Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
4 B ..... ............Itthon _Könyvajánló Kiss Éva Boldva (ÉM) - 26 éve dolgozom a boldvai községi könyvtárban, főfoglalkozású könyvtárosként. A miskolci Kossuth Gimnáziumban érettségiztem, majd a Debreceni Tanítóképző Intézet levelező tagozatos hallgatója lettem. Itt kaptam könyvtáros-népművelő szakos diplomát 1975-ben. A könyvtárba járó gyerekeket is arra szeretném nevelni, hogy odafigyeljenek egymásra, legyen bennük empátia, óvják életünk bölcsőjét, a Föld nevű planétát. Albert Schweitzerről olvastam, hogy amikor Lambaréban élt, petróleum lámpa mellett dolgozott késő éjszakákig. Annyira vigyázott az állatokra, hogy forró éjszakákon nem nyitotta ki az ablakokat, nehogy a berepülő apró rovarok, lepkék megperzselődjenek lámpája bűrája felett. (Marék Antal: így élt Albert Schweitzer). A Művelődési Házat 1969-ben adták át. Egy múlt századi kúria épületét alakították át erre a célra, amit mi itt Boldván Szepesi kastélynak hívtunk. Ebben az épületben kapott három helyiséget a könyvtár is. Hála a sorsnak és a fenntartónak, mindkét intézmény átvészelte a rendszerváltást követő súlyos éveket. Megmaradtunk. Sőt, fűtéskorszerűsítésre készülünk a télen - reményeim szerint - már gáz melegítheti fel a most még hideg terméket. Ismerve az önkormányzatok anyagi helyzetét, önerőből erre mi sem lettünk volna képesek. A szükséges pénz egy részét a község polgármestere pályázat útján szerezte meg. Pillanatnyilag én vezetem a művelődési házat is, mert a kolléganőm, akivel az utóbbi hat évben együtt dolgoztam, pályát módosított. A könyvtár állománygyarapítása mindig rendszeres volt, folyamatosan tudtam rendelni hol több, hol kevesebb könyvet. Az olvasók az új könyveket keresik. Főleg napjainkban egyre nagyobb az igény a jól ellátott könyvtárakra, hiszen köztudomású a könyvárak és a jövedelmek abnormális viszonya. Ebben az évben kicsit csalódtak a boldvai olvasók, mert kevés újdonságot találtak a polcokon, de talán megértik, hogy a fűtés miatt nagyon kellett spórolni. Bízom abban, hogy a következő években ismét, ha szerényen is, de funkciójának megfelelően, több szép, új könyvvel várja majd látogatóit a könyvtár. Új könyvek helyett az olvasókkal felfedeztünk néhány úgynevezett „régi” könyvet. Ezekből ismertetnék néhányat, de előbb még kérni szeretném, hogy ha van szabad idejük, olvassanak minél több humoros művet, ami feledteti a mindennapok nyomasztó gondjait. Kikapcsolódásra nagyon alkalmas James Herriot: Állatorvosi pályám kezdetén... c. regénytrilógiája, amelynek kötetei külön, önálló olvasmányként is olvashatók. Nekem azért tetszettek ezek a könyvek, mert éreztem bennük a szerző ember-, állat-, természetszeretetét. Megfogott mély humánuma, kedves humora. ............ 1996. November 5., Kedd Kicsöngettek a tanár néninek A hit, a szép emlékek jelentették a melegséget, a reménysugárt Faragó Lajos Sajóhídvég(ÉM) - Szögeczki Endréné, a Sajóhídvégi Általános Iskola tanára ebben a gazdasági évben befejezi tanári pályafutását. Az önkormányzat döntése alapján a „nyugdíjkor eléréséhez legközelebb álló pedagógus” minősítéssel már intézik korengedményes nyugdíjazását. Szögeczki Endrénével beszélgettünk utolsó tanítási óráját követően 35 munkaévéről. • Hogyan került először kapcsolatba az iskolával? • 46 évvel ezelőtt szüleim közölték, nemsokára iskolás leszek, s mi mindent fogok ott tanulni. Az iskolát is megmutatták, a Nagyváthy-t, amelybe már édesapám is járt. Ahányszor elmentünk a nagy épület előtt, mindig elfogott a félsz. Nem akartam iskolába járni, jó volt otthon. De hát nem így történt. Felöltöztünk ünneplőbe és vittek beíratni. Én meg sírtam. Nem egész úton, mert édesanyám megelégelte, szembefordult, megtörölte a szemem és komolyan rám szólt. Emlegette az Isten áldását, a Jóisten verését is jó értelemben, s aztán levonta a következtetést: - Meglátod, egész életedben sokat fogsz még iskolába járni! □ És igaza lett. • Szorgalmasan tanultam azért is, mert féltem Sárközy tanító néni fakanalától. Nem bántott ő soha senkit, de az a fakanál nagyot tudott koppanni a táblán, vagy az asztalon. Harmadikos