Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

1999. február 24., szerda hírcsokor • Tender a garéi hulladékra. A garéi ve­szélyes hulladék ártalmatlanításának 2000 végéig szóló programjának költsége 2,1 milliárd forint, a programot kedden már jóváhagyta a kormány is - mondta Borbély János, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtitkára. A 14 ezer tonna klórbenzol ártalmatlanítására napokon belül nemzetközi tendert hir­det a Budapesti Vegyiművek Rt. • Gyimóthy az agrárszakképzésről. A mezőgazdasági szakiskoláknak nemcsak a korszerű alapképzéshez, hanem a fel­nőtt továbbképzéshez, az ezüst- és arany­kalászos gazdaképzéshez is szükségük van a jelenleginél nagyobb és fejlettebb saját tangazdaságokra. Ezt az Or­szággyűlés kisgazdapárti alelnöke hang­súlyozta a Baranya megyei Szentlőrincen, az újhelyi Imre Mezőgazdasági és Köz­­gazdasági Szakközépiskolában tett láto­gatását követően. • Nyírfa-per: folytatás. A vád- és a védő­beszédekkel folytatódott a Nyírfa-per zárt tárgyalása kedden a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt. Az első, a harmad és a negyedrendű vádlott jogi képviselője felmentést kért az első fokon eljáró bíró­ságtól. Ezt arra hivatkozva tették, hogy véleményük szerint az ügy jogalap nélkü­li koncepciózus politikai per. Közterület-felügyelők: bővülő jogkör Budapest (MTI)­­ A kabinet elképze­lései szerint kibővül a közterület-fel­ügyelők intézkedési jogköre és esz­köztára. A kormány kedden elfogadott törvényter­vezete szerint a közterület-felügyelők a jö­vőben kényszert is alkalmazhatnak fela­datuk ellátása során. Borókai Gábor kormányszóvivő a kabi­net tegnapi ülése után közölte: az ezt a munkát végzők meghatározott feltételek esetén felrakhatnának kerékbilincset, ké­szíthetnének kép- és hangfelvételt, alkal­mazhatnának testi kényszert, használhat­nának gázspray-t, vagy igénybe vehetnék szolgálati kutyájukat. - így - mutatott rá - nem kellene min­den esetben rendőrt hívni, ha például egy engedéllyel nem rendelkező utcai árus nem hajlandó engedelmeskedi a közterü­let-felügyelők felszólításának. A közterület-felügyelet költségvetési szervként vagy a polgármesteri hivatal részeként működhetne. A felügyeletek lét­rehozásának és fenntartásának költségei­ből a Belügyminisztérium 50 százalékos részt vállalna. Borókai Gábor tájékoztatása szerint ma 201 felügyelet működik Magyarországon, csaknem 1100 felügyelővel. Soraikba ezen­túl az kaphatna bebocsátást, aki eleget tesz bizonyos vizsgakövetelményeknek és egészségügyileg is alkalmasnak találják. etési bizottság a Költségv­­ET-et". Szekeres Imre (MSZP)" elke­rülhetetlennek látja pótköltségvetés készí­tését 1999-re. Az Országgyűlés Költségve­tési és Pénzügyi Bizottságának elnöke ezt akkor nyilatkozta, amikor a testület a Bu­dapesti Értéktőzsdén tett látogatást ked­den. Szekeres véleménye szerint a költ­ségvetési tartalék zárolása helyes, de nem elégséges lépés volt. Úgy vélte, hogy a pót­költségvetés késztését a januári hiányon kívül más ügyek is indokolják, például az árvíz- és belvízvédelem várható kiadásai. Fotó: MTI BMIlll IMW IWHMiiiiiliB W Országban-világban 5 Vétó a maffiaellenes törvénycsomagra Budapest (MTI)­­ Az Alkot­mánybíróság kedden kihir­detett határozatában több ponton alkotmányellenes­nek találta a szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcsolatos, úgynevezett maffiaellenes törvénymódo­sító csomagot. A Göncz Árpád köztársasági elv nek kérésére lefolytatott előze­tes normakontrollt azt tett indo­kolttá, hogy vita alakult ki a ko­alíció, illetve az MSZP és az SZDSZ között arról, hogy a rendőrségi, valamint az idegen­­rendészeti törvény mely részei módosíthatóak egyszerű, illetve kétharmados többséggel.