Észak Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-18 / 15. szám

6 Miskolci Múzsa Első alkalom: építész a Múzsa-díjasok sorában Ferencz István építész­nek adják át a ma esti színházi gálán a Miskol­ci Múzsa Díjat. MISKOLC: A Miskolci Múzsa Díj tizenegyedik éve Miskolc város legrangosabb kulturá­lis elismerése, melyet most 2013. januárjában tizenegye­dik alkalommal adhatnak át a Magyar Kultúra Napja alkal­mából. A ma már egyik leg­rangosabb vidéki kulturális díjat a borsodi megyeszék­hely sikeres vállalkozásai által támogatott Miskolci Múzsa Díj Alapítvány adja. A város kulturális és gazdasági életé­nek meghatározó képviselői alkotta kuratórium választja minden évben a Miskolci Mú­zsa Díjast. A kuratórium elnö­ke dr. Patkó Gyula a Miskolci Egyetem rektora. Az eddig díjazottak össze­tétele is reprezentálja, amit az alapító okirat is tartalmaz: ez az elismerés azoknak szól, akik a város hírnevét országo­san és külföldön is növelik al­kotásaikkal, művészi produk­cióikkal, munkásságukkal. Az alapítványt létrehozó cég - a miskolci Szinva Net Kft., amely az informatikában vált sikeressé - a Miskolci Múzsa Díj létrehozásával a miskolci kulturális élet maradandó ér­tékeit is szeretné megőrizni az utókor számára - hangsú­lyozta többször is az alapító és ötletgazda, Vinnai János. A díj legnagyobb elismerése, hogy a gálaest vált az elmúlt évek alatt a város kiemelt magyar kultúra napi ünnepségévé is, a mindenkori városvezetők részvételével a díjátadásban. Különlegesnek számít Először kap építész Múzsa Díjat Miskolcon. A döntésnek a puszta tényen túlmutató jelentősége van, hiszen egy teljes szakma kapott így el­ismerést. Ennek Miskolcon különösen nagy a súlya, jelen­tősége, hiszen egy olyan vá­rosról van szó, amely méretét, jelentőségét meghaladó mér­tékben adott kitűnő építésze­ket az országnak, világnak. A díjazott, Ferencz István a kuratóriumi döntés hírének első hallatán elmondta: meg­lepte, hogy a városban az áta­dó ünnepség mekkora nagy esemény, és hogy az egész este csak róla szól majd. „Felmelegedik a lelkem attól, hogy nekem ítélték a díjat - mondta az építész, így folytatva: az én koromban a sokféle díj mellett ez külön­legesnek számít, hiszen nem állami kitüntetés, hanem civil emberek kezdeményezése és elismerése.” Ferencz István azt mesélte, neki mindig Miskolc marad az otthon. Amikor az autópályán Gyöngyöshöz ér, már érzi, itt­hon van. Rokonai már nem élnek itt, de a barátok igen. A gyerekkori és a sportegye­sületekben szerzett barátok és a munka során megismert kiváló szakemberek. A szakma szeretete A díjazott személyét Puskás Péter javasolta, aki a Miskolci Múzsa Díj támogatója, vala­mint tanácsadó testületének tagja, és nem mellékesen maga is Ybl-díjas építész. „Mint a Miskolci Múzsa Díj egyik alapítója, rendkívül fontosnak tartom, hogy a mű­vészeti ágak díjazottjai között az építészet is szerepeljen - mondta lapunknak Puskás Péter. - Ferencz Istvánt azért tartom teljesen alkalmasnak az elismerésre, mert a díj ado­mányozásának egyik kitétele, hogy olyan ember kapja, aki a város jó hírét messzire viszi. Ő épp ilyen, Miskolcon dolgo­zott sokáig, a Miskolci Építész Műhely alapítója Bodonyi Csaba és Plesz Antal mellett. Munkája során olyan épülete­ket adott a városnak, melyek országos hírnevet szereztek nemcsak neki, de Miskolcnak és a megbízóknak is. „Személyében olyan ember kapja meg a Miskolci Múzsa Díjat, aki számtalan ember­nek adta át az építészet szere­­tetét, a szakma iránti hitvallá­sát” - fogalmazott. ÉM Ferencz István építész Munkásság és hitvallás Ferencz István Kossuth-díjas építész, a Moholy-Nagy Mű­vészeti Egyetem tanára. Alko­tói hitvallása: az állandó érték keresése, s abban működtetni az eleven lüktető életet, és nyomot építeni a haza föld­jére. A Földes Ferenc Gim­názium után építész diplo­máját 1973-ban szerezte meg az Iparművészeti Főiskolán. 