Észak Magyarország, 2018. március (74. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-09 / 58. szám

4 Kazincbarcikai Járás Hírek a járásból SAJÓIVÁNKA. Sajóivánka ön­­kormányzata sikeresen pá­lyázott a községháza körüli „buszforduló” - beleértve a buszmegállót - út felújítására. Az elmúlt években a nagyobb tömegű járművekkel és a bu­szok miatt elhasználódott községháza körüli út - ahol a helyi autóbuszjáratok is meg­fordulnak - pályázati forrás bevonásával felújításra kerül. A munkálatok 2018 nyarán kezdődnek. A fejlesztés össz­költsége közel 13 millió forint (12 973 100 forint), melynek 85 százaléka pályázati forrás­ból finanszírozott. VADNA: Vadnán hagyományo­san február végén tartják - immár hatodik esztendeje - a Kolbásztöltő Fesztivált, és nem volt másként idén sem: ezen a napon megmozdult a falu apra­­ja-nagyja. Mint minden évben, idén is voltak visszatérő ven­dégei a rendezvénynek, hiszen a Velezd Néptáncegyüttes vagy a sajókazai Akkord Színpad színjátszói évek óta hozzájá­rulnak a jókedvhez. Ugyancsak sokadszori vendége a fesztivál­nak Újvári Marika énekes, aki ezúttal nem egyedül érkezett, György László énekessel szó­rakoztatták a megjelenteket, viszont újdonságnak számí­tott az Ózdi Néptánc Együttes fellépése. A kolbásztöltő ver­senyre l1 csapat nevezett, akik közül a legfinomabbnak ítélt csemegék Orosz Sándor-Nagy László csapatához, a Vadnai Fiatalok, valamint a Kazinc­barcikáról érkezett Töltögetők csapatához fűződnek. © www.eszak.hu Digitális Észak. Hírek, fotók, bárhol, bármikor. Betekintett a színfalak mögé Nemcsak nézni akarta a programokat, hanem szervezni is. SAJÓSZENTPÉTER. A megyei Népművelők Egyesülete minden évben „Borsod-Aba­­új-Zemplén Megye Kultú­rájáért” díjban részesít egy szakembert és egy közössé­get, ezeket az elismeréseket a Magyar Kultúra Napja alkal­mából rendezett ünnepségen adják át. Január 22-én Sáros­patakon az egyéni díjat Csor­ba Csaba, a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont igazgatója vehette át. A háttér is érdekelte - Középiskolás koromban ren­geteg rendezvényre jártam, a színháztól kezdve a koncerte­kig, és nagyon tetszett, amit láttam. Úgy gondoltam, jó lenne ebben valamilyen mó­don részt venni, a színfalak mögé is betekinteni - emlé­kezett a kezdetekre Csorba Csaba, aki népművelői pá­lyafutását 1984-ben kezdte Kazincbarcikán, azaz immár 34 éve szolgálja a közműve­lődést.­­ Történelem-nép­művelés szakra jelentkeztem főiskolára, és levelező szakra vettek fel. Ekkor körbejár­tam a lehetőségeket, hogy hol tudnék elhelyezkedni, és Kazincbarcikára kerültem egy nagyon-nagyon jó csa­patba. Végigjártam a „létrát”. Először az amatőr művészeti csoportok munkáját koordi­náltam, majd a rendezvény­­szervezés lett a fő szakmai területem. 1992-től lettem közművelődési csoportveze­tő, majd igazgatóhelyettes, és ez működött egészen 2014-ig. Megtudtuk, hogy a kazinc­barcikai közművelődési szak­mai műhellyel évtizedekig szervezte a színházi előadáso­kat, hangversenyeket, kön­­­nyűzenei koncerteket Kazinc­barcikán és környékén. Erős kapcsolatrendszert épített ki a kortárs előadóművészekkel, színházi társulatokkal, meg­határozó zenekarokkal. Szá­mos nagy tradíciójú rendez­vényt - Ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesz­tivál, az Országos Bányász Fúvószenekari Találkozók - vittek tovább, de részt vett a Sajóvölgyi Nemzetközi Folk-Úgy gondol­tam, jó lenne ebben valamilyen módon részt venni. CSORBA CSABA sórfesztivált és a Borsodi Mű­vészeti Fesztivált