Észak Magyarország, 2016. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-15 / 268. szám
2016. NOVEMBER 15., KEDD ÉSZAK Nálunk már emeltek a cégek, hogy megtartsák a munkaerőt A munkaerő megtartása miatt kell a béremelés, de a bérköltségeket is csökkenteni kellene. MISKOLC: Azért, hogy a munkaerő helyben maradjon, a helyi vállalkozóknak már rég meg kellett lépniük a béremelést. Igazából 7-8, de van, ahol már 10 százalékkal is emelték a fizetéseket, hogy a szakképzett dolgozók ne menjenek külföldre vagy éppen a Dunántúlra. Minderről Barkóczi István, a FUX Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója beszélt lapunknak. A vállalkozót annak kapcsán kérdeztük, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentette: a kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. Ha elfogadják a jövő évi minimálbér-emelést, akkor a helyi vállalkozóknak újra a zsebükbe kell nyúlni és újra emelni - fogalmazott Barkóczi István. - Az így kétszer megemelt bér már sokkal közelebb lehet ahhoz az ösz. Ha a bérterhek nem csökkennek, kevesebb juthat fejlesztésekre. BARKÓCZI ISTVÁN szeghez, ami segíthet abban, hogy a dolgozók a térségben maradjanak. A vállalkozó szerint a munkavállalók szempontjából az 50 százalékos emelés lenne ideális, de ha jövőre újra kell emelni, akkor közel 30 százalékos növekedésről beszélhetünk térségünkben. „Ez azért már segíthet a munkaerő megtartásában” - vélekedett a vezérigazgató. Másik oldal Barkóczi István azonban igyekezett megvilágítani a tervezett béremelés másik oldalát is, azaz a munkáltatót érintő változásokat. „A munkavállalónak természetesen kell az emelés, de a vállalkozóknak pluszköltséget jelent. A bérterhek ugyanis nem csökkennek. Ezáltal a munkáltató nyeresége csökken, így a fejlesztésekre is kevesebb juthat” - hangsúlyozta. A kormány által bejelentett 4 százalékos járulékcsökkentés kapcsán Barkóczi István azt mondta, az kevés. Igazából két számjegyűnek kellene lenni, hogy a munkáltatók a pénzüknél maradjanak - jelentette ki. Barkóczi István szerint azoknak a vállalatoknak, amelyeknek van anyagi lehetőségük, meglépik a béremelést, akiknek nincs, azokra keserű jövő vár. mi ről 127-re De mit jelent számokban az emelés? Ha kormány javaslatát a munkáltatók is elfogadják, akkor a most 1l1 ezer forintos bruttó minimálbér 2017-ben 127 ezer forint lesz. A munkavállalók egyébként 10,4 százalékos emelést szeretnének elérni idén és 11,8 százalékot jövőre azért, hogy a nettó minimálbér két év alatt elérje a létminimumot, ami jelenleg 88 ezer forint. Ezermilliárd fölötti A szakszervezetek eltérően értékelik a kormány által bejelentett tervezetet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a béremelési ajánlatot a munkavállalói oldal minden tagja jó lépésnek tartja. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program nem hajtható végre, mert az ezermilliárd forintot meghaladó béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában. nzszántórita rita.szanto@eszak.hu Béremeléssel és a tanulóképzésben való részvétellel is igyekeznek itt tartani a dolgozókat és a fiatalokat fotó: ém Drágulást hozhat? A kormány által tervezett béremelés kapcsán a szakemberek attól tartanak, hogy a vállalkozások a többletterhet a fogyasztókkal fizettetik majd meg. Példaként a kétezres évek eleji tapasztalatokat hozták, amikor is a minimálbér-emelés legerősebben a mezőgazdaságban, a ruhagyártásban, a textiliparban, a bútorgyártásban, valamint a szállodai szolgáltatásban és a vendéglátóiparban működő vállalkozásokat érintette, így ezekben az ágazatokban volt a legnagyobb az árak emelkedése. Kevés a fizetés, sztrájkolnak A szociális ágazat dolgozói inkább a multikhoz mennek dolgozni, mert ott több a fizetés. