Észak Magyarország, 2021. január (77. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-14 / 11. szám

2021. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK ESZAK Aktuális 3 A Nők 40 egy igazi hungarikum A nőknek továbbra sem kell megvárniuk a nyug­díjkorhatár elérését. MISKOLC: Az idén is folytatódik a Nők 40, az a nyugdíjszakér­tő meglátása szerint abszolút hungarikumprogram, amely lehetőséget ad arra, hogy a nők a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulhassanak. Van rá igény­es támogatás A kedvezményes nyugdíj le­hetőségét 2011-ben vezette be a kormányzat, amellyel az indoklás szerint azt az erő­feszítést kívánták honorálni, amelyet a nők életük során a családban és a munkahe­lyükön párhuzamosan nyúj­tottak. Bevezetése óta éven­te átlagosan 27 ezren éltek a lehetőséggel, máig közel 298 ezren vették igénybe. A feltételek pedig to­vábbra is változatlanok, a központi költségvetés­ben erre a célra idén is je­lentős összeget, 302 milli­árd forintot különítettek el. 2021 januárja emellett több pozitív, a nyugdíjak értékét növelő változást is hozott. Elsőként a nyugdíjak 3 százalékos emelését, majd februártól megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépíté­se, aminek értelmében mint­egy 2,6 millió időskorú kapja meg abban a hónapban a ja­nuári nyugdíj 25 százalékát jelentő pluszellátást. De nem szűnt meg a nyugdíjprémi­um intézménye sem, noha ennek feltétele, hogy az or­szág gazdasági teljesítménye idén legalább 3,5 százalékkal nőjön. Miután a vírusjárvány következményeként alacsony bázisévről indulunk idén, erre minden esély megvan. A Nők 40-nek köszönhetően jellemzően 3-4 évvel koráb­ban vehető igénybe a nyug­díjellátás, mint azt a korhatár lehetővé teszi. Szorzók között A főszabály, hogy a 40 éven belül legalább 32 év munká­ban töltött idő legyen. To­vábbi kedvezményt kapnak ebből a fogyatékos gyerme­ket vagy az ötnél több gyer­meket nevelő édesanyák. A kevesebb szolgálati idő azonban kevesebb, jellemzően 6-8 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat is jelenthet - tudtuk meg Farkas András nyugdíj­­szakértőtől, a NyugdíjGuru News alapítójától. A 40 évhez tartozó nyugdíjszorzó ugyan­is 80 százalék, a fölött pedig minden további év plusz két százalékot jelent, így ha valaki kivárja a nyugdíjba vonulási korhatárt és például 45 éve lesz a nyugdíjszámításhoz, az 90 százalékról kezdi a saját jogú nyugdíjas életét. Átlagkereset alapján A nyugdíjszámítás természe­tesen nem ennyire egyszerű, sőt a magyarországi az egyik legbonyolultabb a világon - értékeli a szakértő. A rend­szer szerint ugyanis nemcsak attól függ az ellátás mértéke, hogy hány év szolgálati időt szerez valaki, hanem, attól is, hogy az 1988. január 1-jétől számított életpályáján mek­kora volt a nettó átlagkerese­te. Azoknak a nőknek, akik a nyugdíj előtti pár évben rosszul fizető állásban van­nak, ezért különösen érde­mes lehet kihasználni a Nők 40 kínálta lehetőséget, hiszen a gyenge fizetéssel nem ront­ják tovább a nyugdíjszámítás­ban figyelembe vett átlagke­resetüket. Két jövedelem A nyugdíjba vonulás opti­mális időzítésére nem lehet egyértelmű választ adni, hi­szen a döntésben a személyes életkörülmények és az adott személy konkrét adatai egy­aránt közrejátszanak. Továb­bi fontos összefüggés, hogy a nyugdíjakat a nettó nemzet­­gazdasági