Esztergom és Vidéke, 1883 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1883-08-02 / 62. szám

R.-i.ill Károly 3. Rend. Kajuk Ferentz 3. Amid. Bel fizok : Hofbauer Antal, Hofbauer Jó’sef, Kleiber Jó’sef, Simonides Péter,Mohi­er Mihály, Stróbl János, Farkas Mihály, Klimon Jó’sef, Rátz Ferentz, Osk­ovitz­­ky Jó’sef, Szabó Jó’sef. Fő Próbatételen jelen nem voltak : Koller János, Pásztorok Jó’sef, Pánok István, Szakálli István, Gyarmati Jó’­sef, Schindler Ferentz, Trau­rich Fe­rentz. Télen iskolába jártak, nyáron pedig házi foglalatosságokra alkalmaztattak : Danis András, Bukovszky Bertalan, Saffák István, Borotvás János, Toplány Ferentz, Majovszky Jakab, Pethő Már­ton, Konyezsnyi József, Schindler Mi­hály, Baráth Ferentz, Naszbanm Jó’­­sef Szabó Ferentz, Szíjts Jó’sef, Szalai János, Heger Márton, Ivanovits János Emise Jó’sef, Fidler Ádám, Gerendás János, Eder Jó’sef, Kovách János, Naszbanm Mihály. Meghaltak : Ki­apik Ignátz és Fidler Antal. Az egész Hiúságnak Száma 128. „Aradi és a város.“ Aradi Goto szili igazgató folyó évi május 21 én, mint a 2­1. pont alatti igazolja, aziránt folyamodott,­­ hogy ré­szére Esztergomban tartandó szinielő­­adásokat illetőleg június és július hóra terjedő időtartamra engedély adassák, ezen kérelem junius 4-én 1201. szám alatt kelt végzéssel, mely 3’|. alatt mellékeltetik, akkép intéztetett el, hogy miután az • . a. hozott határozatban megszabott záros ha­táridő, vagyis junius bő 15-ike le nem telt, melyben Tóth Béla részére kiadott engedély érvénye fennáll, ennélfogva a junius 1-ső nap­jától kért előadási engedély ki nem adható, azonban azon esetben ha Tóth Béla junius 15-ik napján előadásait meg nem kezdi, folyamodó Arady Gerő részére junius 16 ik napjától számított érvénnyel, az engedély ugyanazon fel­tételek mellett, hogy előadásait 15 nap alatt megkezdeni tartozand, kiadatott. Junius hó 14-én, mint a 4­|. alatti igazolja, Tóth Béla az iránt folyamo­dott, hogy miután az alatt mellékelt engedélyt kezeihez nem vette és ennél­fogva annak tartalmával meg sem is­merkedhetett, kéri magának az enge­délyt újabban is kiadatni, azonban a város tanácsa nem érezte magát hiva­tottnak arra, hogy ezen kérelmet fel­tétlenül és kedvezőlig intézze el, miután az Aradi Gerőnek kiadott engedély még le nem járt és 5­­. alatt azon h­atáro­zatot hozta, hogy ha Aradi Gerő elő­adásait a záros határidőn belül nem kezdené meg, az engedély Tóth Bélának augusztus 1 ső napjától való érvénnyel megadatik feltételesen. Aradi Gerő július hó 1-ső napján előadásait meg nem kezdette, sőt a magas kormányi körrendelet értelmében újabban nem is folyamodott hosszabbí­tásért, Tóth Béla pedig a reá nézve kedvező körülményt felhasználva, július 7-én benyújtotta kérvényét, melyben a részére kiadott feltételes engedményt megerősíteni kéri, egyszersmind beje­lenti, hogy előadásait augusztus hó 1-ső napján megkezdendi, a város tanácsa támaszkodva kimondott határozatára, mely szorosan a hivatkozott Belügymi­niszteri intézmény rendelkezésén alap­szik, a kérvénynek helyt adott és 6­1. alatt hozott határozattal Aradi Gerő engedélyét érvénytelennek mondja ki annál is inkább, mert a magyar szí­nészet körében szerkesztett szaklap „A színpad“ - ik lapja 5-ik pontjában] arról győződött meg, e város tanácsa, hogy Aradi Gerő a kezénél levő taná­r Vigyétek ! vigyétek!­­ ! A kis fiú még ilyenkor sem volt megelé­­­­e­gedve, tovább akart mulatni vagy megra­­­­gadva a szegény tót ritka szakál­lát oly ke­gyetlenül megczibálta, hogy szemeibe kön­­­nyek facsarodtak. És azt a pár krajczárt amit a tánczért és­­ szolgálatért kapott világért nem költötte el. Volt egy kopott kék harisnyaszára, abba gyűjtötte, abba rejtette el gondosan. Párja volt, kinek igényei nincsenek. Mióta azt a pinczét, hol eddig lakott, kiadták főpinczé­­nek a hátsó lépcső alatt húzta meg magát. Itt volt felborítva egy láda, melynek egyik oldalát kiütötte, zsákvászonnal lefüggönyözte s ebben volt fekhelye a forró nyárban úgy mint a dermedő télben. Hideg kemény ágy volt, olyan hideg mint élete, olyan kemény mint sorsa és ő mégis jobban érezte itt magát mint a kaszárnya vaságyában, a strá­­zsamester felügyelete alatt, kitől nem a leg­­csúnyább emléke volt, az a kiütött négy fog, ami helyett nem nőtt már másik. Mikor kapuzárás után kifáradva a napi munkától, nyugodni mehetett, meggyújtotta azt a kis darab gyergyát, mit a bárónő gyer­tyatartójából tisztított ki, aztán elővette a varratlan szalmazsákba rejtett h­arisnyasza­­rat s megolvasta pénzét. Arcza mosolygott, s szemében szokatlan fény ragyogott ilyenkor kimondhatatlan élvezettel rakta szépen egymás mellé a bankókat, húszasokat, hato­sokat, krajczárokat. Lehetett talán 25 Irtja s mindig felsoh­ajtott mikor látta hogy mi­lyen kevés. Három évnek lehetett az keserves keres­ménye és hol van még a hatvantól — pe­­dig épen ennyi kellett a boldogsághoz. ] esi végzést nem respektálva, Szolnokon még 8 előadásra bérletet nyitott, eze­ i szaklap 7­!. alatt mellékeltetik, egy alkalommal utas­itta­­ ott ezen kis város rendőrkapitánya, hogy Aradit táviratilag a­ fennálló határozatról értesítse. Aradi Go­d­a, távirati értesítés után Esztergom­ba jött, a város tanácsának 1700 számú határozatát a megyei alis­páni hivatalhoz megfellebbezi, a­hol is nem figyelve arra, hogy Aradi Gerő a város tanácsához engedély hosszabbitá­sért nem folyamodott és hogy a nagy­­méltóságú belügyminiszter urnak több­ször hivatkozott rendelete értelmében az engedély jogérvényesen hatályát vesz­tette, másodfokú ba­tósági jogkör­­ n részére 8­1. szerinti végzéssel folyó évi jul. 14-ik napjától kezdve engedély adatik azon indokolással , hogy Aradi már Esztergomban van és hogy az in­nen való eltávozása nehézségekbe üt­közik. Ezen kir. város tanácsa tekintettel arra, hogy meghozott engedélyénél, intézkedését szorosan a fennálló szabá­lyok korlátai között és következetesen teljesítette és meglévén győződve ar­ról is, hogy a megyei alispáni hiva­talok a hivatkozott, miniszeri körrende­let szerint, abbeli gyakorlására vannak felügyeleti jogok utalva, hogy a helyhatósági jogok körébe sorozott, con­­cepciók kiadásánál megtartanak-e­ a fen -­álló szabály vagy sem és csak azon esetben ha, a helyhatóságok szabály­talanságokat követnének el, intézked­hetnek ellenkezőleg, felügyeleti jog­körükben, a Tóth Béla részére megadott engedély érvénye és a helyhatósági te­kintély megóvása érdekében a megyei alispáni hivatalnak csupán kedvezményi indokoláson alapuló határozatát felleb­bezni elhatározta és egyszersmind ki­mondotta végzésileg, mint ezt a 9­­. a. kelt okmány igazolja, hogy miután város tanácsa által hozott és a megyei a alispáni szék által is tökéletesen helyt állónak elismert ennél fogva jogi ha­tályából ki nem vont 1700. számú en­gedmény jogérvé­nyes és miután az al­ispáni 73941883. határozat, a város t­nácsa által és közérdek szempontjá­ból, a városi tiszti ügyész által is, mint ki a, hatósági intézmények őre nyom­ban fellebbezéssel támadhatott, meg, ennélfogva, azon záradék hiányában, hogy az alispáni határozat csak birto­­­­kon kívül fellebbezhető, — jogerőre nem emelkedett. Esztergomban a ki­hirdet,­ 1 ,1 . szí­ni előadások megtarthatását. Igen az a kis kunyhó, mellette avval szép kerttel, ott a magas Kárpátok tövében a a „nagy erdő“ mellett a Vlagyecz bátya szomszédságában; éppen annyi volt. Azt mond­­­­ta a „mladi pán“ akkor, mikor az apa meg­akarta venni, akkor mikor hazajött, a tuta­jozásból, zsebében olyan nagy bankóval mi­nek az éi­telvét egy lélekzetre tán ki se le­het, mondani.. Hej, de