Észak Magyarország, 2019. november (75. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-08 / 259. szám

2 Krónika Budapest. A magyar főváros­ban lesz az Egyesült Nem­zetek Szervezete (ENSZ) ter­rorizmus elleni hivatalának regionális programtámogató irodája - jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A terro­rizmushoz vezető radikalizá­­ció: regionális politikai vála­szok és kockázatcsökkentés című, kétnapos konferenci­án. Az új irodában a terroriz­musellenes harc regionális koordinációja zajlik majd. A tömeges illegális beván­dorlási hullámok teremtik meg a lehetőséget a terror­szervezeteknek arra, hogy keresztül-kasul küldözges­sék a világban harcosaikat. Éppen ezért az ilyen migráci­ós folyamatok megállítása je­lentős eszköze a terrorizmus visszaszorításának - hangsú­lyozta a miniszter. mw Vörös kódot adott ki a rendőrség BUDAPEST: Az elmúlt időszak baleseti adatai miatt vörös kódot adott ki a rendőrség, miután szeptembertől két hó­nap alatt 127-en haltak meg az ország közútjain - közölte az Országos Rendőr-főkapitány­ság. Ismertették: a vörös kód egyfajta figyelemfelhívás a közlekedőkhöz. Minden bal­eset-megelőzési kampány, erőfeszítés kevés, ha a közle­kedők ennek a negatív folya­matnak a megfékezésében nem partnerek - hangsúlyoz­ta a rendőrség. mw ÉSZAK Röviden Terrorizmus elleni ENSZ-iroda nyílik Nyelvvizsga elhalasztva A felsőoktatási felvé­telihez nem lesz köte­lező a nyelvvizsga, 34 milliárd forinttal növeli a kormány az Egész­ségbiztosítási Alapot - hangzott el tegnap a kormányinfón. BUDAPEST: Nem lesz kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatási fel­vételihez, a kormány elhalasz­totta a bevezetését - ismertet­te Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfón. A Miniszter­­elnökséget vezető miniszter elmondta, korábban minden érdekképviselet támogatta a szigorítást, most azonban azt kérték, változtasson a kor­mány. Emlékeztetett rá, hogy a fiatalok idegennyelv-tudá­­sa továbbra sem jó, a helyzet javítására több intézkedést is hozott a kabinet. A kormány 34 milliárd fo­rinttal megemelte az Egész­ségbiztosítási Alapot, így több fontos gyógyszer lesz elérhe­tő, főleg a daganatos beteg­ségek esetében. A kórházak finanszírozásában a ponto­zási rendszeren is változtatni kellene, hogy ne termelődjön évente újra az intézmények többmilliárdos adóssága. Ez nem annyira egyszerű, hiszen az onkológia és a szívsebészet jól van finanszírozva, míg a traumatológia csak hiányt termel - mondta a miniszter, kifejtve, hogy különféle cso­portok között kell egyensúlyt teremteni. Gulyás Gergely hozzátette: Karácsony Gergely főpolgármester nem nyilvá­nított véleményt a budai szu­perkórház jövőjéről, csak az új XI. kerületi polgármester emelt szót a megépítése el­len. Kijelentette: ha egységes álláspontra jutnak a kerületek és a főváros, akkor a kabinet fi­gyelembe veszi a véleményü­ket. Úgy vélte, nagyban rontja Budapest hitelességét a jövő­beni rendezvényekkel kapcso­latban, ha visszamondják az atlétikai világbajnokság meg­rendezését. Mint megírtuk, Karácsony a kormányülésen időt kért a tájékozódásra, a ka­binet november végéig várja a fővárosi közgyűlés döntését. Gulyás Gergely elmondta, szükség lesz egy második gaz­daságvédelmi akciótervre, és tovább bővülhet a családtá­mogatási rendszer is, az ezek­hez szükséges törvényeket a jövő év első felében fogadhat­ja el az Országgyűlés. A Miniszterelnökség veze­tője kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy óvatosnak kell lenni az euró bevezetésével. Ha túl nagy a különbség a csatlakozó állam életszín­vonala és a többi tagországé között, annak nagy hátránya lehet, és belpolitikai problé­mákhoz is vezet. Elmondta, hogy Magyarország esetében azért is problémás a visegrádi