Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-01 / 257. szám

Táblával tiltanak a játszótértől Az edelényiek egy része nem lát rá garanciát, hogy az öt­venezer forintba kerülő re­parálás után nem tennék-e ismét tönkre a barbárok a helyi játszóteret. (4. oldal) Cérés helyett mmár követelnek­ udapest (MTI) - A Hivatásos Ízoltók Független Szakszervezete atlakozik a Fegyveres és Rendvé­­elmi Dolgozók Érdekvédelmi Sze­­ntsége által kilátásba helyezett or­­ságos tiltakozó demonstrációhoz. Erről a testület országos vezetősége eddi ülésén határozott. A tűzoltó­­mkszervezet sajtótájékoztatóján Ilos Imre elnök-ügyvivő elmond­­azért döntöttek így, mert nehez­­m­ényezik, hogy a parlamenthez el­hozott petíciójukra két hónap­on sem kaptak érdemi választ. A­zoltók elfogadhatatlannak tari­­k, hogy az általuk kért 25 száza­ik helyett jövőre csak 15 százalé­­kéremelésben részesüljenek. Az őre jelzett 9,2 százalékos reálkere­­­t-csökkenés mellett ez ugyanis látatlanul tovább növelné hátrá­­yós helyzetüket. isszakéri iskoláját az vangélikus egyház­ yíregyháza (MTI)­­ Korábbi dön­tét megváltoztatva, mégis­sszakéri egykori nyíregyházi álta­­­nos iskoláját a Magyarországi Evangélikus Egyház. A város egy­­ázközségének hivatala már be is mentette igényét a régi ingatlanra, s egyben kezdeményezte a helyi­­ kormányzattal 1992-ben kötött megállapodásának felbontását, melyben - akkor­­ lemondott az itézmény visszavételéről. A Nyír­­gyházi Evangélikus Egyházközség elkészi hivatala kedden nyilatko­­atot tett közzé a tervezett tulajdon­­állással kapcsolatban. A doku­mentum hangsúlyozza: a visszakért Kodály Zoltán Általános Iskolában 7 egyház vallatja az oktatási profil ólytatását, az intézmény autonó­miájának tiszteletben tartását és sljes személyzetének átvételét. emelkedhetnek a gyógyszerárak Budapest (MTI) - Átlagosan 35 zázalékos, számos gyógyszer eseté­­en viszont ennél jóval magasabb remelésre is számíthatunk jövőre, mennyiben az egészségbiztosító 1­995-ben csak 70 milliárd forintot indíthat gyógyszerár-támogatásra. ? Egészségbiztosítási Önkormány­elnöksége mégis ilyen nagyság­­rdű előirányzatot támogatott - csalt a sajtó egészségbiztosítói mikből a tárca 75, a szakemberek pedig 82 m­illiárd forintot tekintenek elfo­­adhatónak. A 70 milliárdos támo­­atási keret elfogadása ugyanis azt lentené, hogy az előirányzat az lei kiadásokhoz képest egy fillérrel­­­ emelkedne, még az inflációval­­ m tartana lépést. Az inflációt te­át teljes egészében a lakosságnak illene megfizetnie. ­agyar-román határőr-találkozó Ékéscsaba (MTI) - A magyar­mán határon egy év alatt 17 szá­­lékkal csökkent a jogellenes bűn­­slekmények száma, és a két fél ob együttműködésével, hatéko­­yabb szervező munkájával a ha­tárforgalomban is sikerült elkerülni a korábbi súlyos helyzeteket - mon­dotta Nováky Balázs altábornagy, a magyar határőrség országos pa­rancsnoka kedden Békéscsabán az egyéves munkát értékelő magyar­román határőr-találkozót követő sajtótájékoztatón. LI. évfolyam, 257. szám 1995. november 1., szerda Ára: 21,90 Ft BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Befejezetlen művek koncertje Hétfőn este a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar előadásában nagy sikert aratott Bartók II. zongoraversenye és Mozart Requiem­je a Miskolci Nem­zeti Színházban. (6. oldal) Reménykedik az Évizig Befejeződött az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság (Évizig) ár- és belvízvé­delmi, valamint folyamszabá­lyozási főműveinek őszi felül­vizsgálata. (9. oldal) Az utolsó káposztafőzelék Megszűnt az ingyenes étkeztetés a miskolci családsegítőnél A Miskolci