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN: A szociális ágazatban dolgozókkal találkoztunk tegnap a miskolci városházán, ahol ünnepséget rendeztek a szociális munka napja alkalmából. Az általunk megkérdezettek azt mondták, bár nehéz a munkájuk, de nem érzik a társadalmi és főleg az anyagi megbecsülést. Kérték, nevüket ne írjuk meg, mert egyébként nem nyilatkozhatnak. Egyikük az idősgondozásban dolgozik. Mint fogalmazott, ez a munka nemcsak fizikai, de lelki megterhelést is jelent. Az ő munkahelyén az a legnagyobb probléma, hogy az alacsony fizetés miatt elhagyják a pályát a dolgozók. Az utóbbi hónapokban 4-en mentek el az egyik miskolci multi céghez, mert ott sokkal jobb volt a fizetés. Szinte mindenki a minimálbérért dolgozik. Több a munka A másik munkavállaló a családvédelem területén tevékenykedik. Véleménye szerint az a legnagyobb probléma ezen a területen, hogy a januári törvénymódosítás óta kevesebben végeznek több munkát, a határidők pedig szorítanak, azokat pontosan be kell tartani. Rengeteg a papírmunka, és egyre több a problémás család, akikkel foglalkozni kell. Ha valaki elmegy táppénzre hosszabb időre, ahelyett nem lehet felvenni senkit, így még nagyobb a nyomás. A fizetés kevés, és az rendben van, hogy a minimálbért emelik, de akik már 20-25 éve dolgoznak az ágazatban, és valamennyivel magasabb a bérük, azoknak nem emelnek semmit, sorolta elkeseredve a dolgozó. Sztrájkot hirdettek Harmincszázalékos béremelést követelnek a szociális ágazatban dolgozók, valamint azt, hogy a szociális munka napján ne kelljen dolgozniuk. Hogy céljukat elérjék, sztrájkra is hajlandóak. December 5-ére hirdette meg a sztrájkot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Országszerte 4500 munkahelyre küldték ki a sztrájkfelhívást, mondta el lapunknak Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. (Szerettünk volna helyi érdekvédőkkel beszélni, de ők nem nyilatkozhattak). Az elnök hozzátette: egyelőre nem tudják, hogy mennyien vállalják a munkabeszüntetést, mennyien küldik vissza a csatlakozásról szóló nyilatkozatot, ennek határideje ugyanis november 30-a. December 5-én délelőtt 9 és 11 óra között sztrájkolnak majd a dolgozók, az időpont az ő kérésük volt, mert ez az a 2 óra, amikor abba tudják hagyni a munkát. A gyermekvédelmi intézményekben és bölcsődékben ez természetesen nem kivitelezhető. Boros Péterné elmondta azt is: ma a szociális ágazatban dolgozók bruttó átlagbére 175 ezer forint. A munkavállalók 35 százaléka diplomás, mindössze 15 százalékuknak nincs szakképesítése. Hangsúlyozta: a dolgozók 91 százaléka nő, akiknek nem csupán a családjuk iránt nagy a felelősségük, hanem azért is, hogy gyermekeik olyan társadalomban nőjenek fel, ahol megbecsülik a munkájukat tisztességesen végző munkavállalókat. 30 százalékot szeretnének Jelenleg a szociális ágazatban nagy a munkaerőhiány, a bérek azonban nem tükrözik ezt. A minimálbér-emelés és a garantált bérminimum-emelés javít majd a helyzeten, de továbbra is követeljük minden dolgozó 30 százalékos béremelését, jelentette ki az elnök. EM-HE A szociális ágazatban is mindennapos téma a bérkérdés FOTÓ: EKN Aktuális 3 Észak kvíz 1783-ban a szikszói Csáky-Hunyady-kastélyban töltött el egy éjszakát ez a személy. Kicsoda? a) Mária Terézia b) II. József c) Batsányi János d) Pálóczy Horváth Ádám ni|pBdziA» :spjJ0j. Jaszof '|| (q :zse)ba v Avasi félmúlt „Batman, Superman, Batman, Superman, Batmansuperman” - gyakran énekeltük a Blue zenekar örökbecsű refrénjét a Kisavasról hajnalban hazafelé tartva a kilencvenes évek