Észak Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-08 / 33. szám
2 Országban-világban Orbán: készek vagyunk küzdeni A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja. Budapest. Egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk - mondta tizennegyedik évértékelőjének elején Orbán Viktor miniszterelnök kedden. Kifejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és a szomszédos országok közül is négyben kényszerült távozni a kabinet, stabilnak látszó országokban pedig zavargások törtek ki. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, és már nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról vagy széteséséről szóló találgatások. Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontár és Devecser újjáépítését, az ott élők eltökéltségét állította példaként. Mint mondta, ezek az emberek többet vesztettek, mint az euróválság áldozatai, de képesek voltak újrakezdeni. „Mi adnánk kölcsön” Az adósságról szólva Orbán Viktor azt mondta: „Ha most akkora lenne Magyarország adósságállománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”, és ha úgy állna az ország, mint tíz évvel ezelőtt, „nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat és gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését”. A szocialisták azonban visszanyomták az országot az „adósságketrecbe”, ezt pedig nehéz lesz valaha is megbocsátani - tette hozzá. Az államadósságot sikerült csökkenteni, még ha a tisztánlátást zavarja is a forint árfolyamának ingadozása. Az államadósság csökkentése nélkül az ország ott tartana, ahol Görögország mondta. Az egykulcsos adóról A kormányfő a devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szólva közölte: nem fogadhatták el, hogy az emberek sokévnyi törlesztés után lakásuk helyett jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre. Mostanra 160 ezer család szabadult ki a devizaadósságból, a többiek terhe pedig a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként válik elviselhetővé. Orbán Viktor újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, mert a régi szerinte büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást. Tudja, hogy sokan nem szeretik az új rendszert, de nincs olyan adórendszer, amit szeretni lehetne; elég, ha az emberek belátják annak gazdasági észszerűségét - jelentette ki. A miniszterelnök lényegesnek tartotta, hogy a kormány politikája túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz a középosztály és a leszakadók érdekeinek egyeztetésére. Ebbe a körbe sorolta a Start-munkaprogramot, amellyel összefüggésben kijelentette: 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába, ami embert próbáló feladat lesz, mert vannak, akik tíz vagy húsz éve nem dolgoztak. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér kevés, de több mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja. De bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelhetjük a Start-munkabéreket is” - mutatott rá. Szakképzés, gyes, nyugdíj Orbán Viktor kitartott a szakképzés átalakítása mellett, hangsúlyozva, helyes, hogy az ott tanulóknak több időt kell gyakorlati munkával tölteniük, mint az iskolapadban. A felsőoktatás átalakítását azzal indokolta: végzős egyetemisták ezrei hitték azt évente, diplomájuk komoly érték, de kiderült, hogy nem így van, miközben a legjobbak közül sokan elhagyták az országot. Ezzel szemben szerinte annak, aki az adófizetők pénzén tanul a felsőoktatásban, vállalnia kell, hogy egy ideig itthon dolgozik. Kitért arra is, lehetővé akarják tenni, hogy a gyesről visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a munkavállaláskor, hogy gyermekük van. Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat fognak építeni a következő két évben - jelezte. Kiemelte, hogy ma már egy nyugdíjasnak sem kell félnie, hogy nyugdíjának értéke tovább csökken, és a rezsiköltségek sem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogyan a nyugdíjakat emelik. Arról is beszélt, egyetért azzal, hogy ne támogassák azokat a külföldi cégeket, amelyek azért jönnek ide, hogy tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalatokat a piacról, aztán kivigyék a hasznukat. „De továbbra is kitartok amellett, hogy meg kell tartanunk azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, úgy, mint az Audi, a Mercedes, a Huawei, a Nokia, a Bosch vagy az Opel” - tudatta, és hozzáfűzte, bár makrogazdasági szakemberek támadják, továbbra is kitart amellett, hogy 19-ről 10 százalékra csökkentették a társasági nyereségadót, ami a hazai vállalkozásoknak is kedvező. A