Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-19 / 229. szám

LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ II. évfolyam, 229. szám 2004. november 19., péntek ERZSÉBET, ZSÓKA­­ Árpád-házi Szt. Erzsébet napja o* Napi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Felháborodtak a székelyek Szász Jenő: az MSZP bebizonyította, hogy a szemtelenségben és a határon túli magyarság megalázásában nem ismer semmilyen határt ............................................................3. OLDAL Olajszennyeződés a Dunán Tegnap reggel nagy kiterjedésű olajszennyeződést lehetett észrevenni a Duna párkányi oldalán, de még nincs felelős ...........................................................4. OLDAL Futóverseny Dobogókőn Szombaton kilencedik alkalommal rendezik meg a Dobogókői Hegyi Futóversenyt a Pilis és Visegrádi-hegységben ...........................................................8. OLDAL Negyvenéves a MTESZ Esztergomi Szervezete ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Esztergomban ezeréves múltra tekint vissza a műszaki és termé­szettudományi élet. Itt épült 1470- ben a reneszánsz vízgép, és a tech­nikatörténeti múltra alapozva itt alakult meg elsőként 1951-ben a Gépipari Tudományos Egyesület. A reálértelmiség civil szervezeteit összefogó Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetségén belül 1964-ben elsőként Eszter­gomban épült fel - a volt zsinagó­ga épületében - a Technika Háza, amely otthont adott a MTESZ Esz­tergomi Területi Szervezetének. A negyvenéves jubileumi ünnepsé­gen Fórián István, a MTESZ Eszter­gomi Szervezetének elnöke köszön­tötte a meghívott vendégeket, köztük Kiss Péter kancellária minisztert, aki a reálértelmiség napjaink gazdasági programjában betöltött helyéről és szerepéről tartott előadást. Zettner Tamás, a MTESZ volt el­nöke hangsúlyozta, hogy Esztergom vezető szerepet tölt be a szövetség életében. Az országban huszonkét MTESZ szervezet működik, főként a megyeszékhelyeken. Az esztergo­mi gyárak vezetői igen sokat tettek azért, hogy negyven évvel ezelőtt a megyei MTESZ szervezet mellett városi szervezet is létrejöhessen. Most büszke arra, hogy az esztergo­mi városi szervezet határ menti helyzeténél fogva, az országban el­sőként, kezdeményezte a régió ma­gyar és szlovák kis- és középvállal­kozóinak uniós együttműködésre való felkészítését. A MTESZ Esz­tergomi Szervezete és a Technika Háza adottságaira épülő közhasznú társaság jött létre, amely folyamato­san tartja a kapcsolatot a minisztéri­umokkal, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU forráselosztó intézményei­vel. Tagegyesületeivel több országos konferenciát rendezett a kormány­zati gazdasági programok megvaló­sítását segítő szakmai műhelyként. Támogatja a határ menti együttmű­ködéseket, a vállalkozásokat segíti pályázatkészítési tanácsadásokkal, és az egyéni pályázatokat folyama­tosan figyelemmel kíséri. MTESZ Esztergomi Szervezete ka­­­talizátorként segíti elő a térség gaz­dasági fejlődését. A jubileumi ün­nepségen megemlékeztek a szerve­zet életében vezető szerepet betöltő műszaki szakemberekről is. • MÁ Karsai Gábor, Kosz Ágota, Forián István, Kiss Péter és Zettner Tamás (balról jobbra) Balassa Bálint máig élő példaképe a magyarságnak STER-GRANUM EURORÉGIÓ A Balassa év párkányi záróünnepeként került megrendezésre tegnap a Balassa Bálint Emlékkonferencia, amelyet a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás Esztergom városával karöltve szervezett meg. Az egész napos tar­talmas konferencia méltó zárásnak bizonyult az egész éves, egymást kö­vető megemlékezések után.­ ­ A Thermal Szállóban megtartott értekezlet résztvevőit Himmler György, a Párkány és Vidéke Kultu­rális Társulás elnöke üdvözölte, aki elmondta, hogy a nagyszabású ren­dezvényt a kettős évforduló alkal­mából Balassa tiszteletének adózva szervezték meg, amely mintegy záró momentuma is Párkányban Balassa Bálint tiszteletére megtar­a­tott rendezvényeknek. Kitért arra is, hogy az emléknap megszervezéséből kivette részét az esztergomi önkor­mányzat, ami arról tanúskodik, hogy a Mária Valéria híd megépülése után a két város egyre intenzívebb kultu­rális és művelődési kapcsolatokat ápol. Himmler György köszönetét fejezte ki nemcsak Esztergom váro­sának, hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványnak. Esztergom város és Meggyes Tamás polgármester nevében a