Észak Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-21 / 222. szám

2 Országban-világban Jogos ácsingózás Csaknem egy olimpiai siker­rel veszi fel a versenyt - ta­lán meg is haladja­­ a szívet melengető érzés, ha új, jelentős léptékűnek mond­ható beruházás valósul meg valahol az országban. A ha­zai termelésre való kedvező befolyásával, a közvetlen és közvetett munkahelyte­remtéssel fejti ki jótékony hatását a bizonyára megfon­tolt gazdasági döntés. A szkeptikusok persze rögtön a képzelt komoly adókedvezményt, az ázsiai szintű bérszínvonalat emlegetik - ami lehet tény -, de vessen magára, aki semminek sem tud örülni. Elnézhető talán ilyenkor a köszöntők kincstári optimiz­musa, a képzelet szárnyalása túl a realitásokon. Melyek szomorúak, de sajnos igazak közvetlen környezetünket, szomszédainkat figyelembe véve. Nem egy tekintetben - vegyük például az aktuális inflációs ráta mértékét - uraljuk az élmezőnyt, és az államkötvény-piaci sikernek is van súlyos árnyoldala. Az ünnepi hangulatot azonban kár lenne elrontani. Talán annyi „ácsingózás” megengedhető ebben a helyzetben is, hogy bárcsak egy parányit közelebb es­nének földrajzilag szűkebb pátriánkhoz ezek a siker­sztorik. gyula.pap@inform.hu, Devizaárfolyam (2012.09.20.) Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Megmenekül valószínűleg az euróövezet LONDON. A Fitch nemzetkö­zi hitelminősítő szerint az euróövezeti döntéshozók legutóbbi nyilatkozatai alá­támasztják azt a vélekedést, hogy az eurózóna megmene­kül. Az euróövezeti döntésho­zók legutóbbi nyilatkozataik­ban kifejtették vagy tisztázták a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi unió megteremtésé­hez általuk kívánatosnak tar­tott lépéseket. MTI Balog Zoltán fotó: net Balog: nem cél a pedagógusok elbocsátása BUDAPEST: Az állami fenn­tartású iskolákban nem cél, s minden valószínűség szerint nem is szükséges a pedagó­gusok elbocsátása - mondta az emberi erőforrások minisz­tere Balog Zoltán az Ország­­gyűlés honlapján közzétett dokumentumban azt írta: a minisztérium saját adatai szerint ugyanis az előző tan­években több ezer pedagógus vonult nyugdíjba. MTI A Benes-dekrétumokról tárgyalt az EP „Van 13 dekrétum, ami ellentétes az unió egyik alapértékével.” Brüsszel. A Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiá­ban 2007-ben elfogadott parla­menti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petíció­ról tárgyalt csütörtökön az Eu­rópai Parlament (EP) illetékes bizottsága, amely úgy döntött, napirenden tartja az ügyet és Szlovákia álláspontját is kikéri a kérdésben. Juhász Imre, a petíció benyújtója a bizottság ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar­ság a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés után méltánytalan helyzetbe került. A Benes-dekrétumok diszkriminatívak, több dek­rétum még címében is a né­metekkel és a magyarokkal szembeni intézkedéseket tar­talmaz - fejtette ki a Juhász, aki az európai jog szakértője. Hahn-Seidl Alida, a németor­szági Hunnia Baráti Kör képvi­selője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürn­bergi törvényekhez hasonlí­totta a Benes-dekrétumokat. Az Európai Bizottság képvi­selője a petíciós bizottságban elmondta, hogy az uniós jog­nak térben és időben korlátai vannak. Az időbeli korlátokra utalva rámutatott: az Euró­pai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Benes-dekrétumokról. Bagó Zoltán fideszes képviselő arra kérte a petíciós bizottságot, hogy ne fogadja el az Európai Bizottság álláspontját. Azt kér­te a bizottságtól, hogy a petíció ügyét tartsa nyitva és javasol­ta, hogy a bizottság intézzen kérdést Szlovákiához a Benes­­dekrétumokra vonatkozóan és küldjön vizsgálóbizottságot Szlovákiába. Nem politikai kérdés „Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális dip­lomáciára tartozik. Nem törté­nelmi kérdésről van szó, nem az (szlovák) államiságot szeret­nénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletke­zett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról” - mond­ta a bizottsági ülés után Bagó Zoltán magyar újságíróknak. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság ha­táskörébe tartozik, mert a jog­folytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pe­dig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió lét­rejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben, egy uni­ós tagállamban, Szlovákiában született. „Van 13 dekrétum, ami ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkriminá­ció tilalmával” - mondta a bi­zottság ülésén Tabajdi Csaba. © http://www.boon.hu EkMifíről portálunkon. MTI @ jtflpj Ez történt a világban. Hazai és világesemények- Összesen 667 millió forintot költött a hóeltakarító flotta korszerűsítésére a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Re­pülőteret üzemeltető Buda­pest Airport (BA) Zrt. - közöl­te a BA. A repülőtéren a téli szezon november 15-én kez­dődik és egészen márciusig tart, ebben az időszakban a nap 24 órájában készültség­ben állnak a flotta vezetői és a járművek is. mti Kórházszövetség: jobb, ha magasak A szakma egyfelől jo­gos elvárásokat fogal­maz meg. BUDAPEST: A Magyar Kórház­­szövetség szerint a bizton­ságos betegellátás érdeké­ben inkább legyenek magas elvárások az egészségügyi ellátás minimumfeltételei­ben, mintsem alacsonyabban húzzák meg a határt, ahol „bárki” beléphet