Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

LUÉSZAK­ MAGYARORSZÁO Mérlegen a középiskolai oktatás — előtérben az elit A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolások több mint 25 százaléka bejut valamelyik egyetemre, főiskolára Neuwirth Gábor Budapest (MTI)­­ A közelmúltban zárult an­nak a kutatásnak az első szakasza, amely objektív ismérvek alapján vizsgálta és rak­ta sorrendbe a hazai középiskolákat. Ehhez az elmúlt 11 év Országos Középiskolai Ta­nulmányi Versenyeinek (OKTV), Országos Szakmai Tanulmányi­­ Versenyeinek (OSZTV), a középiskolások számára szerve­zett kb. 70 egyéb országos versenynek a he­lyezéseit és a felsőoktatási felvételek adata­it használták fel. Elkészült az iskolák több mint 140 mutató szerinti sorrendje, ebből számos következtetés vonható le a magyar középfokú oktatás állapotáról. Kiemelkedő iskolák A gimnáziumokban folyó elitoktatás színvonalát jelző OKTV­­ évente tantárgyanként - az ország legjobb 10-20 tanulóját választja ki, s ez arra utal, hogy az elmúlt évtizedben az iskolák élme­zőnyében évente 46-56 iskola ért el 1-3. helye­zést. Vagyis a magyar középiskolák 6-9 százalé­ka. A helyezéseket, dicséreteket elért iskolák száma 157-222 között mozgott évente, ez a hazai középiskolák 20-35 százalékának felel meg. Eb­ből arra következtetünk, hogy közben a középis­kolák száma a tizenegy év alatt 66,84 százalék­kal növekedett, az OKTV helyezéseket elért isko­lák száma pedig az 1986-1990 közötti emelkedés után némileg csökkent. Azaz a tanulmányi ver­senyeken sikeresen szereplő középiskolák ará­nya jelentősen az iskolák több mint egyharmadá­­ról az egyötödére esett vissza. Az is tény, hogy e versenyeken „dobogós” helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimná­zium kiemelkedett, megszerezte az elérhető „dobogós” helyezések 13 százalékát. További 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 46 szá­zaléka. Egy viszonylag szűk csoport - 47 iskola - osztozott a „dobogós” helyek (pontok) több mint kétharmadán. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar kö­zépiskolák 5 százalékában képzik! Az elmúlt 11 év alatt a legtöbb 1-3. helyezést elért iskola (az ilyen helyezések együttes számá­nak a sorrendjében) a következő volt: Fazekas M. Gyakorló Gimnázium, Budapest (75 helyezés), Apáczai Csere I. Gyakorló Gimnázium, Budapest (41 helyezés), Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Budapest (29 helyezés), Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest (25 helyezés), Piarista Gimnázium, Budapest (25 helyezés), Trefort Á. Gyakorlóiskola, Budapest (25 helyezés), Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged (21 helyezés), Révai Miklós Gimnázium, Győr (21 helyezés), Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest (20 helyezés), Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged (18 helyezés). Fontos következtetésekre juthatunk a tantár­gyankénti vizsgálatokkal, ezekből kitűnik, hogy hol képzik az egyes szakterületek legkiválóbb di­ákjait. Megállapíthatjuk, hogy a tantárgyi tanul­mányi versenyeken átlagosan csupán az iskolák 10-15 százaléka ért el eredményt. Vannak kiemelkedő iskolák, amelyek a tantár­gyi versenyeken szinte évente kitermelnek egy­­egy „dobogós” helyre alkalmas fiatalt. Matemati­kából a Fazekas, spanyol nyelvből a Szilágyi E., biológiából a Fazekas, fizikából a Fazekas és Apáczai, francia nyelvből a budapesti Piarista és a szegedi Ságvári, német nyelvből a soproni Szé­chenyi, olaszból a Berzsenyi. Más tantárgyak si­kerkovácsainak előnye nem jelentős; ilyen az an­gol, a földrajz, a kémia, a latin és a magyar. Az orosz és a történelem tárgyakban szinte éven­ként más-más iskola viszi el a pálmát. A szakközépiskolákban folyó elitoktatás szín­vonalára utaló, az országos szakmai tanulmányi versenyekből (OSZTV) levonható következteté­sek: a vizsgált 11 évben a szakközépiskolák két­harmadában értek el a tanulók helyezést vagy dicséretet. De az is tény, hogy több mint kétszáz­ra tehető azoknak a szakközépiskoláknak a szá­ma, amelyekben egy teljes évtizedig egyetlen ta­nulónak sem volt az OSZTV-n számontartható eredménye. Dobogós helyezést az összes magyar szakközépiskola 45,5 százalékban értek el egy évtized alatt. Ezen belül három fővárosi szakkö­zépiskola (Hunfalvy, Gundel, Vági) emelkedett ki, megszerezve az elérhető 1-3. helyezések 7,2 százalékát. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a ma­gyar szakközépiskolák kevesebb mint 10 százalé­kának (61 iskolának) a birtokában van az ilyen helyezések 53,5 százaléka. Látható, hogy a magyar csapat általában a me­­­zőny első harmadában végzett, sőt gyakran szere­­­pelt az 1-3. helyen. Ezeken a versenyeken 70 kö­zépiskola adta a résztvevőket, vagyis az iskolák kevesebb mint 8 százalékából kerültek ki. Leg­alább 5 versenyzőt adtak a következő iskolák: A kép további mozaikra bontható, ha a három legtöbb 1-3. helyezést elért iskolát nézzük az egyes versenycsoportokon belül. Minthogy a gimnáziumok fő feladata a továbbtanu­lásra, a szakközépiskoláké a szakmára való felké­szítés, a művészeti középiskolák pedig elsősorban a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felső­­oktatási intézményekre készítenek elő, nem lenne méltányos a különböző típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából egy­mással összevetni. A vizsgált iskoláknak több mint a fele szak­­középiskola, közel egyharmada gimná­zium. A hetede gim­náziumi és szakkö­zépiskola osztályokat egyaránt működtet. Több szempontból is vizsgálható a kö­zépiskolások felvételi vizsgán való szereplése. A legjellemzőbb mutató, hogy száz középiskolai ta­nulóból hányan jutottak be a felsőoktatásba. Kide­rült, hogy a gimnáziumok több mint 40 százalékából (106 iskola) minden második diák az érettségi évében valamelyik felső­­oktatási intézmény hallgatója lesz. A ve­gyes középiskolák közül csak 12, a szakkö­zépiskolák közül csak 4 mondhatja el ezt. Ezzel szemben, míg 1996-ban a gimnáziu­moknak csak 12,3 százalékából jutott be a tanulók kevesebb mint ötöde az egyetemre vagy főiskolára, a vegyes középiskolák több mint harmada, a szakközépiskolák több mint 70 százaléka ér el ilyen gyenge to­vábbtanulási eredményeket a felsőoktatásba. A viszonylagos eredmény azért mu­tatható ki, mert a fővárosban van 10-11 iskola, amely évről évre kiemelkedik a felvételi aránnyal és ezzel ellensúlyozza a leggyengébb iskolákat. Fi­gyelemre méltó eltéréseket tapasztaltunk a megyék szerinti helyzetet vizsgálva. Valamennyi középiskola-típust nézve, 26 szá­zalék feletti a felsőoktatásba bekerülők aránya Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Az elsőben a vegyes, a másodikban a szakkö­zépiskolák jó eredményei révén. 25 százalék felet­tiek Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és He­ves megyék. Nem érik viszont el a 20 százalékot a főváros, Komárom-Esztergom és Nógrád megye iskolái. A gimnáziumok sorában Csongrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Vas megyék iskolái kerültek az élre, Nógrád és Pest megye az utolsó. A szak­­középiskolák tekintetében Szabolcs-Szatmár-Be­reg, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyék vezetnek. Nógrád, Baranya, valamint Budapest iskolái a sereghajtók. A vegyes iskolák között Tol­na, Heves és Bács-Kiskun megyék adatai a leg­jobbak és Győr-Moson-Sopron, Vas megye, vala­mint Budapest eredményei a legrosszabbak. A középiskolai nyelvoktatás eredményességére a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgáinak száma utal. A gimnáziumok eredményei nagyon biztatóak. Több mint harmadukban minden má­sodik felvételre jelentkezőnek állami nyelvvizs­gája van. Számos olyan iskolát ismerünk, ahol szinte minden jelentkező rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával. A szakközépiskolák közül mindössze két isko­lában (1,5 százalék) van legalább minden máso­dik jelentkezőnek