1974 és 1976 között elvégezte a Magyar Építészek Szövetsé­ge Mesteriskoláját Miskolcon. Miskolcon 1965-től 1990-ig az Északtervnél dolgozott, többek között mint szakági főmérnök és irodavezető. 1985-ben Ybl-díjban része­sült. A Doctor of Liberal Arts címet 1997-ben szerezte meg, majd habilitált és egyetemi ta­nári címet kapott. A Miskolci Építész Műhelyben dolgozik Bodonyi Csaba és Plesz Antal mellett. 1973 óta tanít folya­matosan, jelenleg a Moholy Nagy Művészeti Egyetem doktori iskoláját vezeti. 2006- ban Príma díjat kapott. Eddigi díjazottak 2002: Müller Péter Sziámi, a Bartók+ Miskolci Operafesztivál ötletgazdája 2003: Kovács László, a Miskolci Szimfonikusok karnagya 2004: Marton Éva operaénekes 2005: Miskolci Dixieland Band 2006: Szinvavölgyi Néptáncműhely 2007: Miskolci Nemzeti Színház 2008: Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum 2009: Kamarás Máté musical énekes 2010: Máger Ágnes festőművész 2011: Fazekas Gyermekkar 2­012: Ferencz István építész « Miskolci Múzsa Díj A díjazottak kapják, fotó: ém ÉSZAK Ferencz István fontosabb munkái 1979. Zenemalom Miskolc 1984. Miskolci Egyetem Jogi kar 1985. Miskolci Egyetem aula 1985. Újpesti művelő­dési ház 1989. Frankfurt könyvvásár, Magyar­­ország díszvendég, központi tér 1990. Sevilla, magyar pavilon, díja­zott pályázat 1994-96. Budapest 1996 világkiállítás főtervezője, szimbólum megalkotója 1996. Bodrogkeresztúr, Lebuj csárda 1997. Magyar Képzőművészeti Egye­tem Tihanyi Művésztelepe 1998. Hannoveri világkiállítás díjazott pályázat 1990-2002. Miskolc Avas katolikus egyházi együttes 1997-2000. Nemzeti Színház tervpályázat 2002.8. Velencei nemzetközi építé­szeti Biennále, építész kiállító 2006. UEFA EURO 2012 pályázat magyar stadionok - Ferencz Marcel, Détári György 2006. Puskás Ferenc Stadion nyertes tervpályázat - Ferencz Marcel, Détári György 2006-2009. Budapest XII. Lóitató, CBA üzletház 2009. Chad, D’jamena Stadion terve 2013. JANUÁR 18., PÉNTEK Jegyzet KISS László Kaphatunk-e többet? Egy már létező nagy lakótelepen építeni valamit is óriási kihívás. Nehéz megbirkózni azzal a mindent meghatározó látványvilággal, amit a tízemeletes panelházak sora, az egybeolvadó szürke hatalmas falak jelentenek. Minden, amit ide építenek utólag, és hangsúlyozottan más, elütő stílusban, úgy fest, mintha egy játékszer lenne, egy vélet­lenül idepottyant idegenszerű valami, ami egyszercsak majd eltűnik, mintha itt se lett volna. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium épületegyüttese az avasi lakótelep szívében olyan, mintha egy darab medi­terrán varázsolódott volna oda a forgalmas kereszteződés mellé. Merőben más, mint amit a környezete képvisel - de mégsem tűnik testidegennek. Olyan, mintha mindig is ott lett volna, évszázadok óta, és a lakótelep épülte volna körbe. Olyan épületegyüttes ez, amelyet mindig észre­veszek, ahányszor elhajtok mellette. Nem süllyed el a megszokottság mocsarában, hanem mindig odavonzza a tekintetemet - ami talán annak is köszönhető, hogy minden fényben, minden látószögben egy kicsit mást mutat meg magából. Ferenc István építész az új Miskolci Múzsa Díjas, az ő nagyszerű munkája sok egyéb mellett ez az avasi épületcsoport. Építész még nem kapott Múzsa-díjat­­ és méltóbb jelölt nem követ­kezhetett volna elsőként. Érdemes itt idézni, amit a gimnázium-templom együttes építéséről írtak a Kós Károly Egyesülés honlap­ján: „Az