a rendszer­be. Rácz Jenő, a szövetség elnöke az MTI-nek csütör­tökön azt mondta: már az új minimumfeltételek megjele­nésekor tudni lehetett, hogy korrekcióra lesz szükség. Ez 1999 óta, amióta először meg­jelent a minimumfeltételek­ről szóló jogszabály, mindig így volt. A szakma egyfelől jogos elvárásokat fogalmaz meg, azok azonban inkább az egészségügyi ellátás optimá­lis feltételei, amelyek a gya­korlatban - az egészségügy jelenlegi körülményei között - sajnos nem valósíthatóak meg - mondta Rácz Jenő. Az egészségügyi ellátás szakmai biztonságát célzó, az egyes szolgáltatások új minimum­­feltételeit tartalmazó rendelet június elsején jelent meg. A miniszteri rendelet a járóbe­teg-szakellátást és diagnosz­tikai szolgáltatást, valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókra vonat­kozóan tartalmazza az egész­ségügyi ellátáshoz szükséges szakmai és tárgyi minimum­­feltételeket. A jogszabály a feltételeknek való megfele­lésre több hónapos határidőt hagyott. Pallér Judit országos tiszti főorvos a múlt héten azt mondta: az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyaror­szágon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. mii 2012. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK „Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell” POZSONY: „Nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak” - mondta Sólyom László volt államfő. A köztársasági elnök azon a rendezvényen vett részt, amelyen 38 felvidéki magyar kisiskolás vette át a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíját. Nagyrabecsülését fejezte ki azoknak a szülőknek, akik magyar iskolába íratták gyerekeiket. mti Orbán: autóipari központ lehetünk Az 500 millió eurós fejlesztésnek köszön­hetően egy teljesen új motorcsalád gyártása kezdődik meg, Budapest. A miniszterelnök szerint az Opel új szentgott­hárdi motorgyárával Magyar­­ország újabb lépést tett abba az irányba, hogy Közép-Kelet- Európa egyik autóipari köz­pontja legyen. Orbán Viktor ezt csütörtökön mondta az Opel új, flexibilis, azaz többfé­le típus előállítására alkalmas motorgyárának avat­óján, a Vas megyei Szentgotthárdon; a vá­ros - mint hangsúlyozta - ezzel az üzemmel Európa egyik mo­torgyártó központjává válik. A kormányfő beszédében úgy fogalmazott: az új motorgyár átadása reménykeltő irányt mutat a bajban lévő, válsággal küzdő Európának is, megítélé­se szerint ugyanis a kontinenst éppen Németország és Közép- Európa egyre mélyülő együtt­működése fogja kimenteni a bajból. Rámutatott továbbá arra, hogy a motorgyár 800 új munkahelyet teremt az üzem­ben, a magyar beszállítókon keresztül pedig akár további több ezret. Több száz magyar családnak biztos lett a jövője ezzel a beruházással - emelte ki, hozzátéve, hogy „ez nagy dolog”, hiszen Európában ma gyárakat zárnak be, munká­sokat bocsátanak el, „ezért köszönet és elismerés az Opel­­gyárnak, hogy úgy döntött, dacára az európai válságnak, Magyarországon nem gyár­bezárás lesz, nem elbocsátás, nem leépítés, hanem a világ egyik legmodernebb gyárát építjük fel közösen”. Hosszú távra Magyarország mindig is nagy tisztelettel fogadta azokat a be­fektetőket, akik nemcsak gyors hasznot akartak zsebre vágni, hanem itt akartak maradni, és hosszú távra rendezkedtek be az együttműködésre - fogal­mazott Orbán Viktor, kijelent­ve, hogy a magyarok szeretik az Opelt, amely megbecsüli a magyar munkásokat, „ezért mi is megbecsüljük az Opelt”. A kabinet éppen azzal „a szívet-lelket beleadó és szor­galmas hozzáállással” szeretné Magyarországot továbbépíteni, amit az Opel a mai napig kép­visel - mondta a gyár vezetői és dolgozói előtt, hozzáfűzve: „mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek, (...) mi is sikeres­sé válhatunk, ha lesz erőnk folytatni a válsággal szembeni küzdelmet”. Magyarország azonban - folytatta - csak akkor veheti sikerrel az akadályokat, ha bővíti gazdasági mozgás­terét, ehhez pedig gyárakra, üzemekre, sok ezer új munka­helyre és dolgozó magyarokra van szükség. Megjegyezte, ma 220 ezer olyan ember van az országban, aki két évvel ezelőtt még munka helyett segélyből élt. „Magyarország megújításához az új munka­helyeken keresztül vezet az út, és ez az ünnepélyes gyáravató és ez a nagyszerű üzem fontos állomás ezen az úton” - össze­gezte a miniszterelnök. Orbán Viktor végül felidézte azt is, „a szabaddá vált Magyarország egyik jelképes pillanata” volt, amikor 1992-ben Antall József akkori miniszterelnök az első magyar Opel Astra kormányá­hoz ült. Szentgotthárdon az 500 millió eurós fejlesztésnek köszönhetően egy teljesen új motorcsalád gyártása kezdő­dik meg. MTI Orbán Viktor miniszterelnök és Thomas Sedran, az Opel igazgatótanácsának alelnöke leleplezik az üzemben készült első motort fotó: mti, varga györgy „Elfogadhatatlan Magyarország elmarasztalása” STRASBOURG: Kövér László elfogadhatatlannak mondta, hogy az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a vörös csil­lag használatának büntető­jogi szankcionálása miatt. Az Országgyűlés elnöke úgy véli, hogy az bíróság ezzel az íté­lettel kettős mércét alkalma­zott, hiszen egymástól eltérő megítélést érvényesített az egyes önkényuralmi jelképek tekintetében. MTI •­ Közösségi kerékpáros rendszer A közösségi kerékpáros rendszer biciklijének bemutatója a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt. fotó: mti, Illyés tibor

Next