Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-06-04 / 127. szám

DJ POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. FcTVAC CZOm ÚY*n • hétköznap 80 fillér, Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. C^ Oldda­l alá, vasárnap 1 korona. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A keresztény párt újjászervezése Esztergomban. Mátéffy Viktor nagyhatású beszámolója. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetősége egy héttel ezelőtt ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a politikai helyzetre, a közeledő községi és megyei választásokra, az egységes keresztény fellépés lehetőségére való tekintettel újjászervezi a pártot. Az első fontos lépés a párt újjászervezéséhez a szerda esti előkészítő értekezleten már meg is történt, melyen polgár­ságunk minden rétege megjelent. Dr. Gróh József elnök megnyitója, Obermüller Ferenc előterjesztése, több értékes felszólalás, majd Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszéde után, amelyben alaposan tájékoztatta a megjelenteket az országos helyzetről politikai, gazdasági szem­pontból és meggyőzte a szervezkedés fontosságáról, — a megjelentek egyhangú lelkesedéssel hatá­rozták el, hogy a vezetőséget szervező munkájában támogatni fogják és a szervezés tervszerű és sürgős munkájából maguk is készséggel kiveszik részüket. Az első lépés sikeréből következtetve örömmel állapíthatjuk meg, hogy közel van az idő, amidőn kitartó munka, áldozatok és friss lelkesedés árán végre egy táborban lehet Esztergom város kereszténysége. „A keresztény kurzus nincs meg, a keresztény kurzus nem valami prémium az állam részéről, a keresztény kurzust magunknak kell megcsinálnunk ." Addig­­ nem lehet jogunk ítélni, bírálni és követelni, amíg Esztergom népe nincs egységes, aktív, tekintélyes, mindenkor áldozatra és cselekvésre kész keresz­tény szervezetben, amely minden téren és körülmények között akar, irányít a keresztény irány­zat érdekében. Előterjesztés a párt újjászervezésére. Dr. Gróh József elnöki megnyitója után, melyben a közeledő községi és megyei választá­sokra hivatkozott. Obermüller Ferenc alelnök a párt újjászervezése szükségességének és sürgős­ségének okait, továbbá az újjászervezés direk­tíváit és módozatait ismertette. Ne csak egyes emberek beszéljenek a ke­resztény magyarság nevében, amely Esztergom­ban még szervezetlenül, a széthúzás erőtlenségé­ben csaknem tehetetlenül várja a jobb időket, hanem minden illetékes helyen hatalmas szervezet hallassa szavát, hogy városunk közélete a ke­resztény nép akarata szerint való legyen és majd olyan városi képviselőtestületünk és oly megyei törvényhatósági bizottságunk legyen, amely a keresztény irányzatot méltóképpen és egységesen képviseli. Azért is sürgősen szükséges az újjá­szervezés, mert ma még nem vagyunk konszoli­dált, erős társadalmú nemzetté kiforrva, a poli­tikai meglepetések korát éljük és bármely perc­ben cselekvésre készen kell lenniök a keresztény szervezeteknek. Az értekezlet az előterjesztést magáévá tette és Jakobek Jenő, Toldy János és Hermann Lajos hozzászólása után" megállapította a szervezés előmunkálatait, amelyek f. hó 16.-ig be is fognak fejeződni úgy, hogy hamarosan a nagy alakuló közgyűlést is meg lehet tartani. Keresztény kurzus még nincs, a ke­resztény Magyarország még messzebb van, keresztény kurzust csak a szer­vezett keresztény nép csinálhat! Az értekezleten Mátéffy Viktor nemzet­gyűlési képviselő is megjelent, aki szintén hoz­zászólt a szervezkedés kiviteléhez és hosszabb beszédben tájékoztatta az értekezletet a politikai helyzetről, gazdasági viszonyainkról, a parlamenti életről, a kormány iránti elégedetlenség okairól, a keresztény kurzus iránti ellenszenv szításáról és főkép a keresztény szervezkedés szükségessé­géről és arról, hogy ne sajnáljuk azt a csekély áldozatot, amelyet a szervezkedés érdekében kell hoznunk. Mindig objektív szemmel kell néznünk a kormány intézkedéseit a mai súlyos időkben, — mondotta Mátéffy Viktor. Nem szabad azok után mennünk, akik a saját hangulatukat, impresszió­jukat akarják átültetni a könnyen lelkesedő, könnyen haragvó és szenvedélyes néptömegbe. A haza jövője és az egyetemes keresztény világ­nézetű magyarság érdeke szerint kell megítél­nünk minden cselekedetet. Ha így teszünk, ak­kor nem ülünk fel azoknak a tervszerű rágal­maknak, melyekkel a keresztény kurzust naponta illetik. Sem keresztény kurzus, sem keresztény Magyarország még nincs. Ezt saját magunknak kell megteremtenünk és ezen dolgozniok kell azok­nak is, kik ma még csak várnak, ítélnek s szitkozód­nak az állítólagos keresztény kurzus miatt. Ma még csak a küzdő csapata van itt a keresztény Magyarországnak, amelynek munkáját és küzkö­dését hamis színben állítják a nép elé mint keresztény kurzust akarják, mert nem is azok, akik sehogyan sem­­ akarhatják a keresztény világnézet győzelmét. Amíg azt gondoljuk, hogy ez már a keresztény kurzus és ezeken a hamis