Eszmélet, 1990 (2. évfolyam, 3-8. szám)
1990 / 5. szám - PERISZKÓP - M. Lengyel László: Szovjetunió: kollektivizálódó tulajdon
CML: M. LENGYEL LÁSZLÓ: Szovjetunió: Kollektivizálódó tulajdon Ideológiai megfontolások, a társadalmi érzékenységre vetett szigorú tekintet, de méginkáb az elmúlt hetven év társadalmi és gazdasági gyakorlatának figyelmen kívül nem hagyható következményei befolyásolják azokat az elképzeléseket, amelyek a „gyökeres gazdasági reform” keretében a Szovjetunióban megvalósuló tulajdonreformot meghatározzák. A szovjet tulajdonreform körvonalai már jól kivehetők a különféle kormányprogramok, népképviselői koncepciók, regionális javaslatok, továbbá a kérdés társadalmi és parlamenti vitájában elhangzott vélemények alapján. Megállapítható, hogy amint a politikai intézményrendszer reformjában átmeneti szakaszról, itt is egy átmeneti tulajdonstruktúra létrehozásáról van szó. Ennek lényege a mai szovjet fogalmak szerint szocialistának minősíthető kollektív tulajdonformák preferálása azzal a céllal, hogy a gazdaság minden szeletében gazdát találjanak a működő termelőeszközökhöz, még ha ez nem jár is minden esetben együtt tulajdonosváltozással, ám az esetek többségében a tulajdonosi funkciók megosztását jelenti. Eddigi tulajdonformák A változások, az újdonságérték megfelelő értékeléséhez szükséges, hogy áttekintsük a szovjet gazdaság eddigi, meglehetősen leegyszerűsített tulajdonstruktúráját. Ezenközben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a leegyszerűsítés nem természetes folyamatok, hanem kemény politikai beavatkozás eredménye. Lényegében három tulajdonforma létezett, az állami, a szövetkezeti és a szövetkezetinek már elméletben sem nyilvánuott kolhoztulajdon. A csaknemhogy fehér holló ritkaságával előforduló egyéni kézművesek szerszámait, később az engedélyezett magántaxizáshoz szükséges gépkocsit, a magán-munkatevékenységet folytatók termelőeszközeit személyi tulajdonnak - tehát gazdaságon kívüli tulajdonkategóriának minősítették, abból a gyakran hangoztatott megfontolásból kiindulva, hogy nem alkalmas mások kizsákmányolására. Az utóbbi időben az állami tulajdont már elméletben sem próbálta társadalmiként, össznépiként minősíteni a tudó- PERISZKÓP