Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-19 / 244. szám
1999. október 19., kedd JEGYZET Bestseller Brackó István Kezdetben a literátus ember papírra vetett valamit, s ha sikert aratott, akkor híressé vált, s mondhatta, hogy megtette a magáét. Mostanában megfordult a világ. Aki irodalmi babérokra vágyik, az fordít a sorrenden. Csinál valami nagy dobást, lehetőleg messze a Parnasszustól, s elhíresedvén lesz íróvá, babérkoszorúval ékesített aktorrá. Horn Gyula exminiszterelnök opusza tízezer példányban jelent meg, s gyaníthatóan olyan kapós lesz, mint Juszt László pamflettje. A Kovács Attila ex-MLSZ-elnök tetteit megéneklő mű sem porosodik majd a polcokon, s az exrendőr Tonhauser László önéletírása is dobogós helyre számíthat. A toplistát viszont alighanem a whiskys rabló felesben írt könyve vezeti. A szerző megszökött, a mű maradt... Ez az igazi bestseller. Veszi-viszi az olvasó, mint a cukrot. Ezért ugyan nem jár Nobel-díj, nem lesz kötelező olvasmány az iskolában, de kit érdekel ez. Francba a klasszikusokkal, a szépelgő lírikusokkal, a míves mesterek cizellált munkáival. A tálentum mit sem ér, ha nincs előzetesen kivívott botrányszagú, kétes hírnév. HÍRCSOKOR • Eperjes filmről, életről. Eperjes Károly színművész várja kötetlen beszélgetésre az érdeklődőket filmről, életről és még sok minden másról október 20-án, szerdán este 6 órától a tiszaújvárosi Városi Könyvtárban. • Páros tárlat: Majercsik János és Majercsik Jánosné Bierbaum Anna alkotásaiból nyílik kiállítás október 20-án, szerdán délután 4 órakor az alsózsolcai Közösségi Házban. A tárlat november 3-ig látogatható naponta délelőtt 10-től délután 5 óráig. • Macskássy-képek: Macskássy Izolda festő- és grafikusművész alkotásaiból, híres selyemképeiből nyílik kiállítás ma, október 19-én délután 5 órakor a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. Verskaleidoszkóp prózával, színházzal Miskolc (ÉM) Az 1956-os forradalom emlékére rendezi meg a Kaleidoszkóp versnapokat az Északkelet-magyarországi Versmondó Egyesület és a Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiuma az egyetem területén. A hétvégi hagyományteremtő rendezvényre az egész országból várják a résztvevőket. A Kaleidoszkóp versnapok azért jött létre, hogy az irodalom segítségével versmondók, egyetemi hallgatók, neves közéleti személyiségek, művészek és a forradalmárok közösen elevenítsék fel az ’56-os eseményeket, tudtuk meg Lutter Imrétől, a szervező egyesület elnökétől. A versnapokon belül vers- és prózamondó, előadóest és színpadi versenyt is hirdettek, melyeket olyan neves művészek zsűriznek, mint például Gáli László rendező, Bella István költő és Bartók László, a Duna Televízió előadóművésze. A rendezvénysorozat a Virágzó kopjafák című második hallgatói vers- és novella antológia felolvasóestjével veszi kezdetét szeptember 22-én, pénteken délután 4 órától a Miskolci Egyetem Vitamin Klubjában. A diákok írásait Kárász Eszter és Lutter Imre előadóművészek mutatják be. Másnap, október 23-án a versenyprogramok délelőtt 9 órakor kezdődnek a Vitamin Klubban a vers- és prózamondó verseny első fordulójával. A második forduló szavalói délután 2 órától mutatkoznak be. A színdarabok versenyében induló első produkciót délelőtt fél 12-től, a másodikat délután 5 órától, míg a harmadikat vasárnap délelőtt 9 órától mutatják be a Színházteremben. Szombaton már az első versenyző előadóestek is várják a vendégeket az E/2-es épületben délután fél 1-től és este 6 órától, és másnap délelőtt 10 órától. A versenyek eredményhirdetése és a gála vasárnap délután fél 2-kor kezdődik a Vitamin Klubban. A versnapok azonban további programokat is kínálnak. Szombaton a budapesti Equinox Jazz Quartett lép fel a Coffe- Inn Clubban este 7 órától, majd a koncert után fórum nyílik a