Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

Ma érkezik Havel Judape­st (MTI)­­ Ma kétnapos hi­­vatalos látogatásra Magyarország­ra érkezik Václav Havel. A Cseh Köztársaság elnöke Göncz Árpád adandó meghívásának tesz eleget. A magas rangú cseh vendéget dél­előtt ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással fogadják a Kossuth Lajos téren. Mától ú­j benzinárak Budapest (MTI)­­ A fogyasztási adó és a környezetvédelmi termék­díj parlament által elfogadott növe­kedése miatt november 1-jétől - kedden 0 órától - literenként 6 fo­rint 20 fillérrel drágul a 91-es és 95- ös ólmozatlan. A forint 20 fillérrel pedig a 92-es és 98-as ólmozott ben­zin, míg a gázolaj literenként 5 fo­rint 30 fillérrel­­ kerül többe. A ki­adott közlemény szerint az új árak: 91-es ólmozatlan 07 forint/liter; 95- ös ólmozatlan 89 forint/liter; 92-es ólmozott 91,2 forint/liter; 98-as ól­mozott 93 forint/liter. A gázolaj új ára 74,3 forint/liter. Az OIH új elnöke Budapest (MTI)­­ Pál László ipari és kereskedelmi minisz­er október 31-i hatállyal az Ország­os Idegen­­forgalmi Hivatal elnökévé nevezte ki Schagrin Tamást, aki helyettes államtitkári minőségben látja el a fu­nkciót. Schagrin a miniszter köz­­vetle­­n felügyelete alá tartozik. A belkereskedelem irányítását Be­­rényi Lajos helyettes államtitkár veszi át. Katonai kinevezés Budapest (MTI)­­ Keleti György honvédelmi miniszter tegnap állo­mánygyűlésen beiktatta tisztségébe Szegedi Tibor vezérőrnagyot, a Ma­gyar Honvédség új légvédelmi és re­pülő főszemlélőjét. Preininger Amb­rus vezérőrnagyot nevezték ki a Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatainak parancsnokává. Keleti bejelentette, a honvédségnél 10 szá­zalékos béremelés lesz a jövő év ele­jén. Szándékaik szerint a jövő év februárjában kétezerrel, augusztus­ban további ötezerrel kevesebb sor­kötelest hívnak be. Tervezik, hogy másfél éven belül 10 hónapra csök­kentik a kiképzési időt. A sofőr a felelős Kaposvár (MTI)­­ Petró Csaba, a pótkocsis teherautó vezetője a fele­lős az ez év januárjában történt ta­­szári halálos tömegszerencsétlensé­gért - mondta ki tegnap meghozott ítéletében a Somogy Megyei Bíró­ság. A 22 éves fiatalembert 5 év 5 hónap fogházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélték, valamint 4 év­re eltiltották a gépkocsivezetéstől. Olasz vadászbaleset Szolnok (MTI)­­ A rendőrség teg­napi tájékoztatása szerint vasárnap délelőtt egy olasz vadász életveszé­lyesen megsebesült Jászkiséren. Az eddigi vizsgálat szerint a vendégva­dászként hazánkban tartózkodó C. Luigi 55 éves olasz állampolgár sö­rétes puskájának ötödik patronját töltötte be, amikor fegyvere elsült. A vadász ijedtében eldobta puská­ját, ami kilőtte a maradék négy go­lyót. Az egyik lövedék balszerencsé­jére csípőn találta az olasz férfit. Tebenned bíztunk eleitől fogva... A reformáció emlékünnepén templomot szenteltek Encsen Encs (EM­­­FL) - Az encsi refor­mátus gyülekezet tagjai a ’80-as években még megfértek egy imaházban. Időközben a város­ba költözött hívek által létszá­mukban gyarapodtak, lelkiek­ben erősödtek és templomot építettek. A reformáció emlékünnepén, 1991- ben helyezték el Encsen a reformá­tus templom alapkövét. Tegnap, is­mét a reformáció emlékünnepén már a Takács András gyülekezeti gondnok által adományozott és az elmúlt hét szombatján felszentelt harang hívta templomszentelésre a város és egész Abaúj mintegy 40 re­formátus gyülekezetének tagjait. Délután az egyszerűségében is impozáns, lenyűgüző épületben és környékén felhangzott az öröm és a hálaadás kifejezéseként a más fele­­­kezetbeliek által is jól ismert 90. zsoltár: „Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram téged tartottunk hajlé­kunknak.” Csomós József esperes hálát adott, hogy az encsi gyülekezet tag­jai új templommal gazdagodtak. Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspö­ke megköszönte azt a következetes munkát, amellyel a hívek Isten há­zának felépítésén munkálkodtak. Baksy Mária, a gyülekezet lelki­­pásztora elmondta, hogy a temp­lomépítés teljes költsége meghalad­ja a 12 millió forintot. A Tiszáninne­ni Református Egyházkerülettől 5 millió 200 ezer, Encs város önkor­mányzatától 500 ezer, külföldi egy­házaktól, Svájcból és Németország­ból 800 ezer forintot kaptak. Támo­gatták a templom megépítését a megyei OTP, az encsi Áfész, a Zala mezőgazdasági termelőszövetkezet és a környékbeli református gyüle­kezetek is. A legnagyobb áldozatokat termé­szetesen a helybéliek hozták: forint­jaikkal és kétkezi munkájukkal. A segítséget, az adományokat a to­vábbiakban is kérik, hiszen hátra­van még a templomkert parkosítá­sa és több kisebb, de költséget igénylő