az Ő apja nem akarta igazán megvenni ezt a kunyhót odament a nagybankó a Milos kocsmájába. No de nem tesz semmit, majd megveszi ő, igen ő fog ab­ba belelarczolkodni, ő... meg a Mariczsij Maricza az a pints képű, dolgos kezű leány, akivel együtt jászottak a patak mellett, együtt őrizték a kecskét a hegyoldalon. Hej ez volt ám a napfölkelte mikor a Mariczával együtt nézték, mikor annak ke­ze az övében nyugodott, mikor rámutatott arra a kis kunyhóra ott a Blagyecz bátya szomszédságában, mely fel­ér falaival és füs­tölgő kéményével ragyogott a reggeli fény­től s aztán azt kérdezte : — Eljösz-e oda ? Eljösz e velem Ma­ricza ? Ez a pillanat eszébe jutott jutódig vala­hányszor a pénzét olvasta. Maricza azóta bizonyosan szép leány, nagy leány lett, azután várja, mindig várja őt, hogy beköltözzenek abba a kunyhóba ott az erdő szélén. És bizonyosan régóta kérdezgeti az ő apjától, hogy mikor fog ha­zajönni, meddig kell neki várni, hanem az ő apja nem tud felelni, az ő apja mindig részeg, mindig ott van a Milos kocsmájá­ban. Ha nem Janó hazamegy egyszerre csak otthon lesz, mikor nem is várják, he a ak­­k­or örül a Maricza, akkor lesz ő boldog­ a 30176. számú kormányt intézménynél?; érvényt­ szerzendő, a fellebbezés jogér­­vényes elintézését betiltja, és utasította rendőrkapitányi hivatalát hogy ezen határozatának érvényt szerezzen. A megyei alispáni hivatal magán után tudomást szerezvén ugyanazon órákban a városi helyhatóság határo­zatáról, a délutáni órákban a 10‘­. alatt mellékelt, a közigazgatás terén eddig példa nélküli intézkedéseket magában foglaló rendelvényt küldő a város pol­gármesteréhez, a­melyben a fonál 16 és működésében egyébként meghagyott helyhatóság jogkörének teljes megsem­misítésével és lehetetlenné tételével, a város területére illetéktelen hatósági közeg kirendelése mellett s a helyi hatóság ellenében alkalmazásba venni célzott katonai karhatalom egyidejű igénybe vételével mondotta ki határo­zatát azonnal és feltét­lenü­l érvényezi j a teendőnek s tényleg a kiküldött 3 megyei szolgain ró, csendbiztos, és pan­ ■ dnnok activitása és a katonai karhata­­­­lom készen­létben tartása mellett tar­­t tat­ott meg a jú­lius 14 diki előadás. . Az alispáni hivatalnak ezen fellépé­­­­­sével szemben annál kevésbbé foglalt d és foglalhatott el akár a polgármester, , akár a tanács ellenkező állást, az intézkedésre állítólag s­okul miután i szol­­­­g­ált renitent,i,a már előre távol állottiá szándékát«)', azon felfogásból hozván i az előadást betiltó határozatát, hogy y a fellebbezés ,és a megtámadott alispáni ki végzés, mint még jogérvényre nem­­ emelkedett, s birtokon kívül fellebező­­­hetűnek nem is jelzett, a fellebbezés­­ g elintézése előtt végre nem hajtható. —­­ Ennek megfelelőleg tehát a polgármes­­­­ter egyebet nem is tehetett, mint hogy­­ a kapitányi hivatalt utasította, a csend­­ és rend fen­tartása iránt, és meghagyta is hogy az előadás megtartását ne aka­­­­dályozza, azonban eljárását a mai napon a tartott tanácsülésben előterjesztve egy­szersmind bemutatta az alispáni 7453. . szám­i rendeletét. Megillet­ődve mély tisztelettel alólirt a­ város tanácsa ezen határozat és kiü­lö­ s­i­ncsen az abban részletezett intézkedésig" felett, azon erős meggyőződésből kiin­ l­i­dálva hogy törvényes alapokon álló jó helyhatósági hivatalos eljárása correct, a mely eljárás a felsőbb hatóságok ki-k­i érdemelt méltánylatára méltán számit­.