Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-12 / 60. szám
Észak-Magyarország Történelmi képek története Miskolc (ÉM) Néhány fiatalkori József Attila-portré, illetve egy nevezetes csoportkép, amely a Makói Színház lépcsőjén örökíti meg Móra Ferencet, Juhász Gyulát, Espersit Jánost és József Attilát, már a feldolgozás előtt - a műhelynapló segítségével - kikerült a 24 ezer üvegnegatívból álló Homonnai-hagyatékból. A „maradék” azonban közel 35 évig nem jelenthetett többet a makói József Attila Múzeum egy raktári tételénél... Az anyag feldolgozását Szűcs Tibor kezdte meg Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum vezetője biztatására. Ő válogatta ki azt a mintegy harminc képet, amelyből a „Homonnai család műtermi fotográfiái” címmel nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Galéria kamaratermében. Ismertetőt is írt a családról, amelyből kiderül, hogy Homonnai Nándor 1904-ben nyitott üzletet a makói főtéren. Az ottani múzeum birtokában lévő negatívok 1918 táján készültek, a korábbi képek hiányoznak. Homonnai Nándor halála után, 1927-ben özvegye és fia, Homonnai Zoltán vette át az üzlet vezetését. Később Róth Lászlóé lett a műterem. Őt azonban zsidó származása miatt családjával elhurcolták, s a hazatérő családtagok elköltöztek Makóról. A műhelyt 1949-ben az utolsó Homonnai jogutód átadta a városnak. A Homonnai család tagjai sok értékes felvételt készítettek a város lakóiról, így kerülhetett közel Homonnai Nándor és Zoltán az Espersit-ház vendégköréhez, ahol találkozhatott Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, József Attilával. De sok értékes felvétel került elő a város egykoron híres polgárairól: Galamb Ödönről, József Attila tanáráról, Purgly Emilről, Horthy Miklós sógoráról. Ebben az időszakban Magyarországon szinte minden nagyobb településen volt fényképészműterem, vagy legalábbis portréfotózásra alkalmassá tett helyiség. Ezeknek a hagyatékoknak a legnagyobb része szétszóródott, vagy elpusztult, a magmaradtak között pedig ritka az olyan anyag, ami igazi fotográfiai tehetségről és érzékenységről árulkodna. A Homonnai-képek nézegetése közben gyakran a műtermi fotográfus szakma határait túlnőve fotóművészeti színvonalú jellemrajzokat is fellelhetünk. Az anyag egyaránt szemlélhető fotóművészeti, várostörténeti, néprajzi, szociológiai szempontból. A miskolci tárlatot Bán András művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Egy a Homonnaiak által készített műtermi fotográfiák közül Koncert a templomért Miskolc (BM) A leégett deszkatemplom újjáépítése javára ad koncertet a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének szimfonikus zenekara és női kara ma, csütörtökön este 7 órától a Miskolci Egyetem aulájában. A műsorban Mozart- és Haydn-művek hangzanak el. Közreműködik Almási Zsuzsa (hegedű), Németh Márta (brácsa), Fodor Beatrix (szoprán), Heim Mercédesz (mezzoszoprán) és Simon Krisztina (alt). Belépőjegy a helyszínen 500, diákoknak 200 forintért váltható. Evangelizációs hét Edelény (EM) - Evangelizációs hetet tartanak az Edelény-Borsodi református templomban március 11-től 15-ig. Az igehirdetések este 6 órakor kezdődnek. Szerdán Sándor Lajos (Nagyvárad), csütörtökön Veres Kovács Attila (Nagyvárad), pénteken Csornai Árpád (Körösújlak), szombaton Szathmáry Sándor professzor hirdet igét. Vasárnap délután 4 órakor ünnepi istentisztelet kezdődik Bákai Imre vezetésével, majd fél 5-től megemlékezést tartanak az MC kopjafánál. Maturás felvételi Miskolc (ÉM) A Miskolci Matura Gimnázium március 13-án, pénteken reggel 8 órától tartja a gimnáziumukba jelentkező nyolcadik osztályosok számára a felvételi vizsgát. A vizsga írásbeli része a készségek felmérésére irányul, a szóbelin pedig elbeszélgetnek a jelentkezőkkel. A felvételi vizsgára szülőket is szeretettel várnak, jelentkezéseket pedig pénteken reggel, helyben is elfogadnak. (Miskolc, Kiss Ernő út 19.) 