Eszmélet, 1990 (2. évfolyam, 3-8. szám)

1990 / 5. szám - PERISZKÓP - M. Lengyel László: Szovjetunió: kollektivizálódó tulajdon

CM­L: M. LENGYEL LÁSZLÓ: Szovjetunió: Kollektivizálódó tulajdon Ideológiai megfontolások, a társadalmi érzékenységre vetett szigorú tekintet, de méginkáb az elmúlt hetven év társadalmi és gazdasági gyakorlatának figyelmen kívül nem hagyható következményei befolyásolják azokat az elképzeléseket, amelyek a „gyökeres gazdasági reform” keretében a Szovjet­unióban megvalósuló tulajdonreformot meghatározzák. A szovjet tulajdonreform körvonalai már jól kivehetők a kü­lönféle kormányprogramok, népképviselői koncepciók, regionális javaslatok, továbbá a kérdés társadalmi és par­lamenti vitájában elhangzott vélemények alapján. Megál­lapítható, hogy amint a politikai intézményrendszer re­formjában átmeneti szakaszról, itt is egy átmeneti tulaj­donstruktúra létrehozásáról van szó. Ennek lényege a mai szovjet fogalmak szerint szocialistának minősíthető kollektív tulajdonformák preferálása azzal a céllal, hogy a gazdaság minden szeletében gazdát találjanak a működő termelőesz­közökhöz, még ha ez nem jár is minden esetben együtt tulaj­donosváltozással, ám az esetek többségében a tulajdonosi funkciók megosztását jelenti. Eddigi tulajdonformák A változások, az újdonságérték megfelelő értékeléséhez szükséges, hogy áttekintsük a szovjet gazdaság eddigi, meg­lehetősen leegyszerűsített tulajdonstruktúráját. Ezenközben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a leegyszerűsí­tés nem természetes folyamatok, hanem kemény politikai be­avatkozás eredménye. Lényegében három tulajdonforma létezett, az állami, a szövetkezeti és a szövetkezetinek már elméletben sem nyil­ván­u­ott kolhoztulajdon. A csaknemhogy fehér holló ritkaságá­val előforduló egyéni kézművesek szerszámait, később az engedélyezett magántaxizáshoz szükséges gépkocsit, a ma­gán-munkatevékenységet folytatók termelőeszközeit szemé­lyi tulajdonnak - tehát gazdaságon kívüli tulajdonkategóriá­nak minősítették, abból a gyakran hangoztatott megfontolás­ból kiindulva, hogy nem alkalmas mások kizsákmányolására. Az utóbbi időben az állami tulajdont már elméletben sem próbálta társadalmiként, össznépiként minősíteni a tudó- PERISZKÓP

Next