Észak Magyarország, 2016. október (72. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-18 / 245. szám

2 országban-világban észak Digitális A dübörgő magyar gazdaság mellé újabb jó hírként került a köztudatba, elkészült a Digitális Oktatási Stratégia. Fontos is ez, mert látjuk, a mai fiatal nemzedék okoste­lefonon kommunikál. Gyak­rabban, mint kellene, néha már függőségben, ezért ha már az iskolában nem lehet használni a telefont, illik más kütyükkel lekötni a cseme­téket. Projektorral, digitális táblával. Tanár ismerősöm meséli, van olyan kollégája, aki már az írást is digitálisan tanítja a legkisebbeknek, amelynek köszönhetően a csemeték harmadikos koruk­ban nagyon nehezen képesek ceruzával vagy tollal papírra írni, ha egyáltalán, aztán ha elromlik a digitális kütyü, a javításig beüt a ménkű, a pedagógusok kénytelenek újra a könyvekhez, a krétá­hoz nyúlni. Azért ennyire nem rossz a helyzet, mert az iskolák nem mindegyike van felszerelve csilli-villi digitális cuccokkal. A rossz nyelvek szerint még olyan iskola is van, ahol nem a digitalizáció hiánya okozza a legnagyobb gondot, hanem hogy a fűtésre sem nagyon telik, így arrafelé kisebb gond is nagyobb annál, létezik-e digitális oktatási stratégia. Azért jó érzés tudni, ha már jóval kevesebb is a digitális eszköz az iskolákban a kívá­natosnál, de legalább már van stratégia. Digitálisan. gabor.banhegyi@eszak.hu Devizaárfolyam © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Lehet kitörés a szegénységből Budapest. Magyarországon az elemzések szerint 2013- ban trendforduló történt, három éve folyamatosan csökken a szegénység mér­téke - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtit­kársága. A szegénység elleni küzde­lem világnapján kiadott köz­leményben az áll: a magyar reformok nyomán tapasz­talható javulás esélyt teremt arra, hogy 2020-ig jelentősen csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettség­ben élők száma. Azt írták, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhe­tően 2012 óta közel 600 ezer ember tudott kitörni a sze­génységből. MTI Magyarország magyar ország Az Orbán Viktor java­solta alaptörvény-mó­dosításról vitázott a törvényhozás, Budapest. Az október 2-ai kvótanépszavazáson létre­jött új egység felülírja a párt­­politikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét ve­szélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az általa be­nyújtott alaptörvény-módo­sítási javaslat vitáját megnyit­va. Új egység Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyar­­országért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak”. Az új egység azért jött lét­re - folytatta -, hogy kifejez­ze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt”, mi­szerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül sen­ki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Szavai szerint azért szüksé­ges az új egységet alkotmány­­módosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népsza­vazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkot­mányos identitásunkról szólt. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy leg­fontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” - fogalmazott a miniszterelnök. Megmaradjanak a nemzetek Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét ve­szélyben van, mert újra nem­zetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szük­ség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befoga­dónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek „az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket”. A kormányfő szerint azon­ban a Magyarországért létre­jött új egység azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek Európában, a népszavazáson ezt erősítették meg az embe­rek 98 százalékos egyetértés­ben. Hangsúlyozta, ragaszkod­nak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sok­színűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai biroda­lom hívei fel akarják számolni a nemzeteket. „Brüsszel ke­zébe adnák a kulcsot, a fele­lős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direk­tóriumával”. „Tegyék félre” Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az „európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban” - hangoztatta Orbán Viktor. Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempont­jaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és job­­bikos választópolgár állt ki Magyarországért, „javaslom, kövessük a példájukat” - kért támogatást a javaslatnak, mit Szavaznak a képviselők FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI, MTI Több az ellenző, mint a szavazó volt A Jobbik szerint új meg­osztottságot teremtett a népszavazás. Budapest. Vona Gábor a tör­vényhozásban, az alaptör­vény hetedik módosításáról szóló vitában közölte, nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Ma­gyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette azt is: sokan azért nem mentek el szavaz­ni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hata­lomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magá­nak akart politikai sikert elér­ni - értékelt. Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet ad­tak, ugyanis annak van al­kotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptör­vényt módosítani. Megje­gyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs. A vezérszónokként fel­szólaló pártelnök azzal in­dokolta, hogy részt vesznek a vitában, mert azt hazafias kötelességüknek tartják. Kö­zölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól. Elutasított javaslat Felidézte, hogy amikor tavaly ősszel az EU-ban felvetődött a kvóták ügye, a Jobbik nép­szavazást javasolt, a Fidesz visszautasította, majd idén tavasszal a Jobbik azt kez­deményezte, hogy a népsza­vazási kérdést írják bele az alaptörvénybe, de ezt is el­utasították. MTI Vona Gábor fotó: bruzák n„ mti LMP: nem old meg semmit ez a módosítás Budapest. Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az el­lenzéki párt társelnöke azt kérdezte az alaptörvény mó­dosításáról folyó vitában, hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is? Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmány­­módosítás az Európát és a Magyarországot ért kihívá­sokból, és még a kvótakér­désre sem ad megoldást. Szél Bernadett, az LMP má­sik társelnöke hozzátette: az emberek megérzik, ha átverik a politikusok és ez történt a népszavazással kapcsolat­ban. Bebukták ezt a népsza­vazást, érvénytelen lett. A kormányból kifogyott az öt­let, az erő és a bátorság, ha ez meglett volna, már a voksolás előtt letisztázták volna a köz­jogi következményeket - kö­zölte. A magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak - vélte. Szerinte azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról be­szélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az el­múlt 25 évben. mti Szél Bernadett fotó: bruzák n„ mti KDNP: vissza a gyökerekhez BUDAPEST: A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptör­vény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védel­mét nevezte a legfontosabb­nak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan ki­nyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. A KDNP-s politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demok­­ratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizo­nyítványt állított ki magáról Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az el­múlt évtizedekben sziszte­matikusan kiirtották a keresz­tény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invá­zió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. „Ehhez mi, keresztényde­mokraták nem asszisztálha­tunk” - mondta. mti 2016. OKTÓBER 18., KEDD Nem vesz részt ebben az MSZP Budapest. Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szó­ló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői - erősítette meg sajtótájékoztatón a szocialis­ták frakcióvezető-helyettese. Varga László azt mondta, sen­ki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymó­dosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebb­ség véleményére hivatkozik. „Diktátortempó” a kisebbség akaratát ráerőltetni a több­ségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szögezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sér­ti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tisztelet­ben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz „hatalomtechni­kai játékaihoz” - mondta Var­ga László. MTI Röviden mlp. A Magyar Liberális Párt nem támogatja az alaptör­vény hetedik módosítását, de Fodor Gábor pártelnök képviselőként a parlamenti vitában részt vesz. A függet­len képviselő azt mondta, a népszavazáson igennel vok­solók képviselete arra köte­lezi őket, hogy egyértelműen és határozottan álljanak ki a törvénymódosítás ellen. DK: A Demokratikus Koalíció szerint az alaptörvény hete­dik módosításával a kormány az „álnépszavazástól” távol maradó mintegy ötmillió em­ber akaratát veszi semmibe. Az ellenzéki párt alelnöke, Varju László úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök egy felhatalmazás nélküli alaptörvény-módosító javas­latot bocsátott vitára. Ez a de­mokrácia gyásznapja. iksz. Az Ifjúsági Keresztény­­demokrata Szövetség (IKSZ) felháborítónak tartja, hogy az MSZP nem vesz részt az alap­törvény-módosítás vitájában és semmibe veszi a magyar emberek akaratát - közölte a szervezet elnöke, Nacsa Lőrinc hétfőn. Az IKSZ felszó­lítja a szocialistákat térjenek vissza a parlamentbe és ve­gyenek részt a vitában. Négy párt mondott igent a közös ünnepre BUDAPEST. Négy parlamenti párt írta alá az 1956-os forra­dalom és szabadságharc 60. évfordulójának közös ünnep­lésére felhívó nyilatkozatot, amelyet az Országgyűlés el­nöke kezdeményezett. Kövér László azzal felhívás­sal fordult az Országgyűlés pártjaihoz, hogy közös nyi­latkozatban kérjenek minden magyart: éljen a világ bármely részén, hajtson fejet ’56 hősei és áldozatai előtt, és ünnepel­je az évfordulót szeretettel és büszkeséggel. A szocialisták a közös nyilatkozatot nem ír­ták alá. A parlamenti pártok közül a Fidesz és a Jobbik elnö­ke, valamint a KDNP és LMP frakcióvezetői látták el kéz­jegyükkel a felhívást - olvas­ható a közleményben. A nyilatkozat szerint az 1956-os forradalom és sza­badságharc a magyar nemzet történelmének egyik legfon­tosabb és legfelemelőbb pil­lanata. Hatvan évvel ezelőtt a nemzet összefogott, hogy lerázza az elnyomó hatalom rabigáját, és hitet tegyen a szabad és demokratikus Ma­gyarország mellett. Az aláírók arra kérnek min­denkit, hogy ápolja és adja át utódainak a magyar nép szabadságvágyának legszebb emlékét. „Szeretnénk, ha 2016 őszén azzal a derűvel és közös re­ménnyel ünnepelnénk, aho­gyan 1956. október 23-a dél­utánján a forradalom lángra kapott, győzött és máig biztos mércéül szolgál a világ min­den szabadságvágyó embere számára” - fogalmaztak. Az MSZP hétfőn azt közöl­te, távol maradnak a közös nyilatkozat aláírásától. Az el­lenzéki párt szerint ilyen kor­mánnyal, különösen 1956 év­fordulóján, nem lehet együtt ünnepelni. mti

Next