Észak Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-24 / 20. szám

2012. JANUÁR 24., KEDD Fókuszban a magyar kölcsön Elemzői vélemény: a piac hajlamos a derűlátásra LONDON­ Londoni felzárkózó piaci elemzők hétfői előrejel­zése szerint Orbán Viktor mi­niszterelnök és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök keddi brüsszeli találkozóján várhatóan megerősítést nyer a magyar kormány törvény­­módosítási készségére utaló eddigi kommunikáció, amit a piac máris jutalmaz. A Commerzbank által befek­tetőknek összeállított, Lon­donban hétfőn ismertetett napi devizapiaci helyzetérté­kelés felidézi, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság gazda­sági és pénzügyi kérdések­ben illetékes alelnöke Fellegi Tamás tárca nélküli minisz­terrel tartott megbeszélése után konkrét lépéseket tar­tott szükségesnek a magyar jegybank függetlenségének biztosítására. A Commerzbank elemzői szerint a magyar kormány e konkrét lépések megtételéig is „fáradhatatlanul” hangsú­lyozni fogja készségét a szük­séges reformok végrehajtásá­ra, és a keddi Orbán-Barroso találkozó után is hasonló kommentárok várhatók. A Commerzbank elemzői szerint a piac, amely egyéb­ként is „hajlamos a túlzott derűlátásra Magyarországgal kapcsolatban”, máris csökke­nő finanszírozási költségek­kel és erősödő forinttal jutal­mazza ezt. „A kommunikációs stra­tégia tehát működik”, és ha a tények nem cáfolnak rá, a forint valószínűleg tarta­ni tudja jelenlegi pozícióját - vélekedtek hétfői londoni devizapiaci elemzésükben a Commerzbank szakértői, mti Olli Rehn és Fellegi Tamás fotó: internet Megerősítést vár mára az Európai Bizottság BRÜSSZEL: Azt reméli az Eu­rópai Bizottság, hogy José Manuel Durao Barroso elnök­nél kedden teendő látogatá­sán Orbán Viktor miniszter­­elnök megerősíti a kormány készségét arra: közösen dol­gozzanak a bizottság által az uniós és a magyar jogi szabá­lyozás összhangjával kapcso­latban felvetett problémák orvoslásán. Ezt Barroso egyik szóvivő­je, Pia Ahrenkilde Hansen je­lentette ki hétfőn, a testület szokásos napi sajtótájékozta­tóján, kérdésekre válaszolva. Emlékeztetett arra, hogy ezt a készségét a magyar kor­mányfő már Barrosóhoz múlt héten intézett - az ország ellen indított uniós kötele­­zettségszegési eljárások beje­lentésére reagáló - levelében jelezte. „Ennek a megerősíté­sét reméljük a miniszterelnök holnapi látogatásától” - han­goztatta a szóvivő. MTI Az EBRD elnöke bízik a magyar csomagban BERLIN: Gyors együttműkö­dést sürget Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió (EU) kapcsolatában az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) elnöke, aki egy hétfői lapinterjúban hangsúlyozta, hogy a válsá­got a gazdasági növekedés beindításával lehet megol­dani, az EBRD ezért tovább­ra is rekord szinten tartja fi­nanszírozási aktivitását. Thomas Mirow bankelnök a Handelsblatt című német üzleti lapban hétfőn megje­lent interjúban a görög vál­ság tovaterjedésének veszé­lyével kapcsolatban egyebek között azt is hangoztatta: a jelenlegi helyzetben „min­denki megfertőzhet min­denkit”. Hozzátette továbbá: Ma­gyarország esetében most az a fontos, hogy gyors együtt­működés kezdődjön a nem­zetközi szervezetekkel, és az EU cselekedjen. „Nagyon remélem, hogy időben sike­rül végrehajtani egy men­tőprogramot Magyarország számára” - mondta az EBRD elnöke. MTI Az IMF nagyobb részt vállalhatna a talpraállításban BERLIN: A pénzügyi piacok bi­zalmának helyreállítása ér­dekében az euróövezetben az eddiginél erősebb ütemű gazdasági növekedésre, a vál­ság terjedését gátló „tűzfal” magasítására és az integráció további mélyítésére van szük­ség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint. Chrisine Lagarde hétfőn hang­súlyozta: a nemzetközi kö­zösség együttes erőfeszítéssel kiránthatja a világgazdaságot a mélybe húzó örvényből, „2012 így a gyógyulás éve le­het”. Ugyanakkor a második világháborút megelőző nagy gazdasági világválsághoz ha­sonló helyzet is kialakulhat, ha elmaradnak a szükséges lépé­sek. Ehhez az euróövezetben az államháztartási egyensúly elérése mellett törekedni kell a gazdasági növekedés ösztön­zésére is, legalábbis