Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)
1920-02-14 / 36. szám
ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv N nyomdájában. Az ország kormányzója. E névre minden, hazája történelmét ismerő magyarnak Hunyadi János dicső alakja jelenik meg lelki szemei előtt. Hunyadi volt az, akit a várnai nagy csatavesztés után a király nélkül maradt nemzet előbb az országot kormányzó öt főkapitány sorába, majd a királlyá koronázott öt éves V. László kiadatása idejéig — kit nagybátyja, III. Frigyes német császár vonakodott a magyarok közé engedni — az ország kormányzójává választott. Hunyadi hat évig viselte tisztét, miközben elbánt az oláhokkal, később a cseh rablókkal, majd az itthon pártoskodó főurak közé csapott és Frigyes császárt fegyveres erővel kényszerítette a király kiadására. Mennyire hasonlít ma is az ország leendő kormányzójának helyzete Hunyadiéhoz. A király nélküli magyarság ma is a cézári pózban hatalmaskodó nyugat miatt nem választhat azok közül, akik a történelmi jogfolytonosságot és őseink véres esküvel fogadott igéretét képviselnék s akikben még Árpád vére csörgedez. A háborúvesztésben legyöngült nemzeten oláh és cseh rablók élősködnek. Itthon is aggodalmas szemmel figyeljük a pártoskodás viharmagvainak elültetgetését. Erős kéz, egy Hunyadi vaskeze, erős szív, Hunyadi nagy szíve és erős lélek, Hunyadi nagy lelke, párját ritkító önzetlensége kell nekünk, hogy addig is, míg Szent István koronája ismét fényben csillog fel a budai Nagyboldogasszony templomában, ebben az országban rend és békesség teremjen. Az ország kormányzójának erre a minden igaz magyar által hőn óhajtott szerepére csak egyetlen alkalmas férfiút találunk: Horthy Miklóst! Csűrés-csavarás nem magyar emberhez méltó. Olyanféle magyarázkodások, hogy mit szól a külföld, mit szól ez, mit gondol az, jók lehetnek bizonnyal, de csak arra, hogy felvértezzük magunkat az ellenérvek fegyvereivel is. Annyi azonban bizonyos, hogy Horthy neve és személye maga az a programm, amelynek megvalósulását mindnyájan óhajtjuk: a boldogulni vágyó keresztény Magyarország, a területi integritás, a nemzeti hadsereg és a nemzeti királyság programmja. Akármit mond is az ántánt, mi ezeket akarjuk és Horthy személyében ezeket is fogjuk magunknak biztosítani most, az ideiglenes kormányzói tisztség betöltésével! Ennek az óhajnak ad ma kifejezést Magyarország meg nem szállott részén minden község, ez az óhaj jutott túlsúlyra a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában is és hisszük, hogy azok, akiktől a döntés függ, a nép hangulatát, akaratát ismerve, ezt az óhajt segítik megvalósítani szavazatukkal a nemzetgyűlésen. Esztergom város és vármegye minden egyes lakója lelkesedéssel áll Horthy mellett és hallgat a szavára. Ugyanúgy, mint egész Magyarország ! HÍREK. Napirend: Szombaton d. u. 5 órakor a nemzetvédelmi (propaganda) bizottság ülése. * A hazátlan magyarokért. A Külföldi Magyarok Patronázsa Horthy Miklós fővezér védnöksége alatt nagyszabású akciót indított külföldön élő magyar testvéreinknek iskolázására és magyarságukban való megerősítésére, továbbá a külföldről kiutasított hazátlan honfitársainknak lakással, élelemmel és ruhával való ellátása érdekében. A Patronázs megbízottai fényképes igazolványokkal vannak fölszerelve. Az elszegényedett, lerongyolódott Esztergom város 1000 koronát jegyzett a hazátlan magyarok részére ! Kérjük a város polgárait, hogy nyissák meg ők is szivüket és erszényüket. * A nemzetvédelmi (propaganda) bizottság f. hó 14.-én, szombaton d. u. 5 órakor az ipartestület helyiségében ülést tart. A tagok teljes számú megjelenését kérjük, érdeklődőket szívesen látunk. * Spanyoljárvány. A tegnapi nap folyamán 2 katona és 22 polgári egyén betegedett meg spanyolban a város területén. Haláleset történt. * Az Esztergomi Polgári Egyesület csütörtöki összejövetelén a nagy számban megjelent tagok, köztük a vármegye és város vezéregyéniségeivel melegen ünnepelték Mátéffy Viktort abból az alkalomból, hogy nemzetgyűlési képviselői működését e héten már megkezdette. Az összejövetelen számos beszéd hangzott el, melyek a polgárság együttérzésének és összetartásának voltak élénk tanúbizonyságai. * Mivel büntetik azokat, akik nem szavaztak? A választási rendeletet kiegészítő belügyminiszteri intézkedés szerint azok, akik választói jogukat nem gyakorolták, a következő büntetésekben részesülnek: 1. Öt koronától kétszáz koronáig terjedhető pénzbírság, 