koromban Vereskei tanító néni honorálta egy hatalmas egyessel a füzetlapom lyukká radírozását. Alig vártuk a vakációt. S mit játszottunk leggyakrabban? Mi mást, mint iskolát. Amikor 17 évesen strúmával megoperáltak, nagy hatással volt rám a gyógyítással foglalkozók légköre és elhatároztam, hogy orvos leszek, vagy nővér. Nem vettek föl az orvosi egyetemre, aztán úgy látszik, a családi hagyomány, tanáraimról maradt emlékeim, szerény anyagi helyzetünk erősebbnek bizonyultak. Amikor szüleim megtudták, hogy egy vidéki iskolában tanítani akarok, teljesen oda voltak. □ És miként szerzett végül tanári oklevelet? • Girincsen dolgoztam és éltem. Férjhez mentem, gyermekem született, sürgős pajzsmirigyműtét és rögtön utána felvételi vizsga következett történelem-ének szakra. Azonban lebénult hangszállal, beszűkült légcsővel nem tudtam koloratúr szopránt produkálni. Egy év múlva újabb felvételi, most már történelem-orosz szakra. Elvégeztem, közben tanítottam, a legtöbbet oroszt. Azután végeztem intenzív orosz-tanfolyamot, drámatanári tanfolyamot, megszereztem a „C” kategóriás népművész minősítést, majd megszületett második gyermekünk, elég idős korban. Szép két év következett. Nagyfiúnk sárospataki diák, a kicsi kinőtte a koraszülöttségét, a házunk tető alatt, a három élő nagyszülő öreg, de aránylag egészséges. Csupa öröm volt így az élet, csak a földrajz szakot nem végeztem el, gyesen voltam. Aztán a szüleink sorban itt hagytak bennünket. • És jelentkezett hitoktatói tanfolyamra. • Hiányzott valami a tanulmányaimból, azt is tudtam, hogy mi, de az lehetetlennek tűnt, amit én akartam. Jó helyen kopogtattam, Géza atya volt az út elején, ő a teológiai tanfolyam igazgatója, így elkezdtem, titokban. Közben változott meg a világ rendje, s felhasználhatom, továbbadhatom a tanultakat. A változással fölöslegessé lett az orosz szak, taníthattam viszont történelmet, lehettem a napköziben egy délután, én lettem az énektanár, s lett egy kis énekkarom. S hogy e posztomon helytálljak, beiratkoztam a kántorképzőbe és a négy évfolyam elvégzése után képesítő vizsgát tettem. Az ének mellett rajzot is tanítottam. Gyakran sütött a nap pedagóguspályámon, de ha beborult felettem, majdnem fáztam is. Ilyenkor eszembe jutottak áldozatos szüleim, nagyszerű nevelőim, felnőtté lett diákjaim. A hit, a szép emlékek jelentették a melegséget, a reménysugárt, ami soha nem hagyott megdermedni. • Milyen tervei vannak, mit üzen aktív pályatársainak? • Minden erőmmel azon leszek, hogy László fiam befejezhesse elkezdett tanulmányait, a hivatását teljes odaadással gyakorolhassa, hogy második gimnazista Zoltán fiam ráérezzen a tanulás gyönyörűségére, s hivatástudatból válasszon pályát. Mit üzenek a gyerekeknek, pályakezdőknek? Szívjanak magukba minden tudást, mert bármikor szükség lehet rá, s ne álljanak le! Csak az az agy rugalmatlan, amelyiket nem tartanak edzésben. Legyenek állhatatosak a kicsiny dolgokban is, akkor állhatatosak lesznek majd a nagy cselekedetekben. Csak arra tegyenek ígéretet, amit teljesíteni tudnak. Nem az a szegény, aki ígérni sem tud, hanem az, aki hamis ígéretekkel elveszíti híveit. Ne azért hajoljatok a kicsikhez, hogy magasodjatok, hanem azért, hogy fölemeljétek őket, magasabbra, mint ti vagytok. S ha időnként lent van a kerék, borult az ég? Jusson eszetekbe, hogy a felhők fölött mindig kék az ég! - üzem Szögeczki Endréné. Szögeczki Endréné az utolsó tanítási órájánFotó: Bujdos Tibor 1996. November 5., Kedd Itthon _Nekünk írták Burgonyapanaszok .A bocsi őstermelők panasza - szomorú tény - nem rendhagyó eset, de mégis van példaértéke. Erről beszélgettünk Tóth Lajosnéval, Marikával, a bocsi Haladás szövetkezet pénztárosával, aki szintén szenvedő alanya a burgonya bő termésének. -Hogy is van ez a krumpli-ügy? -A községben sokan mondhatjuk el, hogy bőven termett a földünkön a krumpli. Arra számítottunk, hogy a munkánk, no meg a tetemes önköltségünk megtérül majd. Ezért reménykedtünk, hogy lesz egy kis hasznunk. A tévedésünk kétségbeejtő. Olyan nevetségesen alacsony árat kínál a nagykereskedelem átvételi árként, amely a ráfordításnak még a felét sem fedezné. Miközben az import krumpli gazdag választékát kínálják elkeserítő, hogy hazánkban hátrányos helyzetben vannak az őstermelők. Nincs fórum, ami tudna segíteni? Hol van a hazai piacszervezés jószándéka?” Palocsay Erzsébet Bocs Az Itthon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. F. Crownishield újságíró gondolatának első része (zárt betű: E). 