Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-01 / 206. szám
Többen tartoznak a MIK-nek A lakbéremelés jótékony hatással volt a miskolciak lakásvásárlási kedvére. Az ingatlankezelők szerint viszont romlott a bérlők fizetési morálja. (4. oldal) Több elsős az iskolákban Budapest (MTI) Másfél millió általános és középiskolás diák számára kezdődik az új tanév szeptember elsején az országban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedik az általános iskolák első osztályosainak száma: tavaly 125 ezer, az idén százharmincezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, az alapfokú oktatási intézményekben. A szakközépiskolák és a gimnáziumok pedig 135 ezer elsős diák oktatását kezdik meg az új tanévben. Tavaly ennél valamivel több, 149 ezer első évfolyamos tanuló volt a középfokú oktatási intézményben. Az előrejelzések szerint az idei tanév indulásakor sem lesz zökkenőmentes a tankönyvellátás. Miniszteri tanévnyitó Gyöngyösön Gyöngyös (MTI) - A kormány arra törekszik, hogy valóban elinduljon az oktatásnak az a tartalmi modernizációja, amelyre oly régen vár a magyar társadalom - jelentette ki Fodor Gábor kultuszminiszter szerdán Gyöngyösön, egykori iskolája, a Berze Nagy János Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. Az oktatásügy legfőbb gondjairól elmondta: a tankönyvek színvonala alacsony, ugyanakkor áruk egyre növekszik, ami már-már elérhetetlenné teszi azokat a szociálisan hátrányosabb helyzetű családok számára. A hazai iskolaszerkezet máig tisztázatlan, és a nemzeti alaptanterv körül sem tudnak nyugvópontra jutni a viták. Az egyik legsúlyosabb problémaként említette a pedagógusbérek kérdését. Hangsúlyozta: azt az áldozatos munkát, amelyet ebben a országban a pedagógusok végeznek és amelyért eddig kevés köszönetet kaptak, illik végre meghálálni. Horn látogatása az MTA-ban Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök szerdán látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián - tudatta az MTI-vel az Akadémia sajtótitkársága. A közlemény szerint: „Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke átadta Horn Gyula kormányfőnek a Magyar Tudományos Akadémiának a kormányprogramról kialakított véleményét. A találkozón, amelyen az Akadémia Vezetői Kollégiumának tagjai is részt vettek, kötetlen beszélgetés alakult ki az ország és ezen belül a gazdaság, a kultúra és oktatás, valamint az Akadémia és általában a hazai tudomány helyzetéről.” A Társadalmi Kamara az energiaáremelésről Budapest (MTI) A Társadalmi Kamara javasolja: az energia árának emelése előtt kötelezzék a szolgáltató vállalatokat arra, hogy elhelyezett, illetve befektetett pénzeszközeikről nyilatkozzanak, és ezt hozzák nyilvánosságra. A Társadalmi Kamara tiltakozik a Magyar Energia Hivatal javaslata ellen. A szervezet úgy véli, a lakosság életkörülményeit ilyen jelentős mértékben rontó döntésben nem kerülhetők ki olyan fórumok, mint a parlamenti bizottságok, az ÉT. A szervezet kifogásolja azt is, hogy szakértőit nem vonták be az intézkedés előkészítésébe, holott a koalíciós pártok programnyilatkozatai nem ezt ígérték. Nyereségessé vált a cementgyártás Túljutott az évek óta tartó recesszión a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság. Már az idei év eddig eltelt időszaka is sikeres volt (7. oldal) Nem csodabogár, szerves egység Tavaly még kétséges volt, elkezdi-e következő évét a Teleki Tehetséggondozó Szakkollégium. Ma már ilyen gondok nincsenek, de változások vannak. (8. oldal) Istennek ajánlott tanévkezdet Megnyitotta kapuit a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Miskolc (ÉM) Tanévnyitó