megvalósító Sajó Attila vezette csapatban, és ott volt a 2010-es években a Kazincbarcikai Kolorfesztivál szervezői között is. - Nem titok, ebben a szak­mában megy az egymástól történő tanulás, hiszen ami jó, azt ha lehet, a saját kör­nyezetünkben is meg kell valósítani - tette hozzá Csor­ba Csaba. - így jött például a Borsodi Művészeti Fesztivál ötlete, hiszen akkor voltak a Zempléni Művészeti Napok, és úgy gondoltuk, legyen Észak-Borsodnak is hasonló fesztiválja. Több mint egy év­tizedig ment, egy összművé­­szeti rendezvénysorozat volt, és ami a lényeg, hogy nem­csak Kazincbarcikán, hanem a környező településeken is voltak előadások. Közelebb a kultúrához Csorba Csaba aztán harminc év után váltott: 2014 és 2016 között a Berentei Művelődési Központ vezetője volt, majd 2017-től a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont igazgatói feladatait látja el. - Szeretek itt lenni, hiszen lehet haladni, vannak a város­ban olyan fejlesztések - most indulóak is -, melyekkel a la­kosságot közelebb lehet hozni a kultúrához. Jó dolog, hogy számos pályázat nyújt erre le­hetőséget, anyagi fedezetet - folytatta Csorba Csaba. - Nincs nehéz dolgom, hiszen elődöm, Sajó Attila - akinek nagyon so­kat köszönhetek - „kellemes örökségét” kell továbbvin­nem. Ő volt az, aki a bérletes színházsorozatot elindította, a többnapos városnapi ünnep­séget vagy a bányász fúvósze­nekarok országos találkozóját. Természetesen vannak új ter­veim is, melyek további színt hoznak majd Sajószentpéter kulturális életébe. Arra a felvetésünkre, „Mit szólt az elismeréshez?”, a következőket mondta Csorba Csaba: „Természetesen na­gyon jólesett, hiszen a szak­mától kaptam! Visszaigazo­lása az elmúlt évtizedekben végzett munkámnak, és per­sze további lökést is ad a foly­tatáshoz.” PA : www.eszak.hu Digitális Észak. Több mint egy újság. A díj FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Csorba Csaba FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS Igazán egzotikus volt Egy újabb legmaga­sabb pont meghódítá­sa ezúttal két országot „ért” a kazincbarcikai Nagy Tibor számára. KAZINCBARCIKA. Mint arról ko­rábban már beszámoltunk, a sportember egyes országok legmagasabb pontjait „gyűj­ti” és most az Uganda és Kon­gó határán lévő Margherita Peak csúcsra (5109 méter) ju­tott fel. - Ezzel már 34 országnál tartok - tudtuk meg Nagy Tibortól. - A Margheri­ta Afrika har­madik legmagasabb pontja, és egy barátommal, Koncz Ákossal értük el. Sok helyen jártam már, de ez volt az egyik legcsodálatosabb utam. Az élővilág sokszínűsége hi­hetetlen, számos egzotikus állattal, lepkével, bogárral találkoztunk az utunk során, volt olyan, hogy egy napot banán-, míg a másik na­pot bambuszerdőben tettünk meg. Egyébként hét napot gyalogoltunk, míg elértük a csúcsot, ami nem tartozik a könnyűek közé, hiszen 4500 métertől gleccser van, és az utolsó hatszáz métert már biztosítással tettük meg a falon. A „hódítós nap” volt a leghosszabb, akkor 16 órát voltunk talpon. A helyiek nagyon kedvesek és barát­ságosak voltak, persze nem feledkeztem meg a szokásos ajándékról, vittem vagy egy kiló cukorkát nekik. Nagy Tibortól megtudtuk azt is, hogy a következő cél a Kirgizisztán és Tádzsi­kisztán határán található Lenin-csúcs (7134 mé­ter) meghódítása lenne, ami komoly felkészülést - előtte egy akklimatizáló túrát - igényel. PA Nagy Tibor a csúcson FOTÓ: ÉM A Magyar Kultúra Lovagja nagybarca. Posztumusz Ma­gyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki Kecskési Tollas Tibort, Nagybarca