Eszmélet, 2002 (14. évfolyam, 53-56. szám)

2002 / 53. szám

E számunkban foglalkozunk a még mindig haldokló „jóléti állam” leépí­tésének problémáival, illetve a megújítására vonatkozó - egyelőre elmé­leti - elképzelésekkel. A szerzők az úgynevezett harmadik utas koncepci­ókat legalábbis „problematikusnak” látják. E témakörbe illeszkednek P. Wetherly, Orosz Éva, Németh György és Harasztosi Péter kritikai elem­zései, amelyek Blak­e-től Giddensen át Bokrosig tárják fel a szélesedő sza­kadékot, amely az elmélet és a valóság között feszül. Minél erőteljesebb a harmadik utas ideológia elterjedése, annál jobban kiviláglik utópisztika jellege. Tovább tart az egészségügy és általában a közszolgáltatások pri­vatizálása­­ sokfelé a világon. Folytatjuk annak a témakörnek a bemuta­tását, amelyet a terror globalizálásaként, illetve a globalizáció terrorjakor határozhatunk meg. A vizsgálódásoknak ez az íve földrajzi értelemben az USA-tól Afganisztánon és Kuvaiton át a Közel-Keletig és tovább, egé­szen Szomáliáig vezet. A multinacionális kapitalizmus díszét mostani szá­munkban a Nike testesíti meg, amely bár eredendően a fiatalkorú munka­erő kizsákmányolásával híresült el a világban, az amerikai fiatalok előtt a „forradalom” híveként tünteti fel magát. „a szavak átértelmezéséért folytatott versenyben paradigmaértékűnek tekintem a ’szolidaritás’ kifejezés sorsát. A törekvés végeredménye az, hogy a szolidaritás fogalmából eltűnik a kölcsönös viszony is, a társa­dalmat átfogó jelleg is, s össztársadalmi kapcsolati hálóból a gazdagok szegények iránti kötelezettségévé válik. Így kívánja igazolni azt, hogy miért a segélyezés-típusú ellátások a ’posztmodern’ szociálpolitika ki­tüntetett eszközei.” Ferge Zsuzsa Eszmélet 43. sz. 128.­­ „Tiszta és világos, hogy azt a trendet, amellyel a dolgozó emberek egy­re nagyobb mértékben befolyásolhatták saját gazdasági helyzetüket, az uralkodó osztályok sikeresen visszafordították. Általános ellenforrada­lom ez, amire a szociáldemokraták (az ‘Új Munkáspárt’) csak azt mond­ják: ‘nem tehetünk semmit, a világ megváltozott’... Hogy mit tehetünk..., nehéz lenne megmondani. Egyelőre a legfontosabb az, hogy illúziók és torzítások nélkül megértsük, milyen rendszerben élünk.” Топу Ben Eszmélet 28. sz. 170. o. „A terrorizmus a nyílt és burkolt politikai és ideológiai manipuláció esz­közévé válik, mégpedig mind azok részéről, akik szervezik és folytat­ják, mind azokéról, akik a terrorizmus elleni harcot hirdetik. Az utóbbi­ak a demokrácia védelme ürügyén korlátozhatják a demokráciát, és gya­korolhatnak fegyveres vagy egyéb nyomást azokra az országokra, ame­lyek veszélyeztetik vagy sértik a világpolitika alakulását elsősorban be­folyásoló hatalmak érdekeit.” Marton Imre Eszmélet 40. sz. 139. o.

Next