konferenciát Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgal­mi és Sportbizottság elnöke nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy az egy kultúrkörben élők számára Balassa máig élő példaképe a magyarságnak, és remélhetőleg a fiatalságnak is. (folytatás a 4. oldalon) Himmler György köszönti a konferencia résztvevőit Sorban buknak le a politikusok S­ZLOVÁKIA Ma is aktív politikusokat leplezett le a hét elején közzétett StB-adat­­bázis. A nyilvánosságra hozott ira­tokból kiderült, hogy a volt köztár­sasági elnök és a vidékfejlesztési tárca egyik államtitkára is együtt­működött az elmúlt rendszer titkos­­szolgálatával. Mivel egyelőre csak a kelet-szlovákiai régióból származó információk érhetők el, nem lenne meglepő, ha az adatok további ki­egészítésével magas beosztású sze­mélyek is az érdeklődés középpont­jába kerülnének. Rudolf Schuster volt köztársasági elnök az StB bizalmi embere volt. Ez a www.npn.gov.sk című internetes honlapról derül ki, amelyet a Nem­zeti Emlékezet Hivatala kedden ho­zott nyilvánosságra. (folytatás a 2. oldalon) Ú STA V PAMÄTI NÁRODA Jóváhagyták­­ a Barroso-bizottságot (EU) Az Európai Parlament jóváhagyta az új Európai Bizottságot José­­ Manuel Durao Barroso vezetésével, amelyben Kovács László az adó- és vámügyekért felel. A szavazáson az európai képviselők közül 449-en szavaztak igennel, 149-en nemmel és 82-en tartózkodtak.­­ Barroso a szavazás előtti utolsó felszó­lalásában azt ígérte, hogy meneszteni fogja azt a biztost, aki alkalmatlannak bizonyul, és aki elveszíti a parlament bizalmát. Az új bizottság megbízatása hétfőn kezdődik. • (MNO) Alulfizetett tűzoltók (H) A tűzoltók érdekképviselete attól tart, hogy az ígért 6 százalékos bér­emelés helyett jövőre csak alig több,­­ mint 3 százalékkal kapnak többet a dolgozók. A Hivatásos Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezetének vezetője azt mondta, hogy a költségvetési tervben csak 3,25 százalékos emelés látható. Kertész László szerint létszámleépí­tésből nem lehet előteremteni a kü­lönbözetet, mert - mint mondta - az ország tűzvédelme szenvedne csorbát ha a mostani állományt csökkente­­­­nék. Az érdekképviselet levélben kér­te az Országgyűlés szakbizottságait, hogy a hónap végéig nyújtsanak be módosító indítványt. • (MR) Egyelőre megmarad a pozitív diszkrimináció (SK) Nem hozott határozatot az Alkot­mányíróság a diszkrimináció-ellenes törvény alkotmányosságával kapcso­latban. Ján Mazák, a taláros testület elnöke tegnap arról tájékoztatta a saj­tót: további vizsgálat tárgyát képezi,­­ hogy helyt adnak-e a Daniel Lipsic igazságügyi miniszter és a kormány által beterjesztett kérelemnek. Lipsic a törvény elfogadásakor je­lezte: alkotmányellenesnek tartja a­ törvénybe foglalt pozitív diszkrimi­náció intézményét. • -K­ Kapjanak-e magyar állampolgárságot? Elérhető közelségbe került a kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára, most már csak arra van szükség, hogy az ügydöntő népszavazáson legalább kétmillió anyaországi mondjon igent a kezdeményezés­re. Önnek mi a véleménye? ' ' Kepka Márk (történelem szakos pedagógus) Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy Magyarországon végre felvetették a kettős állam­­polgárság ügyét. Én teljes mér­tékben támogatom az ötletet. Annak ellenére, hogy politikai szinten nagy vitákat vált ki Magyarországon a kérdés, úgy gondolom, va­lójában nincs mitől tartani. Tudomásom szerint leg­inkább attól tartanak odaát, hogy sok határon túli magyarnak azért van szüksége a kettős állampolgár­ságra, mert oda szeretnének áttelepülni, és félnek attól, hogy a magyarországiaknak kell majd eltartani a betelepülteket. Én azt mondom, hogy nincs mitől tartani, hiszen aki akart, az eddig is átköltözhetett, és valószínűleg ezt meg is tette. A határon túli magyarokban viszont mindenképpen erősítené az összetartozás érzését. Úgy gondolom, azon magyarok számára lesz ennek igazán nagy ér­téke, akik még nem tartoznak az unióhoz. Nekik így legalább nem kellene vízummal utazniuk Magyaror­szágra. Saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy erre szükség lenne. Amikor ugyanis Magyarországon tanultam, tandíjat kellett fizetnem. Ha meg lett vol­na a magyar állampolgárságom, mentesültem volna a tandíj kötelezettsége alól. Szerintem decemberben ez lesz az egyetlen olyan népszavazás, amikor az emberek az érzelmeikre hallgathatnak, ezért bízom a szavazás pozitív kimenetelében.

Next