Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-30 / 150. szám

1999. június 30., szerda HÍRCSOKOR • Hungária Biztosító: 600 milliós kár­ A Hungária Biztostó Rt.-hez (HB) eddig nyolcezer bejelentés érkezett az elmúlt hetek okozta időjárási károkkal kapcso­latban, s ezek becsült értéke több mint 600 millió forint. A károk 82 százaléka a lakossági vagyont érték. Ezen belül a ká­rok 70 százaléka lakásokban, 30 százalé­ka pedig nyaralókban keletkezett. • Új elnök a VOSZ élén. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöki tisztségét július 1-től fél évig Zalán Barnabás, a Rába Rt. vezér­­igazgatója tölti be. • öt százalékkal nőtt a GDP. A bruttó hazai termék (GDP) mintegy 5-5 százalék­kal nőtt 1997-ben és 1998-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ma­gyarország 1998 című kiadványából. Eb­ben olvasható többek között, hogy Ma­gyarországon 1997-ben az egy főre jutó GDP 10 300 dollár volt, ami az EU átlagá­nak csak 49 százaléka. Magyar csatlakozás az űrkutatási tanácshoz Budapest (MTI) - Magyarország - első­ként a középkelet-európai országok közül - hamarosan tagja lehet az Európai Űrkutatási Tanácsnak (ESA), ami újabb lépést jelent a kutatásfejlesztésben - jelen­tette ki Manninger Jenő közlekedéspoliti­kai államtitkár kedden, Budapesten. Manninger Jenő az ESA képviselőivel folytatott megbeszélés után elmondta: Ma­gyarországnak az ESA egyezményéhez va­ló csatlakozásáról, annak jogi és pénzügyi vonzatairól két napig tárgyalnak az űrku­tatási tanács képviselőivel Budapesten. Both Előd, a Magyar űrkutatási Iroda igazgatója elmondta: Magyarország 1991-ben kötött együttműködési megállapodást az ESA tudományos kísérletek fejlesztését szol­gáló Prodex-programjában való részvételről. E projekthez az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság (OMFB) tavaly 65 millió forint­tal, az idén a KHVM 75 millió forinttal já­rult hozzá és folyamatban van egy újabb 100 millió forintos OMFB-támogatás is. A turizmus a GM-nél marad Budapest (MTI)­­ A kormányzaton belül lezárult az idegenforgalom szakmai fel­ügyeletével kapcsolatos vita, s a terület irányítása továbbra is a gazdasági tárcá­nál marad - erről Kraft Péter, a Gazdasá­gi Minisztérium (GM) helyettes államtit­kára beszélt az Idegenforgalmi Koordiná­ciós Testület (IKT) keddi ülésén. Meszter László, az IKT elnöke az ülést követően szólt arról is, hogy a helyettes államtitkár kifejtette: a belföldi turizmus bevételeinek növelése érdekében minden­képpen szükséges az utazási csekk adó­mentes összegének emelése. Számítások szerint, ha a határt 30-50 ezer forint kö­zötti szintre növelnék, akkor 5 milliárd forinttal több bevétel keletkezne. Az amerikai befektetők és Kelet-Magyarország Budapest (MTI)­­ Az amerikai befekte­tések növelését segíti elő a kelet-ma­gyarországi régióban az a megállapodás, amelyet Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Mele­­ga Tibor, a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) vezérigazgatója kedden írt alá Budapesten. Az amerikai nagykövet tavaly ősszel indította útjára az USA-Kelet-Magyaror­­szág Partnerségi Programot, melynek cél­ja a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése az ország keleti térségében. A megállapodás értelmében a nagykö­vetség képviseleti