Észak Magyarország, 2016. október (72. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-18 / 245. szám
2 országban-világban észak Digitális A dübörgő magyar gazdaság mellé újabb jó hírként került a köztudatba, elkészült a Digitális Oktatási Stratégia. Fontos is ez, mert látjuk, a mai fiatal nemzedék okostelefonon kommunikál. Gyakrabban, mint kellene, néha már függőségben, ezért ha már az iskolában nem lehet használni a telefont, illik más kütyükkel lekötni a csemetéket. Projektorral, digitális táblával. Tanár ismerősöm meséli, van olyan kollégája, aki már az írást is digitálisan tanítja a legkisebbeknek, amelynek köszönhetően a csemeték harmadikos korukban nagyon nehezen képesek ceruzával vagy tollal papírra írni, ha egyáltalán, aztán ha elromlik a digitális kütyü, a javításig beüt a ménkű, a pedagógusok kénytelenek újra a könyvekhez, a krétához nyúlni. Azért ennyire nem rossz a helyzet, mert az iskolák nem mindegyike van felszerelve csilli-villi digitális cuccokkal. A rossz nyelvek szerint még olyan iskola is van, ahol nem a digitalizáció hiánya okozza a legnagyobb gondot, hanem hogy a fűtésre sem nagyon telik, így arrafelé kisebb gond is nagyobb annál, létezik-e digitális oktatási stratégia. Azért jó érzés tudni, ha már jóval kevesebb is a digitális eszköz az iskolákban a kívánatosnál, de legalább már van stratégia. Digitálisan. gabor.banhegyi@eszak.hu Devizaárfolyam © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Lehet kitörés a szegénységből Budapest. Magyarországon az elemzések szerint 2013- ban trendforduló történt, három éve folyamatosan csökken a szegénység mértéke - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. A szegénység elleni küzdelem világnapján kiadott közleményben az áll: a magyar reformok nyomán tapasztalható javulás esélyt teremt arra, hogy 2020-ig jelentősen csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Azt írták, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012 óta közel 600 ezer ember tudott kitörni a szegénységből. MTI Magyarország magyar ország Az Orbán Viktor javasolta alaptörvény-módosításról vitázott a törvényhozás, Budapest. Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az általa benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitáját megnyitva. Új egység Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak”. Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt”, miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” - fogalmazott a miniszterelnök. Megmaradjanak a nemzetek Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek „az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket”. A kormányfő szerint azonban a Magyarországért létrejött új egység azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek Európában, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek 98 százalékos egyetértésben. Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket. „Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával”. „Tegyék félre” Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az „európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban” - hangoztatta Orbán Viktor. Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, „javaslom, kövessük a példájukat” - kért támogatást a javaslatnak, mit Szavaznak a képviselők FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI, MTI Több az ellenző, mint a szavazó volt A Jobbik szerint új megosztottságot teremtett a népszavazás. Budapest. Vona Gábor a törvényhozásban, az alaptörvény hetedik módosításáról szóló vitában közölte, nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette azt is: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni - értékelt. Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs. A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy részt vesznek a vitában, mert azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól. Elutasított javaslat Felidézte, hogy amikor tavaly ősszel az EU-ban felvetődött a kvóták ügye, a Jobbik népszavazást javasolt, a Fidesz visszautasította, majd idén tavasszal a Jobbik azt kezdeményezte, hogy a népszavazási kérdést írják bele az alaptörvénybe, de ezt is elutasították. MTI Vona Gábor fotó: bruzák n„ mti LMP: nem old meg semmit ez a módosítás Budapest. Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke azt kérdezte az alaptörvény módosításáról folyó vitában, hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is? Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvótakérdésre sem ad megoldást. Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke hozzátette: az emberek megérzik, ha átverik a politikusok és ez történt a népszavazással kapcsolatban. Bebukták ezt a népszavazást, érvénytelen lett. A kormányból kifogyott az ötlet, az erő és a bátorság, ha ez meglett volna, már a voksolás előtt letisztázták volna a közjogi következményeket - közölte. A magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak - vélte. Szerinte azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az elmúlt 25 évben. mti Szél Bernadett fotó: bruzák n„ mti KDNP: vissza a gyökerekhez BUDAPEST: A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. A KDNP-s politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. „Ehhez mi, kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk” - mondta. mti 2016. OKTÓBER 18., KEDD Nem vesz részt ebben az MSZP Budapest. Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői - erősítette meg sajtótájékoztatón a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Varga László azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. „Diktátortempó” a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szögezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz „hatalomtechnikai játékaihoz” - mondta Varga László. MTI Röviden mlp. A Magyar Liberális Párt nem támogatja az alaptörvény hetedik módosítását, de Fodor Gábor pártelnök képviselőként a parlamenti vitában részt vesz. A független képviselő azt mondta, a népszavazáson igennel voksolók képviselete arra kötelezi őket, hogy egyértelműen és határozottan álljanak ki a törvénymódosítás ellen. DK: A Demokratikus Koalíció szerint az alaptörvény hetedik módosításával a kormány az „álnépszavazástól” távol maradó mintegy ötmillió ember akaratát veszi semmibe. Az ellenzéki párt alelnöke, Varju László úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök egy felhatalmazás nélküli alaptörvény-módosító javaslatot bocsátott vitára. Ez a demokrácia gyásznapja. iksz. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) felháborítónak tartja, hogy az MSZP nem vesz részt az alaptörvény-módosítás vitájában és semmibe veszi a magyar emberek akaratát - közölte a szervezet elnöke, Nacsa Lőrinc hétfőn. Az IKSZ felszólítja a szocialistákat térjenek vissza a parlamentbe és vegyenek részt a vitában. Négy párt mondott igent a közös ünnepre BUDAPEST. Négy parlamenti párt írta alá az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának közös ünneplésére felhívó nyilatkozatot, amelyet az Országgyűlés elnöke kezdeményezett. Kövér László azzal felhívással fordult az Országgyűlés pártjaihoz, hogy közös nyilatkozatban kérjenek minden magyart: éljen a világ bármely részén, hajtson fejet ’56 hősei és áldozatai előtt, és ünnepelje az évfordulót szeretettel és büszkeséggel. A szocialisták a közös nyilatkozatot nem írták alá. A parlamenti pártok közül a Fidesz és a Jobbik elnöke, valamint a KDNP és LMP frakcióvezetői látták el kézjegyükkel a felhívást - olvasható a közleményben. A nyilatkozat szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nemzet történelmének egyik legfontosabb és legfelemelőbb pillanata. Hatvan évvel ezelőtt a nemzet összefogott, hogy lerázza az elnyomó hatalom rabigáját, és hitet tegyen a szabad és demokratikus Magyarország mellett. Az aláírók arra kérnek mindenkit, hogy ápolja és adja át utódainak a magyar nép szabadságvágyának legszebb emlékét. „Szeretnénk, ha 2016 őszén azzal a derűvel és közös reménnyel ünnepelnénk, ahogyan 1956. október 23-a délutánján a forradalom lángra kapott, győzött és máig biztos mércéül szolgál a világ minden szabadságvágyó embere számára” - fogalmaztak. Az MSZP hétfőn azt közölte, távol maradnak a közös nyilatkozat aláírásától. Az ellenzéki párt szerint ilyen kormánnyal, különösen 1956 évfordulóján, nem lehet együtt ünnepelni. mti