nyelvvizsgája. Ám az iskolák több mint a felében (53,2 százalék) a jelentkezők­nek egyetlen nyelvvizsgája sincs! A vegyes isko­lákban valamivel kedvezőbb helyzet (három isko­la 50 százalék felett, 19,1 százaléknyi iskolában nincs nyelvvizsga), de ezek is jelentősen elma­radnak a gimnáziumok mögött. Minthogy szinte minden felsőoktatási intézmény a felvételi vizs­gákon többletpontokkal jutalmazza a nyelvvizs­gával rendelkezőket, a nyelvtudás hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy a szakközép­­iskolákból a felsőoktatásba jutók aránya alig 40 százaléka a gimnáziumi aránynak. A fenti adatok és megállapítások csak kiragadott példának tekinthetők abból a nagy anyagból, amely a vizsgálat során összegyűlt. A közeljövőben minden középiskola és közoktatással foglalkozó szervezet, hivatal megkapja azt a kiadványt, amely részlete­sebb képet nyújt a vizsgálatokról és amelyben min­den hazai iskola adatai fellelhetők. A kutatás ered­ményei az interneten (http:/mars. elte.hu/verseny/) is elérhetőek az érdeklődők számára.­­ Egyetemi felvétel, vidéki előny A településtípusonkénti vizsgálat kiderítet­te, hogy mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban a százezernél nagyobb vidéki városok tanulóinak a legjobbak a fel­sőoktatásba kerülés lehetőségei. Ezt követik a többi megyeközpontok. Az iskolákat együttesen tekintve harmadik helyen van­nak a kisebb települések. A legalacsonyabb a felsőoktatásba jutás aránya a fővárosi is­kolákban. Ez azért is érdekes, mert Buda­pesten jóval nagyobb arányban vannak fel­sőoktatási intézmények. Ha a gimnáziumi esélyeket nézzük, a főváros a kisebb telepü­léseket ugyan megelőzi, de a szakközépisko­lák és a vegyes iskolák esetében a lemara­dása igen jelentős: a 82 budapesti iskola kö­zött egy sincs, amely az elmúlt 5 évben tíz tanulóból több mint hármat küldött volna a A diákolimpiák sikerkovácsai A nemzetközi versenyeken a magyar középisko­lások általában az élmezőnyben végeztek. A diák­olimpiákon például a magyar csapatok az elmúlt 12 évben a következőképpen szerepeltek: 1998. Január 13.: PIntsk Borsod-Abaúj-Zemplén megye 53 közép­iskolájának (15 gimnázium, 27 szakkö­zépiskola és 11 mindkét iskolatípus osztá­lyaival rendelkező intézmény) adatait tar­talmazzák az elkészült iskolasorrendek. Az általános helyzetet az Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmá­nyi Versenyeken (OSZTV) elért helyezé­sek, a felsőoktatásba felvetteknek az osz­tálylétszámhoz viszonyított aránya és a felvételi írásbelik összesített átlagai szerint lehet figyelembe venni. B.-A.-Z. megye az ezer lakosra jutó OKTV helyezések alapján az 1986-1996 közötti időszakban a tizen­negyedik, az OSZTV helyezések alapján a kilencedik. E versenyek az elitképzés minőségére utalnak. Az átlagos képzés színvonalát a felvéte­li arány és a felvételi írásbelik átlaga jelzi. A gimnáziumból felvettek aránya 41,7 szá­zalék, ezzel a megye hatodik az ország­ban. A szakközépiskolák 15,7 százalékos felvételi arányával a tizenegyedik, a vegyes középiskolák 24,4 százalékával a hetedik. Az elmúlt öt évben megírt 12 219 felvételi írásbeli dolgozat átlaga 8,11, ezzel az eredménnyel a megye a tizenhetedik. A számok azt mutatják, hogy az elitkép­­­zést tekintve B.-A.-Z. megye a középme­zőnyben helyezkedik el. Az átlagos felvé­teli arány ugyancsak megfelel az országos átlagszintnek, de az itteni diákok írásbeli dolgozatainak átlageredménye a megyék sorrendjének utolsó negyedébe szorult. A felsőoktatási felvételek aránya a taní­tás eredményességének egyik biztos mu­tatója. Az 1986-19% közötti időszakot tekintve az ország 256 gimnáziuma közül a 2. a miskolci Földes F. Gimnázium, a 25. a Sárospataki Ref. Kollégium Gimná­ziuma, a 29. a miskolci Avasi Gimnázi­um, a 36. a miskolci Flerman O. Gimná­zium, a 46. az encsi Váci M. Gimnázium, a 76-77. a kazincbarcikai Ságvári E. Gim­názium és a 87. a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Az