átlagkeresethez kö­tött úgynevezett valorizációs szorzó is befolyásolja. Azaz: a nyugdíj megállapításakor a korábbi években megszer­zett kereseteket a megelőző év nettó nemzetgazdasá­gi átlagkereseti szintjéhez kell igazítani. Ha ez a valo­rizációs szorzó nő, az fölfe­lé húzza a nyugdíj értékét is. Egy azonos életpályára 2016-ban megállapított nyug­díj most akár 40 százalék­kal kevesebb, mint ha azt 2020-ban állapí­tották volna meg. Vannak korlátozások Farkas András szerint a Nők 40­ esetében egyértelmű, hogy a jól keresőknek azért lehet érdemes igénybe ven­ni, mert bármilyen jogvi­szonyban dolgozik valaki nyugdíj mellett, a verseny­­szférában járulékmentesen tudja fölvenni a keresetét. Más szabályok vonatkoznak azonban a közszférában dol­gozókra: ahhoz, hogy valaki a 40 évre vonatkozó kedvez­ményt igénybe tudja venni, meg kell szüntetnie a köz­alkalmazotti jogviszonyát. Nyugdíj mellett ezen a terü­leten csak akkor lehet dol­gozni, ha például megbízási szerződést köt velük a mun­káltató - hívta fel a legális le­hetőségre a figyelmet. Mint mondta: az egészségügyben ezt a problémát megkerül­ve a jövedelemkiegészítés rendszerét vezették be, ami a nyugdíj összegével fillérre megegyező nettó összegű jö­vedelemkiegészítést ad. MÉHES LÁSZLÓ laszlo.mehes@eszak.hu Több idő jut a családra és az unokákra FOTÓ: SHUTTERSTOCK Remény Nem lehet most könnyű azoknak a nyolcadikosok­nak, akik a jövő hét végén írják meg a központi írás­beli felvételit. Gondoljunk csak bele! Az előző tanév­ben, amikor a hetedikes tananyagot tanulták, két hónapig digitális eszközök segítségével kellett megsze­rezniük mindazt a tudást, amit az osztályteremben sokkal könnyebb. Az új tan­év egy-két hónapja után pedig jöttek a fertőzés okoz­ta betegségek. Hol a peda­gógus maradt otthon két hétig, hol egy-egy osztály, máskor az egész iskola. Rá­adásul a középiskolák csak online felvételi előkészítő­ket tudtak tartani, vagy még azt sem. Nyilván vannak olyan gye­rekek, akik képesek teljesen egyedül tanulni akkor is, ha egy egész évre bezárják az iskolát, de valószínű­leg a diákok többsége nem ilyen. És persze ott az a fránya matek, ami ke­vés kivétellel szinte minden nyolcadikosnak gondot okoz. Tudom, hogy a felvé­telire készülők reményked­nek, hátha figyelembe ve­szik a feladatlapok készítői, hogy nehéz hónapok van­nak mögöttük, és így talán a matekpéldákat sem a leg­nehezebbek közül választják. HEGYI ERIKA További izgalmas hírekért látogasson el ide: BOON.hu Nem csak a járvány a csapadék is sújtotta Hegyalját Épp akkor jött az eső, amikor aszúsodnia kel­lett volna a szőlőnek. TOKAJ. Mielőtt márciusban a koronavírus-járvány miatt beköszöntött a pandémiás helyzet egy kereskedelmileg is jól induló évről beszélhet­tünk a tokaj-hegyaljai szőlé­szek és borászok szempont­jából. Legtöbb pincészetünk kedvező előjelekkel várta az idei szezont. Aztán a koro­navírus elég gyorsan átrende­zett mindent. A szőlészek és borászok - azaz a termelési ol­dal - persze ugyanúgy tették a dolgukat. Művelték a szőlő­­ültetvényeket és készítették, palackozták a borokat. Ez így van rendjén, hiszen a termé­szetet nem lehet megállítani egy vírus miatt. Ez nem egy bolt, amit - ha kényszerből is - bezárunk, aztán, ha elmúlt a vész, újranyitjuk - fogalma­zott dr. Molnár Péter, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Ta­nács