beállításokon kesergünk nap-nap után, ahelyett, hogy szervezkednénk és áldoznánk, addig nem is lesz keresztény kurzus Magyarországon ! Mátéffy Viktor beszédét, amelynek további részleteivel legközelebb foglalkozunk, az érte­kezlet lelkesedéssel és megértéssel fogadta, szeretetéről szólottak tanítványaiknak. A gyer­mekek azután imádkoztak a haza boldogulásáért, majd a Himnuszt és a Szózatot énekelték. — Az esztergomi izr. imaházban d. e. 10 órakor könyörgő istentisztelet volt ez alkalomból. A zsúfolásig telt templomban Spiegel Ármin főrabbi mondott a percek komolyságához mért hazafias beszédet és szép imádságot. * A főszékesegyházi úrnapi körmenet csü­törtökön sok ezerre menő hivőközönség jelenlé­tében folyt le hagyományos fénnyel. Az ünnepi szentmisét Dr. Csernoch János bibornok-herceg­primás mondotta és ugyancsak ő vitte az Oltári­szentséget is a hatalmas körmeneten. A körme­net fényét nagyban emelte a Nemzeti Hadsereg katonáinak részvétele. Nemcsak díszszázad vonult ki, hanem az összes kath. vallású katonák is négyes sorokban a belvárosi plébánia híveinek élén. Az utóbbi napok nagy melege után a kissé hűsebb idő is kedvezett a körmenet sikerének. Örömmel konstatáljuk, hogy minapi felszólalásunk sem volt hiábavaló az útvonal öntözésére vonat­kozólag, bár ez még jobban is elkelt volna. * A Kath. Legényegyesület kéri tagjait, hogy vasárnap, f. hó 6.-án reggel 3A 8 órakor jelen­jenek meg az egyesület helyiségében, ahonnan testületileg vonulnak a belvárosi plébániatem­plomba szentmisére és részt vesznek az ünnepé­lyes körmeneten. * A katonaság megemlékezése a béke alá­írásáról. A béke aláírásának órájában a laktanya udvarán egybegyűlt tisztekhez és legénységhez Turcsányi Ernő főhadnagy lelkesítő beszédet intézett, mely beszédében a visszatorlás eszmé­jét fejtegette. Elmondotta, hogy mennyire meg­csalták és kifosztották a magyarságot s hogy csak a kényszerítő körülményeknek engedve ír­ják most alá a békét. Nagy és nehéz munkára hivott­ fel mindenkit s kiemelte, ha bátorságunkon és lelkesedésükön kivül, mely minden magyar emberben most is megvan, meglesz minden fel­tétel, mely ezeréves hazánk visszaállítására szük­séges, akkor meg fogjuk mutatni, hogy ha kell vérrel is, de vissza fogjuk szerezni mindazt, mit most tőlünk elraboltak. A lelkesítő beszédet a Himnusz eléneklése zárta be. * Az ipartestület f. hó 5.-én, szombaton este fél 8 órakor fontos értekezletet tart saját helyiségében, melyre az összes építőiparosokat, úgymint az asztalos, ács, kőműves, kőfaragó, cserepes, mázoló, lakatos, kovács és szobafestő mestereket, úgyszintén ezek segédmunkásait, valamint az összes szakosztályok vezetőit ezúton hivja meg az elnökség. * Tűzeset. Csütörtökön délután 723 órakor az esztergomi pályaudvaron levő fazsindelyes és fából készült raktárszin kigyulladt és az erős szélben úgyszólván percek alatt elhamvadt. A tüzet a 123 órakor Budapestre indított vonat mozdonyának szikraesője idézte elő, amennyiben a jelenlegi kőszénfűtés mellett a tűzcsöveken keresztül a félig égett szénrészecskék oly gyor­sasággal dobódtak ki a szabadba, hogy a gyújtó­képességük, ha több méternyire jutottak is a szél által, egészen megmaradt. A tűzhöz a városi tűzoltóság és a katonai készültség a leadott tele­fonjelent­és után nyomban kivonult és munkája nagyrészt arra szorítkozott, hogy a szomszédos raktárépületet, mely szinte tűzet fogott, meg­mentse, ami sikerült is annak dacára, hogy az épület szintén faalkotmány. A katonaság és tűz­oltóság további működése esti 8 óráig abban merült ki, hogy az üszköket veszélytelenné tegye. A raktárból nem volt megmenthető 75 méter­ . Harangzúgás hirdette országszerte pén­teken délelőtt 10 órakor, hogy Versaillesban a híres Trianon-palotában aláírták a magyar nem­zet leggyászosabb okmányát,­­ a békeszerződést. Megható pillanatokat élt át minden jó hazafi, midőn Esztergomban is felhangzott a főszékes­egyház Nagyboldogassszony harangja, hogy tud­tára adja e város lakóinak a haza szomorú sor­sát megpecsételő óra elkövetkezését. Mintha a sziveket ütötte volna a hatalmas ércnyelv; fájó, könnyeket fakasztó, leírhatatlanul keserű érzések járták át egész lelkünket. És nem volt szabad sirnunk és nem szabad gyászolnunk. Magyarország nem vesz el, ha eddig el nem veszett, — s a harangszó azt zúgta: Nem, nem, nem, nem! Biztatott és lelkesített. Fel is hang­zik majd — hisszük — még egyszer és öröm kél nyomában. Magyarország feltámadási ünnepe lesz ez. És jönni fog, mert jönni kell, az ujabb kor, mely után buzgó imádságot mondott ma százezrek ajka, de csak akkor, ha ennek a szo­morú érzésekkel í teli napnak tanulságai a vé­rünkké válnak! Úgy legyen! HÍREK. * A békeszerződés aláírásának órájában vá­rosunkban is megkondultak a harangok, hogy az esztergomiakat e súlyos történelmi eseményre figyelmeztessék. Az iskolákban mindenütt meg­szakadt a tanítás néhány percre s a tanítók, ta­nárok e percek jelentőségéről és a magyar haza

Next