irodákat működtet Deb­recenben, Miskolcon, valamint Nyíregy­házán. A három iroda munkáját koordi­náló amerikai vezetők és magyar munka­társaik a jövőben közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az érintett megyék és a bu­dapesti külképviselet között. Az amerikai cégek eddig mintegy 7 mil­liárd dollárt fektettek be különböző ma­gyarországi beruházásokba. Gazdaság 7 Egy megszállott álljon az ügy élére! Összefogást terveznek Miskolctapolca szállodásai, panziósai Kornya István Miskolc (ÉM) - Csak a telt há­zas szálloda szép, az üres csúnya - mondta tegnap Sze­gedi István, a Juno szálló igazgatója tömören és velő­sen. Tette ezt abból az alka­lomból, hogy hétfőn este ba­ráti beszélgetésre hívta mindazokat, akik Tapolca idegenforgalmából élnek, vagy ahhoz közük lehet. Csak Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye szakmai telefonkönyvét, az Arany oldalakat lapozgatva a panzió, hotel, szálloda címszó alatt tizenkét tapolcai címet ta­láltam. A hozzáértők szerint azonban legalább húszon felül van ezen intézmények száma. Névsorolvasás Mindannyiukat meghívták, de öten ha jelen voltak. A Juno igazgatója, Szegedi István megin­vitálta ezen kívül Miskolctapolca önkormányzati képviselőjét, Mis­kolc, illetve a megye idegenfor­galmi illetékeseit. De közülük is csak az utóbbi volt jelen munka­társával. Ültünk tehát hétfőn es­te a Juno szálló egyik kissé ko­pottas matyóba oltott SZOT-üdü­­lő dizájnos termében - a pincére­ket és rokonokat is beleszámítva - összesen tizenöten, kevesen. Pedig Szegedi István azért hívta (volna) a fent említetteket össze, hogy Tapolca, azaz az ide­genforgalmi terep, azaz az üzlet jövőjéről, a lehetőségekről és a teendőkről cseréljenek eszmét. Igen, de hogyan A résztvevők elmondták, amit józan ésszel mindenki tud: a me­gyeszékhely egyik legfrekventál­tabb pontja Miskolctapolca. Sőt, turisztikai bázis, ahonnan csil­­lagtúraszerűen tekinthetők meg a megye nevezetességei. Továb­bá: az utóbbi évek presztízsvesz­tesége ellenére is tény, hogy a Juno itt az egyetlen szó szerint vehető, igazi szálloda. A kérdés csupán az, miként lehet e kettőből megint az, amit mindenki jónak, helyesnek, megkérdőjelezhetetlennek tart: színvonalas turisztikai célpont. Merthogy ma nem az. Megoldani pedig azt az egy­­szerűen­ látszó problémát kelle­ne mindössze, hogy a valóság végre egybe essen azzal, amit a józan ész - másként: az idegen­­forgalmi üzlet érdeke - diktál. Az ügy A kevés számú résztvevő el­mondta az idegenforgalmi mar­keting alapvetéseit - például azt, hogy Tapolca egyedül nem elég jó az üdülésre, a vendéget moz­gatni kell, programot szervezni neki, napi izgalmat biztosítani tokaji borkóstolással, aggteleki barlanghűvössel, hogy a megko­pott nimbuszú Barlangfürdőt valódi gyöngyszemmé kellene végre tenni. Aztán arra a felismerésre jutot­tak, hogy valakinek az ügy élére kellene állni. Egy megszállottnak­­ hangzott nem kevés pátosszal a kiegészítés. Valakinek, aki példá­ul egy prospektus kiadását össze­fogná, felmérné, hogy az ebben szerepelni akaró szállodások, panziósok hány férőhellyel ren­delkeznek, s annak arányában állnák a prospektus költségeit. - Nem ártana bizony - vetette fel egy panziós, aki a próba ked­véért tavasszal a budapesti ide­genforgalmi vásáron Tapolcáról érdeklődött Észak-Magyarország standjánál. Egy fénymásolt A4- es lapot kapott ajánlóként és az előző év prospektusát a követke­ző használati utasítással, úgy­sem változott azóta semmi. Némi vita folyt még arról, hogy alapítvány, egyesület, klub, kerekasztal formájában kellene az összefogásnak kicsú­csosodni. Szegedi István ki is je­lentette: konzultál egy jogásszal, mik a lehetőségek. Aztán végül - mielőtt a svédasztal köré cso­portosultunk volna - megállapít­tatott: az üzleti önérdek is az együttműködést kívánja meg. Ha pedig a vendégek majd töme­gével lesznek itt, akkor lehet konkurálni­ a színvonallal. Pénzügyek - megosztott kockázattal Budapest (MTI - Szí) - Rossz idők járnak a kisbefektetők­re. A sorozatos bankcsődök és peres ügyek hallatán a befektetni vágyók többsége elbizonytalanodott. Manapság szinte nem múlik el egy hét anélkül, hogy pórul járt kisbefektetők ne szerepelnének a híradásokban. Legutóbb a WVM Lízing-per néven elhíre­­sült jogvita váltott ki hatalmas visszhangot a kisbefektetők kö­rében, függetlenül attól, hogy érintettek voltak-e az ügyben vagy nem. Szakértők szerint e perben hozott jogerős ítélet (mely szerint a csődbe jutott tár­saság által kötött kötvényszerző­déseket érvénytelenítette a Leg­felsőbb Bíróság) precedens érté­kű, hiszen ennek alapján a más brókercégek avagy pénzintéze­tek jóvoltából kárt szenvedett kisbefektetők a jövőben joggal reménykedhetnek a kártérí­tésben. Tájékozottság - A legfontosabb, hogy megtaka­rított pénzünket ne fektessük bi­zonytalan vállalkozásba - mond­ja Molnár István, az Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) főcsoportvezetője. - Be­fektetés előtt ajánlatos pontosan tájékozódni arról, hogy mit ve­szünk. A törvény előírja, hogy a kibocsátóknak minden esetben (vagyis részvénynél és kötvény­nél egyaránt) csatolniuk kell a szerződéshez egy tájékoztatót és ebben - lehetőleg - közérthető formában leírniuk a vásárolan­dó papírra és a kibocsátóra vo­natkozó kockázati elemeket. Ha a tájékoztatóban esetleg nincs feltüntetve, első lépésként érde­mes megtudni, hogy a társaság, amellyel szerződni kívánunk, mekkora (és milyen) múlttal rendelkezik. Molnár István úgy véli, az újonnan induló, jogelőd nélküli cégekkel legyünk óvato­sak, lehetőség szerint inkább a nagy múltú kibocsátóknál he­lyezzük el pénzünket, ez keve­sebb kockázattal jár. Mindamellett, hogy tájékozó­dunk a kibocsátó felől, a befek­tetés előtt saját kockázatvállalá­si lehetőségeinket is fel kell mérni. A szakember figyelmez­tetése: ha csak kisebb összeget tudunk invesztálni, akkor fő­ként alacsony, de biztos hozam­mal kecsegtető állampapírokat vásároljunk, mivel ezeknél nem­igen kell fizetésképtelenségtől tartani. Abban az esetben, ha komolyabb összeget kívánunk befektetni, ajánlatos különféle kockázat­típusokat választani, azaz a pénzt bankbetétek, állam­papírok és határidős ügyletek között megosztani. Át kell gon­dolni, hogy az összegnek mekko­ra hányadát tudjuk olyan ügy­letbe fektetni, amely - a többi­hez képest - nagy hozammal ke­csegtet, ám­de fokozott kocká­zattal jár. Kérjünk tanácsot! Molnár István a jövendőbeli be­fektetők számára azt javasolja, minden esetben vegyék igénybe a befektetői tanácsadók, illetve az értékpapírt kibocsátó és for­galmazó