vezetők felelőssége A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, nincs, amiben elszántabb lenne, mint hogy felelősen gazdálkodjanak az ország pénzével. Ezzel kapcsolatban közölte: az ország tavaly az európai uniós tagsága óta először tudta 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság „automatikusan csökken”. „A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja” - mondta. „Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet.” Beszédét szokás szerint azzal zárta: „hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!” MTI Szemben a széllel Mindenki számára elérhető az új nemzeti alaptanterv vitaanyaga, amely az alapvető célok között említi, hogy „a felnövekvő nemzedék tagja a haza felelős polgárává váljon, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában, törekedjen tartalmas és tartós kapcsolatokra...” A leírtak általánosságokat tartalmaznak, mégis ennek talaján kellene meghatározni, mit tanítanak a jövőben az iskolákban. Ám a „mit” az is meghatározza, hogy „kik”. Nyilván azok a pedagógusok, akiket még nem rúgtak ki az állásukból. Jók és kevésbé jók, akiket még biztos, hogy nem az új NAT szerint tanítottak. Mindenesetre le a kalappal előttük, ha képesek a kitűzött célokat megvalósítani. Ha a nyitott szemmel és füllel járó gyermekeket sikerül meggyőzniük, hogy ne külföldön próbáljanak boldogulni, hogy kettészakadt családi múlttal és mintákkal a hátuk mögött az igazit, s ne a kalandot keressék, s hogy munkanélküli vagy munkahelyükön végletekig kizsákmányolt szüleik példája ellenére ne a lottóötösben, hanem abban bízzanak: rajtuk (nem összeköttetéseken, pénzügyi mahhinációkon) múlik, hogy munkájukkal elő tudják-e teremteni a megélhetésére (pláne annál többre) valót. szaloczi@inform.hu Orbán Viktor fotó: mti, Kovács tamás Jegyzet Szalóczi Katalin Egy mondatban Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője: jövőképet rajzolt fel a miniszterelnök. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2012.02.07.) Pártreakciók: MSZP, Jobbik, LMP, DK Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor „keszonbetegségben” szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője nevetségesnek nevezte, hogy a miniszterelnök azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. Mint mondta, mára a középosztályt a lecsúszás veszélye fenyegeti és napi megélhetési gondokkal is szembe kell néznie._______ A Jobbik szerint bár felfokozott várakozások előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédét, de az csalódást okozott, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el - mondta Gyöngyösi Márton. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a miniszterelnök bár felvázolta az ország helyzetét, de megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról már nem beszélt. Az ellenzéki politikus hiányolta Orbán Viktor beszédéből a magyarázatot, hogy miért olyan a gazdaság állapota amilyen és mit tesz a kormány ennek megváltoztatása érdekében.______ Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: Orbán Viktor úgy beszélt, mintha az elmúlt másfél évben „nem is élt volna ebben az országban”. A kormányfő olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönőviszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyar állampolgárok milliói naponta átélhetnek -mondta. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a miniszterelnök beszéde egy vesztes, megtört ember „felolvasása” volt, aki már saját magának sem hisz, és akinek már csak az az egyetlen politikai célja, hogy mindenáron hatalmon maradjon. 2012. FEBRUÁR 8., SZERDA „Konkrétumok nélkül beszélt” Budapest. A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök országértékelésében az MTI által megkérdezett politológusok szerint. A Nézőpont Intézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként értékelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézetnél pedig úgy gondolják, Orbán Viktor sarkosan, „néhol osztályjelleget öltve” fogalmazott. A megkérdezett gazdasági elemzők kiemelték a megegyezési szándékot a beszédből, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök konkrétumok említése nélkül beszélt erről, mit *3 Wizz Air állásbörze Pilóták várakoznak a Wizz Air diszkont légitársaság állásbörzéje előtt a budapesti Ibis Hotelben. A cég 4-6 repülőgéphez keres személyzetet, így közel 60 pilótának adhat munkalehetőséget. FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Fukuyama blogjában válaszolt Kovács Zoltán olvasói levelére Blogbejegyzésben válaszolt hétfőn a The American Interest