Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-10-19 / 199. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. A­G­C 7n m nnr­ • hétköznap 80 fillér, OS a&aili CU a • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc­ utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Nyilt levél minden keresztény magyar nőhöz. Rövid néhány hét múlva tárgyalja a nem­zetgyűlés a választójogot ideiglenesen szabályozó rendelet helyett a végleges választási törvény­javaslatot. Ez a törvényjavaslat minket a leg­közelebbről érdekel, mert úgy aktív, mint passzív választójogunkat törölni akarja egyelőre a megyei és községi választásoknál is. A nő választójoga nem pártpolitikai kérdés : a keresztény kulturtársadalomnak, a keresztény világnézet uralmon maradásának és az emberi igazságosság érvényesülésének kérdése ez. Jöjje­nek össze tehát haladéktalanul az ország minden községének hitbuzgalmi, karitatív, szociális, gaz­dasági és kulturális női egyesületei, tartsanak helyi gyűlést ebben a tárgyban, szerkesszék meg a nemzetgyűléshez intézendő memorandumaikat, írják alá egyesületi vezetőik, hozzák fel október 27.-re, hogy nagygyűlésünkön átvéve, a követ­kező napon beadhassam azokat a nemzetgyűlésnek. Keressék meg képviselőiket, kérdezzék meg állásfoglalásuk felől és fejezzék ki nyíltan előttük azt, hogy a mi hűségünk és állhatatos kitartá­sunk nem az embernek szól, hanem az eszmének, melyet az képvisel és ha a kettő közül választani kell, mi mindenesetre az eszméhez és igazsághoz szegődünk. Keresztény magyar nők, mi még nem vívtuk meg Magyarországon a keresztény és materialista világnézet harcát. Most, az ötéves háború, bolsevista­ dúlás és a román megszállás utáni súlyos gazdasági veszteségeket kell előbb pótolnunk, aztán jön a folytatása annak, ami most még csak a kezdet kezdetén áll és amit a „Keresztény Magyarország" jelszavában adtunk ki. Keresztény magyar nők, vonuljatok fel és követeljük magunknak, hogy hagyják meg fegy­vereinket, mert ha kiütik azt kezünkből, talán előre eldöntötték a kereszténység és a közérdek ellenségei javára a csatát. És ha vannak, akik még nem egészen értenek minket, azoknak el akarjuk mondani pártpolitikai szenvedélyek nélkül, tárgyilagosan, meggyőződéssel, egységesen és ünnepélyesen, mi a nagy világégést és nemzeti vihart átélt asszonyai és leányai e hazának, hogy mit gondolunk, mit érzünk és mit akarunk ebben a kérdésben és mit várunk attól a kormánytól és annak a nemzetgyűlésnek tagjaitól, mely mögött a legnehezebb időkben is zártan sora­koztunk. A nagygyűlésen való viszontlátásig: * Slachta Margit. Esztergom női választópolgárai sem enged­hetik meg, hogy a női választójog eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat, amely már tárgya­lásra vár, érvényre jusson. Az esztergomi ke­resztény női tábor is állást foglal jogai mellett. Ezért már vasárnapi számunk női rovatában is felkérte a női tábor vezetősége az összes női egyesületeket, hogy f. hó 19.-én, ked­den este 11% ? órakor a vármegyeház nagytermében tartandó rövid értekezletre megjelenni szíveskedjenek. — Jön a nagy vagyonadó! Most már bizo­nyossá lett előttünk, hogy Magyarország pénz­ügyi helyzetének rendbehozatala egyszeri nagy vagyonadó behozatala meg. Ezzel kapcsolatban nélkül nem történhetik többféle és sokoldalú kombináció indult meg. Sokan a földbirtokre­formot is ez úton gondolják megoldhatónak úgy ugyanis, hogy egy bizonyos birtokkategórián felüli földbirtokosok a nagy vagyonadót ter­mészetben rónák le. Ebből összejönne egy nagy tekintélyes földterület az állam javára, amelyet azután az állam adna el a földre igénnyel birok­nak. Ez a művelet amellett, hogy a kisajátítás­tól mentené meg a földbirtokosokat, az állam­nak olyan tekintélyes összeget jövedelmezne, amelyből adósságainak nagy része fedezhető volna. Igaz, hogy az országban ez a hirteleni birtokváltozás sok kellemetlen következménnyel járhatna. Szükséges azonban, hogy a nagy va­gyonadót fizetők közé elsősorban és főleg bevo­nassanak a részvénytársaságok, biztosító egyletek s más belföldi jogi személyek és egyéb vagyon­tömegek. Mert ha ezt a nagy vagyonadót ismé­telten csak az ingatlanra fogják szigorúan kiróni, akkor az ingótőke ismét abba kedvező helyzetbe kerül, hogy nevetve bújhatik ki az állam költ­ségeihez való hozzájárulás alól. HIREK: „ . . . itt tárgyal a csonka vármegye csonka törvényhatósági bizottsága." Palkovits László alispán a szombati ünne­pélyes installáción a következő szivhezszóló be­széddel üdvözölte Dr. Czobor Imrét, a vármegye új főispánját: Méltóságos Főispán Úr! Mint a vármegye első tisztviselője, elsőnek üdvözlöm a vármegye közgyűlési termében, amely egyszersmind hű képe a mi szegény meg­tépett vármegyénknek is. Nézzen körül Méltóságod ! Mindenütt sivár, hajdani díszeitől megfosztott, csupasz falak, összetákolt, szegényes bútorzat, itt tárgyal a csonka vármegye csonka törvényhatósági bizott­sága. A keserves múltban rengeteget vesztettünk életben, erőben, javakban, csak egy maradt meg: fejünk fölött a feszület s vele és benne a hit és a becsület! A hit az igazságos Istenben, a nagyszerű föltámadásban, — a becsület, amely rendületlenül állja a szegénység és a nyomorú­ság tűzpróbáját is! Ha Méltóságodban mindez megértő szivre és lélekre talál, — amit nem kétlek, — úgy az ezekből folyó összetartozandóság érzete, ha nem is ragyogó, ha nem is diszes, de szerető, meleg otthont fog itt méltóságodnak nyújtani. Ennek az összetartozandóságnak, a minden hátsó gondolat nélküli megértésnek a nevében mondom az első „Isten hozott"-at. * Esküvő. Ma, f. hó 18.-án délután vezette oltárhoz Magyary László­­ Toldy Ilonkát a bel­városi plébánia­templomban. * A szombat esti hangverseny amily gyö­nyörű és felejthetetlen lefolyású volt az előadók művészetét és a műsort tekintve, épp oly szo­morú a látogatottságot illetőleg. Tekintve, hogy ily hangversenyek alkalmával a legkiválóbb mű­vészi erők mutatkoznak be Esztergom közönsé­gének s a közönség folyton e város elmaradott­ságát, a nemes szórakozási alkalmak hiányát hozza fel elsősorban mint tespedésünk tanújelét, joggal remélhettük, hogy midőn egyszerre két kiváló művész jelenik meg Esztergomban, a hangver­senyre, — mely a legtisztább és legnemesebb esztétikai szórakozás — városunk közönsége azon arányban tódul, amely arányban felsőbbrendű kulturigényeit szokta hangoztatni. A gonddal összeválogatott műsor első száma G­. Gottermann h-moll versenyműve volt, melyet Dr. Grluzek Lóránd csellóművész adott elő Büchner Antal zongorakiséretével. Gluzek dr. tüneményes tech­nikával játszik a csellón, mely ily művészi