­­ Az alkotmány rendelkezése alapján minősített többséggel el­fogadott törvényt egyszerű több­séggel elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani vagy ha­tályon kívül helyezni - áll a ha­tározatban. A minősített többség követel­ménye tehát nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvet­len végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására vonatko­zik, hanem a törvény módosítá­sára - rendelkezéseinek megvál­toztatására és kiegészítésére - és hatályon kívül helyezésére is. Az Alkotmánybíróság állás­pontja szerint a törvényalkotási eljárásban akkor sem lehet mel­lőzni az alkotmány által előírt minősített többség követelmé­nyét, ha a módosítás részletsza­bályokról szól, vagy az adott alapjog, illetve intézmény hatá­­lyosulását szeretné hatékonyabb eszközökkel elérni a jogalkotó. Az Alkotmánybíróság elvégezte a törvénymódosító csomag záró­­szavazásra bocsátott és a köztár­sasági elnök részére megküldött szövege közötti eltérések alkotmá­nyossági vizsgálatát is, és e kör­ben megsemmisítette a jogbizton­ság követelményét sértő, ezért al­kotmányellenes bekezdéseket. Fidesz - Nem hiszen, hogy bárki, akár a kormány, akár az ellenzék siker­nek könyvelheti el azt, hogy a maffiaellenes törvény nem léphe­tett életbe - nyilatkozta Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti frak­cióvezető-helyettese. Szavai sze­rint ez a cél alkotmányos, az Al­kotmánybíróság csak a törvény elfogadásának módjára mondott nemet, és nem a tartalmára. Em­lékeztetett arra, hogy az MSZP és az SZDSZ nemcsak az előter­jesztés kétharmados részeire mondott nemet, hanem az egész szervezett bűnözés elleni fellé­péssel kapcsolatos törvényjavas­latot nem támogatta. MSZP Az Alkotmánybíróság szervezett bűnözéssel kapcsolatos döntésé­vel cáfolja azt a kormányzati fi­lozófiát, amely szerint az ellen­zék nélkül is működhet a parla­ment - mondta Gál Zoltán szoci­alista képviselő. Gál Zoltán el­mondta azt is, hogy a szocialista párt kész egyeztető tárgyaláso­kat folytatni a részletek ügyé­ben. Az alkotmánybírósági dön­tést kommentálva az MSZP-s po­litikus leszögezte: a taláros tes­tület határozata a konszenzus­kényszerről szól. Közölte: jó len­ne, ha a különböző pártok és a mindenkori hatalom ezt a kény­szert tudomásul venné. MDF A Magyar Demokrata Fórum az­zal együtt elfogadja és tisztelet­ben tartja az Alkotmánybíróság állásfoglalást - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Horváth Ba­lázs. Az MDF-es képviselő hang­súlyozta: az Alkotmánybíróság állásfoglalásának következmé­nyei rendkívüli kihatással lesz­nek a politikai életre és a bűnül­dözésre. Megítélése szerint a ha­tározat kivett a bűnüldöző szer­vek kezéből egy olyan eszköztá­rat, amely gátat vethetett volna a szervezett bűnözésnek. A hon­atya közölte: felvetődik azoknak az ellenzéki pártoknak a felelős­sége, amelyek belekényszerítet­­ték a koalíciót és a kormányt ebbe a jogi helyzetbe. SZDSZ Hack Péter szerint az Alkot­mánybíróság várható és pontos döntést hozott a szervezett bűnö­zés elleni törvénycsomag ügyé­ben. Egyben sajnálatosnak ne­vezte, hogy a kérdésnek a talá­ros testület elé kellett kerülnie, mivel ez értékes időt vont el a szervezett bűnözés elleni hatéko­nyabb fellépéstől. Közölte: ezért egyértelműen a kormányt terhe­li a felelősség, mivel az ellenzék a parlamenti vitában világosan rámutatott azokra az aggályok­ra, amelyeknek most az Alkot­mánybíróság is helyt adott. miép A kétharmados elmélet rettene­tesen nagy kerékkötője a tör­vényalkotásnak és a rendterem­tésnek, mivel a jelenlegi parla­menti erőviszonyok mellett a többség nem tudja érvényesíte­ni akaratát - fogalmazott Csur­­ka István, a Magyar Igazság és élet Pártja elnök-frakcióvezető­je. A politikus rendkívül fájdal­masnak nevezte, hogy a testület­­ éppen a szervezett bűnözés ter­jedésének megakadályozása ér­dekében gyors intézkedéseket igénylő törvénycsomag kapcsán hozott ilyen döntést. Csurka úgy nyilatkozott, hogy az általa a demokrácia nagyon sajátos felfogásának nevezett kéthar­mados követelményt csak olyan nagy horderejű döntéseknél lenne szabad fenntartani, mint például a hadbalépés. ítéletet mondtak az alkotmánybírák Fotó: MTI Ausztria: kihallgatták a magyar buszsofőrt Bécs (MTI)­­ A január 24-én az ausztriai Deutschlandsberg kö­zelében szerencsétlenül járt magyar busz sofőrje ellen le­­tartóztatási parancsot adtak ki - jelentették be kedden Graz­ban. A vizsgálóbíró hétfőn ki­hallgatta a 44 éves magyar fér­fit. Mint ismeretes, a balesetben tizennyolcan haltak meg. A busz műszaki állapotáról szóló hivatalos szakvélemény szerint a sofőrnek tudnia kellett arról, hogy már régebb óta nem műkö­dött megfelelően a jármű fék­rendszere. Az APA osztrák hírügynök­ségnek nyilatkozó grazi vizsgá­lóbíró elmondta, hogy a magyar sofőr nem emlékszik a baleset részleteire, csak az azt megelőző pillanatokra, amikor a kanyar­gós úton egyre gyorsabbá vált alatta a jármű. A bíró