Észak Magyarország, 2017. július (73. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-10 / 158. szám
2 Országban-világban észaj Káosz házhoz Nem kellett volna megbuktatni Kadhafit. Orbán Viktor mondta a szokásos rádióinterjújában. Vitathatatlan, hogy az ovációval fogadott arab tavasz következményeként a megbuktatott diktátorok nélkül eluralkodott a káosz Közel-Kelettől Észak-Afrikáig. Még az afganisztáni szovjet invázió idején erősödtek meg a fundamentalista iszlamisták. Majd Husszein megbuktatásával, Irak lerohanásával megbillent az arab államok erőegyensúlya. Végül a háború Szíriára is átterjedt. Valaki az óceánon túl találhatta ki, hogy ha kérik, ha nem, valami fontos indokkal exportálják az amerikai demokráciát a világba. Oda, ahol bőséges kőolaj. Mára azonban megtanultuk, vannak tekintélyelvű, vallási alapú birodalmak, amelyek erőskezű, akár diktátornak is nevezhető vezetők nélkül kormányozhatatlanok. Azokban az országokban, ahol a nők, s a lakosság egyenjogúsága, a titkos választás még elméletben se létezik, ott az általunk elképzelt demokrácia sose gyökerezik meg. Miniszterelnökünk joggal sírja vissza a népével szemben bőkezű líbiai elnököt. Késő, s hiába. A káosz már kiszabadult a palackból. S menekültekként akár házhoz is jön. istvan.szanto@eszak.hu A többség elítéli a zavargásokat BERLIN: Németországban a lakosság csaknem háromnegyede elutasítja a Hamburgban történt hétvégi zavargásokat egy vasárnap ismertetett felmérés szerint. A Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban ismertetett reprezentatív közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság 73,7 százaléka úgy véli, hogy a zavargás nem legitim formája a tiltakozásnak, míg 17,5 százalék jogosnak tartja, hogy tüntetők rendőrök megtámadásával és magántulajdon, illetve köztulajdon megrongálásával juttatják kifejezésre véleményüket. A szövetségi belügyminiszter kiállt a rendőrség mellett, a külügyminiszter pedig az ügyek nemzetközi feltárását sürgeti. MTI G20-1 igen a párizsi klímaegyezmény mellett A csoport vezetőinek sikerült egy kompromisszumos zárónyilatkozatban megegyezniük. Hamburg: Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle. Középpontban A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klímavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére. A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen. A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is. Együtt többet Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” - mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell „emancipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan. „Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket” - mondta a politikus. MTI Önkéntesek takarítják a vandálok után hagyott nyomokat fotó: afp Merkel: jó döntés volt Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért. A lengyelek után Szlovákia jön BUDAPEST Példaértékű és hatékony eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelme ellen az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelyet már több ország is lemásol - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A magyar EKÁER alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer 2017. május 1-jei hatályba lépését követően 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét. mit e Visegrádi palotajátékok A királyi menet résztvevőinek vonulása Visegrád Fő utcáján a 33. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon. fotó: mti/soóslajos Decemberben újabb csúcs Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. Mint mondta, további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magánés az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához. A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. Soha nem tapasztalt erőszakhullámot indítottak Csaknem 500 rendőr sebesült meg a hamburgi zavargásokban. BERLIN: Összesen 476 rendőr sebesült meg Hamburgban a G20-csoport csúcstalálkozójának biztosítására indított műveletben a németországi nagyváros rendőri vezetőinek és polgármesterének vasárnapi tájékoztatója szerint. Sokan agyrázkódást szenvedtek, de előfordult tűzijáték okozta arcsérülés is, két helikopterpilóta pedig szemsérülést szenvedett, mert lézernyalábot irányítottak a pilótafülkére. Ez utóbbi cselekmény elkövetőit emberölési kísérlet gyanújával keresik. A rendőrök 186 embert előállítottak, 225-öt őrizetbe vettek, és kezdeményezésükre az illetékes bíróságok kiadtak 