ke­zelésben a legélvezetesebb hangszerek egyike. Olykor a hegedű színével és erejével hat, majd hallóérzékeinket a legtisztább baritonhangok gyö­nyörködtetik, melyek olykor átmennek mély hangszínekbe, de bársony lágyságával és a nap­fény tisztaságával. Hasonló tapasztalatokat sze­reztünk a műsor többi cselló számainál is, melyek közül Locatelli szonátája képviselte a klasszikus zene tökéletességét. Popper apróbb szerzeményei,­­— különösen a virtuóz technikát igénylő „Fonó­dal" — igen tetszettek a közönségnek. Tihanyi Vica operaénekesnő ez estén előbb Bach­ Gou­nod: „Ave Mariá"-jával mutatkozott be, majd Puccini két remek áriáját (Mimi ária a „Bohém­élet" c. operából és a „Pillangókisasszony" nagy áriája) adta elő az őt lelkesedéssel ünneplő hall­gatóságnak. Tihanyi művészetét az abszolút tiszta hang, mely még a felső szférákban is üde erővel cseng és a szövegkiejtés tisztasága, teljes ért­hetősége jellemzik. Az „Ave Maria" Gluzek dr. cselló és Büchner zongorakisérete mellett elra­gadóan szép volt. Az áriák hasonlóképen nagyon tetszettek s a művésznőt percekig ünnepelte a remekül előadott énekek által fellelkesített kö­zönség. * A Kath. Legényegyesület önképzőkörében a mult szerdán Porubszky Géza dr. egyházi elnök tartott előadást. A pogány Róma társadalmi vi­szonyát hasonlította össze a mi jelenünkkel, fel­tüntetve a kereszténységnek társadalmat átala­kító szociális erejét. Az előadást a tagoktól színrehozott tréfás jelenet zárta be. Most szerdán (20.-án) a III. előadó dr. Tóth Kálmán theolo­giai tanár lesz. A programmot kiegészíti Me­rényi Gy. titkár szavalata és Horváth Mariska, Mikus Ilonka és Miletics József humoros sze­replése. Az előadásokat a Kath. Legényegyletben tartják. Kezdete pont esti 8 óra. * Miért vették zár alá a termést? Vass Jó­zsef m. kir. közélelmezési miniszter több inter­pellációra válaszolva megállapította, hogy a ré­gebbi rendszerrel csak négy hónapig lehetett volna biztosítani az ellátást, ezért vált szüksé­gessé a termés zár alá vétele. * A polgári zenekar bemutatkozó estje no­vember hó 7.-én lesz, amikor is tánccal egybe­kötött színielőadást tartanak a zenekar javára. * Tűz a főkáptalani malomban. Szom­baton este az újonnan berendezett főkáptalani gőzmalomban a hengerszorítás közben kifejlő­dött hőség meggyújtotta a lisztport, mely csak­hamar nagyobb tűzzé fejlődött. A kéznél levő házi fecskendőkészülékkel csakhamar elejét vet­ték a nagyobb veszedelemnek, úgy hogy mire a tűzoltóság kivonult, már nem volt szükség az intenzív mentő munkára. A malomban óriási értékek voltak veszedelemben, így többek közt na­gyobb mennyiségű liszt volt beraktározva, mely­nek értéke ma milliókra rúg. A gépezetben így s több ezer korona kár esett. * Megszállott területen fekvő birtokok be­jelentése. Felkéretnek mindazok, akiknek meg­szállott területen birtokuk van, hogy azt hala­déktalanul jelentsék be a vármegyei katonai pa­rancsnokság „T" osztályánál. (Nagylaktanya III. számú épület, I. emelet.) * Kérelem. Az Esztergomi Polgári Zenekar felkéri mindazon nemesszívű adakozókat, kik a hangszerekre eszközölt gyűjtés alkalmával a gyűjtőíveken adományt jegyezni voltak szívesek, hogy a jegyzett összegeket , minthogy a gyűj­tést lezárni óhajtjuk, a városi házi befizetni szíveskedjenek. A vezetőség. pénztárba

Next