2. az adózóknál az adó 5 százalékának megfelelő további pénzbírság, 3. végül az illető a legközelebbi törvényhozási választásoknál sem választójogot nem gyakorolhat, sem a törvényhozás tagjává nem választható. A büntető parancs ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a járásbíróságnál kifogást lehet előterjeszteni. * Kártérítés a csehektől egy magyar életért. Most érkezett meg a hivatalos jelentés Váry László süttői lakos ügyében, akit a csehek Dunamocsnál agyonlőttek. Váry 4 embert akart átszállítani Dunamocsra, amidőn a csehek rálőttek. Szülei most kártérítést kérnek a csehektől. * A magyar katolicizmus vesztesége. A Katolikus Szemle februári száma azzal a kérdéssel foglalkozik, hány katolikus kerül idegen uralom alá és az ortodoxia kezébe, ha ellenségeink területi követelései teljesülnek. A szerbek által követelt négy déli vármegye és a Muraköz lakosságából 1.397,673 a római katolikusok száma, akik közül alig 180,000 horvát és bunyevác, a többi 1.117,000 majdnem kizáróan magyar és német. A románok által követelt 26 keleti vármegye lakosságából római katolikus 1.422,104, akik között csak 7623 román anyanyelvű, a többi szintén magyar, német és kis részben tót. Ha e két követelést összefoglaljuk és levonjuk belőle a mindkét követelésben szereplő Temes és Torontál vármegyék 500,968 főnyi római katolikus lakosságát, kiderül, hogy román és szerb uralom alá kerülne 2.318,809 római katolikus. A békekonferencia ezeket a katolikusokat biztos zsákmányul dobja az ortodoxia karjába, ami nemcsak reánk, hanem a világkatolicizmusra is érzékeny veszteség. * A közönség köréből. Igen mértékadó helyről a következő sorokat küldték be lapunknak : „Amikor a magyar nemzet egész országban megmutatta a választásokon akaratát és szavazatával határozottan a tiszta keresztény eszmék támogatását kívánja s akarja, furcsának tetszik előttünk, hogy a keresztény nép pénzét ismét egy oly vállalat akarja igénybe venni, amely vállalkozás megszervezésére nagyrészt zsidó tőke vállalkozott. Az „Esztergomi árubehozatali és kiviteli r-t." alapítóinak aláírási felhívásából legalább ez tűnik ki. • Véleményünkön az sem változtat, hogy néhány esztergomi pénzintézet is részt vesz az alapításban, mert utóvégre ma mindennél fontosabb mégis az, hogy ne csak a választásokon, de a gazdasági életben is feltétlenül mellőzzük azt a tőkét, amely a destruktív sajtót, az ország elárulását és kifosztását, tönkretételét már egyszer előidézte!" * Balleneggert állásvesztésre ítélték. A vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint a hivatalos lap közli — Ballenegger Henrik fővárosi leányközépiskolai tanárt a kommunizmus idején tanúsított viselkedése miatt állásvesztésre ítélte. Ballenegger kommün alatti szereplésének, egy része esztergomi működésének idejére esik. A volt tanítók és tanárok „politikai átképző tanfolyamának" vezetője s mint ilyen, a világtörténelmet adta elő materialista alapon. Budapesti dolgairól nem tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy az igénytelen megjelenésű és akadozó előadású Ballenegger személye Esztergomban az erőszakoskodó Kőszegfalvi, Szabó István és Havas János előadók nagy agresszivitása mellett eléggé háttérbe szorult. * Az aprópénzhiány orvoslása. A proletárdiktatúra bukását követő időben föllépett aprópénzhiány megszüntetése végett a budapesti kereskedelmi- és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kormányhoz, kérve a 20 és 10 filléres vaspénz kiverésének sürgős folyamatba vételét. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a Körmöczbányáról megmentett pénzverő-gépekkel fölszerelt állami pénzverő-üzem a 20 és 10 filléresek kiverését haladéktalanul kezdje meg. A pénzverő, hir szerint, a napokban megkezdi működését. Előreláthatólag naponta 200.000 drb vaspénz fog elkészülni, ami jelentékenyen hozzájárul a kereskedelmi és vásári forgalom lebonyolításának megkönnyítéséhez. LEGÚJABB: A monarchia vasúti anyagának szétosztása. Az antant bizottságot állít össze Bécsben, mely a technikai kérdések rendezésére lesz hivatva. Első feladata lesz a bizottságnak, hogy a volt monarchia: Ausztria és Magyarország gördülő vasúti anyagát és szállítási eszközeit a volt monarchia területein alakult államok: Ausztria, Cseh-Szlovákország, Jugoszlávia, Magyarország és Románia közt szétossza. A bizottság elnöke az orléansi vasúttársaság igazgatója lesz s az üléseken a nevezett államok képviselői is részt vesznek.