szentmise az avasi Ige templomában, iskolaavató, a gimnázium főépületének felszentelése, zászlóelhelyezés, az iskolai jelvények átvétele, végül pedig agape (szeretetlakoma) a gimnáziumban. így kezdődött tegnap az új tanév egy új iskolában, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban. -1994. augusztus 31. Az egyház és Miskolc életében számottevő esemény a mai nap, mikor megnyitja kapuit a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium az elsősök előtt, hogy Isten segítségével évszázadokon keresztül értékes nemzedéket neveljen a hazának, az egyháznak. Minden emberi ünnepélyességet azzal szeretnénk hatékonnyá tenni, hogy Istennek ajánljuk a kezdetet - mondta a szentmise köszöntőjében Seregély István egri érsek. Horváth Tibor SJ. igazgatótól megtudtuk, hogy tizenkét tanár (négy jezsuita) segítségével hetvenhárom 10-11 éves diák kezdi meg ebben az új iskolában ma a tanulmányait, s folytatja nyolc éven át, merthogy nyolcosztályos gimnáziumról van szó. Bár a körülmények még nem optimálisak, az építkezés még éveken át folyik majd, hiszen kell könyvtár, rendház, kollégium, sportcentrum, mégis rendben kezdődhet az év. 1949 óta (amikor is bezáratták a jezsuita iskolákat Magyarországon) ez az első jezsuita középiskola hazánkban. Névadóként Fényi Gyulát, a világhírű magyar csillagászt, jezsuita szerzetest választották, aki a század első felében a kalocsai gimnázium tanára volt. A gimnázium kollégiumát Szent Lászlóról nevezték el. Ez szinte magától adódott, hiszen az első tanévre esik Szent László halálának 900. évfordulója. Ugyanakkor a nagy királynál csodálatosabb eszményképre alig találhat rá a magyar fiatal. A jezsuita nevelés az állandó jobbra, többre törekvést igyekszik felkelteni diákjaiban. Ezt fejezi ki a rendalapító Szent Ignác a „Magis” (jobban) jelszóval. Arra a programra szeretné meghívni az embert, hogy élete már itt a földön a megkezdett örök élet legyen. Az első tanévnyitón Seregély István egri érsek mondott szentmisét Futó L. Farkas Maya Ez volt a legnagyobb katasztrófa Az 1878-as nagy árvízre emlékeztek a megyeszékhelyen Miskolc (ÉM) Az 1878-as miskolci árvíz áldozataira emlékeztek tegnap délután négy órakor a Szent Anna-templom előtti téren. A rendezvényen „Az emberért és Miskolcért” Alapítvány kuratóriumának, illetve az ahhoz csatlakozott társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek a képviselői vettek részt. A rövidre fogott ünnepségen Dobrossy István, a megye levéltár igazgatója mondott beszédet. Egyebek között arra emlékeztetett: a várost ért szerencsétlenségek legnagyobbika volt ez a 116 évvel ezelőtti katasztrófa, emlékmű mégis csupán ötven esztendő elteltével épült a Szent Anna-templom előtt. Az emberért és Miskolcért Alapítvány tagjai idén immár ötödik alkalommal helyezték el a megemlékezés virágait itt. A megemlékezést követően elsőként Szita Lajos, a kuratórium elnöke, majd Halász Rózsa alpolgármester koszorúzta meg az emlékművet. Ugyancsak tegnap délután adták át a Kós ház földszinti kiállítótermében az alapítvány által kiírt pályázat díjait. Nyolc pályázó 330 ezer forintot vehetett át. A gyermekrehabilitáció segítésére kapott százötvenezret Peja Márta főorvos, míg az Egészségügyi Főiskolai Kar hallgatói ötvenezer forinthoz jutottak házi beteg-utógondozó tevékenységük támogatásaként. A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő, az előrehaladt stádiumba került emberek magas szintű ápolását, életminőségük javítását tűzte célul az Erzsébet Hospice Alapítvány - ugyancsak 50 ezer forinttal támogatták őket. Rajtuk kívül az alapítvány díját vehette még át a Bársony János utcai Általános Iskola, a József úti Napközi Otthonos Óvoda, a Görömbölyi Kulturális Egyesület, az Avasi Arborétumért Baráti Kör és Alapítvány képviselője, valamint a rászoruló, idős embereket segítő Horváthné Pozsonyi Szilvia. 