Családsegítő Szolgálat­nál 1991-ben kezdték el az ingye­nes ebédosztást a rászoruló klien­seknek. Négy év után az ellátás má­tól megszűnik. Az indok: pénzhi­ány. A szolgálat vezetője lapunk­nak elmondta: a klienseiket időben értesítették. Az utolsó ebédosztás­ról lapunk 5. oldalán olvashatnak részleteket. Forrást kutatnak Keletnek Horn nem válaszolt, mikor kerül a kormány elé a borsodi program Budapest (ÉM - B.A.) - A kor­mányfő nem tart attól, hogy a térségünk elesik 3 és fél milli­árd forint PHARE-támoga­­tástól. Horn Gyula erről tegnapi sajtókon­ferenciáján beszélt lapunk kérdésé­re válaszolva. A miniszterelnök arra viszont nem adott semmilyen választ, hogy mikor kerül végre a kabinet elé a borsodi szerkezet­­átalakítási és válságkezelő prog­ram. E programról eredetileg idén márciusban tárgyalt volna a kor­mány, ám mostanáig nem került a kabinet elé. Mikor foglalkoznak ve­le, illetve nem tart-e attól, hogy a késedelem miatt a térségünk elesik 3 és fél milliárd forintnyi PHARE- támogatástól? - kérdezte az Észak- Magyarország Horn Gyulát a ma­gyar kormányfő tegnapi sajtókonfe­renciáján, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségében szerveztek. A miniszterelnök kifej­tette: nem tart a pénz elvesztésétől, mivel erre megállapodás van. Más­részt emlékeztetett rá: a kormány nem tette félre a Borsodot érintő részprogramokat sem, sőt, külön biztost nevezett ki a kabinet. S nincs egyetlen nemzetközi tárgya­lás sem, ahol ne keresnék, hogy mi­ként lehetne újabb forrásokat bizto­sítani a keleti országrésznek. Laptársunk érdeklődésére Horn Gyula szakmai kérdésnek nevezte, hogy lehetséges-e két irányból - azaz Miskolc felől is - építeni az M3-ast. Erről számos szakmai véle­mény vált ismertté, ám a kormány­nak a sztráda folytatásával kapcso­latos döntéskor az volt a fő szem­pontja, hogy elkezdődjön végre a munka. (További részletek a 3. oldalon.) Húsz német cég keresett partnert Nagy érdeklődés az Miskolc (ÉM­­­ME)­­ Tartomá­nyunk vállalkozóinak érdeklő­dése komoly - jelentette ki teg­nap Robert Mainberger, a düs­seldorfi Gazdasági és Vállalko­zási, Technológiai és Közleke­désügyi Minisztérium ipari és technológiapolitikai osztályá­nak vezetője a lillafüredi Palo­taszállóban rendezett sajtótájé­koztatón. Az Észak-rajna-veszt­­fáliai Gazdasági Napokra - amelynek szervezésében a né­met partnerek mellett a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara is részt vett - húsz né­met cég érkezett, hogy borsodi, illetve szabolcsi vállalkozókkal tárgyaljon. - Potenciális partnernek tekintjük ezt a régiót - mondotta Robert Ma­­inberger, majd hozzátette, gépipari vállalkozások, energetikával foglal­kozó kis- és közepes vállalkozók képviseltetik magukat az üzletem­ber-találkozón, ezenkívül egy okta­­ ­ rajna-vesztfáliai tájsal foglalkozó társaság is eljött. Kobold Tamás, Miskolc polgármes­tere arról szólt, hogy ez a találkozó Gazdasági Napokon jól beleillik abba a folyamatba, amelynek alapelve: saját dolgaink intézését saját kezünkbe kell venni. Nagy volt az érdeklődés a prog­ram iránt a helyi vállalkozók részé­ről - tudtuk meg Bihall Tamástól, a megyei kereskedelmi és iparkama­ra elnökétől. Arról, hogy konkrétan hányan jöttek el, a megbeszélések végeztével lehet biztosat mondani, az azonban már most látszik, az egyes cégeknél igen sűrű a tárgya­lási menetrend. - Mi több, az első szerződés már meg is köttetett - mondta Gérnyi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője. Az üzletről annyi tud­ható, hogy egy régiónkbeli cég kizá­rólagos magyarországi képviselője lett német partnerének. A gazdasági napok résztvevői ma délelőtt látogatást