Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

1998. október 21., szerda m—i— ....■.......■< •’■w • Szüret, bál, jövő. Jótékonysági szüreti bált rendezett a „Mályinka jövőjéért" Ok­tatási és Kulturális Alapítvány szombaton. Hajnalig szólt a zene a mályinkai kultúr­­házban. A bevétel pontos összegét még nem tudják, de egy szatmárcsekei erdei is­kolakirándulásra gyűjtenek. Tavaszig vár­ják a további adományokat, számlaszá­muk: 61600063-10000984 Bélapátfalvi Ta­karékszövetkezet. • Konferenciafalu épül? Nagy tervei van­nak a sajógalgóci önkormányzatnak, egyebek között a Sajógalgóc Baráti Köre hosszú távú elképzeléseire alapozva. Az első feladat ugyan a szennyvízvezeték és az utak megépítése, valamint a régi tűzol­tószertár felújítása, de felmerült már óvo­da létesítése is, valamint egy kulturális rendezvényekkel, megfelelő minőségű szálláshelyekkel szakmai közönséget fo­gadó konferenciafalu kialakítása. • Idén csak „kisfelvonulás". A dédesta­­polcsányi fiatalok az idén nem szervezik a hagyományos nagyszabású szüreti felvo­nulást a községben, de az óvodások és az általános iskola táncos csoportjai nem tet­tek le róla. Ha nem lesz nagy eső és hideg, csütörtökön koradélután a gyerekek két utcán vonulnak fel, majd szüreti mulatsá­got rendeznek tánccal, zenével. A felnőt­tek szombat este folytatják a vigasságot az óvoda jótékonysági bálján. ]LL____________-__'_____...i._______________________ Az óvónők jobb keze Múcsony (ÉM­­­SZN) - Köteles Já­­nosné nem hason­lítható a mesék, kosztümös történe­tek öreg dajkáihoz, de a korszerű ifjú „próba, szerencse” típusú bébiszitte­­rekhez sem. Saját gyerme­kei már nem ba­bák, az unokák még odébb vannak, ám ő naponta végezheti azt a munkát, amire mindig vágyott: sok kis apróságot „dajkál” a múcsonyi óvodában. Varrónői végzettséget szerzett Kazinc­barcikán, kis ideig dolgozott is az edelényi ruhagyárban, amikor még Abodon lakott a szüleivel, de nem szerette azt a munkát. Mindig arról álmodott, hogy kisgyerme­kekkel foglalkozhat. Mégsem lett óvónő... - Nagyon szerettem volna, de falun sok munka volt - magyarázza. - A szüleim egyszerű emberek, édesapám bányász volt, édesanyám a háztartást vezette. Úgy alakult, hogy 18 évesen ide, Alberttelepre jöttem férjhez, aztán érkeztek a gyerekek. A „kisfiam” 17 éves, a „kislányom” 14, és - mosolyog boldogan - természetesen csakis óvónőnek készül. Bár ő maga nem jutott el a főiskolai ta­nulmányokig, a gyes után jelentkezett az óvodába, s megtalálta a hivatását Imád itt dolgozni, gondozza, szeretettel halmozza el a gyerekeket. Úgy mondja, a dadus az óvó­nők jobb keze. Ha kell, öltöztet, ha kell, gyurmát készít, ha kell, játszik, vagy ölbe veszi, ringatja a kicsiket. Ugyanakkor az intézmény kiszolgáló alkalmazottainak is besegít, még soha semmit nem utasított vissza, ha megkérték. A vegyes csoportok­ban persze a legkisebbek a kedvencek: ami­kor szoktatják őket az ovihoz, minden csöppség keres magának egy óvónőt, vagy dajkát, akihez ragaszkodik, akihez odasza­ladhat, odabújhat. Amikor kérdezem, miért nevezte a vezető óvónő „fődadusnak”, nevet­­ Csak viccelt. Négyen vagyunk, nincs különbség köztünk, egyformán szeretettel, odaadással tesszük a dolgunkat. Egy jobb világban bizakodunk, hogy minél több ap­róság szülessen. Akkor megmarad ez a nagyszerű intézmény és a mi munkánk is. Az OLDALT szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (48) 344-371 Hirdetés É^| / || - * ^ j j t $18 itt-hon 6 Jó ellenzékkel jól lehet együtt dolgozni Kazincbarcika első embere a megkezdett beruházásokon túl a szociálpolitikára figyel Kazincbarcika (ÉM -­SZN) - Amennyiben a város gazda­sági helyzete nem romlik, a szociálpolitikai eszközök bő­vítésére, továbbfejlesztésére készül hangsúlyt helyezni az elkövetkezendő négy évben a nagy többséggel újravá­lasztott Király Bálint doktor, Kazincbarcika polgármestere. • A város fejlődése az eltelt négy évben jó irányba haladt és a választási eredmények szerint ennek biztonságos folytatására a többség garanciát lát, ami nagy­szerű dolog - fogalmazott a szo­cialista városvezető. - Ismét be­bizonyosodott, hogy a magyar emberek nem igazán fogéko­nyak a negatív kampányra, célo­kat, terveket, eredményeket sze­retnek látni. • Mint például a városi fedett uszoda befejezése és átadása? • Ez az esemény feltételezhető­en többet jelentett az itt élő pol­gárok számára, mint egy egysze­rű létesítmény átadása; az uszo­da jelkép lett. A lakosság meg­hálálta az eltökéltséget és a né­gyévi igyekezetet. • Mi a véleménye a megalakuló képviselő-testületről? • Elégedett vagyok. A szocialis­ta frakció