Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-25 / 225. szám
2004. szeptember 25., szombat Huszonöt százaléknyi magyar szörfözik csupán a világhálón Miskolc (ÉM) - Dunder Krisztián Online főszerkesztőtől (Borsod Online, Hajdú Online, Szabolcs Online) megtudtuk, jelenleg a lakosság mintegy 25 százaléka szörfözik a világhálón Magyarországon, alig jobb arány ez, mint Romániában. (A szlovákok és a szlovének is megelőznek minket.) Ausztriában ez a szám 53 százalék, az Egyesült Államokban eléri a 70 százalékot is, főleg azért, mert ott az ingyenes telefon miatt az internet is ingyenes. Dunder Krisztián [ TÉNYEK ...............................A Magyarországon 2003-ban 673 ezer 732 fő rendelkezett internet előfizetéssel. Megyei adatok még nincsenek, október-november táján készül el a felmérés.____ 100 lakásra Észak-Magyarországon 17 számítógép jut (ami nem jelent internet hozzáférést is.)________________________ A szélessávú internet körülbelül 250 ezer háztartás számára lehet elérhető a 3,8 millióból az országban. Forrás: KSH, UPC MIRE HASZNÁLJA A MŰVÉSZ? - Néhány éve, a Sacra Corona című film díszleteit készítetve, el kellett utaznom a helyszínekre, hogy fotózzak, ma ehhez a munkához is elég az internet. Elsődlegesen könyvtárként használom. Díszlettervezés, látványtervezés esetén azonnal utána tudok nézni, mennyibe kerülnek a munkámhoz szükséges anyagok: ajtó, ablak, festék. Az előtanulmányokat sem a könyvtárban, hanem az interneten végzem. Ha különleges ötletet keresek, elég egy szót beütni a „google”-ba, amely elindít valamerre. Végvári Zsófia díszlettervező - Egyre gyakrabban, s mind cifrábbakat hallok a képzeletet megtámogató „keresőmotorokkal” (Google, Altavizsla stb.) való visszaélésekről. Történethiányos helyzetekben be kell nyomni két fogalmat a keresőbe, és pillanatok alatt jó néhány ajánlást kapunk a folytatáshoz. Ha a főhős épp megrekedt, eztán biztos talál elfoglaltságot. Ahogy a Google nemrég a tőzsdére került, az ügyeskedő prózaírók is sietnek a rivaldafény felé. Kinek-kinek a gyomra dönti el, lehet-e a fantázia mankója valamilyen algoritmus. Jenei László író A Miskolci Galéria munkatársaként a nemzeti kulturális honlapot keresem meg, pályázatokról, művészeti szervezetek újdonságairól itt értesülök a leggyorsabban. A kiadványaink megtervezésénél is segítséget nyújt, ám a komolyabb anyagokat továbbra is hagyományos úton juttatjuk el a megfelelő helyre. Nemrégiben úgy hívtak meg Eperjesre, hogy a galéria honlapján figyeltek fel alkotásaimra. Urbán Tibor képzőművész MIRE HASZNÁLJA A TANÁR? Az internetet elsősorban olyan információk gyűjtésére használom, melyeket nem találok meg a könyvekben. Például rendezőkről, előadásokról sok hasznos megtudható. A tanítványaim is az interneten találnak segítséget, ha elemzést írnak egy-egy előadásról. Dr. Lukácsné Eisner Éva magyar- és drámatanár Használom az internetet, leggyakrabban az Oktatási Minisztérium és a Sulinet honlapját tanulmányozom. Sok hasznos tudnivaló szerezhető a kétszintű érettségivel kapcsolatban is. Tanítványaimnak a neten lévő tételek, tesztek, életrajzok segítenek. Nagy Ottóné magyartanár ÉM-EXTRA: KULTÚRA ÉS INTERNET / 7 „A jövő: a világháló is avathasson hova Vass Tibor példázza, manapság a kultúra és az internethasználat nagyon is összefügghet Hajdú Mariann e-mail: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Vass Tibor irodalmi szerkesztő, költő szinte elképzelhetetlen a laptopja nélkül. Mindenhová magával viszi, azon alkot. Példázza, manapság a kultúra és az internethasználat nagyon is összefügghet. ÉM: Hol volt a fordulópont az életében, amikor fontossá vált a technika? Vass Tibor: 1998-ban kaptam első városi ösztöndíjam, attól kezdve vált elérhetővé számomra a hordozható gép. Ekkortól tehettem meg, hogy a vonaton - Budapest és Miskolc között ingázva - is dolgozhassak. De az internet a laptop megvétele előtt is foglalkoztatott. Gondolok itt az 1998-as Marcelland küldeményművészeti kiállításra, melynek dokumentálása során - áthágva a