Észak Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-08 / 33. szám

2 Országban-világban Orbán: készek vagyunk küzdeni A kormány kész küz­deni, ha kell, de meg­egyezni is, ha az ország érdeke megkívánja. Budapest. Egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondol­ták, mi minden vár ránk - mondta tizennegyedik évérté­kelőjének elején Orbán Viktor miniszterelnök kedden. Ki­fejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és a szomszédos országok közül is négyben kényszerült távoz­ni a kabinet, stabilnak látszó országokban pedig zavargá­sok törtek ki. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizon­ton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megrop­panásáról vagy széteséséről szóló találgatások. Orbán Vik­tor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltö­kéltségét állította példaként. Mint mondta, ezek az embe­rek többet vesztettek, mint az euróválság áldozatai, de ké­pesek voltak újrakezdeni. „Mi adnánk kölcsön” Az adósságról szólva Orbán Viktor azt mondta: „Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valu­taalapnak”, és ha úgy állna az ország, mint tíz évvel ez­előtt, „nem lenne más dol­gunk, mint azon vitatkozni, hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat és gyá­rat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fize­tését”. A szocialisták azonban visszanyomták az országot az „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz valaha is megbo­csátani - tette hozzá. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisz­tánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország­­ mondta. Az egykulcsos adóról A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörleszté­séről szólva közölte: nem fo­gadhatták el, hogy az embe­rek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghite­lüket hagyják gyermekeikre. Mostanra 160 ezer család sza­badult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bank­­szövetséggel kötött megálla­podás eredményeként válik elviselhetővé. Orbán Viktor újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesít­ményt és a vállalkozást. Tud­ja, hogy sokan nem szeretik az új rendszert, de nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne; elég, ha az emberek belátják annak gazdasági ész­szerűségét - jelentette ki. A miniszterelnök lénye­gesnek tartotta, hogy a kor­mány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogra­mot, amellyel összefüggés­ben kijelentette: 206 ezer em­bert hívnak vissza a munka világába, ami embert próbáló feladat lesz, mert vannak, akik tíz vagy húsz éve nem dolgoztak. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér ke­vés, de több mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja. De bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelhetjük a Start-munkabé­reket is” - mutatott rá. Szakképzés, gyes, nyugdíj Orbán Viktor kitartott a szak­képzés átalakítása mellett, hangsúlyozva, helyes, hogy az ott tanulóknak több időt kell gyakorlati munkával töl­teniük, mint az iskolapadban. A felsőoktatás átalakítását az­zal indokolta: végzős egyete­misták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte an­nak, aki az adófizetők pén­zén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik. Kitért arra is, lehetővé akar­ják tenni, hogy a gyesről vis­­­szatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a kö­vetkező két évben - jelezte. Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke to­vább csökken, és a rezsikölt­ségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Arról is beszélt, egyetért az­zal, hogy ne támogassák azo­kat a külföldi cégeket, ame­lyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat. „De továbbra is kitartok amel­lett, hogy meg kell tartanunk azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket te­remtenek, úgy, mint az Audi, a Mercedes, a Huawei, a No­kia, a Bosch vagy az Opel” - tudatta, és hozzáfűzte, bár makrogazdasági szakembe­rek támadják, továbbra is ki­tart amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, ami a hazai vállalkozásoknak is kedvező. A vezetők felelőssége A miniszterelnök azt is hang­súlyozta, nincs, amiben el­­szántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kap­csolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tag­sága óta először tudta 3 szá­zalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „auto­matikusan csökken”. „A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Töreked­nünk