Észak Magyarország, 2019. február (75. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-05 / 30. szám
6 Miskolc Röviden Három filozófus „beszélgetése” MISKOLC. Három magyar filozófust hozott össze könyvbemutatójára Turbucz Péter miskolci levéltáros: dr. Perecz László egyetemi tanárt, dr. Mester Bélát, az MTA tudományos főmunkatársát és könyvének alanyaként Alexander Bernátot. Turbucz Péter 2014 óta kutatja a világhírű filozófus életét. A Változások pergőtüzében állva című kötet a filozófus szellemi hagyatékának legellentmondásosabb darabjait adja közre. Az est február 6-án, délután fél 5-kor a Kaffka Margit Könyvtárban lesz. ém Éves közgyűlési ülését tartja a MAB Miskolc Éves közgyűlését tartja az MTA Miskolci Területi Bizottsága február 19-én, délután 2 órától a MAB-székházban Miskolcon. A megnyitót Roósz András akadémikus tartja, az MTA-MAB elnöke. A közgyűlési ülésen beszámolnak a tagok a 2018- as évi tevékenységükről és a 2019-es tervekről is. Az éves díjátadó után Szabó Miklós, az állam- és jogtudomány kandidátusa, egyetemi tanár tart előadást. ÉM Roósz András fotó:ém Az innovációról lesz a tárgyalás Miskolc. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Országos Innovációs Fórumsorozatának első állomása ma délelőtt lesz a Miskolci Vigadóban. A fórumsorozat lényege Magyarország újjászerveződő innovációs ökoszisztémájának bemutatása és a megújuló pályázati rendszerekről tájékoztatás. ém Dr. Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese FOTÓ: NKFIH Könyvbemutató a Petőfi könyvtárban MISKOLC. A huszárság végnapjait dolgozza fel Bene János és Szebenyi István: Vértes a huszárok Doberdója című könyve, amelynek bemutatójára február 7-én várják az érdeklődőket a Petőfi Sándor könyvtárba. Szebenyi István mintegy 20 éve kutatja a Vértesben elesett magyar huszárok emlékét, vele beszélget majd a huszárokról és a könyvről Ádám Barnabás ezredes. ÉM ÉSZAK 2019. FEBRUÁR 5., KEDD Egy fokozottan védett barlang is van a Diósgyőri Várfürdőben Diósgyőr-tapolcai-barlang néven ismert a volt várfürdő szaunájának területéről induló járat. DIÓSGYŐR: Az egykori Diósgyőri Várfürdő a vár rekonstrukciójának elindulása, illetve a projekthez tartozó Lovagi Tornák Tere megépülése óta zárva tart. A stadionszerű komplexum lényegében kettévágta a fürdő területét, amelynek a hegyhez közelebb lévő megmaradt részét kerítéssel zárták el. A strandot kedvelő közönség és a lokálpatrióta diósgyőriek időről időre felvetették, hogy a korábbinál kisebb terülten ugyan újra működőképessé lehetne tenni a várfürdőt. A medence a mai napig ott áll üresen. Mini barlangfürdő A Diósgyőri Várfürdő területén működött egy szauna is, amely azért volt közkedvelt, mert a merülőmedencéjét egy a fürdő mögötti hegyben lévő üregben alakították ki, és ezzel - afféle „mini barlangfürdőként” - különleges környezetet biztosított a fürdőzéshez. Feltárások Kevesebben tudják azonban, hogy az üregből kiinduló járatrendszer - Diósgyőr-tapolcai-barlang néven - 1982 óta fokozottan védett barlangja a Bükk-hegységnek. A természetvédelmi leírás a következőként írja le a barlangot: „Diósgyőr-Tapolcán, a strandhoz tartozó szauna területén, a Szinva-patak völgytalpának a szintjében, 187 méteres talajszint feletti magasságban nyílik. A felső triász mészkőben kialakult, több bejárattal nyíló inaktív forrásbarlang 70 méter hosszban ismert. A jelentősen átalakított járatában felismerhetőek az egykori patakmeder nyomai, a vízszint változását jelző szinlők és a mésztufagátak maradványai. A kevésbé látványos cseppkőkiválások mellett ritkaságnak számítanak a limonit-érből keletkezett kisebb limonitcseppkövek...” A Diósgyőr-tapolcai-barlang első régészeti feltárását 1882-ben kezdték meg tudományos vizsgálat céljából elsőként. A feltárás során sok tört csontra, egy trachitból készült őskori őrlőkőre s egy 1800 körül elásott ember maradványaira bukkantak. A következő jelentősebb, 1932-34-ben végzett feltárás során nagyszámú paleolit eszközt és szilánkot találtak, melynek alapján a barlangot eszközkészítő műhelynek feltételezték. Leletmentés A Diósgyőri Várfürdő szaunájának kialakításakor, 1973- ban elvégzett leletmentés anyaga hazánk legrégebbi barlangi paleolit leletei közé tartozik, kora mintegy 100 ezer év. A bejárat előtt 18 méterre 1988-ban végzett rétegazonosító feltárás hazánkban elsőként bizonyította, hogy az ősember nem a barlangban, hanem csak annak előterében élt. Elzárt terület Az egyébként lezárt