Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
LUÉSZAK MAGYARORSZÁO Mérlegen a középiskolai oktatás — előtérben az elit A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolások több mint 25 százaléka bejut valamelyik egyetemre, főiskolára Neuwirth Gábor Budapest (MTI) A közelmúltban zárult annak a kutatásnak az első szakasza, amely objektív ismérvek alapján vizsgálta és rakta sorrendbe a hazai középiskolákat. Ehhez az elmúlt 11 év Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeinek (OKTV), Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeinek (OSZTV), a középiskolások számára szervezett kb. 70 egyéb országos versenynek a helyezéseit és a felsőoktatási felvételek adatait használták fel. Elkészült az iskolák több mint 140 mutató szerinti sorrendje, ebből számos következtetés vonható le a magyar középfokú oktatás állapotáról. Kiemelkedő iskolák A gimnáziumokban folyó elitoktatás színvonalát jelző OKTV évente tantárgyanként - az ország legjobb 10-20 tanulóját választja ki, s ez arra utal, hogy az elmúlt évtizedben az iskolák élmezőnyében évente 46-56 iskola ért el 1-3. helyezést. Vagyis a magyar középiskolák 6-9 százaléka. A helyezéseket, dicséreteket elért iskolák száma 157-222 között mozgott évente, ez a hazai középiskolák 20-35 százalékának felel meg. Ebből arra következtetünk, hogy közben a középiskolák száma a tizenegy év alatt 66,84 százalékkal növekedett, az OKTV helyezéseket elért iskolák száma pedig az 1986-1990 közötti emelkedés után némileg csökkent. Azaz a tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő középiskolák aránya jelentősen az iskolák több mint egyharmadáról az egyötödére esett vissza. Az is tény, hogy e versenyeken „dobogós” helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimnázium kiemelkedett, megszerezte az elérhető „dobogós” helyezések 13 százalékát. További 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 46 százaléka. Egy viszonylag szűk csoport - 47 iskola - osztozott a „dobogós” helyek (pontok) több mint kétharmadán. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik! Az elmúlt 11 év alatt a legtöbb 1-3. helyezést elért iskola (az ilyen helyezések együttes számának a sorrendjében) a következő volt: Fazekas M. Gyakorló Gimnázium, Budapest (75 helyezés), Apáczai Csere I. Gyakorló Gimnázium, Budapest (41 helyezés), Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Budapest (29 helyezés), Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest (25 helyezés), Piarista Gimnázium, Budapest (25 helyezés), Trefort Á. Gyakorlóiskola, Budapest (25 helyezés), Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged (21 helyezés), Révai Miklós Gimnázium, Győr (21 helyezés), Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest (20 helyezés), Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged (18 helyezés). Fontos következtetésekre juthatunk a tantárgyankénti vizsgálatokkal, ezekből kitűnik, hogy hol képzik az egyes szakterületek legkiválóbb diákjait. Megállapíthatjuk, hogy a tantárgyi tanulmányi versenyeken átlagosan csupán az iskolák 10-15 százaléka ért el eredményt. Vannak kiemelkedő iskolák, amelyek a tantárgyi versenyeken szinte évente kitermelnek egyegy „dobogós” helyre alkalmas fiatalt. Matematikából a Fazekas, spanyol nyelvből a Szilágyi E., biológiából a Fazekas, fizikából a Fazekas és Apáczai, francia nyelvből a budapesti Piarista és a szegedi Ságvári, német nyelvből a soproni Széchenyi, olaszból a Berzsenyi. Más tantárgyak sikerkovácsainak előnye nem jelentős; ilyen az angol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte évenként más-más iskola viszi el a pálmát. A szakközépiskolákban folyó elitoktatás színvonalára utaló, az országos szakmai tanulmányi versenyekből (OSZTV) levonható következtetések: a vizsgált 11 évben a szakközépiskolák kétharmadában értek el a tanulók helyezést vagy dicséretet. De az is tény, hogy több mint kétszázra tehető azoknak a szakközépiskoláknak a száma, amelyekben egy teljes évtizedig egyetlen tanulónak sem volt az OSZTV-n számontartható eredménye. Dobogós helyezést az összes magyar szakközépiskola 45,5 százalékban értek el egy évtized alatt. Ezen belül három fővárosi szakközépiskola (Hunfalvy, Gundel, Vági) emelkedett ki, megszerezve az elérhető 1-3. helyezések 7,2 százalékát. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyar szakközépiskolák kevesebb mint 10 százalékának (61 iskolának) a birtokában van az ilyen helyezések 53,5 százaléka. Látható, hogy a magyar csapat általában a mezőny első harmadában végzett, sőt gyakran szerepelt az 1-3. helyen. Ezeken a versenyeken 70 középiskola adta a résztvevőket, vagyis az iskolák kevesebb mint 8 százalékából kerültek ki. Legalább 5 versenyzőt adtak a következő iskolák: A kép további mozaikra bontható, ha a három legtöbb 1-3. helyezést elért iskolát nézzük az egyes versenycsoportokon belül. Minthogy a gimnáziumok fő feladata a továbbtanulásra, a szakközépiskoláké a szakmára való felkészítés, a művészeti középiskolák pedig elsősorban a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatási intézményekre készítenek elő, nem lenne méltányos a különböző típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából egymással összevetni. A vizsgált iskoláknak több mint a fele szakközépiskola, közel egyharmada gimnázium. A hetede gimnáziumi és szakközépiskola osztályokat egyaránt működtet. Több szempontból is vizsgálható a középiskolások felvételi vizsgán való szereplése. A legjellemzőbb mutató, hogy száz középiskolai tanulóból hányan jutottak be a felsőoktatásba. Kiderült, hogy a gimnáziumok több mint 40 százalékából (106 iskola) minden második diák az érettségi évében valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója lesz. A vegyes középiskolák közül csak 12, a szakközépiskolák közül csak 4 mondhatja el ezt. Ezzel szemben, míg 1996-ban a gimnáziumoknak csak 12,3 százalékából jutott be a tanulók kevesebb mint ötöde az egyetemre vagy főiskolára, a vegyes középiskolák több mint harmada, a szakközépiskolák több mint 70 százaléka ér el ilyen gyenge továbbtanulási eredményeket a felsőoktatásba. A viszonylagos eredmény azért mutatható ki, mert a fővárosban van 10-11 iskola, amely évről évre kiemelkedik a felvételi aránnyal és ezzel ellensúlyozza a leggyengébb iskolákat. Figyelemre méltó eltéréseket tapasztaltunk a megyék szerinti helyzetet vizsgálva. Valamennyi középiskola-típust nézve, 26 százalék feletti a felsőoktatásba bekerülők aránya Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az elsőben a vegyes, a másodikban a szakközépiskolák jó eredményei révén. 25 százalék felettiek Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék. Nem érik viszont el a 20 százalékot a főváros, Komárom-Esztergom és Nógrád megye iskolái. A gimnáziumok sorában Csongrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Vas megyék iskolái kerültek az élre, Nógrád és Pest megye az utolsó. A szakközépiskolák tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyék vezetnek. Nógrád, Baranya, valamint Budapest iskolái a sereghajtók. A vegyes iskolák között Tolna, Heves és Bács-Kiskun megyék adatai a legjobbak és Győr-Moson-Sopron, Vas megye, valamint Budapest eredményei a legrosszabbak. A középiskolai nyelvoktatás eredményességére a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgáinak száma utal. A gimnáziumok eredményei nagyon biztatóak. Több mint harmadukban minden második felvételre jelentkezőnek állami nyelvvizsgája van. Számos olyan iskolát ismerünk, ahol szinte minden jelentkező rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával. A szakközépiskolák közül mindössze két iskolában (1,5 százalék) van legalább minden második jelentkezőnek nyelvvizsgája. Ám az iskolák