cégek által kínált szol­gáltatásokat, és folyamatosan kí­sérjék figyelemmel befektetésük sorsát. Bár a szakértő úgy véli, ildomos volna a szerződő társa­ság felől is időközönként érdek­lődni (hiszen a jelenlegi, kiszá­míthatatlannak tűnő piaci kö­rülmények között a legsikere­sebbnek tetsző cég is egyik nap­ról a másikra csődöt jelenthet), ám erre a laikusok többségének nem sok lehetősége van. Jólle­het, kötvénykibocsátáskor pél­dául a szerződés mellé kötelező egy olyan - közjegyző által hite­lesített - tájékoztatót csatolni, mely részletes üzleti információ­kat tartalmaz, ám manapság nem ritka, hogy a cég (önös ér­dektől vezérelve) nem a valós adatokat tárja az üzleti mérleget készítő könyvvizsgáló elé. E visszaélésekkel és félrevezeté­sekkel szemben a befektetésben járatlanok nemigen tudnak vé­dekezni. Legfeljebb utólag, jogi úton tudnak fellépni. A fentiekben leírtakkal ellen­tétben némi reményre adhat okot egy újítás. Egyre több ér­tékpapírügyletekkel foglalkozó cég áll elő úgynevezett modell­­portfólióval. Ez hathatós segítsé­get nyújthat azoknak, akik nem tudják eldönteni, milyen arány­ban osszák meg pénzeszközüket. A modellben megkísérlik ponto­san feltüntetni, az éppen aktuá­lis piaci helyzetben milyen arányban fektessünk részvény­be, kötvénybe, illetve pénzpiaci eszközökbe. (A legutóbbi javas­lat szerint a részvény 40, a pénz­piac 15, a kötvény 15 százalékot képvisel.) Gyakorlati képzés - gyakorlati segítséggel Miskolc (ÉM)­­ A Miskolci Egyetem és a multinacioná­lis Festő cég együttműködé­seként májustól új oktatóla­boratórium működik a felső­­oktatási intézményben. A Miskolci Egyetem (ME) tanszé­kei és a Festő Automatika Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. közöt­ti jó kapcsolat közel 20 éves múlt­ra tekint vissza. E kapcsolat ki­fejleteként ez év májusában a je­lenkor kritériumait kielégítő pneumatikus, gyakorlati labora­tórium kezdte meg működését a ME szerszámgépek tanszékén Lu­kács János egyetemi docens és Bíró Ferenc, a Festő területi kép­viselő előkészítő munkája révén. Az új oktatási objektum teljes felszerelését az automatizálási tevékenységéről világszerte is­mert Festő biztosította, beleért­ve a közel 50 országban megho­nosított és bevált oktatási tan­anyagot is. A korszerű pneumatikus elektropneumatikus és elektro­nikus elemek alkalmazása nél­kül manapság nagy termelé­kenységű gyártósorok elképzel­hetetlenek. Segítségükkel mun­kaerő, energia takarítható meg, a minőség és a gyártási bizton­ság pedig fokozható. A gyakorlati ismeretek iránti egy növekvő érdeklődést példáz­za, hogy 1999. május/júniusában (tanterven kívül) önként jelent­kezők, közel 40 hallgató kapott pneumatikus alapképzést és a tanfolyam elvégzéséről Festo-Di­­dactic oklevelet. (A gyakorlato­kat ME Szerszámgépek Tanszék szakoktatói Barna Balázs és Kol­­lányi Tibor vezették). A további elképzelésekről Lu­kács János docens elmondta, hogy szeptembertől a Festő és Vickers cégek támogatásával elektropneumatikus és hidrauli­kus laborokat is szeretnének ki­alakítani, melynek tananyagát az 1999/2000 oktatási tervükbe is integrálni kívánják. Az új laboratóriumban (jobbról balra) Patkó Gyula rektorhelyettes, Bíró Ferenc, a Festő képviselője és Pál Albert IV. éves gépészmér­nök hallgató

Next