szülöttét a Falvak Kultúrájáért Alapít­vány. A posztumusz elisme­rést Kecskési Tamás, Kecskési Tollas Tibor fia vette át a kö­zelmúltban. Nemzedékek sorsát Kecskési Tollas Tibor 1920. december 21-én, Nagybarcán született Kohlmann Tivadar néven. Később édesanyja, Kecskéssy Jolán tiszteletére változtatott nevet. Tartal­mas, olykor nehézségekkel teli életútján végigkísérte a szülőföld, a haza szeretete. Az emberek iránt érzett fele­lősségtudat jellemezte. Ver­seiben a saját érzésein, élmé­nyein túl egy megpróbáltatott nemzedék sorsát is tükrözi. Személyét támadások érték, háborús bűnökért börtön­­büntetésre ítélték, csupán a rendszerváltás után rehabili­tálták. A költő halálának évé­ben - 1997-ben - indult útjára a Tollas Tibor Szavalóverseny azzal a céllal, hogy megismer­tesse és népszerűsítse a költő életútját, költészetét, verseit. Kiemelt jutalomként a közép­­iskolás kategória elmúlt 20 évének díjazott tanulói idén meghívást kaptak a Lakiteleki Népfőiskola Költészet Napja alkalmából, április 11-én szer­vezett rendezvényére, me­lyen több szalézis diák a költő sorainak felidézésével öregbí­ti annak hírnevét. ÉM 2018. MÁRCIUS 9., PÉNTEK Elismerték a munkájukat Rangos díjjal jutalmaz­ták a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola okta­tó-nevelő munkáját, KAZINCBARCIKA. Az oklevelet február végén Budapesten vették át az intézmény kép­viselői. A Magyar Alapfokú Művészetpedagógia Értéktá­ra cím elnyerésére az elmúlt év őszén pályázhattak intéz­mények, szakmai közösségek és egyének, öt kategóriában, kiemelve a pedagógiai kultú­rában elért eredményeiket. Az „Értéktár” kiadványok a közelmúltban megjelent első két kötete felmutat néhányat a 65 éves állami zeneoktatás és a 40 éves művészetiskolai hálózat értékeiből, felhívja a figyelmet az alapfokú mű­vészetpedagógia társadalmi szerepére, fontosságára. Az okleveleket és a megje­lent könyveket dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának köz­nevelésért felelős helyettes államtitkára és Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Mű­vészeti Iskolák Szövetségé­nek elnöke adta át az iskolák képviselőinek február 27-én a budapesti Hubay Jenő Ze­neiskola és Alapfokú Művé­szeti Iskola dísztermében. Kerek Gábor, a Kazincbar­cika Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola intézmény­­vezetője úgy fogalmazott, a cím elnyerése az intéz­mény mindenkori kollek­tívájának közös érdeme.­­ Az elismerés mindenkié, aki 1965-től kezdve, vagyis iskolánk több mint öt évtize­des fennállása óta „hodályos” volt. Külön köszönetet kell mondjunk elődeinknek, Há­mori Györgynek és Várkoly Imrének, korábbi zeneisko­la-igazgatóknak azért, hogy a helyes úton terelgették az iskolát - mondta Kerek Gábor, aki hozzátette azt is: munkája során elsődleges célja, hogy elődjei munkáját a lehető leg­magasabb színvonalon foly­tassa. Értékeket teremtve Hangsúlyozta: az intézmény folyamatos önkritikával áll a mindennapos munka, a szín­padra vitt műsorok és az elért eredmények felé. - A belső mellett a külső visszajelzések is nagyon fon­tosak számunkra, és ha né­ha-néha egy-egy elismerést, pozitív visszajelzést kapunk, az különösen megerősít ben­nünket és továbblendít utun­kon - tette hozzá az igazgató. Kerek Gábor leszögezte: a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete a továbbiakban is igyekszik a most kapott el­ismeréshez méltón tanítani, nevelni, értékeket teremtve, megőrizve és továbbadva munkálkodni. Já Nívós művészeti oktatás a Kodályban FOTÓ: ÉM

Next