37 letartóztatási parancsot. Csapdába akarták csalni A legsúlyosabb zavargás idején, péntek este a Schanzenviertel nevű városrészben azért vártak órákig a barikádokat emelő, kövekkel, palackokkal dobáló és gyújtogató tüntetőkkel szemben felsorakozott rohamrendőrök, mert kiderült, hogy csapdába akarják csalni őket a többi között Molotov-koktélokkal és acélgolyók kilövésére használt csúzlival felszerelt szélsőségesek, akik tetőkön rejtőztek el. Ezért bevárták, hogy helikopterről felmérjék a helyzetet, és terrorelhárító egységeket hívtak segítségül. Elmondták, hogy a G20- csúcs alkalmából június 22. óta több mint 50 nagyszabású tüntetést tartottak Hamburgban. A megmozdulások túlnyomó többsége békés volt, de a helyi, a Németország más tartományaiból és külföldről érkezett baloldali szélsőségesek az erőszak Németországban soha nem tapasztalt hullámát indították el. MTI Tizenötezer forintos béremelést követelnek BUDAPEST: A szakszervezetek minden szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalónak 15 ezer forintos béremelést követelnek a Tescónál - mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szombaton Budapesten, a Fogarasi úti Tesco áruház előtt tartott demonstráción. A szakszervezet követelése, hogy a Tesco tartsa be korábbi ígéretét, miszerint a három legjobban fizető munkáltató közé akar tartozni a szektorban, ehhez azonban idén és 2018. január 1-jétől is biztosítani kell a cégnek a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalóinak a korábbi 15 ezer forintos bérelőnyt, valamint azt is, hogy ennél a bérnél senki nem kereshet kevesebbet a vállalatnál - olvasható a petícióban, amit a demonstráció végén adtak át a Tesco képviselőjének. Sáling József jelezte, hogy a Tesco jelenlegi 16 500 aktív dolgozója közül 12 500-an kapják a garantált bérminimumot. mti 2017. JÚLIUS 10., HÉTFŐ Lapszemle Eltérően értékeli a német sajtó a Húszak hamburgi csúcstalálkozójának eredményeit. A Welt am Sonntag című konzervatív lap rámutatott: Angela Merkel a rugalmasság és a keménység keverékét alkalmazó taktikájával „ügyesen” felsorakoztatta a párizsi egyezmény mellett eleve kiálló európai tagok mellé a többieket. Végül a „tizenkilenc az egyhez” formáció alakult ki, és tizenkilencen nemcsak elkötelezték magukat a párizsi egyezmény mellett, hanem azt is kijelentették, hogy a megállapodás visszafordíthatatlan, továbbá elfogadták az úgynevezett hamburgi klímavédelmi akciótervet, így „a német kancellár elégedett lehetne, ha nem árnyékolták volna be a G20-csúcsot zavargások”.__________ A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív lap rámutatott, hogy a legnagyobb érdeklődést nem a munkaülések vagy a Húszak elleni tüntetések váltották ki, hanem Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök első személyes találkozója, amelyet a csúcstalálkozó közben tartottak meg. A hamburgi G20-csúcs egy „kis győzelem Putyin számára”, akinek döntő fontosságú, hogy egyenrangú félként tárgyalhasson Amerikával. Ez Barack Obama idején nemigen sikerült, Trumppal viszont több mint két óráig tárgyaltak.________________ A Spiegel Online hírportál szerint a hamburgi csúcs legfőbb tanulsága, hogy ilyen rendezvényeket nem szabad nagyvárosokban megrendezni. Miközben Trump, Putyin és a többiek hangversenyben gyönyörködtek és díszvacsorán vettek részt, erőszakos tüntetők pusztítottak egy negyedben, és a rendőrség órákig tétlenül szemlélte rombolásukat. Ha már muszáj ilyen találkozókat tartani, akkor inkább egy szigeten, a sivatagban vagy egy repülőgép-hordozó hajón rendezzék. A Spiegel Online hozzátette: a csúcstalálkozó eredménye sovány; Amerika továbbra sem akar együttműködni a klímavédelemben, törődni kell valahogyan Afrikával, mindenki jó dolognak találja a szabadkereskedelmet. Ezt „a hölgyek és az urak egy telefonkonferencián is megbeszélhették volna”. Ezzel szemben a liberális Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy a G20- csúcs nagyon is hasznos formátum, és súlyos hiba lenne „megajándékozni” a vandálokat és erőszakoskodókat a találkozók beszüntetésével. > Budapest Pride Jelentősebb atrocitás nélkül zajlott a 22. Budapest Pride keretében rendezett felvonulás szombaton, a rendezvényt csak néhány helyen zavarták meg ellentüntetők. A szervezők szerint a mostani Pride sokkal szabadabb volt, mint az előző években, ami kedvező elmozdulás a jövőre nézve. fotó: mti Devizaárfolyam © http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB