Észak Magyarország, 2009. október (65. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-27 / 251. szám
2009. október 27., kedd HÍRCSOKOR • Az irodalomról. Terveink szerint ezentúl havonta olvashatják összeállításunkat az irodalomról. Várjuk ötleteiket, önök szerint kit, mit volna értelme bemutatni hasábjainkon. A leveleket a következő e-mail címre várjuk: mariann.hajdu@inform.hu. • Műút, Markó Ivánnal. Folytatódik a Miskolcon szerkesztett Műút folyóirat és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár közös beszélgetős sorozata: október 29-én, csütörtökön délután 5 órától Markó Iván táncművésszel és koreográfussal beszélget Jenei László író a könyvtárban. A belépődíj 500 forint. • Új SMS-vendég. Izgalmas irodalmi beszélgetések helyszíne lett Sajóvámos. Legutóbb Parti Nagy Lajos író, drámaíró volt a Sajóvámosi Művészeti Staféta vendége, november 12-én (csütörtökön) 18 órától Kemény István József Attila-díjas író, költővel beszélget Szekrényes Miklós tanár. „Egyfajta beavatás zajlott le" Miskolc (ÉM) - Szinte a Műút első számának megjelenésével egyidőben megalakult Miskolcon a Műgond című kritikai műhely is. Ötletgazdája és moderátora Jenei László író, a Műút rovatvezetője. Megtudtuk tőle, tizenhatan kezdték, mára öt olyan tagjuk van (Szőke Kornélia, Szabó Edina, Nagy Bernadett, Garadnai Erika, Hervai Cecília), akik rendszeresen publikálnak különféle irodalmi folyóiratokban. - Szerettük volna, hogy a Műút kinevelje a saját szakembereit, akik aztán kötődni fognak a városhoz. Szakmailag mindenképp, de talán emberileg, érzelmileg is - beszél Jenei László a kezdetekről. A kritikai műhely tagjai a Miskolci Egyetem hallgatói közül kerültek ki. Ez volt a fő cél. Egyébként hasonló műhely több folyóirat körül működik (s működött már korábban is), például Debrecenben, Pécsett. Jenei László meséli, kivétel nélkül pályakezdők voltak a fiatalok, amikor a kritikai műhely tagjai lettek. Mára beérett a munkájuk, nemcsak a Műútban, hanem több szakmai lapban jelennek meg műkritikáik. De a legjobb írásaikat továbbra is a Műútnak szánják. A műgondosok akár testületileg, akár akár delegáció felállításával képviseltették magukat ott, ahol a Műút folyóirat szerepelt (például a Tokaji, a Szigligeti írótáborban, a különböző folyóirat bemutatókon). A műhely vezetője fontos találkozókat szervez számukra: csak a Műgond tagjaival találkozott például külön programon Nádas Péter, Radnóti Sándor, de közösen mentek el például Tarr Béla A londoni férfi című filmjének miskolci díszbemutatójára is. Aztán a tapasztaltakról megszületnek a kritikai művek, melyeket a belső, zárt műhelymunka során elemeznek, csiszolnak. - Lehet mondani, hogy egyféle beavatás zajlott le. Szakmai kapcsolataik alakultak ki, nagy nevű kritikusokkal jelentek, jelennek meg egy számban, akár egymást követő írásokban is, s ez alapvetően fontos egy pályakezdő kritikus számára - fogalmazott a műhely vezetője. Jenei László MEGJELENŐ MŰVEK - Bíbor könyvkiadó Borsod-Miskolci Turistaság története 1891-1944-ig - Felsőmagyarországi Könyvkiadó________________ Serfőző Simontól, a kiadó vezetőjétől megtudtuk, három könyv jelenik meg novemberben-decemberben, mindhárom a Vízjel sorozatban, mégpedig Ködöböcz Gábor, Nagy Gábor és Vincze Ferenc tanulmánykötetei. Mindhárom kötet esszéket, tanulmányokat, kritikákat tartalmaz. A megjelenésre váró negyedik kötet egy miskolci költő, Bereti Gábor verseit fűzi kötetbe. - Szoba kiadó Zemlényi Attila ügyvezetőtől megtudtuk, az idén Mile Lajos rendszerváltó történeteit jelenteti meg a kiadó. A könyv humoros, öniróniával átszőtt szubjektív emlékezés. A kiadó a közeljövőben tervezi megjelentetni K. kádai lóránt, Nyilas Attila, valamint Csobánka Zsuzsa új köteteit is. IRODALOM /8 ÉM-INTERJÚ: Vass Tibor főszerkesztővel „A folyóirat neve: márkajel..." ■ Egy internetes folyóirat új tevékenységbe kezdett: könyvkiadásba fogott... Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A Miskolcon szerkeszett Spanyolnátha című internetes művészeti folyóirat új tevékenységbe fogott, Spanyolnátha Könyvek címen könyvsorozatot indított útjára. Egyszerre három könyvük jelent meg. Vass Tibor főszerkesztőt kérdeztük. ÉM: Egy önnel készült korábbi interjúból idézek: „Van egy korosztály, amely szinte csak az interneten olvas irodalmat.”Most, öt év múltán könyveket is megjelentet. Miért? Nem az internetes irodalomé a jövő? Vass Tibor: Nem a kizárólag online médiumként működő folyóiratunkat adjuk ki nyomtatásban. Ám ha így tennénk valaha is, az a könyvkiadáshoz hasonló profilbővítés, előrelépés lenne. Még arról a közeljövőben megjelenő antológiáról is hiba lenne visszalépést feltételezni, amely a lapban megjelent művekből válogat annak 5. születésnapja alkalmából. Azzal, hogy a Spanyolnátha 2009-től könyveket ad ki, nem szűnik meg az internet egyik legnépszerűbb kortárs művészeti médiumaként működni. ÉM: Érdemes ma - anyagilag is értem - könyveket kiadni? Vass Tibor: A sikernek köszönhetően újra kell gondolnunk azt a helyzetet, amivel nekiindultunk, nevezetesen, hogy könyvkiadásunk nem vállalkozás, hanem misszió. Az eltelt egy hónap alatt kiderült, hogy érdemes könyveket kiadnunk, egyrészt mert elő tudjuk teremteni a szükséges forrásokat, másrészt a folyóirat neve olyan védjegy, márkajel, amelynek köszönhetően a kötetek iránt megnyilvánuló érdeklődés számottevő bevételt is hoz. ÉM: Miért épp ezekkel a művekkel kezdték a könyvkiadást? Vass Tibor: Az első és a második kötet a folyóirat szerkesztőinek önálló kötete, melyet kortárs irodalmunk jelentős szerzői ajánlanak az olvasóink figyelmébe: Székelyhídi Zsolt negyedik kötetét (az elsőt az Új Bekezdés adta ki 1996-ban, Miskolcon), az egyik legismertebb magyar hangköltő és performer, a Kassák- és József Attila-díjas Szkárosi Endre ajánlja, Berka Attila első kötetének fülszövegét pedig a Spanyolnátha partnere, a Litera.hu József Attiladíjas főszerkesztője, Körösi Zoltán jegyzi. Harmadik kötetünk a folyóirathoz szorosan kötődő ötvenéves Petőcz Andrást köszönti. Az 55 szerző antológiájának fülén feltűnik a szerző azon kéziratrészlete, melyet a spanyolnáthában elhunyt Kaffka Margit emlékére, halálának 90. évfordulójára írt. Érthető a kötet iránti fokozott helyi érdeklődés, még a kiadó székhelyén, Hernádkakon is csöngettek már be ezért a kötetért. ÉM: Terveznek további könyveket? Vass Tibor: Jó ideig nem szeretnénk olyan évet magunk mögött tudni, amikor nem adunk ki könyvet. De nincs szigorú ütemterv, mert nincs gond a szellemi tőkével, van miből okosan gazdálkodni. Jó előre felkértük azon szerzőinket, akiket szeretnénk foglalkoztatni, és mivel a Spanyolnáthát az elmúlt pár hétben számos olyan alkotó kereste meg kötettervével, akik a folyóiratnak nem szerzői, akad izgalmas munkánk bőven. Nyitott és zártkörű rendezvényeink majd’ mindegyikébe beavatódik a nagyközönség, a lapban közölt fotóalbumok révén is igen közel engedjük őket magunkhoz. Hírlevelünkre idén több mint kétezer olvasó iratkozott fel, őket „előfizetőinkként” nemcsak kedvezményes kötetvásárlási lehetőségekkel tiszteljük meg, hanem azzal is, hogy közvetlenül megkapják tőlünk ezen albumok linkjeit is. S akkor pár órán, napon belül a hálózaton, mint egy nagy család, több ezren együtt lapozzák az albumokat. ÉM: 2005-ben azt nyilatkozta, hogy a Spanyolnáthát megjelenése után egy héten belül közel félezren olvassák. Mi a helyzet most? Vass Tibor: A Spanyolnáthát ma naponta jóval többen olvassák, mint akkor hetente. Köszönhető ez többek között annak is, hogy a folyóirat kiemelten szerepel abban a középiskolai irodalom tankönyvben, mely Év