Diósgyőrtapolcai-barlang csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével látogatható. Az ott talált régészeti, történelmi értékekkel több kiadvány és tanulmány is foglalkozik. Például Vértes László 1965-ben megjelent Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon című műve, vagy Hellebrandt Magdolna 1974-es Újabb ősrégészeti leletek a Diósgyőr-Tapolca-barlangban című munkája. Székely Kinga 2003-ban szerkesztette össze a Magyarország fokozottan védett barlangjai művet, amelyben Regős József és Ringer Árpád foglalkozik a Diósgyőr-tapolcai-barlanggal. SZANISZLÓ BÁLINT balint.szaniszlo@eszak.hu Lepusztult terület, gazzal benőtt bejárat maradt a szaunából, és egy kopott tábla jelöli, hogy errefelé egy fokozottan védett barlang van fotó: ém Öreg, korhadt fákat vágnak ki a Hejő mellett A Hejő-patak menti fák miatt aggódott olvasónk, Miskolc. Sorban vágják ki a fákat a strandfejlesztés területe mentén, végig a Hejő-patak mellett. Kétlem, hogy a fejlesztések ezt a keskeny, élőhelyként és ökológiai folyosóként is értékes területet is érintik. S ha igen, hogy lehet ez?” - tette fel a kérdést a Borsod Online hírküldő felületén egyik olvasónk. Árnyat adnának Tapolca értéke a zöldfelületekben is rejlik - folytatta - , hiszen a patak menti fák árnyat adnak a vízfelületnek, ha esetleg parkoló vagy sétány vezet majd arra, kedvezőbb mikroklímát teremtenek. Kérdéseinket a polgármesteri hivatal sajtóosztályának tettük fel, de mi is megnéztük a területet, ahol hétfőn délelőtt is a Városgazda munkatársai dolgoztak. Első ránézésre korhadt, odvas farönköket - a már kivágott fák maradványait pakolták fel a cég teherautójára. A polgármesteri hivatal válasza is a látottakat támasztotta alá. „Az Aradi sétány és a Fagyöngy utca közötti zöld sávban, a Hejő-patak partján lévő füzek, juharok és égerfák közül sok annyira megdőlt, illetve elszáradt, hogy baleset- és életveszélyessé váltak. Ezeket távolította el a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.” Hozzátették, a cég folyamatos monitorozás mellett végzi a tervezett és - mint ez esetben - a rendkívüli fasorgondozást, majd a helyszín adottságait figyelembe véve gondoskodnak a pótlásról, rá Ottjártunkkor vágták a fát a Városgazda munkatársai fotó: ádám János Százezernél is több látogató Miskolc. Fennállásának egyik legsikeresebb évét zárta 2018- ban a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. A harmincöt éves intézményre több mint százezren voltak kíváncsiak az elmúlt esztendőben, ennyien keresték fel az állatkertet és nézték meg az ott élő több mint százharmincféle állatot. Sokakat vonzottak a miskolci vadaspark által szervezett változatos programok is, különösen a sötétedés utáni rendezvények és a különféle állatlesek, etetések is. ém Várfürdő: az ott nem lesz Legutóbb a tavaly őszi közgyűlési közmeghallgatáson, aztán a decemberi rendes közgyűlési ülésen elhangzott felvetések nyomán egyértelművé tette dr. Kriza Ákos polgármester, hogy az eredeti helyszínen, vagy a közelben nem lehet újranyitni a várfürdőt. Újabb fejlesztés előtt áll a vár és környéke, és ez kizárja ezt a lehetőséget. A közgyűlés ülésén a polgármester megerősítette: „Azon a helyen, ahol lovak masíroznak, ahol építkezés folyik, ott nem lesz strand. Természetesen lesz strand Diósgyőrben, de olyan körülményeket kell teremteni, hogy megfelelőek legyenek a strandoláshoz.” Félmilliárd forintot kapnak Egy Miskolci Művészeti Központ terve már régóta él. MISKOLC: Ötszázmillió forintot kapott a miskolci önkormányzat a Miskolci Művészeti Központ megvalósítására - derült ki a január 18-i Magyar Közlönyből. A határozat nem elemzi, hogy pontosan mire adják az összeget, csak maga a tény található benne. A Miskolci Művészeti Központ létrehozásának tervéről többször írt már lapunk. A központ a volt Szentpáli iskola épületében működne a Csengey utcán, ide költözne az Ifjúsági Ház is. Egyfajta kulturális inkubátorházként működne, zeneművészeti szakközépiskola és egy Zene- és Táncművészeti Képzési Központ is helyet kapna itt. Hogy pontosan mire lenne elég a most kapott pénzösszeg, nem tudni: a rossz állapotban lévő épület felújítására vagy a „béltartalomra”? Érdeklődtünk a miskolci önkormányzatnál, de lapzártáig nem érkezett meg a válasz. HM Ide költözne az említett központ FOTÓ: ÉM . Elhárították a hibát, de... Két hete hárította el a hibát a MIVÍZ Kft. a miskolci Mátyás király utcán. A gödrök azonban maradtak. fotó: ádám János