magyar versmondás helyzetéről este 8 órától. Kultúra 8 Gyógyító házimuzsika rászorulóknak Két műkedvelő zenész, aki profiként kutatja és műveli a muzsikát Miskolc (ÉMFK) Két főállású pszichiáter adott koncertet a napokban a miskolci Zenepalotában. A produkció különlegességét tovább fokozta, hogy a zongora után citera szólalt meg a hangversenyteremben. A Gyógyító házimuzsika a koncert címe. Ez csak arra utal, hogy két pszichiáter zenél, vagy valóban volt gyógyászati cél is a háttérben? • A házimuzsikán volt a hangsúly a címválasztásnál, a gyógyítás a hivatásunkra utal - mondta a citerán játszó Túry Ferenc, a Megyei Kórház pszichiátriai osztályának főorvosa. - Egy ilyen műkedvelő koncert elsősorban az ismerősöket vonzza vagy a speciális érdeklődésű embereket, akik azért jönnek el, mert Lisztet, Bartókot vagy mert citerát akarnak hallani. Szerintem a zongorában nem csalódnak, mert András kitűnően játszik. • Eredetileg a Gyógyító házimuzsika rászorulóknak és gyengélkedőknek címre gondoltunk - meséli nevetve Szilágyi András, a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátere. - Az emberek igenis rászorulnak a zenére. A normális embereknek is nagy szükségük van rá, nem csak a betegeknek. Bár én azt mondom, nincs igazán normális ember a világon. A test és a lélek dinamikus egyensúlyi állapotban van, ami persze állandóan kibillen valamerre. Aki mégis teljesen normális, az már unalmas. □ Zongora és citera egy koncerten. Nem megszokott párosítás. Honnan az ötlet? • Az egyik lillafüredi szakmai találkozón futottunk össze és lettünk jó barátok - mondja Szilágyi András. - Kiderült, hogy mindketten zenélünk, adtunk is a szakmabelieknek néhány koncertet, de így együtt ez az első fellépésünk. • Nemsokára lesz egy második is, András névnapján. Az igazi házimuzsika lesz, bevesszük magunkat a kolléga lakásába - mutat a barátjára Túry Ferenc. - Ez is egyedi dolog, mert sajnos kiveszőben vannak az otthoni, baráti koncertek. • A komolyzene és a népzene egy hangversenyen nem oltja ki egymást? • Nem, ha úgy van összeválogatva a műsor, hogy a zongorán is a magyar népzenéhez kapcsolódó, abból merítő darabok szólaljanak meg - magyarázza Szilágyi András. - Bartók, ugyebár adva van. A másik választásom Liszt Ferenc. Igaz, róla éppen Bartók azt állította, hogy a rapszódiáiban semmi magyar sincs. De tévedhet még egy ekkora ember is. Hat népdalból is találtam a műveiben sorokat, és ezt egy olyan hallású ember, mint Bartók, nem vette észre! Nem szép, de emiatt kicsit kárörvendő vagyok... - tette hozzá nevetve. • A citerában rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, éppen azért, mert egyszerű hangszer - fűzi hozzá miskolci kollégája. - írtak komoly darabokat is citerára, sok zenész fantáziáját megmozgatta már. Én is beleviszem a feldolgozásaimba a dzsesszt, nem is szólva Bartókról. □ Önnek profi citerás múltja van. Miért hagyta abba? • Öt évig játszottam a Gereben együttesbert, majd szólózni kezdtem. Az együttes mellett azonban nem tudtam eleget fellépni egyénileg, és a munkám is közbeszólt. Azóta is zenélek persze, csak sokkal ritkábban lépek fel. Amikor van időm, feldolgozok néhány népdalt. Csak akkor jöhet egy koncert, amikor van valami újdonság. Ez úgy ötévenként következik be, de akkor is csak műkedvelőként lépek fel. Az amatőrség nagy előnye, hogy nem múlik semmi egy fellépésen. Nekünk ez nagyon kényelmes állapot. A hátránya viszont az, hogy nincs koncertgyakorlatunk. Könnyebben becsúszhatnak hibák, ha izgulunk. De mint mondtam, még akkor sem veszítünk semmit. Műkedvelők a hangversenyteremben: Szilágyi András és Túry Ferenc Fotó:Farkas Maya Életmű könyvben és a falakon Miskolc (ÉM) Döbröczöni Kálmán festő- és grafikusművész születésének 100. évfordulóján a teljes munkásságát bemutató kiállítás nyílik