ország 397 szakközépiskolája kö­zött 13-15. a miskolci Bláthy, 34. a tisza­­újvárosi Ipari, 37-39. a miskolci Fáy, 43- 44. a miskolci Kandó, 52. a sátoraljaújhe­lyi Közgazdasági, 72. a miskolci Andrássy, 73-74. a kazincbarcikai Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola. Az ország 115 vegyes iskolája közül 16. a tiszaújvárosi Eötvös, 20. a tokaji Tokaji, 27. a sátoralja­újhelyi Kossuth, 31. a mezőkövesdi Szent László és 51. az ózdi József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola. Az OKTV a gimnáziumi elitoktatás színvonalára utal az 1986-1997. közötti időszak országos összevetésében: 13. a miskolci Földes F. Gimnázium 264 pont­tal; 35. a miskolci Avasi Gimnázium 119 ponttal; 55-57. a miskolci Herman O. Gimnázium 89 ponttal; 90. a Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma 51,5 ponttal és 117. a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázi­um 34,5 ponttal. A szakközépiskolai elitoktatás színvo­nala az OSZTV-k révén követhető. Esze­rint 20. a Fáy A. Közgazdasági Szk. (Mis­kolc) 169 ponttal; 47. a Berzeviczy G. Szk. (Miskolc) 117,5 ponttal­, 58-59. az Andrássy Gy. Szk. (Miskolc) 102,5 pont­tal; 72. a Kós K. Szk. (Miskolc) 88 ponttal; 73. a Baross G. Szk. (Miskolc) 86,5 pont­tal; 77. a Gyárfás). Szk. (Abaújszántó) 81,5 ponttal, 88-92. a Széchenyi I. Szk. (Ózd) 73 ponttal és 93-94. a Tur. Renald Irinyi Szk. (Kazincbarcika) 72 ponttal. Az egyes tantárgyak oktatásának ered­ményére az OKTV-n elért helyezések, a tantárgyi versenyek és a felvételi írásbelik átlagai utalnak. A fizika oktatása legeredményesebb; a miskolci Földes F. Gimnáziumban, amely az OKTV-k tekintetében 5., az írásbelik szerint 44. és az egyéb orszá­gos fizika versenyeken a 6., a miskolci Bláthy O. Szakközépiskolában, amely az OKTV-k tekintetében 22., az írásbe­lik szerint 94. Dicsérhető még az ózdi Bródy I. Középiskola, mert az írásbelik szerint 72-73. a tiszaújvárosi Eötvös). Gimnázium és Szakközépiskola, mert az írásbelik szerint 79-80.­ a miskolci Herman O. Gimnázium, mert az egyéb országos fizika versenyeken a 49-50. és a kazincbarcikai Ságvári E. Gimnázium, mert az egyéb országos fizika versenye­ken az 54-55. A kémia oktatása a legeredményesebb; a miskolci Földes F. Gimnáziumban, amely az OKTV-k tekintetében 5., az írás­belik szerint 25-28. és az Irinyi I. kémia­versenyen az 1.(1) és a KöKél pontverse­nyen a 15., a sátoraljaújhelyi Kossuth La­jos Gimnázium és Szk.-ban, amely az OKTV-k tekintetében 18., az írásbelik szerint 71-72. és a KöKéL pontversenyen a 12., a tiszaújvárosi Eötvös J. Gimnázi­um és Szakközépiskolában, amely az OKTV-k tekintetében 48., az írásbelik szerint 56. és a KöKéL pontversenyen a 26-27. Kiemelésre kívánkozik a kazinc­barcikai Ságvári E. Gimnázium, mert a KöKéL pontversenyen a 2., és a miskolci Avasi Gimnázium, mert az Irinyi ). kémiaversenyen 9-13. és a KöKéL pont­versenyen 28-43. A magyar nyelv és irodalom oktatása szempontjából legeredményesebbek: a miskolci Avasi Gimnázium, amely az OKTV-k tekintetében 4., az írásbelik sze­rint 40. és a különböző országos verse­nyeken a 11., a miskolci Földes F. Gim­názium, amely az OKTV-k tekintetében 8., az írásbelik szerint 24. Dicsérhető még: a szerencsi Bocskai I. Gimnázium, mert az írásbelik szerint a 81-82. és a sá­toraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szk., mert a különböző országos verse­n­­nyekén a 20-21., valamint a Miskolci Ka­tolikus Gimnázium, mert a különböző or­szágos versenyeken a 39. A matematika oktatása szempontjából vezetnek: a miskolci Földes F. Gimnázi­um, amely az OKTV-k tekintetében 9., az írásbelik szerint 22. és a különböző or­szágos versenyeken a 7., a Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma, amely az OKTV-k tekintetében 21-23., az írásbelik szerint 91-92. és a különböző országos versenyeken a 43-50., a szerencsi Bocs­kai I. Gimnázium, mert az írásbelik sze­­rint a 21. Megyénk legjobbjai

Next