Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-09-21 / 187. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AC CZÚ MY1 ÚY*U • hétköznap 80 fillér, C 6 ö^aill dl CL • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. f­z Ébredő Magyarok Esztergomi­­ Csoportjának nagygyűlése impozáns méretekben folyt le folyó hó 19.-én, vasárnap délelőtt a vármegyeház nagytermében a város hazafias közönségének állandó lelkese­dése mellett. A gyűlés a keresztény magyarság felébredésének fontos eseménye volt, amennyiben az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportja, továbbá az összes esztergomi egyesületek és szervezetek kitörő örömmel fogadták el a ma­gyar nemzet pontokba­­ szedett követeléseit, ame­lyeknek teljesítése az Ébredő Magyarság kiált­ványa szerint a nemzeti újraéledés kezdete. A gyűlést Griegler Ferenc, az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportjának elnöke nyitotta meg, majd Kmoskó Mihály dr. egyetemi tanár, a köz­pont kiküldötte tartott hatalmas beszédet a zsidó­kérdésről, melynek keretében az Ébredő Ma­gyarok kiáltványszerű követeléseit is ismertette. Dr. Kmoskó Mihály számadatokkal, pontos dá­tumokhoz kötött események halmazával bizonyí­totta be a zsidóságnak a magyar nemzetre nézve káros térfoglalását, meggyőzte a­­ hallgatóságot a kérdés komolyságáról és védelemre hivta fel a keresztény magyarságot a zsidóság veszedel­mes­­ törekvései ellen. Ez a védekezés elsősor­a­ban a gazdasági küzdelem sikeres megvívása, zsidóság gazdasági uralmának letörése, a­ zsidóság szigorú gazdasági bojkott alá vétele útján érhető el. A beszédet többször szakí­totta meg a közönség kitörő helyeslése. Dr. Antóny Béla polgármester lelkes beszéde után Dr. Porubszky Gróza szólalt fel Dr. Kmoskó Mihálynak arra a kérdésére válaszolva, hogy miért tartózkodnak sokan még mindig az Éb­redő Magyarokhoz való csatlakozástól. Mert ke­vés a bátor, hitvalló keresztény. Az Ébredő Ma­gyarok bátor, nyiltszívű, egyenes politikai hit­vallású embereket keresnek. Majd Obermüller Ferenc adta át a közgyűlésnek az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának üdvöz­letét. Erélyes felhívását a zsidólapok bojkottá­lását illetőleg a közönség élénk helyesléssel fogadta. Végül Sztahovits Jenő szólalt fel az iparosság nevében és a társadalom békéje érde­kében a munkás és munkaadó közötti jó viszony ápolását kötötte mindkettő szivére. "A gyűlés üdvözlő táviratot küldött a kormányzónak, a miniszterelnöknek és a nemzetgyűlésnek. HIREK. * A Szociális Misszió Társulat esztergomi szervezetének beszámolója. F. hó 26-án, vasár­nap Esztergom keresztény női társadalmának kedves vendége lesz Rónai Paula missziós nővér személyében. Akik ismerik a Szociális Misszió­ Társulatot és annak áldásos működését, örömmel néznek e vasárnap elé, amidőn a kedves Paula, nővér beszámolót kér az esztergomi szervezettől, annak működéséről, munkájáról s új eszméket, munkakört, akar nyújtani és friss elevenséget önteni a netalán csüggedő és szunnyadó lelkekbe. A közelebbiekről még annak idején értesitjük majd az érdeklődő közönséget. H. S. * Az árdrágítás — bűntett. Az árdrágitó visszaélésekről alkotott 1920. évi XV. tc. életbe lépett. E törvény az árdrágitó visszaéléseket vétségnek, illetve bűntettnek minősiti és elköve­tőit rendkivül szigorú büntetéssel sújtja. Az ár­drágitó büntetése: Vétség esetén: 1 évig ter­jedhető fogház, százezer koronáig