Könyve-díjat kapott, s így az érettségiző diákok, ha az internet és kortárs irodalom tételét húzzák, a Spanyolnátháról adnak számot. Vass Tibi Közönségünk közösség is, olva sM: Lapszámbemutatók, könyvbemutatók, sőt, olvasom, Spanyolnátha Kertfesztivál. Kikhez szólnak ezek a rendezvények! Vass Tibor: Közönségünk egyben közösség is (Fotó: Ádám János) „Miskolcon az elit irodalom" Miskolc (ÉM) - Borzasztó helyzetben van ma a könyvszakma, mondja Borkúti László (képünkön), a Bíbor kiadó ügyvezetője. Néhány adattal próbálta is érzékeltetni: 30-40 százalékkal esett vissza a könyvesboltok forgalma, jóval kevesebb könyv jelenik meg, a korábbi könyvtermés úgy 20 százaléka, a kiadóknak 500 milliárd forint értékű eladatlan könyve van. Ezért nem állnak elő nagy ötletekkel, nincs, aki kifizesse. Viszont Miskolc igazán jó helyzetben van, tette hozzá. - Az elit irodalmi kultúrát sikerült Miskolcra importálnunk, s ez nagyon jó - magyarázza. - Itt járt az irodalmi élet színe-java, főleg a Műút folyóirat holdudvarában, s ezzel magas színvonalat teremtett. Borkúti László szerint ez az egyik oka annak, hogy a helyi könyvkiadók által kiadott könyvek várakozáson felül fogynak. A Bíbor kiadónál megjelent verseskötetet említi, Szabó Bogár Imre válogatott verseit. ÉSZAK A Műút a „ ■ Megváltozik az irodalmi mecenatúra, ezentúl 11 irodalmi folyóiratot finanszíroz az NKA. Miskolc (ÉM - HM) - A napokban derült ki, hogy a Műút című, Miskolcon szerkesztett irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat finanszírozása biztos. Jövőre megváltozik ugyanis az irodalmi folyóiratok mecenatúrája. A Nemzeti Kulturális Alap tájékoztatása szerint ezentúl úgynevezett műhelytámogatást vezetnek be, ennek lényege, hogy kiemelnek tizenegyet a mecenatúrára legérdemesebb irodalmi folyóiratok közül, és azoknak három évre ítélnek oda támogatást. A „tizenegyek” mindegyike továbbra is pályázatot nyújt be, és évente köteles beszámolni, teljesítette-e vállalásait. Presztízst teremtettünk Ha minden rendben lesz, folyósítják nekik a következő évi apanázst. Erre a célra jövőre 120 millió forintot különít el az NKA (ez bő tízmilliós támogat9................................ Két év alatt sikerült olyan presztízst teremtenünk, hogy az élvonalba tudtunk kerülni. Zemlényi Attila ....................................99 tájt jelent műhelyenként), alapfinanszírozásra ezen felül fennmaradó 110 millióból támogatják az összes többi folyóirat-pályázót. A kiemelt „tizenegyek”: Alföld (Debrecen), Bárka (Békéscsaba), Forrás (Kecskemét), Jelenkor (Pécs), Műhely (Győr), Műút (Miskolc), Tiszatáj (Szeged) - továbbá négy fővárosi lap: Holmi, Kortárs, Magyar Napló és Szépirodalmi Figyelő. Vagyis láthatjuk, a négy fővárosi lap mellett hét vidéki lap került a legjobbak közé, köztük a miskolci Műút. - Óriási siker, hogy bekerültünk a „nemzeti tizenegybe” - mondta Zemlényi Attila, a folyóirat főszerkesztője. - Az össze többi lap tradíciókkal rendelkezik, hosszú évek óta működő havilapok, mi mindössze tizenöt lapszámot csináltunk a mostani szerkesztői gárdával. Vagyis két év alatt sikerült olyan presztízst teremtenünk, hogy az élvonalba tudtunk kerülni. Folytatni kell... Zemlényi Attila úgy érzi, ezzel jóval biztonságosabbá vált a jövőjük. Igaz, pályázni kell majd minden évben a megítélendő összegre, de három éven át biztos, hogy meglesz évente a tízmillió forint körüli összeg. S hogy mivel pályáznak majd? - Folytatnunk kell a jelenlegi szakmai munkát, hiszen a döntés is azt jelzi, jó úton haladunk. Folytatnunk kell az autonóm gondolkodást és a helyi értékeket is be kell mutatnunk, mindezt a korábbi gondolatok mentén, de talán még bátrabban - fogalmazott a főszerkesztő. nemzeti tizenegyben" A Műút indulásakor: Zemlényi Attila bemutatja az új folyóiratot (Fotó: ÉM-archív)