Észak Magyarország, 2018. augusztus (74. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-18 / 192. szám
2018. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT ÉSZAK Ünnep 11 Talán megtaláltuk végre a turulunkat Előbb a szakállas keselyűt, majd a kerecsensólymot, újabban az altaji kerecsent tartják a turulmadárnak. ÜNNEP: Nincs még egy madár szerte a Kárpát-medence magyarlakta településein, melynek annyi emlékművet állítottak, mint a turulnak. Csak Magyarország csaknem kétszáz településén van turulszobor. Ami érthető is, hiszen a magyarok honfoglalás előtti időszakában kiemelt szerep jutott ennek a madárnak. Gondoljunk csak Álmos édesanyjának, Emesének az álmára, amikor megjelent egy turul, és tudatta az asszonnyal, hogy fiúgyermeket fog szülni. Vagy egy másik legenda szerint, a magyarok legelésző állatait ragadozó madarak támadták meg, s a rohamnak a turul megjelenése vetett véget azzal, hogy megölte az egyik sast, mire a támadók szétszéledtek. Érdekesség a honfoglalásban, hogy a magyarok csak addig terjeszkedtek a Kárpát-medencében, ameddig a turulként ismert kerecsensólyom fészkel. Majdnem kipusztult nálunk Egészen a Hortobágyig mentünk, hogy a turulmadár nyomára bukkanjunk, merthogy a Hortobágyi Madárkórházban ápolnak egy kerecsensólymot. Ez az állat napjaink legelfogadottabb elmélete szerint a turulmadár. - Egy tanyáról hozták be a legyengült kerecsent, és a vizsgálaton különösebb betegséget nem állapítottunk meg, minden bizonnyal áramütés érhette. Ennek megfelelő kezeléseket kapott, most már jó erőben van, és ha a röpdében bizonyítani tudja, hogy a táplálékát meg tudja szerezni, és azt meg is tudja, akkor szabadon ?djük - beszélt a crecsen történetéről Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője-Tőle tudjuk azt is, hogy a kerecsen tyúk nagyságú, 70-120 centiméter szárnyfesztávolságú, 80-150 dekagramm súlyú ragadozó madár, mely leginkább rágcsálókkal, galambokkal vagy énekesmadarakkal táplálkozik. Az 1970-es években majdnem eltűnt Magyarországról, csupán néhány pár fészkelt már, majd a fokozott védelem hatására az eszmei értéke egymillió forint - 2010- re mintegy 300 költőpárra emelkedett a számuk. Az utóbbi években azonban az állomány szinte összeomlott, alig 50 pár van csak. Ennek oka az is lehet, hogy a vándorsólyom jószerivel elfoglalja a kerecsensólymok fészkét. Mindig nemesebb A millenniumi készülődésben vetődött fel, hogy meg kellene találni a turulmadarat, és erre a feladatra akkor a kor nagy természettudósát, Herman Ottót kérték fel - elevenítette fel a turulkeresés történetét Déri János. Herman Ottó a korabeli ábrázolások, valamint a madár nagysága alapján az akkor még Erdélyben fészkelő szakállas saskeselyűt mondta ki turulmadárnak. Tatabányán Európa leghatalmasabb madárszobra, a 14 méter szárnytávolságú turulemlékmű is ez alapján készült. Tény, impozáns madár a szakállas saskeselyű, de mégiscsak dögevő, és mint ilyen, nem lehet a magyarok totemmadara - érveltek már akkor ellene. De nemcsak ez volt a probléma, hanem az is, hogy az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre. Leginkább a szeme, a bóbitája és a fejállása nem. Ugyanakkor a nagyszentmiklósi kincsek között lévő turul csőre merőben eltér a Herman Ottó által megtalált turulétól. Egyértelműen látszik, hogy az egy sólyomnak a csőre. Mégpedig a kerecsensólyomé! Lehetett volna akár vándorsólyom is, ám az sokkal nagyobb területen terjedt el. A kerecsennel egyébként nagyon régóta vadásznak, és nemcsak Európában, hanem az arab világban is. A kerecsensólymot rá lehet venni olyan zsákmány elfogására, amit egyébként természetes körülményeket között nem akarna. Akár antilopot is Az elmúlt években azonban megdőlni látszik a kerecsensólyom turulmadár volta - folytatja a Hortobágyi Madárkórház igazgatója. - Ennek az az oka, hogy többek szerint egy fejedelmi madár mégsem lehet egy tömegmadár, még akkor sem, ha az elterjedési területének a határa éppen a Kisalföld nyugati része. Az érvek között szerepel, hogy lennie kell egy sólyomfajnak vagy -alfajnak, ami küllemében hasonlít a kerecsenhez, ám annál ritkább, nemesebb. Így esett a választás az altaji kerecsenre, ami nálunk egyáltalán nem található, hiszen tőlünk több ezer kilométerre, az Altaj- és a Szaján-hegységben él. A mi kerecsenünknél körülbelül kétszer akkora madár annyira