­s hatott, nem nézhette hidegen erkölcsit? tekintélyének ily nagy fokú erőszakost megtámadóját és orvoslást elhatározta, azt, hogy panaszos keresendőit­ kérel­ j­i 1 ' 1 ■­i­i­r ' ■ *■—»——BgjgMS­S Esztergom sz. kir. város tanácsától. Nagyméltóságu m. kir. Belügyminisz­ter ur! Mély tisztelettel alólirott város ta­nácsa és Esztergom vármegye tekintetes alispáni hivatalának színi előadások en­gedélyezése, tehát közigazgatási ügyben hozott és egymással ellentétes határo­zatokból származott alulirott tanácsra, mint helyhatóságra felette komoly ki­meneteli ügyben vagyunk kénytelenek Excellencziás úr elé panaszos folyamo­dásunkat terjeszteni, a tényálladék egész tárgyilagossággal való előadása mellett. Folyó 1883. év ápril havában több színigazgató folyamodott, Esztergomban rendezhető színi előadások engedélye iránt, a mely folyamodásokra alulirt város tanácsa, ugyancsak ápril hó 26- dik napján tartott tanácsülésében az engedélyt junius hó 1-ső napjától kez­dődő érvénnyel megadta Tóth Béla szín­igazgatónak, azon világos kötelezettség mellett, hogy azon esetben, ha Nagy­­méltóságod által 1882. évi junius 25- én 30176. sz. a. kibocsátott körren­deletéhez képest meghatározott 15 napon belül engedélyét nem érvényesíti, az reá nézve érvénytelenné válnék, ebbeli intézkedés alatt mellékel­tetik, amiért néhány jó falat, olykor-olykor egy kis pálinka, melyet nemzete rajongásával szeretett és pár krajczár is jutott. Táncza volt ez. Ha nagyon jó kedve volt, akkor szokta azt a tánczot eljárni. Sajátságos ke­veréke volt e táncz a csárdásnak, sólónak és kánkánnak, melyet a duda mélabus harmó­niájához hasonló monoton dudálással kisért. Ha valakinek rossz kedve volt, vagy va­laki nevetni akart, e házban csak Janót hit­ták elő, táncza mosolyt csalt a legkomolyabb méltóság arczára is, a második emeleten la­kó varrónő nevetési görcsöket kapott lát­tára és a méltóságos bárónő szemei könybe lábadtak. Mikor vigyorgó arcczal megállt a körben, melyet a kaczagó háziak alkottak s elkez­dett tipegni, majd lábait gyorsabb mozgásba hozva fel-felemelte s rugdosta a levegőt, rongyos nadrágja foszlányaiban majd meg­akadva, majd földhözverve sapkáját, kezei­vel csattantva s himbálózva mint egy mér­leg lehetetlen volt nem nevetni vagy saj­nálkozni nehézkes tagjainak ily fárasztó meg­erőltetésén. n­e. És ezt a tánczot gyakran kellett ismétel­akkor is ha nem volt kedve hozzá, mióta a báróné két éves kis fia meglátta, mert amint megunta játékszereit, addig sirt mig Janót fel nem hívták. Az első szobá­ban megkezdődött a táncz fokozatos esze­­veszetséggel, mint mikor a tánczoló dervi­seket elkábitja a fanatismus — a kis fiú legnagyobb mulatságáén s tartott mindaddig mig szegény a fáradságtól elrekedt lábait mozgatni is alig bírta s a bárónő nevelté­ben oldalát tartva és zsebkendőjével in­tegetve felmenté e szabaditó szókkal . Nem sokáig kell már várakoznia, bebmrczol­­­ I­kodnak a kunyhóba, a kéményük füstöl, ő­k az, erdőn jár fát vágni a mladi pátinak, mert­­ h­a a mladi pán okos ember, az megalkuszik pli helyette a házért, Maricza majd krumplit de ültet, mosni jár a patakra, főzés esténként de ha pikulaszóval jelzi a messzeségből köze­­­s ledtét, eléje megy, olt vár rája a sövényigc mellett... aztán leülnek a párolgó bográcsige mellé, izleni fog az asszony főz­tje, néznekple a csillagokba s megkérdezik egymástól : — Ugy­e jó igy Maricza ? Ugy­e szép az élet ? Csak teljes legyen az a hatvan forint........ de teljes is lesz nemsokára, tánczol, dolgo­­­o­zik, dolgozik érte, hiszen három esztendő oh kell csak ! ...A szegény tót boldogan dőlt nyughelyé­t­ s a rés aztán sikolt­va ugrott föl — azok a vá­ J­ k sott kölykök tőket dugtak a párnájába .... SCOSSA DEZSŐ. Aradi és a város. A tanács kedden ne tartott utolsó ülésében egyetlen tár­­­g­gyal Aradi Gerő színigazgató concessió ói­ kérdését intézte el s elintézte akként, ,ji hogy az engedélyt a további előadásokra egyhangúlag megadta. Ezzel az a kel­­­l­let­len kérdés, melyről még a Színésze­ti is Közlöny is vezérczikket irt nem annyirapa Aradira, mint a műveit közönségre nézve , egyszer s mindenkorra véget ért.

Next