munka. Ezt követően az új templom hí­veit a vendégek képviselői köszön­tötték. Végül a helyiek és a vendé­gek együtt fohászkodtak: „E gyüle­kezeten, mely e helyre telepedett, könyörülj Úristen.” Az Abaúji Református Egyházmegyében ebben az évszázadban most építették meg és szentelték fel az első re­formátus templomot Fotók: Laczó József Tisztelgés a katonahősök előtt Mindenkiért egy-egy gyertya éghet a Hadtörténeti Múzeumban A kegyelet virágait helyezte el teg­nap délelőtt a katonahősök emléke előtt tisztelegve a megyeszékhely több emlékművének talapzatán Papp Károly ezredes, helyőrségpa­rancsnok (felvételünkön jobb ol­dalt) és a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság képviseletében Lovász József őrnagy. Megkoszorúzták azt a Hősök temetőjében lévő kopjafát is, amelyet - az egykori sorstársak­ra is gondolva - a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége állított. A „Mindenkiért egy-egy gyertya ég­jen" gondolat jegyében a Hadtörté­neti Múzeum felújítja jogelődje, a Magyar Királyi Hadi Múzeum ha­gyományát. A hősi halottakra emlé­kezve november 1-jén (kedden) 10.00- 16.00 óra között a Hadtörté­neti Múzeum díszudvarán bárki le­­róhatja kegyeletét, és gyertyát gyújthat az elesettekért. Előreláthatólag Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Ke­leti György honvédelmi miniszter 14.00- 14.30 óra között szintén gyertyát gyújt az elesettekre emlé­kezve. Fotó: Fojtán László _KOMMENTÁR Reformáció Filip Gabriella Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én a wittembergi vár­templom ajtajára kiszögezte 95 tételből ál­ló kiáltványát, de erről másnap egy szót nem írtak a magyar lapok. El kellett telnie még néhány emberöltőnek, hogy megje­lenjen az első magyar nyelvű újság. Meg egyébként is abban az időben - úgy is mondhatnánk - mással voltunk el­foglalva. De a történelmi helyzet, a távolság, az út­viszonyok és minden egyéb gond ellené­re elért hozzánk a reformáció hatása. Sőt, a történészek szerint szinte csodával ha­táros, hogy a magyar társadalom a szét­­szakítottság ellenére, az egységes állam­nélküliség állapotában is, milyen gyorsan fogadta be ezeket a tanokat. Persze legin­kább Európa fejlettebb országaiban hódí­tott a reformáció. Abban a térségben, amit ma „Kelet-Közép-Európának" szokás ne­vezni, csak a magyarlakta vidékeken ter­jedt az új vallás, és ezzel együtt az új élet­­szemlélet is. Hogy jó volt-e ez nekünk vagy sem, ez immáron fölösleges kérdés. Közel fél évez­reddel a reformáció zászlóbontása után - az ökumenizmus terjedésének idején - nem sok értelme lenne felújítani a hitvitá­kat. Bár az nem árt, ha tudjuk, hogy mi­ben is különbözött Luther és Kálvin taní­tása, miről írt Melanchton és miről Mün­zer Tamás, hogyan alakult ki a protestáns egyházak családja, miben különböznek a baptisták, az anabaptisták, az anglikánok vagy a kvékerek. De ne bonyolódjunk dog­­matikai vitákba! Ne döntsük el, hogy hit kérdésében kinek volt, kinek van igaza. Viszont emlékeznünk kell Lutherre, akit hiába fenyegettek Plusz János példájával, bátran vállalta nézeteit. És gondoljunk a pápára is, aki pár évvel ezelőtt Debrecen­ben járva megkoszorúzta a gályarabok emlékművét. S ha már a múltat idéztük, az elhurcolt re­formátus prédikátorokat emlegettük, rá­csodálkozhatunk egy kicsit jelenünkre is, íme, itt ez a kis írás. Milyen egyszerűnek, milyen természetesnek tűnik, hogy ma­gyarul írunk és olvasunk. És most követ­kezhetnek a történelmietlen felvetések. Mi lett volna, ha nem szerepel a református hit alaptételei között a szent iratok anya­nyelvű tanulmányozása, ha nem jelenhet­tek volna meg a magyar nyelvű bibliák, ha ennek hatására nem lendül fel az anya­nyelvi oktatás, ha nem indulnak meg a nyomdagépek... Horn Gyula a kárpótlási jegyről Budapest (MTI)­­ Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási je­gyek tőzsdei árfolyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormány­biztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetsé­ges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ veze­tőivel. Fel kell gyorsítani a kárpótlásra jogosul­tak érdekében az országos közszolgáltató cégek privatizációját. A mezőgazdasági szövetkeze­tek részére a birtokukban lévő kárpótlási je­gyek ellenében az élelmiszeripari cégekből kí­nálatot kell felajánlani. Meg kell vizsgálni a re­gionális társaságok Matávtól vásárolt vagyona ellenértékének kárpótlási jegyekkel történő ki­egyenlítési lehetőségét. Horn ugyancsak levél­ben kérte Lakos László földművelésügyi mi­nisztert, mielőbb terjesszen a kormány elé olyan törvénymódosítási javaslatot, amely bő­víti azok körét, akik kárpótlási jegyeiket életjá­radékra kívánják váltani.

Next