elején. Akkor ugyanis még egyszer virágzott az Avas helyet adva a rocknak és az undergroundnak. Tegyük hozzá, minden bokorban próbált egy amatőr zenekar, úgyhogy volt mit hallgatni. Még én is arra vetemedtem, hogy több bandában évekig nyúzzam a négyhúrost. Ott volt az ImposztoRock, a Varsó, az Abyss, a Behajtani Tilos, a Macsakanadrág, a Mattö, az Eclipse, hogy csak néhányat említsek azon zenekarok közül, akik inkább már félamatőrök voltak, és rendszeresen felléptek. Ha élő zenét akartunk hallgatni péntek vagy szombat este a Kisavason, a Dukát és az Anonymus volt a célpont, de mehettünk a Bugába, a Tisztibe, a Mámorba, a Rockyba, az Alcatrazba, az Adyba, az Ifibe és szinte bármelyik suliba, mert mindenhol volt zenekaros buli. Ma már nem léteznek ifikorom zenekarai és a legtöbb hely sem, ahol pogóztunk. Az Avasnak valószínűleg már nem is lehetne ez a jövője. De a kilátót és az Avas oldalát közösségi funkció - egyáltalán funkció nélkül hagyni biztosan vétek. imre.horvath@eszak.hu Újra olyan, amilyen már volt Több szempontból is jelkép az Avasi kilátó, amely elválaszthatatlan a városrésztől. MISKOLC: Mi legyen a kilátó sorsa? Mit gondolnak erről a miskolciak? Ezeket a kérdéseket tettük fel múlt heti témaindító cikkünkben. Interjúalanyainkkal és olvasóinkkal közösen keresünk olyan utat, utakat, amelyeket eddig nem jártak Miskolc meghatározó épületével kapcsolatban. Cikkünkben most dr. Pankucsi Márta jogász-szociológussal beszélgettünk. Születtek tervek - Tervek, elképzelések korábban is születtek már, ezek egy része most is rendelkezésre áll. Említhetőek például a Budapesten tanuló építészhallgatók, akik a diplomamunkájukat ebben a témában írták, alkalmazva az amerikai módszereket, amellyel náluk közösségi tereket hoznak létre - mondja dr. Pankucsi Márta. De az Avas a kilátóval együtt fontos szerepet kapott abban a pályázati anyagban, amelyet Miskolc a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázatra írt. Ha még korábbra megyünk, a 2007-2014-es időszak fejlesztési stratégiáját is lehet említeni, amelyet a Miskolci Egyetemen készítettek el. A kilátó nem említhető az Avas nélkül, és a jövőjét sem lehet külön elképzelni szerintem. A rossz tendenciát is bele lehet látni, de szép lenne, ha azt jelképezné, hogy képesek vagyunk újrakezdeni és közösséget teremteni. Azt a polgári életet kellene újra meghonosítani, ami már létezett itt, nem is egyszer - hangsúlyozza dr. Pankucsi Márta. Identitáserősítés A kilátó mint adótorony az információáramlást is szolgálta, a szociológus szerint pedig itt újra lehetne egy olyan közösségi tér, ahol az emberek beszélgetnek, információt cserélnek. - Az én személyes álmom egy olyan virtuális tér a kilátóban, ahol Miskolc történelme megjelenik vetítés segítségével a kovakőpattintó embertől a kereskedővároson át egy egyetemi szakestélyig krampampulival. A pincérek korabeli ruhákban szolgálnak fel, és az ételek is ennek megfelelőek. Az avasi pincékben tematikusan bemutatkozhatnának a környező települések, az itt élő nemzetiségek virtuálisan és termékeikkel, kultúrájukkal is - árulja el. - Az Avas azonban nem csak vigalmi negyed volt, a kultúrának is tere lehetne, ahol festők dolgoznak, szól a zene, táncprodukciókat nézhetünk meg. Nemcsak a turistákat vonzaná, de identitásunkat is erősítené, főleg ha erre áldoznánk is, és saját erőből, összefogással valósulhatna meg. A kilátó ugyanis azt az emberi vágyat is jelképezi, hogy magasra jussunk, ahonnan lenézve jobban látjuk azt, ami most van, és megláthatjuk a lehetséges jövőnket, amiért tehetünk - tette hozzá. em-hi Legutóbb a kilátó a sorsával foglalkozó fórumnak adott otthont fotó: ém