azokban az országokban, ahol a helyzet megengedi a lassabb, fokoza­tosabb államháztartási kiiga­zítást. Az IMF-nek is nagyobb részt kell vállalni a világgaz­daság talpra állításában, ehhez 500 millió dollárral bővíteni kellene hitelezési kapacitását - mondta Christine Lagarde. mti Konfliktuscsökkentés Az EU által kifogásolt törvényekről tárgyal kedden Orbán Viktor és José Manuel Barroso, Budapest. Az Európai Bizott­ság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyal ma Brüsszelben Orbán Viktor mi­niszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A kormányfő koráb­ban jelezte, a megbeszélésen politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság el­nöke között. Három kötelezettségszegés José Manuel Barroso mellett Orbán Viktor találkozik majd Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament új, szocialista párti elnökével, valamint Wilfried Martensszel, az Európai Nép­párt vezetőjével is. José Manuel Barroso múlt kedden Strasbourgban jelen­tette be, hogy három kötele­­zettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcso­latos, egy másikat a bírói te­vékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indíta­nak. Döntött a testület arról is, hogy közelebbi tájékozta­tást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Barroso egyúttal jelezte azt is, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat, tár­gyalásukon pedig az említett témákról esik majd szó. A ked­di találkozót később Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvi­vője is megerősítette. Politikai megállapodás lehet Másnap a kormányfő levelet küldött Barrosónak, közölve, hogy gyors megállapodásra számít az Európai Bizottság által kedden tett felvetések döntő többségében. Pénteki rádióinterjújában pedig je­lezte, a brüsszeli tárgyaláson politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnö­ke között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A kritizált jogszabályok­ról szólva úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet”. Kijelentette például, hogy a Magyar Nem­zeti Bank és a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: „eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön”. A „nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegy­banki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén bírál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meg­hátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szí­vesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési pla­fon minden közhivatalnokra - így például az államfőre, va­lamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozók­ra is­­ vonatkozzon. „Itt is ér­demes kiállni a saját igazunk mellett” - mondta. Kinek ítélne a bíróság? Ugyancsak pénteken - a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott tárgya­lása után - azt is közölte, hogy - tekintettel a jelenlegi „felfo­kozott hangulatra” - a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályi ponto­kon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyéb­ként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, sőt egy jog­vita végén szerinte „a bíróság végül a mi álláspontunk mellé tenné le a voksát”. A Tenkes kapitánya Azonban mivel a konfliktu­sokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani - közölte, példa­ként említve, hogy a magyar pénzügyi tárca képviselője az elmúlt húsz évben tanács­kozási joggal részt vett a mo­netáris tanács ülésén, és ezt akkor - ellentétben a mostani európai bizottsági álláspont­tal - senki sem kifogásolta. „Túl vagyok már a Nagy indi­ánkönyvön is meg A Tenkes kapitányán is, tehát nem okoz nekem problémát, hogy ha egy-egy kérdésben engedni kell, ha Magyarország nemze­ti érdekei éppen azt kívánják” - zárta szavait. mti Barroso és Orbán Viktor­­ ma újra találkoznak (felvételünk illusztráció) fotó: facebook.com © LAPSZEMLE „Sürgető igény mutatkozik a reformokra” Szájer-interjú a német Die Weltben: „készen állunk a kifogásolt tör­vények módosítására”. BERLIN: Szájer József, a nép­párti EP-képviselőcsoport alelnöke, európai parlamen­ti képviselő, a Fidesz tagja adott interjút a Die Welt című német