1998. MArcius 12.. Csütörtök Eltáncolt Requiem a forradalomért A Szinvavölgyi Táncegyüttesben ketten is vállalták a falu bolondját Miskolc (EMDK) - A falu bolondja táncol. Őt is áthatja a forradalmi hév, ott csetlik-botlik a bevonuló katonák között, menne velük. De azok elvonulnak, ő marad. Eltáncolja hát magában a csatákat, a diadalokat, a lovaglást, öldöklést. Egyszer csak látja: visszajöttek a katonák. Lelkesen fogadja őket. Aztán rádöbben: ez az ellenség. Rádöbben, hogy elveszett a szabadságharc, nem jönnek vissza a legények. Ő maradt egyedül férfi a faluban. Próbálkozik szembeszállni, ám az osztrák zsoldos úgy tipor át rajta, mintha észre sem venné, hogy ott volt... Mindez táncban, most éppen a Szinvavölgyi Táncegyüttes előadásában... Szigeti Károly: Requiem a forradalomért című koreográfiája fontos mű a magyar tánctörténetben. Először - 1976-ban - a Központi Vasas Táncegyüttes mutatta be a zalaegerszegi kamaratáncfesztiválon, a produkció első díjat jelentett számukra. - Nekem szívszerelmem ez a koreográfia - mondja Jóna István, a darabot most felújító Szinvavölgyi Táncegyüttes vezetője. - Jelentősen befolyásolta a szakmai életemet, megváltoztatta a tánchoz való viszonyomat. Én akkor az Avas együttesben táncoltam. A ’70-es években mi még nagyon feldolgozott és nagyon nem szép dramaturgiai megoldásokkal dolgozó koreográfiákat táncoltunk. Ez a mű az akkori táncos szemlélettel homlokegyenest szembenállt, igazán komolyat és nagyot adott. Abban az időben megszoktunk egyfajta ’48-as felfogást, és a hozzátartozó, darálóként működő megemlékezés-típust. Ehhez képest jött valami teljesen más szemszögből, hallatlan kulturáltan és igen magas színvonalon megfogalmazott és megközelített mondanivaló... A ’70-es években a Vasas együttes vezetője és koreográfusa Györgyfalvai Katalin volt, az ő férje, a ma már nem élő Szigeti Károly a koreográfia készítője. Ők együtt teremtették meg a néptáncmozgalmon belül a színházat. Jóna István felkérte Györgyfalvai Katalint, tanítsa be a művet együttesének. A koreográfus megadta a szükséges instrukciókat, illetve megnevezte Somogyvári Erik Liszt-díjas táncművészt, aki annak idején sok-sok előadáson táncolta ezt a darabot. Ő vállalta is a mű betanítását, amit később Györgyfalvai Katalin is megnézett, javított, ahol kellett. Az előadás anyagi feltételeit a Nemzeti Kulturális Alap teremtette meg. Ez a koreográfia attól nagyszerű, hogy mindenféle érzelgősségtől mentesen próbálja bemutatni azt, hogy ’48 akkor, valahol a valóságban hogyan „működött”. Érzékeltetni próbálja, mitől van az, hogy egy nemzet egy emberként meg tudott indulni egy irányba. És a bukásnak sem a lelkesedés hiánya, hanem a hatalmas túlerő lett az oka... A főszerep nehéznek tűnik. Megerősíti ezt Jóna István, és elmondja, ez az együttes életében is fordulópont lehet, hiszen e mozgásvilághoz már nem elég a hagyományos néptáncos felkészültség. Maródi Attila és Béres Tamás váltják egymást a bolond szerepében. A Miskolci Nemzeti Színházban március 15-én Maródi Attila táncolja, március 16-án egy ceglédi középiskolai műsorban pedig Béres Tamásé a főszerep. A katonák, akik hol magyar regruták, hol osztrák zsoldosok, „állandóak”: Tóth Zoltán, Major András, Lövész Szabolcs és Zelenák Ottó. Az együttes vezetője úgy gondolja, sokáig repertoáron tartják ezt a koreográfiát. Amikor feldolgozott táncokat, dramatikus koreográfiákat mutatnak be, akkor ennek is lesz helye, hiszen nem akarják csak március 15-éhez kötni. A későbbiekben egyre több előadást szeretnének tartani - ehhez a kibővített színpad már elkészült az Ady Művelődési Házban. A Requiem a forradalomért című koreográfia főszerepét felváltva táncolja Maródi Attila és Béres Tamás Fotó: Dobos Klára Kopjafa is érkezett a rajzpályázatra Miskolc (ÉMHI) Mintegy 400 munka érkezett a miskolci 40. Számú Általános Iskola által meghirdetett Magyar vagyok című rajzpályázatra. Az iskola galériájában tegnap megnyílt kiállításon 120 alkotást mutatnak be a szervezők. