekinti a ha­zaszeretetre nevelést, amelyet ezzel az élő kapcsolattal is hangsúlyozni kíván. Az iskolában tanuló gyerme­kek családjainál helyezték el a ven­dégeket, s több cég is hozzájárult az itt eltöltött két hét programjainak megvalósításához, sikeréhez. A ha­­sáboriaknak eseménydús és minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtottak a vendéglátók, megis­mertették velük a város és környé­ke nevezetességeit, moziba, szín­házba, uszodába vitték őket. A Szent Vincés Rend élelmiszercso­maggal és könyvekkel kedveskedett nekik. Miskolc polgármestere is nagy sze­retettel fogadta, köszöntötte a gye­rekeket, s látta el őket „útravaló­­nak” szánt szavakkal: „Üzenetem jelkép. Egy nép vagyunk még akkor is, ha közénk, s az otthon maradtak közé határt vonz a történelem. Egy­formán óhajtjuk, hogy minél szoro­sabb szálakkal kötődjünk egymás­hoz a határon innen és túl élők, azok, akik egy nyelven szólítjuk az édesanyát, a testvért, a barátot. Üzenem szüleiteknek, társaitok­nak, hogy az anyaország nem felejt­kezik el határon túli gyermekeiről. Még sok barátotokat szeretnénk Miskolcon vendégül látni.” A „protokoll” után édességekből álló ajándékcsomagot adott át a kis ven­dégeknek T. Asztalos Ildikó, majd kólázgatás mellett beszélgetett ve­lük. Életükről érdeklődött, s a kez­detben kissé megszeppent gyerme­kek egyre bátrabban nyilatkoztak meg, s fedték fel kendőzetlenül irigylésre nem méltó sorsukat. Még sok tárlatokat szeretnénk vendégül látni Miskolcon - mond­ta T. Asztalos Ildikó­Fotó: Laczó József KOMMENTAR Sursum corda! Gyöngyösi Gábor Bizony, eljött az idő, vagy ha még nem, ak­kor rohamosan közeleg. Előbb-utóbb fel kell mutatni. Mármint a szíveket, amelyek ebben a címnek felírt kis latin-keresztény jelmondatként is használatos kifejezésben szerepelnek. Mert felemelni a szívet, megmutatni hogy ép, nem osztható, valóban nagy - a szó át­vitt értelmében, s nemcsak sportszívként - olyankor kell, amikor az ember hitbéli ho­vatartozásán, tehát hitvallásán túl, önnön érdekeivel, társadalmi, politikai, nemzeti értékeivel is szembesül. Például akkor, amikor választás előtt áll, mint most en­nek az országnak a lakossága, amelynek évek óta ömlesztve kínálják az olyan esz­méket, elképzeléseket, amelyeknek követé­séhez mindenre van, csak éppen szívre nincs szüksége. Mára­­ ki gyorsabban, ki lassabban, ki haszonnal, ki ismét sokat vesztve-elérkez­tünk a szívfelmutatás küszöbére. Ha átlép­jük, ha azon a bizonyos napon elmegyünk az urnák elé - hisz mindenki erre biztat - akkor bizony fel kell mutatni. Magyarország jelenkori történelmének - ugyancsak mindenki ezt állítja - sorsdön­tő fordulópontjához érkeztünk, az 1994-es választásokhoz. Amely évszám, szívfelmu­tatásunktól függően vagy dicsőséges dátu­ma lesz a szabadságot óhajtó és saját ere­jében, munkája eredményességében bízó magyarság történelmének, vagy szégyenle­tes, mint amilyen akadt már eddig is szép számmal. Amilyenekről keserű emlékeink vannak, amilyenekkel rabságot, szolgasá­got, kiszolgáltatottságot szabadítottunk magunkra - amikor nem szívünk sugalla­tát, vágyainkat, elérhető céljainkat követ­tük, s nem mutatkozó jövőnket vettük szám­ba. Sokat magunkért, megmaradásunkért, fejlődésünkért, erőnk gyarapításáért, gyer­mekeink boldogulásáért akkoriban úgyse tehettünk. Most jelképek tömkelegét zúdítják elénk. Nehéz lesz köztük eligazodni. Lehetősé­günk tehát korlátlan. „Sursum corda!” - Fel a szívekkel! Válasszunk aszerint! Hacsak eddig már ketté nem hasadt. Németország támogatja az EU-kérelmezést Bonn (MTI)­­ Németország támogatja, hogy Magyarország kérelmet nyújtson be az Euró­pai Unióhoz (EU) való csatlakozás ügyében, ez a támogatás remélhetőleg Helmut Kohl né­met kancellár és Boross Péter magyar minisz­terelnök keddi tárgyalásain még egyszer meg­erősítést nyer - közölte hétfőn Bonnban újsá­gírókkal Martonyi János, a külügyminisztéri­um közigazgatási államtitkára, aki német­magyar jogi-gazdasági szemináriumon vett részt itt, majd eszmecserét folytatott a kancel­lári hivatal munkatársaival. 1994 második felében az a Németország tölti majd be az Európai Unió tanácsának elnöki tisztét, amelynek vezetői többször is kijelen­tették: a nyugati intézményekbe törekvő kö­zép-európaiak „ügyvédjei” kívánnak lenni. Martonyi János azonban azzal számol, hogy Magyarország már a görög elnökség idején, az első félévben benyújtja a csatlakozási kérel­mét, amelyhez az elkövetkezendő évek ma­gyar EU-stratégiáját is felvázoló memorandu­mot is csatolnak majd. Hétfői bonni eszmecseréivel Martonyi János lényegében lezárta az Európai Unió fővárosa­iban az elmúlt három hétben folytatott felmé­rő jellegű megbeszéléssorozatot, a társulási tanács március 7-én sorra kerülő első ülésé­nek peremén még lesznek eszmecserék. A megbeszéléssorozat a magyarországi döntést készítette elő. Mint Martonyi közölte, sehol sem tapasztal negatív hozzáállást a magyar szándékhoz. -k

Next