Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)
1920-05-26 / 119. szám
ESZTERGOM AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA POLITIKAI NAPILAP Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. VrrxTCkC C7Óm • hétköznap 80 fillér, Egyvb cZöllel dia, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. — A magyar béke aláirása június 4.-én lesz Versaillesben a hires Trianon palotában. A magyar kormány az antant közeledésének és megváltozott hangulatának, valamint az ország súlyos helyzetének mérlegelésével nem térhetett ki a békeszerződés aláírása elől, de jegyzékében tiltakozott a népek szabad önrendelkezési jogának nyílt megsértése ellen. Remegni fog annak a keze, aki ezt a leonini békét aláirja s a kormány tagjai némán eresztik fejüket a mellükre, mert e nemzet egyik legdicstelenebb okmányát irják alá azzal a meggyőződéssel, hogy föláldozták magukat a hazáért. A jövendő fogja eldönteni, hogy tövis, vagy babérkoszorú jár-e ki érte? tanfolyam vezetője, Simonovics Gizella ipariskolai tanítónőt, aki a szalmafonó tanfolyam vezetője. Ide van még beosztva továbbá Fodor Viktória felügyelőnő és Kalmár Mariska számvevőnő. A most haladó esztergomi tanfolyamok felügyelőjévé az állam Loczner Gusztávot, a munkásnőegyesület érdemes elnökét nevezte ki. Hisszük, hogy Bekker Aurél ker. felügyelő buzgósága és agilitása s a földművelésügyi minisztérium komoly munkássága folytán éppen ilyen sikeresen fognak megvalósulni azok a tervek is, amelyek a háziiparnak a vármegyében való további népszerűsítését célozzák. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának újjászervezése. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetősége legutóbbi értekezletén elhatározta, hogy a pártot alaposan és gyorsan újjászervezi. Ezt a határozatot, de főképen a határozat erélyes és minden áron való keresztülvitelét már régóta vártuk. Ugyanis a város közéletét beteggé tevő szétfolyó, ezerféle vélemények, az elvnélküliség, a személyi áskálódások, a nemtörődömség, a komoly akciók sikertelensége, a keresztény gondolatokban való nagy tájékozatlanság és nagyobbrészt az éppen ebből fakadó közömbösség és elfogultság azt mutatják, hogy Esztergom városa még mindig nincs a keresztény világnézet táborában. Egyrészről ez a szomorú tény, másrészről pedig a községi és megyei választások, az egységes keresztény fellépés, a keresztény gondolatoknak testületileg való megvédése és ha kell, a szervezettség erejével való keresztülvitelének szempontjai teszik sürgőssé és aktuálissá a párt újjászervezését. Több oldalról felhangzott már az óhaj a város közönségének köréből is, hogy Esztergomban is szervezkedni kell a keresztény világnézet védelmére úgy, mint a többi magyar városban. Nem szabad engednünk, hogy szervezetlenségünk folytán a tudatlanság és a nemtörődömség ebben a városban múló kurzust csináljon a kereszténymagyar gondolat hirdetéséből. A párt vezetőségét is ez a gondolat bevetette , és lehetetlen, hogy becsületes magyar ember másként gondolkozzék. A ruhavarró és szalmafonó tanfolyam A földművelésügyi minisztérium Bekker Aurél háziipari kerületi felügyelő előterjesztésére és sürgetésére ruhavarró és szalmafonó tanfolyamot engedélyezett Esztergomban. A tanfolyam a munkásnőegyesület helyiségében meg is indult és a tanfolyam látogatottsága s főképen a vezetők és tanítók ügyszeretete folytán a tanfolyam sikeres eredménye nem lehet kétséges. A minisztérium háziipari osztálya — ahol, úgy látszik, komoly és tervszerű munka folyik az ország népének ipari kiművelésére — nemcsak azzal mutatta ki előzékenységét a várossal szemben, hogy e fontos tanfolyamokat oly rövid idő alatt megvalósította, hanem azzal is, hogy a háziipari oktatás legjobb tanerőit bocsátotta a tanfolyamok rendelkezésére. Wimmer Mariannát, aki a varrómegjelentek a gyászlobogók s mindenfelé meleg részvéttel emlékeztek meg a volt polgármester rokonszenves egyéniségéről. Holttestét a városháza tanácstermében ravatalozták fel. Temetése lapunk zárta utánra, kedden d. u. fél 5 órára van kitűzve. Emlékét kegyelettel őrzi minden esztergomi! Wimmer Imre meghalt. Esztergom város közéletének nagy gyásza van. Wimmer Imre, Esztergom szabad királyi városnak 17 éven keresztül volt polgármestere meghalt s vele kidőlt egy olyan egyéniség soraink közül, akiben az emberi és hazafiúi erények kiváló módon megvoltak s akinek nevéhez Esztergom város fejlődésének jelentős alkotásai fűződnek. Wimmer Imre Börzsönyben (Hont m.) született 1842. november 15.