október 21-én, csütörtökön délután fél 5- kor a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében. Bár Döbröczöni Kálmán az Ormánságban született, életének több mint felét Miskolcon élte le és a miskolci művésztelep egyik legjelentősebb képviselője lett. A tárlat nemcsak a múzeumi gyűjteményben, hanem a magántulajdonban lévő alkotásait is felvonultatja. A megnyitó ünnepségen Király József Kossuth-díjas belsőépítész mond köszöntőt. A jubileumhoz kapcsolódóan ezen a napon mutatja be a festőről írt monográfiáját Goda Gertrud és Pirint Andrea művészettörténész délután 3 órától a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Goda Gertrud már rendezi a tárlatot Fotó: Bujdos Tibor Forradalmi versmondók Kazincbarcika (ÉM) A III. országos forradalmi szavalóverseny megyei elődöntőjét az idén Kazincbarcikán rendezték meg. Az itteni kategóriagyőztesek jutottak tovább az október 23-án, Debrecenben megrendezendő országos döntőbe. A barcikai SZÍRT által rendezett versenyt megtisztelte jelenlétével Pesti József költő. Az ő munkásságából és Tollas Tibor költeményeiből válogattak a szavalok. A Sellei Zoltán előadóművész vezette zsűri a 26 produkció elhangzása után a következő döntéseket hozta. Az általános iskolások kategóriáját Mikovszki Renáta (Kazincbarcika, Újvárosi Ált. Isk.) nyerte; a középiskolásokéban Kovács Adrienn (Kazincbarcika, Ságvári Endre Gimnázium) győzött, a felnőttek kategóriájában pedig Jakab Éva lett az első. Borkultúra Miskolc (EMFL) - A Miskolci Egyetemen működő Zamat Borbarát Alapítvány kilenc előadásból álló sorozatot szentel a borkultúra fejezeteinek. A harmadikat csütörtökön tartják Bordalok sebre, szívre, szerelemre címmel. Az első két előadást Farkas Attila kertészmérnök tartotta Szőlészeti, borászati alapismeretek címmel. A Bordalokkal Berecz András budapesti énekmondó ismerteti meg október 21-én a közönséget. November 4-től minden hét csütörtökén tartják további rendezvényeiket. Ezeket a magyar bor évszázadairól, a bor művelődéstörténeti helyéről, a keresztény kultúrkörben, a képzőművészetben, az irodalomban és a gasztronómiában betöltött szerepéről lesz szó - neves előadók közreműködésével. Jól sikerült a könyves díszvendégség Frankfurt (MTI) Hétfőn bezárt az 51. Frankfurti Könyvvásár, amelyen 111 ország több mint hatezer kiállítója 385 ezer kötetet mutatott be, köztük 90 ezer újdonságot. Az idén Magyarország volt a világ - mind kulturális, mind kereskedelmi szempontból legjelentősebb médiaszemléjének díszvendége, a 385 ezer kötetből körülbelül 10 ezer magyar vonatkozású volt. Magyarország a díszvendég státussal a volt keleti tömb országai közül elsőként lehetőséget kapott arra, hogy ne csak irodalmát mutassa be, de kultúrájából is széles metszetet tárjon a nagyvilág elé, a frankfurti vásár után is. Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára abszolút pozitívnak nevezte a mérleget, a magyar szereplés visszhangját. - A magyar irodalomnak olyan rétegei tárultak fel a nyugati közvélemény előtt, amelyek eddig rejtve voltak - mondta az államtitkár s utalt arra, hogy Márai Sándort, vagy Krúdy Gyulát - kinek Boldogult úrfikoromban című regényét adták ki - jószerével most fedezte fel a német kulturális sajtó és a közönség. Ugyanez vonatkozik a határon túli magyar irodalomra vagy a fiatal írókra, Grendel Lajos vagy Garaczi László felfedezésére. Ugyanakkor a kiállítások is világossá tették, hogy Magyarország mindig is része volt az európai kultúrhistóriának - mondta az államtitkár, utalva egyes, már a könyvvásár előtt megnyitott kiállításokra, például az Esterházy-gyűjtemény darabjainak, vagy Rippl- Rónai József képeinek bemutatására. Magyarország után jövőre Lengyelország lesz a díszvendég a Majna partján. Érdeklődők a magyar pavilonban. Pozitív a végső mérleg. Fotó: mti