benyomá­sa szerint a sofőrnek még nagy fizikai fájdalmai vannak, de még erősebbek a lelki kínok, amelyeket a katasztrófa követ­kezményei miatt áll ki. Magyar ópium-ügy az ENSZ előtt Bécs (MTI)­­ Az ENSZ Nem­zetközi Kábítószer-ellenőrzési Tanácsának kedden Bécsben - és a világ számos más városá­ban - nyilvánosságra hozott 1998-as jelentése szerint Ma­gyarországon egy gyógyszer­­gyártó cég kísérleteket tett ar­ra, hogy közép-ázsiai államok­ból nagyobb mennyiségű, elő­zőleg lefoglalt ópiumot impor­táljon. A részletekről kedden Bécsben Herbert Schaepe, az ENSZ-szervezet titkára nyilat­kozott. A közzétett ENSZ-jelentés Magyarországra vonatkozó be­kezdése szerint a vizsgálatok során kiderült: ilyen nagy mennyiségű ópiumot az érin­tett országokban soha nem foglaltak le. A kábítószerellenőrzési ta­nács tudomásul vette azonban a magyar kormánynak azon döntését, hogy nem engedé­lyezte a tranzakciókat. Ugyanakkor remélik, hogy az ügy körülményeket kivizs­gálják. Koszovó ügye: haladás, egyelőre megállapodás nélkül Párizs (MTI)­­ A brit külügymi­niszter kedden Rambouillet­­ban közölte: arra számít, hogy a felek március 15-én vagy még azelőtt aláírják a politi­kai megállapodást a koszovói autonómiáról. A tárgyalások utáni sajtóértekez­leten Robin Cook elismerte: nem sikerült egyik tárgyalófélből sem kicsikarni az aláírást. Szavai sze­rint a koszovói értekezleten 17 nap alatt lehetetlen volt tető alá hozni a teljes körű megállapo­dást, de határozott előrelépést tet­tek a demokratikus, önkormány­zó Koszovó felé, amelynek saját kormánya, bírósága és nemzet­­gyűlése lesz. - A mai nappal nem ért véget a folyamat, csak az első szakasza zárult le - mondta a miniszter, miután a koszovói albánok felté­telesen elfogadták a javasolt béke­tervet, a szerbek pedig belemen­tek a széles körű koszovói auto­nómiába, de több feltételt is szab­tak, és további tárgyalásokra tar­tottak igényt. Arról nem született mege­gyezés, hogy NATO-irányítás alatt álló erők ellenőrizzék az autonómia-megállapodás végre­hajtását - mondta Cook, aki azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a békefenntartással az észak-atlanti szövetséget bíz­zák meg. Az utolsó pillanatokig úgy tűnt, hogy teljes kudarcot vall a konferencia, miután a koszovóiak nem tudtak megegyezni egymás­sal a hároméves átmeneti idősza­kot követő periódusról. A Koszo­vói Felszabadító Hadsereg (UCK) tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy az ideiglenes megegyezés szövegé­ben szerepeljen a majdani koszo­vói népszavazásra vonatkozó kö­vetelés. Robin Cook­Fotó: AP Az RTL Klub a tévépályázatról Budapest (MTI) - Az RTL Klub mindenben eleget tett és eleget tesz a médiatörvény rendelkezé­seinek, megfelelt és megfelel minden pályázati feltételnek, így nem áll fenn jogsértő állapot, amelynek alapján a műsorszol­gáltatási szerződést fel lehetne bontani - közölte tegnap a tévé­­társaság. A közleményüket a Legfelsőbb Bíróság kereskedel­mi televízió-pályázattal kapcso­latos, hétfőn kihirdetett ítélete kapcsán fogalmazták meg. Kifej­tették: az RTL Klub a magyar médiapiac meghatározó szerep­lője, befektetése több milliárd fo­rint értékű. Az RTL Klub leszö­gezi: a Legfelsőbb Bíróság ítéle­tében elutasította a TV 3 azon kérését, hogy a bíróság nyilvá­nítsa semmissé a két országos kereskedelmi televízió műsor­­szolgáltató tevékenységét. Katasztrófavédelmi igazgatás Budapest (MTI)­­ A kormány kedden elfogadta a katasztrófák el­leni védekezés irányításáról, szer­vezetéről és a súlyos ipari balese­tek elleni védekezésről szóló tör­vény tervezetét - jelentette be Bo­rókai Gábor. Az előterjesztés célja az, hogy katasztrófahelyzet esetén az elhárítással foglalkozó szervek felkészültek legyenek. Tervezik egy állandó személyi összetételű Kormányzati Koordinációs Bizott­ság létrehozását az integrált rend­szer irányítására, amely felváltja a jelenlegi ad hoc bizottságokat. A Belügyminisztérium kötelékében létrejönne az Országos Katasztrófa­­védelmi Főigazgatóság a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásá­val országos és megyei szinten. Az előterjesztés figyelembe ve­szi az uniós elvárásokat a súlyos ipari balesetekre vonatkozóan, így rendelkezik a veszélyes ter­mékeket gyártó vállalatok köte­lezettségeiről a balesetek meg­előzését, illetve a védekezésre való felkészülést illetően.

Next