tesznek több borsodi társaságnál, és mint Robert Mainberger kifejtette, könnyen el­képzelhető, hogy folytatásként már a magyar vállalkozók utaznak Né­metországba. Robert Mainberger (középen) Ko­bold Tamás (balra) és Bihall Tamás (jobbra) társaságában Fotók: Vajda János ■KOMMENTÁR Partnerkeresőben Marczin Eszter Üzletben nincs barátság - tartja a köz­helyszámba menő mondás. Helye van vi­szont a korrektségnek, a kölcsönös érde­keken, előnyökön alapuló együttműkö­désnek. Minden bizonnyal így gondolja ezt az a húsz üzletember is, aki Észak-Raj­­na-Vesztfáliából érkezett Miskolcra, hogy potenciális partnerekkel tárgyaljon a gaz­dasági napok keretében. Igaz, az is tény - és ezt Robert Mainber­­ger, a delegáció vezetője is hangsúlyozta -, hogy ezúttal bizonyos érzelmi motivá­ciói is voltak a megbeszéléseknek. Neve­zetesen: a német nép, nem felejti el ha­zánknak Németország egyesítésében ját­szott szerepét. Ugyanakkor azt is hozzá­tette: a mostani tárgyalások csak akkor le­hetnek hasznosak, ha mindkét fél megta­lálja a számítását. A gyakorlati eredmé­nyek tehát már kizárólag a vállalkozókon múlnak. Szimpatikus, egyenes beszéd, mint ahogy az is pozitív benyomást kel­tett, hogy nem kerülte meg a magyar és német bérszínvonal közötti különbségek vonzóságát. Mert nem titok, hazája vállal­­kozóit többek között ez sarkallja arra, hogy nálunk „kereskedjenek". Ez persze sokféleképpen értelmezhető. Lehet olcsó bérmunkásként emlegetni a magyar munkaerőt, a haszon lefölözője­­ként a külföldi munkáltatót. De - az érem másik oldalaként - ugyanígy mondhatjuk azt is, hogy a magyar szakember jól kép­zett, képes a németországi elvárások, az ottani normák szerint termelni. A német cég pedig szigorú munkafegyelmet hono­sít meg, egy új szemléletmódot táplál a fe­jekbe, amire - valljuk be-a jövőnk szem­pontjából nagy szükségünk van. Tagadhatatlan viszont, hogy a külhoni tár­saságok egy része a gyors profitszerzés re­ményében érkezik hozzánk. De nem hagyható figyelmen kívül az sem: az iga­zán komoly szándékú befektetőknek az az érdekük, a piac szigorú törvényei azt dik­tálják, hogy minőséget, eladható színvo­nalú árut produkáljanak dolgozói, és mindezt ne csak egy rövid ideig, hanem hosszú távon. Ez pedig, ismerve techni­kai, technológiai adottságainkat beruhá­zások nélkül nem képzelhető el. Az, hogy a háromnapos, Palotaszállóban zajló rendezvényen milyen konkrét üzle­tek köttetnek, még nyitott kérdés, egyet­len tárgyalási alkalom nem elégséges en­nek kiderítésére. Mindenesetre elkezdő­dött valami, amit gazdasági együttműkö­désnek neveznek. Vasutas-bértárgyalás Budapest (MTI) - Továbbra sem született megállapodás a MÁV és a vasutas-szakszerve­zetek közötti bértárgyaláson. Kedden a mun­káltató csak annyiban változtatta meg koráb­bi javaslatát, hogy ígéretet tett: hajlandó meg­hosszabbítani a kollektív szerződés hatályát 1996. december 31-éig. Szabó Tivadar, a MÁV személyügyi igazgatója hangsúlyozta: a hosszabbításra csak abban az esetben kerül­het sor, ha a munkáltatónak és a szakszerve­zeteknek sikerül megegyezniük a végkielégí­tés, a 13. havi fizetés, a motivációs rendszer és a távolléti díj alkalmazásának kérdéskörében. Enzsöl Róbert, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) alelnöke a Vas­utas Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ülésén ki­fejtette: a javaslatok közül számukra az alap­bérek növelése jelent elsőbbséget. Ezzel kap­csolatban megjelölték azokat a forrásokat, amelyekkel a MÁV kiegészíthetné a 28 száza­lékos alapbér-növekedést. A MÁV és a szak­­szervezetek megállapodtak abban, hogy a tár­gyalást jövő héten kedden folytatják.

Next