-én régi primási gazdatiszti családból. Előbb ő is gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Magyaróvárott elvégezte a gazdasági akadémiát, de Pozsonyba kerülve a jogi tanulmányokhoz kapott kedvet. Odahagyta gazdasági írnoki hivatalát és az ügyvédi pályára lépett. Gyakorlatát Esztergomban kezdte meg, hol csakhamar vármegyei alügyésszé választatott. 1871-ben Kismartonba ment s egy éven belül mint az Esterházy hercegi uradalom hitbizományi javainak központi igazgatója szerepel. Csakhamar mint a Rába szabályozó társulat alelnöke s a Győr—soproni—ebenfurti vasút igazgatósági tagja fejt ki üdvös tevékenységet. 1881-ben Sopron megye tiszti főügyésze, majd önként árvaszéki elnöke, ki mintaszerű rendet teremt az elhanyagolt megyei árvaszéki ügyekben. Innen Esztergomba kerül főkáptalani jószágigazgatónak. Később Karván, majd Muzslán gazdálkodik, miközben az Ebédfoki ármentesitő társulat létesítésében fejt ki fontos működést. 1899-ben választja meg Esztergom város közönsége őt polgármesterré, mely tisztségét 1916. január 1-ig viseli. Betegsége már régebbi keletű, de csak f. hó 9.-én dőlt ágynak. Halála pünkösd vasárnap este következett be hosszú haldoklás után szerettei körében. A gyászhír hamar elterjedt a városban. A városban és vármegye székházán HIRER. * Díszoklevél-átadás. A „Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya", mint megírtuk, legutóbbi közgyűlésén Farkas Elek volt elnököt nyolc évi működése elismeréséül, —• mely idő alatt az egyesület felépíttette a vaskapui kilátót, anyagilag megerősödött és a turista szakkörökben általános tiszteletre és tekintélyre tett szert — örökös díszelnökévé választotta. Ugyanekkor Dr Cholnoky Jenő egyetemi tanárt, a magyar békedelegáció tudós tagját, mint a „Magyar Turista Egyesület" elnökét, továbbá Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselőt dísztagjaivá választotta az egyesület. Cholnoky dr-nak a közgyűlés határozatáról szóló díszoklevelét a múlt vasárnapi dobogókői kirándulás alkalmával adta át az esztergomi osztály, Farkas Elek és Mátéffy Viktor díszoklevelét pedig, — amelyeket Polgár Ottó művészi ízléssel készített, — a pünkösdi ünnepek alatt. Farkasnál szombaton este tisztelgett az egyesület vezetősége Padányi Andor elnök vezetésével, hogy a díszoklevelet átadja az ünnepeltnek. Ez alkalommal kivonult az újjászervezett Turista Dalárda is és Hajnali Kálmán városi tanító, karnagy vezetése mellett a volt elnök udvarán szerenádot adott, melyet az egész környék népe nagy gyönyörűséggel hallgatott. Mátéffy Viktornak vasárnap délben nyújtotta át a díszoklevelet a vezetőség. A képviselő ez alkalommal mondott köszönő beszédében hangsúlyozta, hogy az esztergomi turista egyesületet mind hivatásánál, mind tagjainak ideális lelkületét tekintve igen nagyra értékel, majd rámutatott arra, hogy az esztergomiak nagy része mennyire nem becsüli e város gyönyörű környékét és órák hosszat a korzón időzik ahelyett, hogy a határ, vagy a Dunapart szépségeit és jó levegőjét élvezné. * Bérmálás Dorogon. Folyó hó 24.-én Dorogon osztotta ki a bérmálás szentségét Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás a dorogi és környékbeli híveknek, mely alkalommal a dorogiak a főpásztort nagy lelkesedéssel fogadták és ünnepelték. Az ünnepség kezdetét reggel 6 órakor mozsár- és taracklövések és a bányaművek szirénhangjai jelezték. 8 óra felé kezdetét vette a vidék felvonulása, akik részben körmenettel gyalog jöttek papjaik vezetése alatt, részben a kocsik százain. Fehér karszalagos rendezők — Hegedűs Béla h. kántortanítóval élükön! fogadták a vidéket, s helyezték el őket a számukra már előre kijelölt helyeken. A rend fenntartása körül tagadhatatlanul a főérdemet Andrássy József csendőrszázados szerezte, aki válogatott embereivel mindenütt ott volt és elismerésre érdemes buzgóságot fejtett ki. Pont 39 órakor harangzúgás jelezte, a hercegprímás közeledését. Majd alig néhány perc múlva egy hatalmas lovas tábor, a dorogiak bandériuma tűnt fel a határon Jeney volt huszár alhadnagy vezetésével, akiket Reviczky Elemér járási főszolgabíró követett impozáns díszmagyarban, feldíszített fogaton, végül jött autóján a hercegprímás Lepold Antal pref.-kanonok kíséretében. A bányász zenekar ezalatt a Himnuszt játszotta mindaddig, míg a főpásztor a község végén felállított hatalmas és remek kivitelű díszkapunál autójából