Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-05-26 / 119. szám

ESZTERGOM AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA POLITIKAI NAPILAP Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. VrrxTCkC C7Óm • hétköznap 80 fillér, Egyvb cZöllel dia, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. — A magyar béke aláirása június 4.-én lesz Versaillesben a hires Trianon palotában. A ma­gyar kormány az antant közeledésének és meg­változott hangulatának, valamint az ország sú­lyos helyzetének mérlegelésével nem térhetett ki a békeszerződés aláírása elől, de jegyzékében tiltakozott a népek szabad önrendelkezési jogá­nak nyílt megsértése ellen. Remegni fog annak a keze, aki ezt a leonini békét aláirja s a kormány tagjai némán eresztik fejüket a mellükre, mert e nemzet egyik legdicstelenebb okmányát irják alá azzal a meg­győződéssel, hogy föláldozták magukat a hazáért. A jövendő fogja eldönteni, hogy tövis, vagy babérkoszorú jár-e ki érte? tanfolyam vezetője, Simonovics Gizella ipariskolai tanítónőt, aki a szalmafonó tanfolyam vezetője. Ide van még beosztva továbbá Fodor Viktória felügyelőnő és Kalmár Mariska számvevőnő. A most haladó esztergomi tanfolyamok felügyelő­jévé az állam Loczner Gusztávot, a munkásnő­egyesület érdemes elnökét nevezte ki. Hisszük, hogy Bekker Aurél ker. felügyelő buzgósága és agilitása s a földművelésügyi minisztérium ko­moly munkássága folytán éppen ilyen sikeresen fognak megvalósulni azok a tervek is, amelyek a háziiparnak a vármegyében való további nép­szerűsítését célozzák. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának újjászervezése. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártjának vezetősége legutóbbi értekezletén elhatározta, hogy a pártot alaposan és gyorsan újjászervezi. Ezt a határozatot, de főképen a ha­tározat erélyes és minden áron való keresztül­vitelét már régóta vártuk. Ugyanis a város közéletét beteggé tevő szétfolyó, ezerféle vélemények, az elvnélküliség, a személyi áskálódások, a nemtörődömség, a komoly akciók sikertelensége, a keresztény gondolatokban való nagy­­ tájékozatlanság és nagyobbrészt az éppen ebből fakadó közöm­bösség és elfogultság azt mutatják, hogy Esztergom városa még mindig nincs a keresz­tény világnézet táborában. Egyrészről ez a szo­morú tény, másrészről pedig a községi és me­gyei választások, az egységes keresztény fellépés, a keresztény gondolatoknak testületileg való megvédése és ha kell, a szervezettség erejével való keresztülvitelének szempontjai teszik sür­gőssé és aktuálissá a párt újjászervezését. Több oldalról felhangzott már az óhaj a város közönségének köréből is, hogy Esztergom­ban is szervezkedni kell a keresztény világnézet védelmére úgy, mint a többi magyar városban. Nem szabad engednünk, hogy szervezetlenségünk folytán a tudatlanság és a nemtörődömség ebben a városban múló kurzust csináljon a keresztény­magyar gondolat hirdetéséből. A párt vezetősé­gét is ez a gondolat bevetette , és lehetetlen, hogy becsületes magyar ember másként gon­dolkozzék. A ruhavarró és szalmafonó tanfolyam A földművelésügyi minisztérium Bekker Aurél háziipari kerületi felügyelő előterjesztésére és sürgetésére ruhavarró és szalmafonó tanfolya­mot engedélyezett Esztergomban. A tanfolyam a munkásnőegyesület helyiségében meg is indult és a tanfolyam látogatottsága s főképen a veze­tők és tanítók ügyszeretete folytán a tanfolyam sikeres eredménye nem lehet kétséges. A minisz­térium háziipari osztálya — ahol, úgy látszik, komoly és tervszerű munka folyik az ország népének ipari kiművelésére — nemcsak azzal mutatta ki előzékenységét a várossal szemben, hogy e fontos tanfolyamokat oly rövid idő alatt megvalósította, hanem azzal is, hogy a háziipari oktatás legjobb tanerőit bocsátotta a tanfolyamok rendelkezésére. Wimmer Mariannát, aki a varró­megjelentek a gyászlobogók s mindenfelé meleg részvéttel emlékeztek meg a volt polgármester rokonszenves egyéniségéről. Holttestét a városháza tanácstermében rava­talozták fel. Temetése lapunk zárta utánra, ked­den d. u. fél 5 órára van kitűzve. Emlékét ke­gyelettel őrzi minden esztergomi! Wimmer Imre meghalt. Esztergom város közéletének nagy gyásza van. Wimmer Imre, Esztergom szabad királyi városnak 17 éven keresztül volt polgármestere meghalt s vele kidőlt egy olyan egyéniség so­raink közül, akiben az emberi és hazafiúi eré­nyek kiváló módon megvoltak s akinek nevéhez Esztergom város fejlődésének jelentős alkotásai fűződnek. Wimmer Imre Börzsönyben (Hont m.) szü­letett 1842. november 15.