több mint a felében (53,2 százalék) a jelentkezőknek egyetlen nyelvvizsgája sincs! A vegyes iskolákban valamivel kedvezőbb helyzet (három iskola 50 százalék felett, 19,1 százaléknyi iskolában nincs nyelvvizsga), de ezek is jelentősen elmaradnak a gimnáziumok mögött. Minthogy szinte minden felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgákon többletpontokkal jutalmazza a nyelvvizsgával rendelkezőket, a nyelvtudás hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy a szakközépiskolákból a felsőoktatásba jutók aránya alig 40 százaléka a gimnáziumi aránynak. A fenti adatok és megállapítások csak kiragadott példának tekinthetők abból a nagy anyagból, amely a vizsgálat során összegyűlt. A közeljövőben minden középiskola és közoktatással foglalkozó szervezet, hivatal megkapja azt a kiadványt, amely részletesebb képet nyújt a vizsgálatokról és amelyben minden hazai iskola adatai fellelhetők. A kutatás eredményei az interneten (http:/mars. elte.hu/verseny/) is elérhetőek az érdeklődők számára. Egyetemi felvétel, vidéki előny A településtípusonkénti vizsgálat kiderítette, hogy mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban a százezernél nagyobb vidéki városok tanulóinak a legjobbak a felsőoktatásba kerülés lehetőségei. Ezt követik a többi megyeközpontok. Az iskolákat együttesen tekintve harmadik helyen vannak a kisebb települések. A legalacsonyabb a felsőoktatásba jutás aránya a fővárosi iskolákban. Ez azért is érdekes, mert Budapesten jóval nagyobb arányban vannak felsőoktatási intézmények. Ha a gimnáziumi esélyeket nézzük, a főváros a kisebb településeket ugyan megelőzi, de a szakközépiskolák és a vegyes iskolák esetében a lemaradása igen jelentős: a 82 budapesti iskola között egy sincs, amely az elmúlt 5 évben tíz tanulóból több mint hármat küldött volna a A diákolimpiák sikerkovácsai A nemzetközi versenyeken a magyar középiskolások általában az élmezőnyben végeztek. A diákolimpiákon például a magyar csapatok az elmúlt 12 évben a következőképpen szerepeltek: 1998. Január 13.: PIntsk Borsod-Abaúj-Zemplén megye 53 középiskolájának (15 gimnázium, 27 szakközépiskola és 11 mindkét iskolatípus osztályaival rendelkező intézmény) adatait tartalmazzák az elkészült iskolasorrendek. Az általános helyzetet az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) elért helyezések, a felsőoktatásba felvetteknek az osztálylétszámhoz viszonyított aránya és a felvételi írásbelik összesített átlagai szerint lehet figyelembe venni. B.-A.-Z. megye az ezer lakosra jutó OKTV helyezések alapján az 1986-1996 közötti időszakban a tizennegyedik, az OSZTV helyezések alapján a kilencedik. E versenyek az elitképzés minőségére utalnak. Az átlagos képzés színvonalát a felvételi arány és a felvételi írásbelik átlaga jelzi. A gimnáziumból felvettek aránya 41,7 százalék, ezzel a megye hatodik az országban. A szakközépiskolák 15,7 százalékos felvételi arányával a tizenegyedik, a vegyes középiskolák 24,4 százalékával a hetedik. Az elmúlt öt évben megírt 12 219 felvételi írásbeli dolgozat átlaga 8,11, ezzel az eredménnyel a megye a tizenhetedik. A számok azt mutatják, hogy az elitképzést tekintve B.-A.-Z. megye a középmezőnyben helyezkedik el. Az átlagos felvételi arány ugyancsak megfelel az országos átlagszintnek, de az itteni diákok írásbeli dolgozatainak átlageredménye a megyék sorrendjének utolsó negyedébe szorult. A felsőoktatási felvételek aránya a tanítás eredményességének egyik biztos mutatója. Az 1986-19% közötti időszakot tekintve az ország 256 gimnáziuma közül a 2. a miskolci Földes F. Gimnázium, a 25. a Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma, a 29. a miskolci Avasi Gimnázium, a 36. a miskolci Flerman O. Gimnázium, a 46. az encsi Váci M. Gimnázium, a 76-77. a kazincbarcikai Ságvári E. Gimnázium és a 87. a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Az