építés ember­építéssel kezdődik” - tanította a Mester (Plesz Antal) és az avasi templom esetében ez szó szerint meg is valósult. A kivitelezést olyan kőművesekkel kellett elkezdeni, akik korábban panelházak betonfelületét glettelték évekig. Asztal, fehér terítő a sártenger közepén, bor a kezekbe és százat az emberekhez, hogy tudják, nem akármit, hanem templomot fognak építeni. Hogy megért­sék, munkájuk valakinek tényleg fontos, és művük túléli őket. Ezt íróasztal mellől irányítani nem lehetett volna, ehhez a tervezőnek ott kellett lennie. Fizikailag és lélek­ben egyaránt. Ez az „ott lenni”, ez Ferencz István építésze­tének a kulcsa. A miskolci együttes, súlypontjában a templommal nem absztrakt módon bánik a történelemmel és az idővel, hanem e kettő, maga a történelem és az idő a tervezés alapkérdése, ők a megbízók, akikre és amire a tervező feszülten figyel. És nem csupán valamiféle ösztönös ter­mészetességgel nyúl az azonos kéz tervezte, vagy a „nőtt” városközpont és a szakrális tér témájához. Tudatos építé­szeti választások és döntések hierarchiájából épül fel egy jelrendszer, amely túlmutat az egyes elemek jelentésén. Szekularizált korunkban a vallásosság is világiassá vált, de e civilizált, szenvedélyek nélküli hit, mintha éppen ilyen viszonyban volna a vallással, mint ez a templom a közép­kor szent helyeivel. Ferencz nem állítja, hogy tudja, milyen egy templom, de elhiteti, hogy tudja, mi benne a fontos. Kaphatunk többet ma egy épülettől?” laszlo.kiss@inform.hu Ferencz nem állítja, hogy tudja, milyen egy templom, de elhiteti, hogy tudja, mi benne a fontos. Kaphatunk többet ma egy épü­lettől? A döntéshozók A Miskolci Múzsa Díj kuratóriuma: Dr. Patkó Gyula elnök, az ME rektora, Dr. Dobrik István, a Miskolci Galéria ny. igazgatója, Fuhrmann Géza, a Városi Sportiskola igazgatóhelyettese, Hajnal József, Hirror kiadó ügyvezető igazga­tója, Kiss László, az Inform Média lap­csoport főszerkesztője, Pálffy Gábor, a TVK Zrt. kommunikációs igazgatója, Marschalkó Ildikó, kuratóriumi titkár Az Alapítvány Tanácsadó Testülete: Ágoston László, a Teli-Vili Kft. ügyve­zető igazgatója, Puskás Péter építész, a Műépítész Kft. ügyvezető igazgatója, Vinnai János, a Szinva Net Kft. ügyve­zető igazgatója A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány támogatói, tagjai így kommentálták a döntést Az építészet bekerült a Múzsa Díjjal kiemelt alkotói ágak közé. Miskolc kiemelt szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a hazai épí­tészeti szakmában, ez a díj ezért sokak munkásságának elismerése is. Cégünk tevékenysége kap­csolódik az építéshez, így az építészethez is. Mindig is nagyra becsültem a tehetség­gel párosuló elmélyült szak­mai tudást és precizitást. Úgy­­ érzem, ez a díj most igazán jó helyre kerül. Az építészet a mindennapi életünk része, meghatároz­za azt a világot, amelyben élünk. Nagyon örülök, egy nagyszerű építésznek, s remélem, ezzel felhívjuk a figyelmet Miskolc építészeti értékeire is. Jó volt látni, hogy egy Múzsa Gála sokakat vonz, azt ilyen­kor is le lehet mérni, hogy a városnak milyen a viszonya a kultúrához. Nagy öröm számomra, hogy létezik a Miskolci Múzsa Díj, és hogy idén egy építészhez kerül. A kuratórium egyhangú döntéssel határozott. Döntő szerepet játszott, hogy az építész miskolci kötődésű, de a város hírét mesze földre elvitte. Ez a díj az egész miskolci építész alkotóközös­ségnek is szól. Ferencz István munkái szá­momra egyszerre jelentik az eleganciát és a helyhez való ragaszkodást. Ez utóbbiban benne foglalható az épület hasznosítója iránti figyelmes­ség, s az épületet szemlélőjé­nek átadott ajándék.

Next