Észak Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-27 / 22. szám

2014. JANUÁR 27., HÉTFŐ ÉSZAK Megyei körkép 5 Gépiesítették a farkaslyuki kutatást A Gyürky-tárnánál már sínre tették azt a moz­donyt, amely a feltáró munkában nyújt majd nagy segítséget. FARKASLYUK: Nagyjából ne­gyedszázad után hangzott föl ismét Farkaslyukon a bá­nyászmozdony hangja. Az 1990-es bezárást követően a napokban megérkezett az Ózd melletti településre az a mozdony, amelyet még az egykori NDK-ban gyártottak, de rendkívül megkímélt álla­potban jutottak hozzá. A 88 kilowatt teljesítményű szer­kezet a Gyürky tárna fővona­lán fog közlekedni.­­ Számunkra nagyon fon­tos lépés, hogy megjött az első mozdonyunk, és szinte azonnal meg tudjuk kezdeni a próbaüzemet - fogalmazott Molnár György, az Ózdi Szén­bányák Zrt. vezérigazgatója. - Ezzel gyakorlatilag teljes egé­szében újraindul az élet és a szállítás a fővonalon. Nem volt könnyű megtalálni ezeket a berendezéseket, mert Magyar­országon a kapcsolt iparágak is leálltak az elmúlt negyed évszázad alatt, ezért majdnem mindent külföldről próbál­tunk meg beszerezni. Csehor­szágban, Lengyelországban és Németországban vannak még működő mélyművelésű bá­nyák, az ottani kapcsolatok ré­vén jutottunk hozzá a mostani eszközökhöz. Egy Prága mellőli üzemből szállították Farkaslyukra a hatvan darab csillét, aminek a nyomtávja 600 mm, ami a korábbitól valamivel kes­kenyebbnek számít. Éppen ezért a bányászoknak a meg­épített sínpályát ehhez kellett igazítaniuk. Sárgult a jogosítvány Harkály Aladár 25 évvel az akkori mozdonyról szállt le, amikor bezárt a farkaslyuki bánya. Most izgatottan várta, hogy kipróbálhassa az újat. Nem gondolta, hogy egyszer még szüksége lesz a jogosít­ványára. - Már ki akartam dobni a megsárgult vezetői engedé­lyemet, mert nem gondol­tam rá, hogy még szükségem lesz rá - mondta mosolyogva Harkály Aladár. - Orvosilag alkalmas vagyok, úgyhogy én lehetek az a szerencsés, aki az új mozdonyt bevezeti a föld alá. Amikor 1990-ben leáll­tunk, nem gondoltam volna, hogy egyszer még egy ilyen fülkében ülhetek. A mosta­ni gépünk ugyan valamivel gyengébb, mint a régi, de ez is nagyon megfelelő lesz. Indul a próbaüzem A Gyürky-tárna fővonalán, a kutató-feltáró munka során komoly segítséget nyújt majd a berendezés, amely har­minc-harmincöt csillét tud majd egyszerre mozgatni. - Ez egy újabb fontos mér­földkő a farkaslyuki bánya­üzem életében - árulta el az érzéseit Markó István, fele­lős műszaki vezető. - Közel negyed század után, a jövő széntermelése szempontjá­ból léptünk egy nagyot előre. A kutatóvágatok anyagellátá­sát és a termelői kiszállítását így már meg tudjuk oldani. Az ugyanis emberfeletti kérés lett volna a dolgozóktól, hogy két kilométer távolságból, a teli csilléket kézzel tolják a felszínre. A nehézség abban rejlett, hogy üzemképes esz­közöket találjuk a környező országokban. Régebben ha­zánkban is több helyen üze­melt ez a típus, amely ugyan lassan már harminc éves, de a felújítás után, tökéletes ál­lapotban kaptuk meg. A sín végig megvan, de igazíta­ni, szabályozni kell. Az első nyolcszáz méteren azonban megkezdődhet a próbaüzem, a vezetők itt gyakorolhat­ják be a mozdony kezelését, vezetését és a forgalmi vi­szonyokat. A harmincnapos próbaüzem után pedig a kuta­tóvágatokból érkező termel­­vényt is ez a mozdony fogja kiszállítani. ém­me Megérkezett a bányászmozdony fotó: marosréti ervin Nemcsak hagyománya, híre is van Több mint ezer mintát neveztek be az V. Ongai Pálinkaversenyre. ONGA. Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett V. Ongai Pálinkaversenyre 332 nevezőtől összesen 1030 neve­zett pálinka és párlat érkezett Magyarország egész terüle­téről, illetve Szlovákiából és Romániából - jelentette be Ta­kács László, az Ongai Kulturá­lis Egyesület elnöke, a verseny főszervezője január 25-én a lil­lafüredi pálinkafesztiválon. A 24 tagú nemzetközi zsűri dön­tése alapján arany oklevelet kapott 123, ezüst oklevelet 227, míg bronz oklevelet 255 pá­linka és párlat, 27 championt, azaz nagyarany érmet osztot­tak ki. Lovassy György, a zsűri elnöke ismertette a négy bírá­lati szempontot, ezek a követ­kezők: tisztaság, a gyümölcs karaktere, az úgynevezett szá­jérzet és a termék utóérzete. A közönség­díjas pálinkát az alkalomra meghívott tár­sadalmi zsűri tagjai válasz­tották ki a nagy arany érmes pálinkák közül az ünnepé­lyes eredményhirdetést meg­előzően. A társadalmi zsűri munkáját dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Közgyűlés elnöke nyitot­ta meg. A nevezett pálinká­kat helyileg 126 településről hozták, és 112 különböző főz­­dében kerültek kifőzésre. Összesen 61 fajta pálinkát, párlatot neveztek be, többek között ilyen különlegessége­ket, mint borza, cékla, naspo­lya, sárgarépa, sütőtök, va­ckor, mirobolan. Az ünnepélyes eredmény­­hirdetést január 25-én tartot­ták Lillafüreden, a Palotaszál­lóban egy nagyszabású gála keretében. Márton Péter, a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója, az MNV ZRt igazgatóságának tagja, a pálinkaverseny fővédnöke szerint a jó pálinka kemény ellenfél, nem hagyja magát. Alaposan meg kell küzdenünk vele, ha le akarjuk győzni. A pálinkát azok tudják igazán ér­tékelni, akik azzal is tisztában vannak, hogy mennyi mun­ka, gondoskodás van egy-egy üveg pálinkában. Az itt levők megérdemlik az ünneplést: az ongai pálinkafesztiválnak már nemcsak hagyománya, hanem híre is van, mint a legkiválóbb pálinkák egyikének. A társa­dalmi zsűri tagjai választották ki a nagyarany érmes pálinkák közül a közönség­díjas pálin­kát, amely a Bükkaranyosi Pálinka Kft. vilmoskörtéje lett. A díjat Tőzsér Csaba vette át Lovassy Györgytől. A fődí­jat Pucsok Sándor debreceni muskotályos 50 fokos kisüsti szilvája érdemelte ki. Egyetlen 4 champion­os (nagyarany­ér­mes) volt: a Gyulai Pálinka Ma­nufaktúra. ÉM-BGY A lillafüredi Palota Szállóban tartották meg az Ongai Pálinka verseny társadalmi zsűrizését fotó: bujdos tibor Röviden Riese. 2014. január 27-28-29. (hétfő-kedd-szerda) délutánonként 17.00-i kez­dettel téli evangelizációs alkalmakat tartanak a Ricsei Református Gyülekezeti Házban. Az igét dr. Fodor Ferenc a Sárospataki Református Egyházközség lelkipásztora, teológiai tanár hirdeti. Tájékoztató FELI­R azonosító - egy év az átállásra 2015. január 1-jétől csak a FELIR azonosítóval rendelkező­ vállalkozóktól lehet majd a 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá eső termékeket vásárolni, illetve további értékesítésre, szállításra és tárolásra átvenni. A nyilvántartásba vételt tanúsító FELIR számot - a zökkenőmentes átállás érdekében - már idén janu­ártól elérhetővé teszi weboldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A 2013. évi CCL. törvény 113.§, illetve a 222.§ alapján módosított 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) előírja, hogy 2015. január 1-jétől a „törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra”. A nyilvántartásba vételt a FELIR azonosító igazolja. A NÉBIH azon ügyfelei, akik teljesítették élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási kötelezettségüket, vagy családi gazdálkodóként, őstermelőként aktívak, auto­matikusan regisztráltak a FELIR rendszerbe, így az azonosító igénylése kapcsán további teendőjük nincs. Az adatokat a hivatal a honlapján teszi közzé várhatóan január végén: lehetőség lesz a FELÍR azonosító alapján történő beazonosításra, illetve az élelmiszerlánc szereplő adatainak megadásával ellenőrizheti, hogy rendelkezik-e FELÍR azo­nosítóval. Az azonosítókat várhatóan ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton is megkapják majd az érintettek. A zökkenőmentes ügyintézés érdekében a NÉBIH felügyeleti díj ügyfélszolgálata munkanapokon, hivatali ügyintézési időben megnövelt létszámmal áll ügyfelei rendelkezésére a már ismert elérhetőségeken: Telefon: 06-1/336-9024 E-mail: felugyeletidij@nebih.gov.hu Web: http://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/felir Betegbarát módon és költséghatékonyan NYÉKLÁDHÁZA. Január köze­pén elindultak és megfele­lő ütemben zajlanak annak a projektnek a kivitelezési