116 évvel ezelőtt pusztított a hatalmas árvíz Miskolcon. A város történetének legnagyobb katasztrófájára emlékeztek tegnap. —KOMMENTÁR Pont Bujdos Attila Kuncze Gábor azt mondja: a parlament átvilágítását követően érdemes lenne az ügynökkérdést végre levenni a napirendről. A belügyminiszter nyilván tudja: a jelenleg regnáló koalíció rendelkezik akkora többséggel, hogy bármikor tetszése szerint módosíthatná az ügynöktörvényt. Ráadásul az sem lehet titok előtte, hogy a társadalom egy része ezt megértéssel fogadná. Hiszen politikai elemzők szerint 1990- ben nem kis szerepe volt az SZDSZ választási vereségében a párt vehemenciájának. Annak, ahogyan firtatták a korábbi évtizedekért viselt felelősséget, s mondjuk éppenséggel ők hozakodtak elő elsőként a „spiclitörvény" tervével is. Mint ahogy ugyanezek az elemzők mostanában azt is mondják: az MSZP és a szabaddemokraták azért is kaptak több szavazatot a választóktól 1994-ben, mint mások, mert az előzőleg kormányon volt MDF-fel, KDNP-vel, EKGP-vel ellentétben nem akarták tovább hánytorgatni a múltat. Szóval a belügyminiszter úr tudhatja ezt, de egy óvatos politikus persze azt is tudni szeretné: nem próbálna-e politikai tőkét kovácsolni magának az ellenzéke abból, ha a fenti kijelentése értelmében kezdeményezné a törvény módosítását. Az ellenzék ebben az ügyben nincs egy platformon, és - mondjuk így -már-már bágyadtan reagált. Boross Péter ex-kormányfő az MDF részéről például elismerte: „gondot jelenthet az átvilágítandók széles köre. " Az FKGP-s Tímár György úgy látja : öt évvel a rendszerváltás után „nevetséges a törvény végrehajtása, hiszen az csak látszat-igazságtételt jelentene". A szabaddemokrata Kőszeg Ferenc egyetért - naná a belügyéri javaslattal: az előző parlamenti ciklus kezdetén kellett volna rendelkezni az ügynökök átvilágításáról. Az egyik napilap által megkérdezett politikusok közül csupán a KDNP-s Gáspár Miklós tartja változatlanul szívügyének jelenlegi formájában az ügynöktörvényt. Kuncze Gábornak minden bizonnyal igaza van abban, hogy a volt szocialista országokban sehol sem sikerült ezt a kérdést megfelelően megoldani. Pontot kellene tenni ennek a dolognak a végére. Lehet, hogy úgy is lesz, ahogy mondja. Amitől persze korántsem borul még egymás kebelére az ország. És ez így van rendjén. Vannak dolgok, amiket nem lehet megbocsátani, vagy ha mégis, akkor sem lehet elfelejteni. A kérdés csupán az, hogy ez kinek-kinek a magánügye marad-e, az államnak pedig jut-e ideje értelmesebb dolgokkal foglalkozni. Azt hiszem, mindenkinek lenne néhány tippje, hogy mivel. Kedvező időjárás Budapest (MTI) - Szeptemberben várhatóan kedvez majd az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. A hónap első napjait kivéve viszonylag száraz időjárásra lehet számítani. Az átlagos hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul, a hónap elején esetleg még magasabb is lehet. Általában országszerte napos időre lehet számítani ami kedvező a betakarítási munkákhoz. A meteorológus nem tartja valószínűnek, hogy szeptember közepén a hajnali órákban esetleg már talaj menti fagyokra is lehetne számítani. Ám éppen az elmúlt napokban esett jelentős mennyiségű csapadék ezt nagy valószínűséggel meggátolja. Talaj menti fagy szeptemberben a hajnali órákban esetlegesen az úgynevezett egy-két fagyzugban alakulhat ki, például az Északi-középhegység egy-két völgyében.