világháló szabályait - nyilvánossá tettem egy e-mail címet, amely elérhetővé vált a világ sok pontján. ÉM: Mit adhat a ma alkotójának az internet? Vass Tibor: Engem a saját honlapom elkészítése izgatott. Többek között Zalán Tiboré és Balogh Róberté inspirált: ők hogyan tudják egy kalap alá terelni szerteágazó tevékenységeiket. Érdekelt, hogyan dokumentálhatom saját munkáimat, tudom-e integrálni azt, amit erőszakosan szétválaszt egy kiállítás (ahol csak a munkám képzőművészeti oldalára figyelnek) vagy egy irodalmi folyóirat (ahol csak az „irodalmi részem” érdekes.) ÉM: Fontos egy alkotóművésznek „dokumentálnia önmagát” az interneten? Vass Tibor: Egy idő után elkerülhetetlenné válik. Van egy korosztály, amely szinte csak az interneten olvas irodalmat. Nem ugrik le a sarki boltba, inkább a monitorján böngészi a honlapokat. Ma már minden magára valamit is adó irodalmi folyóiratnak van internetes változata. ÉM: Megélhet egy folyóirat csak az interneten? Vass Tibor: Van, amelyik csak ott él meg. Ilyenek a webfolyóiratok, köztük az általam szerkesztett Spanyolnátha is. Aktív felhasználóvá avatódik közben az olvasó, aki maga döntheti el, milyen sorrendben, milyen (saját) szempontok alapján olvassa a műveket. Ha kinyomtatnák? Az már egy más értelmezésre adna lehetőséget. ÉM: Merre fejlődhet tovább az internetes irodalom? Vass Tibor: Még internetspecifikusabb dolgokkal kellene előrukkolnunk. A világ ott tart, hogy az internetet mint bebarangolható teret próbálja „túráztatni”, ezzel a kultúrával próbál kezdeni valamit. A Spanyolnátha továbbfejlődését abban látom, hogy ez is íróvá avathasson. Mint az Új Holnap, vagy a Parnasszus. Azaz egyenrangúvá váljon a nyomtatott folyóirattal. Vass Tibor és az alkotás eszköze Nem érdeklik a szponzorok A Spanyolnáthát a megjelenése után egy héten belül közel félezren olvassák, tudjuk meg Vass Tibortól. Minden lapszám megjelenéséről tájékoztatja az írókat, s azokat az olvasókat is, akik az ismeretségi körébe tartoznak. A linktárakat is értesíti, amellett az olvasók is segítenek a terjesztésben: elég egy e-mailmozdulat, hogy továbbküldjék. Megkérdeztük, könnyebb-e szponzort, mecénást találni, mint a hagyományos irodalmi folyóiratok esetén. Vass Tibor azt válaszolta, a szponzorok nem érdeklik, mert bele akarnak szólni, hányszor jelenjen meg a lap, s mit tartalmazzon. Mecénásokkal pedig ez idáig nem hozta össze a sors Ő von le más bevételeiből, s abból fizeti a költségeket. Az internetes publikálás olcsóbb: ma még(?) nem kérnek (annyi) pénzt az alkotók a megjelenésért. Azért mert még gyerekcipőben jár az internetes publikálás? - kérdezzük, Vass Tibor a fejét ingatja. Szerinte már nagyon is kiforrott az internetes kifejezési mód, nem csak kísérletezés. ÍA||« Vass Tibor honlapja és a Spanyolnátha tOURN az interneten: www.hasonmas.hu Úttörő Spanyolnátha Vass Tiborral végignézünk több internetes irodalmi folyóiratot. Van, amelyik túl harsány (hozzáfűzi, ez csak az ő ízlése). Van, amely nem használja ki az internet adta lehetőségeket, olyan, mint egy nyomtatott lap, csak épp az interneten (is) hozzáférhető. Az adott tér minden részének funkcionálnia kellene, még az ürességnek is, sok honlapon ezzel nem élnek. S vannak kedvencek is... A Spanyolnátha abban lehet úttörő, hogy míg a többi internetes folyóirat szélesebb spektrumú, addig az tematikus számokat készít. „Az izgat, hogy egyes tárgyköröket hogyan lehet elektronikus úton körbejár(at)ni”- fogalmaz a szerkesztő. NÉVJEGY Vass Tibor költő, irodalmi szerkesztő A Kassák- és Szabó Lőrinc-días miskolci alkotó Spanyolnátha címmel webfolyóiratot szerkeszt Született: 1968-ban Pályája: Dolgozott magánegyetemi tanárként, múzeumi népművelőként (Miskolci Galéria), 1998-től szabadúszó. Az Új Holnap és a Parnasszus című irodalmi folyóiratok szerkesztője, Esőnap című kötete 2003-ban, Előzuhany kötelező című könyve 2002-ben jelent meg. Család: 1992 óta nős, fia, Levente 8 éves A könyvtárajtó végleg bezárult, de Legeza Ilona tovább foglalkozhat kedves olvasmányaival Miskolc (EM - BAL) Az interneten fellelt ajánlója révén „találkoztunk” Legeza Ilonával. A miskolci könyvtáros többek között a Magyar Elektronikus Könyvtár akadálymentes, azaz vakoknak (sorstársainak) szánt változata szerkesztője. „Kedves Látogatóm! Ezen a honlapon a klasszikus, modern, magyar és világirodalom 2000 alkotásáról olvashatsz hosszabb-rövidebb magyar nyelvű könyvismertetőt” - áll (lejjebb angolul is) a web.axelero.hu/ilegeza nyitólapján, amely a Legeza Ilona Irodalmi Honlapja címet viseli. Szerző és cím szerint lehet keresni az ajánlott művek között, és kedvet kapva elolvasásukhoz értelemszerűen mind le is tölthető a MEK-ből. Megtanulta a Braille-t A honlap személyesebb és érdekesebb szegmensében az oldalgazdával ismerkedhetünk meg, egy-egy fénykép révén melléjük vers (A vak lány) és vallomásszerű bemutatkozás. A látásom elvesztéséig könyvtáros voltam. Szerencsére az olvasás gyönyörűségéről ezután sem kellett lemondani, hiszen a látássérültek a Vakok Szövetségének Hangoskönyvtárából kölcsönözhetnek könyveket, amiket színészek olvastak magnóra - elevenítette fel lapunk érdeklődésére. - Megtanultam a Braille-írást, s a kikölcsönzött művekről ismertetőket, ajánlásokat írtam. A könyvtárajtó - mint munkahely - viszont végleg bezárult mögöttem. A nehézség eltörpül A történet a számítástechnika fejlődésével folytatódott. A komputerek révén - ahogy Ilona fogalmaz - megvalósult a vak és gyengén látó ember évszázados álma: önállóan, látó segítség nélkül képes elolvasni egy nyomtatott könyvet. Nem kell más hozzá: elég erős PC, lapszkenner, optikai karakterfelismerő program és vakok számára kifejlesztett beszélő adapter, vagy képernyőolvasó program. A World Wide Web megjelenése elvitte a net fejlődését a grafika és multimédia irányába, s ez nem kedvez a látássérülteknek. De a nehézségek eltörpült...................... A kikölcsönzött művekről Braille-írással készítettem az ismertetőket. Legeza Ilona KÖNYVTÁROS ....................................................- nek az előnyökkel szemben, amit a számítástechnika tud nyújtani egy vak felhasználónak - teszi hozzá Legeza Ilona. in A Magyar Elektronikus Könyvtár az inter@ilW neten: www.mek.oszk.hu „Robbanásszerűen bővül állományuk” Háttérinformációkhoz Miskolc (ÉM - HM) Ahogy egyre széleskörűbbé válik az internethasználat, úgy szaporodik a kulturális oldalak száma is a világhálón, tapasztalta Szalghári Éva, a Borsod Online szerkesztője. Elsőéves informatika-könyvtár szakos főiskolás korától kíséri figyelemmel a jelenséget, azaz már öt éve, hiszen tavaly szerezte meg a diplomáját. - Az első években még viszonylag kevés volt a kulturális honlapok száma - mondja. - Aztán folyamatosan nőni kezdett, ebből is látszik, van igény rájuk. Magyarországon is megindult a terjedésük. A szépirodalmat a Neumann-ház honlapja, a szépi használja a netet rodalmat és a szakirodalmat főleg a Magyar Elektronikus Könyvtár fogja össze. Eleinte csak néhány tucatnyi művet tartalmaztak, ma robbanásszerűen bővül napról napra az állományuk. Megjelentek a digitális galériák is, amelyek a képzőművészet terén történő újdonságokat mutatják be. Itt főleg a festmények, azon belül a kortárs művészek alkotásai ismerhetők meg. Tájékozódni különböző linktárak útján lehet, ezek próbálják rendszerezni az internetre ömlesztett információt. Nemcsak interneten Bár egy online szerkesztőt a világhálóhoz köti a munkája, hiszen internetes újságot szerkeszt, Szalghári Éva nemcsak az interneten tájékozódik. Mint mondja, a hagyományos „módszerek” kiegészítésére használja a világhálót. Itt utána tud nézni, hogy mi hol lesz, mik az újdonságok, háttérinformációkat szerezhet, de utána inkább megveszi a kinézett könyvet, újságot, elmegy a színházba, koncertre, kiállításra. A papíralapú könyvet sosem fogja teljesen kiszorítani az internet, másabb a hangulata. Egymás mellett fognak élni, örökre - vallja. ÉSZAK kulturinfo.hu A kulturális honlapok keresésére javasolt oldalak: kultura.lap.hu; startlap.hu; Szalghári Éva internetes portál-szerkesztő