ritka, hogy eddig alig-alig került elő példánya, meg tud állítani azzal, hogy a karmaival belefog a fejébe. Fiókákat visznek ki az arab országokba, ám ott nem a magyar kerecsensólymok a keresettek, mert a nálunk élőknél máshol vannak nagyobbak is - tett egy kis kitérőt a turul legendájától Déri János. KOVÁCS ZSOLT zsolt.kovacs@naplo.hu Akár antilopot is megállít A Hortobágyi Madárkórházban ápolt kerecsensólyom FOTÓ:KOVÁCS PÉTER A nép is úgy tartja szólásában: Míg Isten lesz, kenyér is lesz! Alapvető táplálékunk nemcsak az egyik legszebb szavunkat adja, de szakrális jelentőséggel is bír. ÜNNEP: Jól mutatja Szőcs István Móra Ferenc regényéből készült Ének a búzamezőkről című filmje, mit jelentett a magyar nép számára mindig is a kenyér, és persze a haza földje, amelyből a búza terem. Ebben a születést (a film hőse, Ferenc, a születő gyermekének, Péterkének egy kenyér formájú anyajegyet talál a testén) kapcsolja össze az elmúlással (a sorscsapásokat a főhős a saját bűnével hozza összefüggésbe, mivel az utolsó falat kenyeret megvonta katonatársa, Rókus szájától), a teljességet ábrázolva ily módon. Az ételek Miatyánkja A kenyér - amelyről Végh Antal úgy fogalmazott, hogy olyan ő az ételek között, mint a Miatyánk az imádságunk között - mindig a nemzet életerejének, a lét és élet összességének a szimbóluma volt, és népünk legfőképpen az aratás végeztével, az aratóünnepeken tisztelgett előtte. Az új búzából készített első kenyér kultikus vonatkozását jól mutatja, hogy az új kenyérből a koldusnak is juttattak. A koldusnak adott alamizsna pedig annyi, mint az elsőből adott áldozati adomány - hangsúlyozta dr. Bodnár Zsuzsanna. A Sóstói Múzeumfalu néprajzkutatóját az egyik legszebb magyar szavunk viselőjéről, a hozzá kapcsolódó hagyományrendszerről kérdeztük. - A búza az életet, a kenyér Isten áldását jelenti, az utóbbi központi helyet foglalt el a falusi nép életében, de a hozzá kapcsolódó szokásai, hiedelmei olyan erőteljesen keresztény befolyás alá kerültek, hogy még ma is uralkodó sajátságként jelentkeznek a néphagyományban. A mindennapi kenyeret már az „úri ima” emlegeti az Újtestamentumban. A nép úgy is tartja szólásában, hogy: „Míg Isten lesz, kenyér is lesz!” Mágikus eszköz A kenyér mint alapvető táplálék a termékenység, a bőség szimbóluma, a termékenységvarázslás eszköze lett. A család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, illetve biztosító élelemként elsősorban bizonyos kezdő alkalmakkor kapott szerepet, amikor egyébként is jellemző volt a célok mágikus biztosítása. Az új házba mindig vittek kenyeret és sót, amely a lakók jólétét kívánta biztosítani, azt szimbolizálta. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor: az új asszonyt például kenyérrel fogadták, kenyér alatt vezették be, „hogy az ifjú párnak soha ki ne fogyjon a kenyere”. A tálaló legények a vőlegény ölébe egy házi kenyeret adtak, és a következőt mondták: „Repedni fog a tenyered, hogy megkeresd a kenyeret.” Az angyalok eledele A karácsonyi vacsorán egész kenyeret tettek az asztalra, hogy a következő évben mindig legyen belőle. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott - tisztelete részint ezen alapszik, és mindig nagyon megbecsülték, főképpen az időseknél. A kenyér maradékát nem volt szabad eldobni, ha a földre esett, lehajoltak érte, fölvették, megtisztogatták és megették. Elégetni sem volt szabad, pláne nem a kenyérmorzsát. Ennek vallásos indoklása úgy szólt, hogy az emberek hite szerint a kenyérmorzsa az angyalok eledele, és ha elégetik, sírnak majd az angyalok, mert nincs nekik mit enniük. A meg nem becsült kenyér általában bosszút áll az emberen, amit a vallásos hiedelmük alapján istenverésének mondtak. ÉKN Jézus teste A kenyér minden vallás alapeleme, akárcsak a tűz, víz, és az olaj is. A vallási szertartásokon a kovászolatlan kenyér az ostya - Jézus testét szimbolizálja. A kenyér szentelése rituálisan történik, jelentősége, hogy megtisztítsák és pozitív energiákkal töltsék fel a kenyeret, amely az életet, a megélhetést és az otthont jelképezi. Ezért az augusztus 20-i, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér az élet és a haza összetartozását is sugallja. És az ünnepen azt a népi bölcsességet se feledjük, hogy minél többet eszünk az új kenyérből, annál szebb és bőségesebb lesz a következő évi búzatermés.