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről szóló művek vízfestékkel, temperával, ceruzával, filctollal készültek, de akadt köztük batikolt munka és egy szépen faragott kopjafa is, tudtuk meg Horváthné Tóth Ildikótól, a pályázatot második éve meghirdető 40. Számú Általános Iskola igazgatójától. A beérkezett alkotásokat miskolci szaktanácsadók és az iskola rajztanárai zsűrizték. A rajz tagozatos tanulók pályaműveit külön kategóriában bírálták el. A rajz tagozatos alsósok kategóriájában I. díjat nyert Dánfalvi Ildikó, II. lett Márton Gábor, III. Papp Gábor (a Kaffka Margit Á. I. tanulói). A nem rajz tagozatos alsósok között I. Csengi Erzsébet (Jókai Mór Á. I.), II. Varga Béla (Munkácsy Mihály Á. L), III. Balogh Szabolcs (40. Sz. Á. I.). A felsős rajz tagozatosok körében az I. díjat Völker Réka (Szabó Lőrinc Á. I.) kapta. A nem rajz tagozatos felsősök között I. lett Csorba Edit (Vörösmarty Mihály Á. I.), II. Óvári Csilla (40. Sz. Á. I.), III. Lukács Bernadett (40. Sz. Á. I.). A különdíjat Tóth Katalin (Fráter György Katolikus Gimn.), a közönségdíjat Szabó Anna (Fráter György Katolikus Gimn.) és Fehérvári Péter (Avasi Gimn.) nyerte el. A kiállítás április 10-ig látogatható Fotó: Farkas M. Versek a váci börtönből Miskolc (ÉM) - „Füves- Kert, írtuk a címet a gyűjtemény elé, mert úgy érezzük: a földből és a fényből táplálkozó szerves élet legszebb magyar szimbóluma a kert, az erdélyiek, debreceniek kertje, ahol nem voltak ismeretlenek messzi föld illatozó virágai sem. De ez a kert jelenti talán a belső kertet is, a magunk kis földdarabját, mely a legszürkébb falak között is színgazdag és gyógyító füveket teremhet” - olvashatjuk a Füveskert antológia elöljáró beszédében, mely 1954- ben a váci börtönben íródott. Az antológia verseit a váci fegyház politikai elítéltjei írták 1956 előtt, a kötetet pedig először 1957- ben Bécsben sikerült megjelentetnie a nagybarcai születésű Tollas Tibornak. A zsarnokság börtöneiben nem hallgatnak a múzsák címmel rendezi meg a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Csoportja a Füveskert antológia estjét március 13-án, pénteken délután fél 4-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A még élő költők egyike Tóth Bálint előadása után Beregszászi Olga Tollas Tibor megzenésített verseit adja elő, majd Horváth Gyula előadóművész szaval a Füveskert-antológia verseiből. Téli rege a TIT-ben Miskolc (ÉM) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci Kazinczy-klubjában Téli rege címmel „kulturális hiánypótló sorozatot” szerveznek a TIT munkatársai. Február végén a Munkácsy Mihály Általános Iskola diákjai adtak elő népballadákat, táncokat, és népdalokat a Kazinczyklubban. A fellépők között szerepelt Tóth Anikó, a tavalyi gyermek Ki mit tud? különdíjasa, láthatták az érdeklődők a Tücsök furulya csoportot, és az elsősök is bemutatták, mit tanultak szeptember óta. Tegnap délután Szalados Gyöngyi, Csegezi Ágota, Juhász Katalin, Jacsó Erika, Máté Viktória, Bodor Judit (a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének hallgatói) adtak elő - a sorozat keretében - Vivaldi-, Bach- és Bartók-műveket. Tábori tárlat a megyeházán Miskolc (ÉM) Az encsi országos képzőművészeti alkotótáborban készült munkákból nyílik kiállítás Miskolcon a Megyeháza Galériában ma, csütörtökön délután 3 órakor. Az alkotásokat Harag Mihály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata Humánszolgáltatási Főosztályának főtanácsosa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködnek az encsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Művészeti Alapiskola zene tagozatos tanulói. Az encsi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ Szathmári István helyi amatőr képzőművész aktív közreműködésével 1974- ben intenzív, bentlakásos továbbképzést szervezett a területen tevékenykedő rajztanároknak, képzőművészeknek. E kezdeményezés rövid időn belül országos képzőművészeti szabadiskolává nőtte ki magát. Kezdetben Telkibányán, majd rövid ideig Göncön, 1982-től pedig Encsen működik a tábor, amelynek 1995 óta művészeti vezetője - az egykori egyik alapítótag - Mezey István grafikusművész. A tábor résztvevői festő, grafika, kerámia és fotó szekciókban alkothatnak. Túlnyomórészt nem kifogástalan remekművek készülnek itt, hanem fiatalos szemléletű kísérleti munkák. Az elmúlt évben az ország 12 megyéjéből és határainkon túlról is érkeztek résztvevők. Szabó Mátyás: Díva