országokhoz való hasonlítás, mert azok 2002-2010 között jelentősen tudtak növeked­ni. Nálunk azonban komoly gazdasági visszaesést hozott a balliberális kormányzás, ép­pen csak sikerült megmene­külni az államcsődtől - idézte fel Gulyás Gergely. mw Épül már az új gázvezeték Abból indulunk ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az unióba tartó migrációt - hangsúlyozta Orbán Viktor, miután tárgyalt a török elnökkel. Budapest. Jelenleg 3,6 millió arab és közel 300 ezer kurd menekült van Törökország­ban, és sokan szeretnének továbbmenni Európába, de az Európai Unióval kötött meg­állapodás alapján feltartóztat­ták őket - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő az Orbán Viktor kormányfő­vel közös sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az EU nem tartot­ta a szavát, nem adott annyi pénzt a menekültek feltar­tóztatására, mint ígérte. „Ha látjuk, hogy nincs megoldás, akkor ki kell tárni a kapukat” - mondta. Orbán Viktor erre úgy reagált: „Az a kérdés fog­lalkoztat minket, hogy merre nyílik ez a kapu”, majd leszö­gezte: szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat. A török elnök fogadása el­len tegnap az ellenzéki pár­tok több helyen és többféle módon is tiltakoztak, de nem sikerült megzavarniuk a ma­gyar-török csúcstalálkozót, amelynek során több megál­lapodást is aláírtak a török és a magyar miniszterek. Orbán Viktor elmondta: egy 2013- ban kötött megállapodás értelmében évente egyszer magas szinten találkoznak, ennek a soros ülése volt most hazánkban. Hozzátette: Ma­gyarország szempontjából az Isztambul-Moszkva-Berlin háromszög a mérvadó. Külpo­litikánk abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az EU felé irányu­ló migrációt, emiatt Magyar­­ország stratégiai partnere Tö­rökországnak. NATO-tagként katonai szövetségesek is va­gyunk, és a két ország között jó ütemben halad a katonai és hadiipari együttműködés is. Közös magyar-török projek­tek vannak Afrikában is, pél­dául Kenyába orvosmissziót küldtünk, Ghánának pedig vízügyi és egészségügyi se­gítséget fogunk nyújtani - is­mertette a magyar miniszter­­elnök. Gazdasági ügyekről szól­va Orbán Viktor bejelentet­te, hogy az Eximbank több mint 200 millió dolláros ke­retet nyitott a török-magyar vállalatközi együttműködés elősegítésére. Elmondta: az ország energiafüggőségének csökkentésére hamarosan az épülő Török Áramlat gázve­zetéket is használhatjuk, leg­később 2021 végére már azon is érkezhet Magyarországra földgáz. Erdogan arról beszélt, hogy nagyon fontos dolgokról tár­gyaltak a migrációval kapcso­latban, de szóba került az ok­tatás, a kultúra és a gazdasági kapcsolatok is. Kijelentette: sokra értékeli, hogy Magyar­­ország mindig támogatta Tö­rökország csatlakozását az Európai Unióhoz - amely az elmúlt időszakban szerinte negatívan kezelte országa lé­péseit­­, és szeretné tovább­fejleszteni kapcsolatát a V4 országaival. ma Erdogan jó hangulatban tárgyalt a magyar kormányfővel fotó: mti Bővítési uniós biztos lehet Várhelyi Olivér A magyar ellenzék a kormány ellen lobbi­zott Brüsszelben. BUDAPEST. A kormány jelöltje, Várhelyi Olivér uniós nagy­követ a bővítés- és szomszéd­ságpolitikáért felel majd, és ebben nincsen semmi válto­zás - mondta el tegnap a kor­mányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „Nyil­vánvaló, hogy az új biztosok a szerződések szerint az Eu­rópai Unió egészének az érde­keit képviselik, de ne legyünk álszentek, mivel a tagállamok arra törekednek, hogy minél fontosabb portfoliójuk legyen, mert abból az országuknak sem származik hátránya.” Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasz­tott elnöke szerdán este közöl­te, hogy Adina Valeant válasz­totta a két román jelölt közül a bizottság közlekedésért felelős biztosi posztjára. Bár erre nem tértek ki a tájékoztatásban, ez azt jelenti, hogy Várhelyi Oli­vér kaphatja meg a szomszéd­ság- és bővítéspolitikai tárcát, amelyet eredetileg is elődjé­nek, az Európai Parlament jogi bizottságában elutasított Tró­­csányi Lászlónak kínáltak fel. A jelölést még az Európai Par­lamentnek is jóvá kell hagynia. Korábban a magyar ellen­zék is azért lobbizott, hogy a magyar kormány jelöltje, Vár­helyi Olivér ne a bővítési, ha­nem a súlytalanabbnak tartott közlekedési feladatkört kapja. Dobrev Klára EP-képviselő, Gyurcsány Ferenc felesége szerdán kora délután még ar­ról beszélt: szinte biztos, hogy nem bővítési biztos lesz Vár­helyi Olivér. mw 2019. NOVEMBER 8., PÉNTEK Cseh Katalin is román jelöltnek kampányol Magyar helyett román államfőjelöltet támo­gat a magyarországi párt újabb vezető poli­tikusa is, NAGYSZEBEN. Fekete-Győr And­rás pártelnök után Cseh Ka­talin, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője is beszállt a hétvégi romániai elnökválasztás kampányába a liberális USR mellett. A Hír TV szúrta ki, hogy részt vett Nagy­szebenben Nicu Stefanita EP-irodájának a megnyitóján, ahol mosolyogva, románul köszöntötte a jelenlévőket, majd belevágott kampánybe­szédébe. - A történelmünk is rengeteg ponton közös, együtt élünk, egymás mellett. Újra kell építeni a román-magyar kapcsolatokat. El kell érni, hogy ez egy együttműködés, közös értékeken és érdeke­ken alapuló együttműködés legyen - hangoztatta beszédé­ben a Momentum politikusa. Gulyás Gergely román ügy­nöknek nevezte Fekete-Győr Andrást a kormányinfón. Ed­dig fedésben dolgoztak.­­ Fe­kete-Győr András kampánya, egy magyar jelölttel szembeni román liberális politikus tá­mogatása új jelenség - fogal­mazott a kancelláriaminiszter. „A Momentum elnöke szégyell­­je magát, és aki azt hiszi, hogy egy román majd jobban védi a magyar kisebbségek ügyét, mint egy magyar politikus, az azonnal távozzon a közéletből” -mondta a miniszter. mw Szigorítanának már Németországban is Felhagynak az eddigi engedékeny migrációs politikával. BERLIN: Valamennyi határ­­szakaszon megerősítik a hatósági ellenőrzést Német­országban. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter utasítására előzetes beje­lentés nélkül ellenőrzést végezhetnek a rendőrök az átkelőknél, és a határtól szá­mított harminc kilométeres övezetben ideiglenes elle­nőrzőpontokat állíthatnak fel, amelyeknél szúrópróba­szerűen, jogsértés gyanúja nélkül is bárkit feltartóztat­hatnak. Horst Seehofer már több alkalommal jelezte, bevezetik a többi között azt a szabályt is, hogy kitolon­­colási őrizetbe kell venni mindazokat, akik a kitiltásuk ellenére visszatérnek Német­országba menedékjogot kér­ni. A liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP) azt szeretné, hogy az ilyen mig­­ránsok ne is kérhessenek me­nedékjogot. A berlini kormány arról is határozott, hogy ezentúl iga­zolniuk kell német nyelvtu­dásukat a külföldi imámok­­nak, mielőtt Németországban elkezdenék működésüket. A döntést még a parlament­nek (Bundestag) is jóvá kell hagynia. Horst Seehofer sze­rint ez a társadalmi integráci­ót hivatott elősegíteni, mivel a hitszónokok sok bevándor­ló számára útmutatásként, példaképként szolgálnak, és tanácsadói szerepük is van. A nyelvtudási követelmé­nyek minden felekezet papja­ira, tehát nemcsak a muszlim imámokra vonatkoznak. A német kormány koráb­ban jelezte, a megbukott dublini rendszer után az uni­ós menekültügyi rendszer átalakítását célzó javaslattal készül a 2020 júliusában kez­dődő német soros EU-elnök­­ségre. Ennek az a lényege, hogy a védelemre nem szo­ruló és a veszélyesnek minő­sített embereket már az unió külső határáról visszaszállí­tanák a hazájukba. ma 2015-ben tömegével engedték be a migránsokat fotó: afp

Next