terjedhető pénzbüntetés és 25-ig terjedhető botbüntetés. Bűntett esetén: (a visszaesők büntetése) 5 évig terjedhető börtön, ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetés és 25-ig terjedhető botbüntetés. Mellékbüntetések: Iparigazolvány elvesztése, kül­földi az országból kiutasítható, belföldi kitiltható a községből, mely nem illetőségi helye, az elitélt eltiltható közszükségleti cikkekkel való kereske­déstől és kötelezhető, hogy üzlete ajtaján, vagy kirakatában feltűnő helyen az elkövetett vétsé­get és az ezért kirótt büntetést jelző táblát ki­függesszen, azonkívül az Ítélet hirlapokban vagy falragaszok útján minden esetben közhírre lesz téve. Amidőn az államrendőrség szükségesnek tartja a lakosság figyelmét felhívni a törvényben tiltott cselekményekre és azok szigorú következ­ményeire, egyúttal arra kér fel mindenkit, hogy a hatóságot ellenőrző működésében a maga ré­széről is teljes mértékben támogassa, a tudomá­sára jutó eseteket azonnal jelentse fel, mert csak a lakosság és hatóság egymást támogató műkö­dése által érhetjük el társadalmi és gazdasági életünket oly súlyosan érintő eme visszaélések megszüntetését. Az államrendőrség plakátokon tájékoztatja a közönséget arról is, hogy ki követ el árdrágítást. Az árdrágításnak már a kísérletét is büntetik. * Mint van értesülve a botbüntetésről az amerikai magyar munkás? Egy Amerikában élő magyar munkás levelet írt Esztergomba a báty­jának, amelyben sajnálkozik­­ a magyar munká­sokon, akikre már a botbüntetést is behozták. „Hát azért küzdöttetek a harctéren, hogy bottal verjenek benneteket?" — írja tovább a megté­vesztett amerikai munkás. „Jöjj Amerikába, itt boldogan élsz, 20 dollár egy hold föld stb., stb." Mi már nagyon jól tudjuk, hogy kik eme ha­zugságok terjesztői, ismerjük a módszerüket. Úgy látszik, a botbüntetés a legújabb vessző­paripa. Dehogy fájna az ő fejük, ha igazán a munkás kapná a botot. De éppen azért a nagy lárma, mert azok falára van szabva a bot­büntetés, akik ezt a hazugságot kitalálták, az ő hazugsággyártó, munkásámító, árdrágító fajukra ! A bot­­ azonban, úgy látszik, gyenge dolog. A magyar nemzet le fog számolni velük tökélete­sen, szigorúan, törvényhozásilag. • * Szerkesztői üzenet több ellátatlannak: B. levelük közlése a ma megjelent módosító hatósági rendelet miatt nagyrészt felesleges. * Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ala­kuló gyűlése. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga esztergomi csoportja vasárnap, f. hó 19.-én délután alakult meg a vármegyeház nagytermé­ben a város közönségének lelkes részvételével. Az alakuló gyűlésen megjelent Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás is. A pesti vendégek vasárnap d. u. 723-kor érkeztek a hajóállomásra, ahol Palkovits László alispán üdvözölte őket. Ezután a prímási palota kertjébe vonultak. Itt Dr. Wolff Károly, a liga ügyv. elnöke üdvö­zölte a hercegprímást, aki szívélyesen válaszolt. Az alakuló gyűlést délután 1/­ 5 óra után lelkes beszéddel nyitotta meg Palkovits László alispán. A megnyitó után meleg érdeklődés köz­ben emelkedett szólásra Dr. Wolff Károly, a liga elnöke, a fővárosiak kiváló keresztény szó­noka. A liga megalakulásának és szerepének jelentőségéről, a liga céljáról beszélt. „Ha ezzel a megalakulással a gombamódra szaporodó egye­sületek mellé még egy élettelen szervezkedési keretet akarunk kapcsolni, akkor ne is alakuljon