elnöke. A borértékesítésben azon­ban komoly problémákat okozott a pandémia, hiszen az éttermek, szállodák be­zártak, és ezzel megszűnt a borrendelés. Ez pénzügyi problémák előidézője is volt nagyon sok pincészetnél, hi­szen a bevétel lecsappant, a kiadás viszont nem csök­kent egyáltalán. Főként a HoRoCa-szektor volt a nap vesztese a bezárásoknak. (A HoReCa-szektor a vendég­látóipar egyik szegmense, ami a szállodákra (Ho), az étter­mekre (Re) és a kávéházakra (Ca) fókuszál - szerk.) A kiskereskedelem, az áru­házláncok számára történő értékesítésben lényegesen kisebb volt a visszaesés, sőt az olcsóbb boroknál némi emel­kedés is tapasztalható volt. A szőlészetben, borászat­ban bekövetkezett visszaesés ügyében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyeztetett a szakminisztériummal és en­nek eredménye, hogy a sző­lészet és borászat is bekerült a járulékkedvezményes ága­zatok közé. Kényszermegoldások A válság miatt további intéz­kedések is szükségessé vál­tak, és ennek révén hirdették meg a zöldszüretet, amely­nek lényege, hogy a termés megsemmisítése fejében az Agrárminisztérium kárpót­lást fizetett a gazdálkodóknak EU-s forrásból. „Hangsúlyozom, hogy mi, termelők, ha nem kényszer szülte volna az intézkedést, nem tartjuk jó megoldás­nak a zöldszüretet. De ebben a helyzetben ez is segít­ség volt. Tokaj-Hegyalján 713 hektáron szedték le és semmisítették meg a gazdák a szőlőtermést, akik nem lát­ták biztosítottnak a későbbi értékesítést. A tokaji speci­ális termelési körülmények - késői szüret, aszú - miatt sikerült nagyobb szorzót elér­nünk, így itt nagyobb kártérí­téshez - hektáronként közel 1 millió forinthoz - jutottak a zöldszüretet választó gazdák. Lényegesen kevesebben vették igénybe Tokaj-Hegyal­ján az úgynevezett lepárlási támogatás. Ezen a borvidé­ken inkább a harmadik for­ma, a HoReCa-támogatás volt eredményes, amelyet olyan borászatok kaphattak, ame­lyek elsősorban hoteleknek, éttermeknek, kávéházaknak értékesítettek, és legalább 50 százalékban saját termés­ből készítik boraikat. Ezek a termelők maximum 30 hek­tárig, hektáronként maxi­mum 600 ezer forintos támo­gatást kaphattak.” Ilyen helyzet közepette kö­szöntött Hegyaljára a szüreti időszak, amely­­ a szakem­ber szerint - normális időben érkezett, „a sokéves átlag­hoz közelített a szőlő érési ideje tavaly” - fogalmazott dr. Molnár Péter. Ez azt jelen­tette, hogy szeptemberben le­szedték a korai érésű fajtákat, szeptember végén, október elején a klasszikus érésűeket, a furmintot és a hárslevelűt. „Úgy fogalmaznék, hogy szép, jó egyensúlyú száraz borok születtek tavaly To­kaj-Hegyalján - mondta. - A szüret második felét ne­vezhetjük minőségben át­lagosnak, mennyiségben - egyes pincészetek esetén - átlag alattinak. Ennek az oka a rendkívül sok csapadék volt. Október végén, no­vember elején rövid idő alatt 70-100 milliméter csapadék esett le, ami nagyon meg­nehezítette a munkát. Ez az idő éppen az aszúsodás időszaka, és emiatt nagyon sok termelőnél súlyos gondok keletkeztek. Mindezek által egyértelmű­en kevés volt az aszútermés tavaly a tokaji borvidéken. A pontos mérleg természete­sen az év végi adatok elem­zése nyomán állítható majd fel. SZANISZLÓ BÁLINT balint.szaniszlo@eszak.hu A tavalyi klasszikus száraz borokra nem lehet panasz a tokaji borvidéken FOTÓ: ÉM

Next