konzervatív lapnak, amely „Készen állunk a kifo­gásolt törvények módosításá­ra” címmel jelent meg annak hétfői nyomtatott számában a hatodik oldalon. Példa: az államforma Dietrich Alexander interjújá­ban Szájer József az új alkot­mánnyal összefüggő bírála­tokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azokat „legalábbis rész­ben nagy tudatlanság, sőt os­tobaság jellemzi”. Példaként az államforma kérdését em­lítette, megjegyezve, hogy a jogszabálynak az ország ne­vére vonatkozó részéből „so­kan reflexszerűen arra követ­keztettek, hogy Magyarország megszűnt köztársaság lenni”, holott néhány sorral lejjebb az áll, hogy Magyarország ál­lamformája köztársaság. „Ezt hisztérikusnak nevezem” - mondta Szájer József. Ha az ellenzék... A médiát felügyelő hatóság összetételével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy üdvözöl­te volna, ha az ellenzéknek sikerül megállapodni jelöltek állításáról, az ellenzék azon­ban ezt nem tette meg. A közszolgálati média hatékony szabályozására, nem pedig elnyomására van szükség, „de nem végezhetjük el az ellenzék munkáját is” - emel­te ki a politikus. Hozzátette: „politikánk, és a (médiasza­bályozás) reform(ja) is igen­csak kisebbségbarát, de ezek a kisebbségek (...) egyszerűen nem élnek a demokratikus le­hetőségeikkel”. A bírák nyugdíjkorhatárá­nak megváltoztatására vo­natkozó kérdésre válaszolva Szájer József elmondta: „A nyugdíjkorhatár egyelőre általánosságban 62 év, nem csak a bírák számára”. Megje­gyezte, a bírákat „nem a kor­mánynak és nem is az igaz­ságügyi miniszternek” kell kineveznie. „Valódi motiváció” Az interjú készítőjének azzal a megjegyzésével kapcsolat­ban, hogy a legfőbb kifogás arra vonatkozik, hogy bizo­nyos törvényeket kétharma­dos parlamenti többséggel lehet megváltoztatni, a poli­tikus hangoztatta: az adta a „valódi motivációt a reform­hoz”, hogy „kormányzóképes többséget” lehessen terem­teni a „sürgősen szükséges” törvények megalkotásához. K­észen állunk valamennyi kifogásolt „A régi állam diszfunkcionális volt. A lakosságban sürgető igény mutatkozik reformok iránt, hatékony kormányzati munka iránt” - mondta Szájer József. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mivel magyarázható a bírálatok hevessége, Szájer azt mondta: „Magyarország gyenge, sebezhető ország. Az EU-s intézmények soha nem merték volna Németországot vagy Franciaországot ilyen módon megtámadni”. Hozzá­tette: „úgy tűnik, az Európai Unió elhivatottságot érez a hiányzó magyar ellenzék he­lyettesítésére”. MTI törvény mó­dosítására. SZÁJER JÓZSEF I Okos megállapodás kellene Az MSZP konstruktivi­­tást vár a tárgyaláson Orbán Viktortól. BUDAPEST: Az MSZP azt várja Orbán Viktor miniszterel­nöktől, hogy kedden konst­ruktív módon tárgyaljon és „okos” megállapodást kössön Brüsszelben José Manuel Barrosoval, az Euró­pai Bizottság elnökével. Józsa István, a szocialista párt frakcióvezető-helyet­tese hétfőn hangsúlyozta, továbbra is úgy gondolják, a kormányoldalnak elébe kel­lene mennie az Európai Unió által felvetett problémák­nak, vagyis egy rendkívüli parlamenti ülésen kellene módosítani az előző héten Strasbourgban is kifogásolt törvényeket. Tud-e élni vele? Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök megnyu­godhatott a kormányt támo­gató, szombati demonstrá­ciót követően, az azonban továbbra is kérdéses, hogy az így kapott „erős felhatal­mazással” túl tud-e lépni az „eddigi szólamokon”, vagyis kézzel fogható jelét adja-e annak, kész változtatni a vi­tás pontokon. Kiemelte azt is: Orbán Vik­tor akkor képviseli legj­obban az ország érdekeit, ha olyan saját gazdasági programot állít össze, amely összhang­ban van az „európai folya­matokkal”. MTI Takarékosságot kért az Unió Brüsszel­ Felszólította az Európai Bizottság hétfőn az Európai Unió központi in­tézményeit, hogy jövő évi költségvetésük tervezésekor tanúsítsanak maximális ön­mérsékletet. Az uniós büdzsé­ért felelős bizottsági tag, a lengyel Janusz Lewandowski levélben kérte az intézmények (köztük az Európai Parlament, a tagországok kormányait képviselő tanács, az uniós bí­róság és számvevőszék és más szervek) vezetőit erre. MTI

Next