-én régi primási gazda­tiszti családból. Előbb ő is gazdasági tanulmá­nyokkal foglalkozott. Magyaróvárott elvégezte a gazdasági akadémiát, de Pozsonyba kerülve a jogi tanulmányokhoz kapott kedvet. Odahagyta gazdasági írnoki hivatalát és az ügyvédi pályára lépett. Gyakorlatát Esztergomban kezdte meg, hol csakhamar vármegyei alügyésszé választa­tott. 1871­-ben Kismartonba ment s egy éven belül mint az Esterházy hercegi uradalom hit­bizományi javainak központi igazgatója szerepel. Csakhamar mint a Rába szabályozó társulat alel­nöke s a Győr—soproni—ebenfurti vasút igaz­gatósági tagja fejt ki üdvös tevékenységet. 1881-ben Sopron megye tiszti főügyésze, majd önként árvaszéki elnöke, ki mintaszerű rendet teremt az elhanyagolt megyei árvaszéki ügyek­ben. Innen Esztergomba kerül főkáptalani jó­szágigazgatónak. Később Karván, majd Muzslán gazdálkodik, miközben az Ebédfoki ármentesitő társulat létesítésében fejt ki fontos működést. 1899-ben választja meg Esztergom város közön­sége őt polgármesterré, mely tisztségét 1916. január 1-ig viseli. Betegsége már régebbi keletű, de csak f. hó 9.-én dőlt ágynak. Halála pünkösd vasárnap este következett be hosszú­­ haldoklás után sze­rettei körében. A gyászhír hamar elterjedt a városban. A városban és vármegye székházán HIRER. * Díszoklevél-átadás. A „Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya", mint megírtuk, legutóbbi közgyűlésén Farkas Elek volt elnököt nyolc évi működése elismeréséül, —• mely idő alatt az egyesület felépíttette a vaskapui kilátót, anya­gilag megerősödött és a turista szakkörökben általános tiszteletre és tekintélyre tett szert — örökös díszelnökévé választotta. Ugyanekkor Dr­­ Cholnoky Jenő egyetemi tanárt, a magyar béke­delegáció tudós tagját, mint a „Magyar Turista Egyesület" elnökét, továbbá Mátéffy Viktor nem­zetgyűlési képviselőt dísztagjaivá választotta az egyesület. Cholnoky dr-nak a közgyűlés határo­zatáról szóló díszoklevelét a múlt vasárnapi do­bogókői kirándulás alkalmával adta át az eszter­gomi osztály, Farkas Elek és Mátéffy Viktor díszoklevelét pedig, — amelyeket Polgár Ottó művészi ízléssel készített, — a pünkösdi ünne­pek alatt. Farkasnál szombaton este tisztelgett az egyesület vezetősége Padányi Andor elnök vezetésével, hogy a díszoklevelet átadja az ünne­peltnek. Ez alkalommal kivonult az újjászerve­zett Turista Dalárda is és Hajnali Kálmán vá­rosi tanító, karnagy vezetése mellett a volt elnök udvarán szerenádot adott, melyet az egész környék népe nagy gyönyörűséggel hallgatott. Mátéffy Viktornak vasárnap délben nyújtotta át a díszoklevelet a vezetőség. A képviselő ez alka­lommal mondott köszönő beszédében hangsú­lyozta, hogy az esztergomi turista egyesületet mind hivatásánál, mind tagjainak ideális lelkü­letét tekintve igen nagyra értékel, majd rámu­tatott arra, hogy az esztergomiak nagy része mennyire nem becsüli e város gyönyörű kör­nyékét és órák hosszat a korzón időzik ahelyett, hogy a határ, vagy a Dunapart szépségeit és jó levegőjét élvezné. * Bérmálás Dorogon. Folyó hó 24.-én Do­rogon osztotta ki a bérmálás szentségét Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás a dorogi és környékbeli híveknek, mely alkalommal a dorogiak a főpásztort nagy lelkesedéssel fogad­ták és ünnepelték. Az ünnepség kezdetét reggel 6 órakor mozsár- és taracklövések és a bánya­művek szirén­hangjai jelezték. 8 óra felé kez­detét vette a vidék felvonulása, akik részben körmenettel gyalog jöttek papjaik vezetése alatt, részben a kocsik százain. Fehér karszalagos ren­dezők — Hegedűs Béla h. kántortanítóval élü­kön­­!­ fogadták a vidéket, s helyezték el őket a számukra már előre kijelölt helyeken. A rend fenntartása körül tagadhatatlanul a főérdemet Andrássy József csendőrszázados szerezte, a­ki válogatott embereivel mindenütt ott volt és elis­merésre érdemes buzgóságot fejtett ki. Pont 3­9 órakor harangzúgás jelezte, a hercegprímás köze­ledését. Majd alig néhány perc múlva egy ha­talmas lovas tábor, a dorogiak bandériuma tűnt fel a határon Jeney volt huszár alhadnagy ve­zetésével, a­kiket Reviczky Elemér járási fő­szolgabíró követett impozáns díszmagyarban, fel­díszített fogaton, végül jött autóján a hercegprímás Lepold Antal pref.-kanonok kíséretében. A bányász zenekar ezalatt a Himnuszt játszotta mindaddig, míg a főpásztor a község végén felállított ha­talmas és remek kivitelű díszkapunál autójából

Next