ország 397 szakközépiskolája között 13-15. a miskolci Bláthy, 34. a tiszaújvárosi Ipari, 37-39. a miskolci Fáy, 43- 44. a miskolci Kandó, 52. a sátoraljaújhelyi Közgazdasági, 72. a miskolci Andrássy, 73-74. a kazincbarcikai Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola. Az ország 115 vegyes iskolája közül 16. a tiszaújvárosi Eötvös, 20. a tokaji Tokaji, 27. a sátoraljaújhelyi Kossuth, 31. a mezőkövesdi Szent László és 51. az ózdi József Attila Gimnázium és Szakközépiskola. Az OKTV a gimnáziumi elitoktatás színvonalára utal az 1986-1997. közötti időszak országos összevetésében: 13. a miskolci Földes F. Gimnázium 264 ponttal; 35. a miskolci Avasi Gimnázium 119 ponttal; 55-57. a miskolci Herman O. Gimnázium 89 ponttal; 90. a Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma 51,5 ponttal és 117. a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 34,5 ponttal. A szakközépiskolai elitoktatás színvonala az OSZTV-k révén követhető. Eszerint 20. a Fáy A. Közgazdasági Szk. (Miskolc) 169 ponttal; 47. a Berzeviczy G. Szk. (Miskolc) 117,5 ponttal, 58-59. az Andrássy Gy. Szk. (Miskolc) 102,5 ponttal; 72. a Kós K. Szk. (Miskolc) 88 ponttal; 73. a Baross G. Szk. (Miskolc) 86,5 ponttal; 77. a Gyárfás). Szk. (Abaújszántó) 81,5 ponttal, 88-92. a Széchenyi I. Szk. (Ózd) 73 ponttal és 93-94. a Tur. Renald Irinyi Szk. (Kazincbarcika) 72 ponttal. Az egyes tantárgyak oktatásának eredményére az OKTV-n elért helyezések, a tantárgyi versenyek és a felvételi írásbelik átlagai utalnak. A fizika oktatása legeredményesebb; a miskolci Földes F. Gimnáziumban, amely az OKTV-k tekintetében 5., az írásbelik szerint 44. és az egyéb országos fizika versenyeken a 6., a miskolci Bláthy O. Szakközépiskolában, amely az OKTV-k tekintetében 22., az írásbelik szerint 94. Dicsérhető még az ózdi Bródy I. Középiskola, mert az írásbelik szerint 72-73. a tiszaújvárosi Eötvös). Gimnázium és Szakközépiskola, mert az írásbelik szerint 79-80. a miskolci Herman O. Gimnázium, mert az egyéb országos fizika versenyeken a 49-50. és a kazincbarcikai Ságvári E. Gimnázium, mert az egyéb országos fizika versenyeken az 54-55. A kémia oktatása a legeredményesebb; a miskolci Földes F. Gimnáziumban, amely az OKTV-k tekintetében 5., az írásbelik szerint 25-28. és az Irinyi I. kémiaversenyen az 1.(1) és a KöKél pontversenyen a 15., a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szk.-ban, amely az OKTV-k tekintetében 18., az írásbelik szerint 71-72. és a KöKéL pontversenyen a 12., a tiszaújvárosi Eötvös J. Gimnázium és Szakközépiskolában, amely az OKTV-k tekintetében 48., az írásbelik szerint 56. és a KöKéL pontversenyen a 26-27. Kiemelésre kívánkozik a kazincbarcikai Ságvári E. Gimnázium, mert a KöKéL pontversenyen a 2., és a miskolci Avasi Gimnázium, mert az Irinyi ). kémiaversenyen 9-13. és a KöKéL pontversenyen 28-43. A magyar nyelv és irodalom oktatása szempontjából legeredményesebbek: a miskolci Avasi Gimnázium, amely az OKTV-k tekintetében 4., az írásbelik szerint 40. és a különböző országos versenyeken a 11., a miskolci Földes F. Gimnázium, amely az OKTV-k tekintetében 8., az írásbelik szerint 24. Dicsérhető még: a szerencsi Bocskai I. Gimnázium, mert az írásbelik szerint a 81-82. és a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szk., mert a különböző országos versennyekén a 20-21., valamint a Miskolci Katolikus Gimnázium, mert a különböző országos versenyeken a 39. A matematika oktatása szempontjából vezetnek: a miskolci Földes F. Gimnázium, amely az OKTV-k tekintetében 9., az írásbelik szerint 22. és a különböző országos versenyeken a 7., a Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma, amely az OKTV-k tekintetében 21-23., az írásbelik szerint 91-92. és a különböző országos versenyeken a 43-50., a szerencsi Bocskai I. Gimnázium, mert az írásbelik szerint a 21. Megyénk legjobbjai