folyóirat internetes kiadásában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár olvasói levelére Francis Fukuyama amerikai politológus és közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Fukuyama, mint írta, „némileg elképedt” azon, hogy egy korábbi blogbejegyzésére „heves" magyar reakciók érkeztek, ezek közül is a leghevesebb Kovács Zoltán államtitkár levele. Elismerte, hogy elkövetett néhány tárgyi tévedést, de úgy vélekedett, hogy az államtitkár és mások nem értették meg cikke lényegét, amely az volt, hogy - „papíron” legalábbis - „az új alkotmány nem is néz ki olyan rosszul”, ám a probléma Fukuyama szerint „nem a hatáskörök alaki elosztásában, hanem inkább abban rejlik, ahogyan az Orbán-kormány él ezekkel a hatáskörökkel”. „Magyarországon a demokrácia számára a fenyegetést tehát nem önmagukban az új intézmények jelentik, hanem egy régi politikai kultúra, amely éppen újraéled” - írta az amerikai tudós. Fukuyama szerint az Orbán-kormány „egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek arra utalnak, hogy nem érti azokat a normákat, amelyek egy egészséges liberális demokrácia alapjául kell hogy szolgáljanak”. Mint fogalmazott, a kormány parlamenti „szupertöbbségét” nemcsak egy új alkotmány, de olyan törvények sokaságának elfogadására is felhasználta, amelyek közül csaknem valamennyi az ő kezében összpontosítja a hatalmat. „Sok esetben a Fidesz, amely a lakosság szavazatainak csak a tiszta többségét (52,7 százalékát) szerezte meg, oly módon ágyazta be politikai preferenciáit, hogy azokat nagyon nehéz lesz érvényteleníteni, ha a jövőben elvesztené a hatalmat” - írta Fukuyama. A politológus megemlítette, hogy legelőször 1989-ben, Ronald Reagan elnök külügyminiszterének, James Bakernek a kíséretében járt Magyarországon, és hogy emlékszik, Lengyelország és Magyarország milyen izgatottan készült arra, hogy elhagyja a kommunista tábort, és valódi demokráciává válik. Visszaidézte, hogy megfordult Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is, és jól érzékelte, hogy „milyen mérvű undort éreztek az emberek az akkori kormány iránt”. „A politikai polarizáció szülte nyilvánvaló harag nagyon aggasztó volt, és láttam, hogy miért akarnak változást az emberek. De ahogy Orbán és a Fidesz teszi, kormányok nem szokták újjáépíteni a bizalmat” - tette hozzá.__________ A politológus elismeréssel szólt arról, hogy milyen sok nagy tudós és művész született a kis Magyarországon, és hogy az ország modellként szolgált a volt kommunista világ számára a demokráciába és a piacgazdaságba való gyors átmenet terén. Megemlítette, hogy mindössze hét évvel az angol Magna Charta után, 1222-ben II. Andrásra saját nemesei kényszerítették rá az Aranybullát, és hogy ez az egyik első példa az európai uralkodók hatalmának korlátozására. „Ezért meglepetés és nagyon nagy szégyen lenne, ha Magyarország ismét a vezető szerep átvételére készülne, de rossz értelemben, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás fokozatos lebontásában" - fogalmazott. A politológus reakcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány kommunikációért felelős államtitkára, Kovács Zoltán olvasói levélben reagált a The American Interest című folyóirat hasábjain arra a cikkre, amelyet ő januárban írt a folyóiratnak. Kovács Zoltán akkor leszögezte: az Alkotmánybíróság tagjainak nyugdíjkorhatárát nem módosítja az új alkotmány. A közhivatalokat betöltő személyek - köztük a „rendes” bírák - nyugdíjazására vonatkozó új, általános jogszabály hatályba lépése nem érinti az Alkotmánybíróságot és annak bíráit — írta. Az államtitkár által korrigált másik tévedés, hogy „bár Magyarország jogi vitában áll az Európai Bizottsággal, az utóbbi nem mondta ki, hogy a magyar kormány megsértette, vagy pláne „felszámolta volna a jegybank függetlenségét”. Fukuyama harmadik tévedése a költségvetés alkotmányos kontrolljával kapcsolatos: az amerikai tudós állításával ellentétben a nemzeti „adósságplafon” bevezetése nem gyengíti, hanem erősíti az ellenőrzést - írta az államtitkár. Kovács Zoltán jelentős pontatlanságot vetett Fukuyama szemére az új választási törvény kapcsán is. Mint írta, igaz, hogy az Országgyűlés tagjainak száma a felére fog csökkenni, ám az úgynevezett vegyes választási rendszer fennmarad, mi több, az új törvény megkönnyíti a jelölteknek az indulást. Végezetül az államtitkár megjegyezte: ezután is érdeklődéssel fogják olvasni Fukuyama professzor cikkeit, „bízva abban, hogy azok - miként a múltban - ezután is hasznosnak fognak bizonyulni korunk világának megértése szempontjából".