kell a megegyezésre, tö­rekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis el­fogadja” - mondta. „Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Magunkra figyeljünk, a saját meggyő­ződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan ne­hézségektől” - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a si­keres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem le­het.” Beszédét szokás szerint azzal zárta: „hajrá, Magyaror­szág, hajrá magyarok!” MTI Szemben a széllel Mindenki számára elérhető az új nemzeti alaptanterv vi­taanyaga, amely az alapvető célok között említi, hogy „a felnövekvő nemzedék tagja a haza felelős polgárává váljon, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre te­gyen szert, megtalálja helyét a családban, a társadalom­ban és a munka világában, törekedjen tartalmas és tartós kapcsolatokra...” A leírtak ál­talánosságokat tartalmaznak, mégis ennek talaján kellene meghatározni, mit tanítanak a jövőben az iskolákban. Ám a „mit” az is meghatá­rozza, hogy „kik”. Nyilván azok a pedagógusok, akiket még nem rúgtak ki az állá­sukból. Jók és kevésbé jók, akiket még biztos, hogy nem az új NAT szerint tanítottak. Mindenesetre le a kalappal előttük, ha képesek a kitűzött célokat megvalósítani. Ha a nyitott szemmel és füllel járó gyermekeket sikerül meg­győzniük, hogy ne külföldön próbáljanak boldogulni, hogy ketté­szakadt családi múlttal és mintákkal a hátuk mögött az igazit, s ne a kalandot keressék, s hogy munkanél­küli vagy munkahelyükön végletekig kizsákmányolt szüleik példája ellenére ne a lottóötösben, hanem abban bízzanak: rajtuk (nem összeköttetéseken, pénzügyi mahhinációkon) múlik, hogy munkájukkal elő tudják-e teremteni a megélhetésére (pláne annál többre) valót. szaloczi@inform.hu Orbán Viktor fotó: mti, Kovács tamás Jegyzet Szalóczi Katalin Egy mondatban Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője: jövőképet rajzolt fel a miniszterelnök. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2012.02.07.) Pártreakciók: MSZP, Jobbik, LMP, DK Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyar­­országról beszélt, hiszen az abban el­mondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióve­zetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gon­dokkal is szembe kell néznie._______ A Jobbik szerint bár felfokozott vára­kozások előzték meg Orbán Viktor mi­niszterelnök országértékelő beszédét, de az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el - mondta Gyöngyösi Márton. A Jobbik frakcióvezető-he­lyettese szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta Orbán Viktor beszédéből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében.______ Karácsony Gergely, az LMP frakció­vezető-helyettese úgy fogalmazott: Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben „nem is élt volna ebben az országban”. A kormányfő olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönőviszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyar állampolgárok milliói naponta átél­hetnek -mondta. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalí­ció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember „felolvasása” volt, aki már saját magának sem hisz, és aki­nek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. 2012. FEBRUÁR 8., SZERDA „Konkrétumok nélkül beszélt” Budapest. A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök országértékelésében az MTI által megkérdezett politoló­gusok szerint. A Nézőpont In­tézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként érté­kelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézet­nél pedig úgy gondolják, Or­bán Viktor sarkosan, „néhol osztályjelleget öltve” fogal­mazott. A megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a meg­egyezési szándékot a beszéd­ből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a minisz­terelnök konkrétumok emlí­tése nélkül beszélt erről, mit *3 Wizz Air állásbörze Pilóták várakoznak a Wizz Air diszkont légitársaság állásbörzéje előtt a budapesti Ibis Hotelben. A cég 4-6 repülőgéphez keres személyzetet, így közel 60 pilótának adhat munkalehetőséget. FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Fukuyama blogjában válaszolt Kovács Zoltán olvasói levelére Blogbejegyzésben válaszolt hétfőn a The American Interest folyóirat internetes kiadásában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ol­vasói levelére Francis Fukuyama amerikai politológus és közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Fukuyama, mint írta, „némileg elképedt” azon, hogy egy korábbi blogbejegyzésére „heves" magyar reakciók érkez­tek, ezek közül is a leghevesebb Kovács Zoltán államtitkár levele. Elismerte, hogy elkövetett néhány tárgyi tévedést, de úgy vélekedett, hogy az államtitkár és mások nem ér­tették meg cikke lényegét, amely az volt, hogy - „papíron” legalábbis - „az új alkotmány nem is néz ki olyan rosszul”, ám a probléma Fukuyama szerint „nem a hatáskörök alaki elosztásában, hanem inkább abban rejlik, ahogyan az Or­­bán-kormány él ezekkel a hatáskörökkel”. „Magyarországon a demokrácia számára a fenyegetést tehát nem önma­gukban az új intézmények jelentik, hanem egy régi politikai kultúra, amely éppen újraéled” - írta az amerikai tudós. Fukuyama szerint az Orbán-kormány „egy sor olyan intéz­kedést hozott, amelyek arra utalnak, hogy nem érti azokat a normákat, amelyek egy egészséges liberális demokrácia alapjául kell hogy szolgáljanak”. Mint fogalmazott, a kormány parlamenti „szupertöbbségét” nemcsak egy új alkotmány, de olyan törvények sokaságának elfogadására is felhasználta, amelyek közül csaknem valamennyi az ő kezében összpontosítja a hatalmat. „Sok esetben a Fidesz, amely a lakosság szavazatainak csak a tiszta többségét (52,7 százalékát) szerezte meg, oly módon ágyazta be politikai preferenciáit, hogy azokat na­gyon nehéz lesz érvényteleníteni, ha a jövőben elvesztené a hatalmat” - írta Fukuyama. A politológus megemlítette, hogy legelőször 1989-ben, Ronald Reagan elnök külügyminiszterének, James Bakernek a kíséretében járt Magyarországon, és hogy emlékszik, Lengyelország és Magyarország milyen izgatottan készült arra, hogy elhagyja a kommunista tábort, és valódi demok­ráciává válik. Visszaidézte, hogy megfordult Magyarorszá­gon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is, és jól érzékelte, hogy „milyen mérvű undort éreztek az emberek az akkori kormány iránt”. „A politikai polarizáció szülte nyilvánvaló harag nagyon aggasztó volt, és láttam, hogy miért akarnak változást az emberek. De ahogy Orbán és a Fidesz teszi, kormányok nem szokták újjáépíteni a bizalmat” - tette hozzá.__________ A politológus elismeréssel szólt arról, hogy milyen sok nagy tudós és művész született a kis Magyarországon, és hogy az ország modellként szolgált a volt kommunista világ számá­ra a demokráciába és a piacgazdaságba való gyors átmenet terén. Megemlítette, hogy mindössze hét évvel az angol Magna Charta után, 1222-ben II. Andrásra saját nemesei kényszerítették rá az Aranybullát, és hogy ez az egyik első példa az európai uralkodók hatalmának korlátozására. „Ezért meglepetés és nagyon nagy szégyen lenne, ha Magyarország ismét a vezető szerep átvételére készülne, de rossz értelemben, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás fokozatos lebontásában" - fogalmazott. A politológus reakcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány kommunikációért felelős államtitkára, Kovács Zoltán olvasói levélben reagált a The American Interest című folyóirat hasábjain arra a cikkre, amelyet ő januárban írt a folyóiratnak. Kovács Zoltán akkor leszögezte: az Alkotmánybíróság tag­jainak nyugdíjkorhatárát nem módosítja az új alkotmány. A közhivatalokat betöltő személyek - köztük a „rendes” bírák - nyugdíjazására vonatkozó új, általános jogszabály hatályba lépése nem érinti az Alkotmánybíróságot és annak bíráit — írta. Az államtitkár által korrigált másik tévedés, hogy „bár Magyarország jogi vitában áll az Európai Bizottsággal, az utóbbi nem mondta ki, hogy a magyar kormány megsértet­te, vagy pláne „felszámolta­ volna a jegybank függet­lenségét”. Fukuyama harmadik tévedése a költségvetés alkotmányos kontrolljával kapcsolatos: az amerikai tudós állításával ellentétben a nemzeti „adósságplafon” beve­zetése nem gyengíti, hanem erősíti az ellenőrzést - írta az államtitkár. Kovács Zoltán jelentős pontatlanságot vetett Fukuyama szemére az új választási törvény kapcsán is. Mint írta, igaz, hogy az Országgyűlés tagjainak száma a felére fog csökkenni, ám az úgynevezett vegyes választási rendszer fennmarad, mi több, az új törvény megkönnyíti a jelöltek­nek az indulást. Végezetül az államtitkár megjegyezte: ezután is érdek­lődéssel fogják olvasni Fukuyama professzor cikkeit, „bízva abban, hogy azok - miként a múltban - ezután is hasznosnak fognak bizonyulni korunk világának megértése szempontjából".

Next