13. Egy keveset elvesz. 14. Plusz munka. 15. Bőgős. 17. Héber ábécé betűje. 18. Bosszús indulatszó. 20. Roskadó. 22. Óda vége! 23. Perzsa uralkodó. 25. Előtag: óriás. 27. Szlovák város a Vág völgyében. 29. Megtalálni igyekvő. 32. Fakó, szőke hajú. 34. Farsangi sütemény. 36. Olasz karnagy (S., 1851-1922). 39. 1+1. 41. Olasz zeneszerző (Giuseppe, 1729- 1802). 43. Határozórag. 44. Az argon vegyjele. 46. Skót kémikus (James, 1842-1923). 48. Veszprém centruma! 49. Húros hangszer. 51. Borsodi helység. 54. NATO betű. 56. Ruhaanyag. Függőleges: 1. Vonat elé zuhan. 2. Magyar és spanyol autók jelzése. 3. Tetőfedő szakember. 4. Faggyú. 5. ...mail; légiposta. 6. Egysejtű csiramag. 7. Menethatárok! 8. Batyu. 9. Olasz férfinév. 10. Düledék. 11. Forrás feltör a földből. 12. Fejfedő. 16. Erős megrázkódtatás. 19. Kés, bicska. 21. III. Richard c. művének szereplője. 24. Reped. 25. A tegnap holnapja. 26. Novellista (Géza, 1887-1919). 28. -val párja. 30. Spanyol hírügynökség. 31. Kertet locsol. 33.1925-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. 35. Liget. 37. Cserfával benőtt. 38. Lendület. 39. Az udvarra. 40. A gondolat befejező része (zárt betűk: N, O, Z). 42. Ellenérv. 45. Reped a jég. 46. Biliárdasztal tartozéka. 47. Osztrák író. 50. Páratlan tanár! 52. Bibliai hajós. 53. Fájdalmas kiáltás. 55. Betű kiejtve. 57. Időszámításunk előtt. B 5 _IttHon-Konyha Ezúttal Kardos Imréné tiszaújvárosi olvasónk hal- és sonkáspogácsa receptjeit közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy az egészséges táplálkozás fontos tartozéka a halételek rendszeres fogyasztása. Busa irdalása A busa testén 2-3 mm távolságra ajánlott a beindulás. Sütéskor még a levágott halszeleteknél is ajánlatos a gerinc két oldalán a szelet síkjával párhuzamosan a vastag húson is elvégezni, mert így az úgynevezett ipszilon szálkákat is átvágjuk, azok ropogósra sülnek és az elkészült halszelet fogyasztható anélkül, hogy a szálkák eltávolításával kellene bajlódnunk. A busa filézése A pikkelytől és belsőrésztől megtisztított busát éles késsel a hát vonulatában először a hátuszony egyik oldalán a gerincig bevágjuk, majd a nyakrésznél félkörben átvágjuk, utána a bordacsontokról lefejtjük a húst (a fejrésztől kezdve) mindkét oldalon. Mindkét darabról az uszonyokat eltávolítjuk. A busafilét beirdaljuk, majd a felhasználás szerint szeleteljük, vagy kockákra vágjuk. Rácbusa Hozzávalók: 1 kg busa, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kg burgonya, 15 dkg vöröshagyma, 15 dkg paradicsom, 10 dkg zöldpaprika, 3 dl tejföl, 4 dkg margarin, 2 csokor petrezselyemzöld, fűszerpaprika, bors, só ízlés szerint. A megtisztított, megmosott, beindalt busát szeletekre vágjuk. A vágásokba vékony szalonnacsíkokat helyezünk, a szeleteket enyhén sózzuk, borsozzuk, meghintjük fűszerpaprikával. Egy tűzálló edényt margarinnal kikenünk. Az aljára egyenletes karikákra vágott főtt burgonyát terítünk. Ráhelyezzük a hússzeleteket, befedjük a vékony karikákra vágott vöröshagymával, a szeletelt paradicsommal és zöldpaprikával, majd az egészet meglocsoljuk tejföllel. Közepes lángon addig sütjük, amíg a tejföl a tetején szép aranysárga lesz. Sonkás pogácsa 11 dkg lisztből, 15 dkg margarinból, 1/2 sütőporral, 2 tojássárgájából, 1-2 kanál tejfölből, kevés sóból és annyi borból, hogy inkább puha, mint kemény legyen, késsel tésztát dolgozunk ki. Késhát vastagságúra nyújtjuk ki. A kinyújtott tészta felét barátfüle módjára megtöltjük 30 dkg apróra vagdalt sonkából (vagy füstölt húsból), 3 dkg reszelt sajtból és kevés tejfölből kevert töltelékkel. A tészta másik felét ráhajtjuk (úgy mint a barátfülénél) és ahol a kis töltelékkupacok kidudorodnak megfelelő nagyságú pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Tojással megkenjük és szép pirosra sütjük.