meg ez az egyesület!" — mondotta. Az Egyesült Ker. Nemzeti Liga a magyarság lelkében megúj­hodott kereszténységre alapít­ja munkaprogramm­ját, az ezeréves keresztény Magyarország vissza­szerzését. Minden keresztény magyar léleknek külön-külön kell megtisztulnia a szabadkőműves mételytől, attól a zsidó szellemtől, amelynek Magyarország mostani szomorú sorsa köszönhető. Ilyen irányban kell meggyőzni és megtisztítani a társadalom álkeresztény rétegeit. Szent István országának visszaszerzéséhez mélységes, hitbeli kereszténység szükséges. A szónokot a hatalmas, meggyőző erejű beszéd után felállva, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a közönség. Ezután az elnöklő alispán kimondotta a liga esztergomi fiókjának megalakulását. A liga elnökévé Palko­vits László alispánt, főtitkárává pedig Kuzmits Virgil bencés tanárt választották meg. A vezető­ség többi tagját helyszűke miatt más alkalom­mal közöljük. Majd Dr. Antóny Béla polgár­­ter mondott nagyhatású beszédet. Ott ma már­nem lehet folytatni, mondta, ahol 1914­-ben abba­hagytuk. Amit politikusok, hatósági személyek a népnek ígértek, azt teljesítsék is. Nem hatalomért tülekedő vezérekre, hanem sok dolgos közkatonára van szüksége a nemzetnek! — Az alakuló gyű­lés a Szózattal ért véget, amelyet a pestiek ki­tűnő férfikara énekelt el. * Az ebzárlatot a legutóbb előfordult ve­szettségi megbetegedés miatt december hó 4.-ig meghosszabbították. Ezen idő alatt a kutyákat vagy bezárva kell tartani, vagy pórázon vezetni. * Faszüret a Dunán. Folyó hó 13.-án egész nap nagy fahalászat volt a Dunán, melynek áradása a felvidéken a vízpartjáról elsodorta a sok ölfát és az ár magával hozta a Duna men­tén lakók nagy örömére. Sietett is minden la­dikos, hogy a mostani nagy fainségen segítsen és nagy szorgalommal és igyekezettel halászták ki a hasábfákat a Dunából. Igy teljesedett be, hogy minden kár haszonnal jár, ha mindjárt másé a kár és másé a haszon is! * Barna közpénztárcát találtak pénzzel együtt a legényegyesület vasárnap esti mulatságán. Iga­zolt tulajdonosa átveheti szerkesztőségünkben. = Az idei moziszezon uralkodó planétája kétségkívül a sorozatos film, az amerikai kine­matográfiának ez a hallatlanul nagyszerű modern produktuma. Egy év előtt egyáltalán nem ismerte a mozibajáró publikum a folytatólagos filmeket és a mostani évadban a mozilátogatók egyre bővülő táborának szinte nélkülözhetetlen szük­ségévé vált a többrészes filmciklus. A közked­velt Korona-mozi vezetősége ezúttal is, hogy a közönség igényeit kielégíthesse, lekötötte az idei sorozatos filmek legjavát. Így a Cinabár, az Arany Pille, a Halál hírnöke, amelyek most dominálják Budapest piacát. Az idei szezon leg­nagyobb filmművét, a 8. részes Cezarinát és végül a Burlingtoni Jaguárt, amelynek első része szombat-vasárnap, szeptember hó 25—26.-án kerül bemutatásra és amelynek főszerepét a szépséges Pearl White, a Dollárkirálynő főszereplője játsza. Közéletrvezés, ad 719/1920. I. k. é. sz. Értesitem a város közönségét, hogy a va­sárnapi helyi lapokban megjelent lisztutalási hirdetményt a következőképen módosítom: Kenyér­liszt kilogrammja 3 K 20 fill! Főzőliszt „ 11 K 20 „ Nullaliszt „ 41 K 60 „ Akinek nincs módjában a nullalisz­tet kiváltani, annak jogában áll azt az illető kereskedőnél visszahagyni és csak a főző- és kenyérlisztet kiváltani. " Esztergom, 1920. szept. 19. Rothnagel Ferenc, polgármester h.

Next