továbbra is stabil, kö­zöttük olyan tapasztalt várospo­litikusokkal, akik már a harma­dik ciklust kezdik. De az ellen­zéki oldalon is olyan emberek ülnek, akikkel konstruktívan, jól lehet együtt dolgozni a város érdekében. Amennyiben Kazinc­barcika gazdasági helyzete nem romlik, a megkezdett beruházá­sokon túl végre sokkal nagyobb gondot fordíthatunk a szociálpo­litikára. • Konkrét tervei vannak ez ügyben? • Hogyne: kiszélesítenénk a la­kásfenntartási támogatást, nö­velnénk ennek összegeit, tovább folytatnánk a megyében első­ként elkezdett adósságrendezést, így végre kezelhetővé tennénk a kintlévőségeket. Folytatnánk és bővítenénk - szívünk szerint tel­jes körűvé tennénk - az iskolai ingyenes étkeztetést, s szeret­nénk jobban megkönnyíteni a családok számára a tanévkez­dést is. • Van olyan beruházási elképze­lés, amiről még nem hall­hattunk? • Többnyire a megkezdett mun­kát folytatjuk: a sétálóutcát, az élelmiszerpiac második ütemét, az övárok lefedését, a hévíz gyógyvízzé minősítését és hasz­nosítását. A műjégpálya-uszoda a sportközpont mellett egy má­sodik szabadidőcentrum lesz és megvizsgáljuk, tudnánk-e építe­ni egy többfunkciós, nemzetközi sportesemények és kulturális programok rendezésére alkal­mas, mai követelményeknek megfelelő fedett csarnokot. A szennyvízberuházás folytatása évente 50-60 millió forintba fog kerülni. Jövőre befejezzük a fű­téskorszerűsítést is, előtérbe ke­rül a tömbrehabilitáció és 2001- ben átadjuk a város önálló fűtő­művét. Arról sem tettünk le, hogy saját ivóvízbázisunk legyen. • Berente is részese lehet a kazincbarcikai fejlődésnek? • Magam is egyetértek a leválá­si törekvéseikkel, de nem azon az áron, hogy a város ellehetet­lenüljön. Amint meglesz a törvé­nyi háttér, újra kell gondolnunk és tárgyalnunk a megoldást. De jelenleg is a gázkorszerűsítés fo­lyik, hamarosan felújítjuk az or­vosi rendelőt. Még az idén át­vesszük az AES-től és teleházzá alakítjuk a művelődési házat és nagyon komolyan gondoljuk az elkerülő út megépítését. Király Bálint: Az uszoda jelkép lett­Fotó: Bujdos Tibor „Békeidőben” börtönben vagy bitó alatt A Politikai Elítéltek Közössége nem politizál, csak feltárja a történelmet Nagybarca, Tárd (ÉM­­­SZN) - Az 1945-1956 közötti időszakot valahogy kihagyták a történe­lemkönyvekből, pedig az volt igazán a terror kora Magyaror­szágon - állítja sokszáz volt rabtárs, akiket az akkoriban hi­vatalosnak számítótól eltérő ideológiai szemléletük miatt börtönöztek be. Legalább ennyien voltak, akik nem is él­ték túl az erőszakot helyettük családtagjaik, hozzátartozóik csatlakoztak a Politikai Elítél­tek Közösségéhez (PEK). Az egyik legszebb, legkifejezőbb budapesti emlékművet állították és avatták fel június 26-án a szervezet tagjai. A kőbe vésve 330 politikai fogoly és áldozat ne­ve olvasható. További 152 egyko­ri elítélt neve kerül fel hamaro­san ezek mellé, s a PÉK később sem adja fel az akkori ellenállás­ban részt vett harcostársak felku­tatását. Ezért gyakran járják az országot, keresik az adatokat, a sírokat, a hozzátartozókat, így 45-en jöttek el Kecskési Tollas Tibor, Németországban élt költő és emigráns­ lap szerkesztő nagy­­barcai sírjához halálának évfor­dulóján, de a közelmúltban ugyancsak képviseltette magát a PKK a Franciországba távozott tardi író, Szabó Zoltán mellszob­rának avatásánál is. Talán 1300 körüli azoknak a száma, akik a példátlan terror el­szenvedőiként csatlakoztak, eset­leg ilyen személyek rokonai, vagy egyetértenek a PÉK elvei­vel; zömük külföldön élő magyar. - Számunkra is csoda, hogy a PÉK és a Mementó Alapítvány a semmiből terem­ttette elő az em­lékműhöz és a kivégzettek teme­tője felújításához a 20 millió fo­rintot - vallja a két vezető, Fe­­hérváry István és Petrucz Tibor. - A börtönélet megpróbáltatásai testvérekké tettek minket. Ez az erő óriási: saját zsebből valósít­juk meg az elképzeléseinket. Az 1990-ben alakult PÉK a történe­lem feltárását, az erkölcsi jóvá­tételt és az emlékek ápolását tartja fontosnak, nem a politizá­lást. Pártsemlegesek vagyunk, a demokrácia szabályaival élünk. Szeretnénk bebizonyítani a fia­taloknak: nagyon sok igaz em­ber volt akkor is, akiket azért némítottak el, mert bár magya­rok voltak, más ideológiában gondolkodtak. Nem sajnáljuk a fáradságot, hogy az ország bár­mely pontján felkeressük egyko­ri társainkat, s tiszteletünket, kegyeletünket fejezzük ki, fel­szólítva erre másokat is. Egykori politikai elítéltek Tollas Tibor sírjánál ápm­umtp I íJOJI ív wwh Hiszen a Hétfőn megjelenő Borsodi flpró­val... 56 oldalon több mint 3500 hirdetéssel hétről hétre aaaÖn lett a befutó!

Next