munkálatai, melynek eredmé­nyeként európai uniós támo­gatásból megújul, kibővül az egészségügyi központ Nyék­­ládházán. A 60 millió forintos uniós támogatással megva­lósuló beruházás elsődleges célja, hogy a felújítást követő­en a település lakói minőségi ellátásban részesüljenek egy olyan intézményben, amely költséghatékonyan és beteg­barát módon működik. A település egészségügyi alapellátását biztosító intéz­ménye közel 5200 ember szá­mára biztosítja a háziorvosi és gyermekorvosi praxison ke­resztül az alapellátást, továb­bá helyet ad a fogorvosnak is. Ez az épület ad helyet az orvosi ügyeleti szolgálatnak is, amely további 6 település közel 10000 lakójának ellátá­sért felelős. A fejlesztés több területet is átölel: egyrészt felújítják a tetőszerkezetet, azbesztmen­tesítést végeznek el. Akadály­­mentesítés is történik, egy lif­tet építenek be az épületbe, a tetőtérben elérhető szolgálta­tásokat így a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaké­pességűek is el tudják érni. Az intézményben ezen fe­lül modernizálják és közös hálózati rendszerbe kötik a számítógépes eszközparkot. A fejlesztés során kiemelt fi­gyelmet fordítanak az intéz­ményközi együttműködés megvalósítására informatikai szempontból és az egészség­­ügyi adatvédelmi előírások betartására. A felújítás és az eszközök beszerzése után így egy korszerű, energiatakaré­kos, környezetbarát, gazdasá­gosan működő és a törvényi előírásoknak megfelelő egész­ségügyi központ várja majd a betegeket, illetve szolgálja ki az itt dolgozók igényeit. ÉM Hat iskola diákjai verselve versengtek Az első helyezett diák 25 000 forint, a máso­dik 20 000, a harma­dik 15 000 forintban részesült. szikszó: Cseh Károly Emlék­­versenyt hirdetett a Borsod- Abaúj-Zemplén megyében tanuló 7-8. osztályos tanu­lók számára Szikszó önkor­mányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerülete. A sza­valóversenyt január 22-én rendezték meg a dél-abaúji városban. A viadalra megyénkből hat iskola nevezte be a diákjait: a taktakenézi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola, a sajószentpé­­teri Kossuth Lajos Általános Iskola, a szikszói Szepsi suli, az encsi Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Legyesbényei Általá­nos Iskola és a halmaji Gárdo­nyi Géza Általános Iskola. A zsűri elnöke Ötvös Éva szín­művész, előadóművész volt. Az ítészek között helyt kapott Cseh Károly özvegye, Csehné Bódi Etelka, valamint Érsek­­csanádi István középiskolai tanár. Vendégként segítette a szavalóverseny lebonyolítá­sát Olga Vorodarszkaja, aki­nek a férje ukrán költő és az ő verseit ültette át magyarra Cseh Károly, aki műfordító­ként is jelentős életművet ha­gyott maga után. Füzesséri József ötletadó és a versenynek otthont adó Szik­szó polgármestere elmondta, hogy kiemelten fontosnak tart­ja, hogy Abaúj központjaként Szikszó városa őrizze meg, és ismertesse meg a fiatalokkal megyénk irodalmi kincseit. Cseh Károly költő, műfordító bár Borsodgeszten született, és utolsó évtizedeit Mezőkö­vesden töltötte, mégis ezer szállal kötődik Abaújhoz: 1979 és 1992 között ugyanis Halma­­jon tanított. A verseny díjait Szikszó önkormányzata aján­lotta fel. Az első helyezett diák 25 000 forint, a második 20 000, a harmadik helyezett pedig 15 000 forintban része­sült. Fej fej mellett A 17 versengő diák kötelezően ugyanazt a Cseh Károly ver­set tolmácsolta, a szabadon választottban szerepelhetett más is, így például Petőfi, Arany, Vörösmarty, Kányádi Sándor és Wass Albert egy-egy költeményét adták elő. A színvonalas versenyre jellemző, hogy az első és a negyedik helyezett között mindössze 4 pont különbség volt. Első helyen végzett a sajószentpéteri Uraky Noémi, második lett a taktakenézi Matinka Gréta, harmadik az encsi Kádas Ákos. Tóth József, Halmaj polgármestere felaján­lotta, hogy a következő Cseh Károly Emlékverseny hely­színe legyen Halmaj. Felvető­dött, hogy ezt követően lehet majd a helyszíne Mezőcsát, Mezőkövesd és Eger. ém­ bgy Nagy érdeklődés kísérte a szavalóversenyt fotó: buzafalvi győző

Next