Esztergom és Vidéke, 1884 (6. évfolyam, 1-104. szám)

1884-02-21 / 15. szám

Esztergom, VI. évfolyam. . 15. szám. Csütörtök, 1884. február 21-én M­eGJEL­ENIK HEIEN­K­INT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész éve.........................................................6 frt. — kr. fél &­Te................................................. — , negyedévre.........................................................1 . 0O . Egyes szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZÉCHENYI TÉR y szellemi részét illető Itüzlem­ények­ ItiiMum­Imt. KIADÓ HIVATAL: S­Z­É­CH­­­E­N­I­­ T­ÉF? ^ ^ ., hová it lim­­ilnlos s :i, magán hinletések­, a nyilfjúiba szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és ree.bimáin,sok intézem­lök. lm­­­H­ l* HIVATALOS Il­lfDETÉSEK 1 szótól 100 n­.óiir — fi t. 76 kr. ] Oft—200-ig . 1 „ .r>0 „ 200—ííoo-í^t . 2 „ 2r, „ Mélyed­líj ‘io kr. HIRDETÉSEK. MAO V NI 11IMHÍTIÍ8KK m­énál­lapod­ás szerint lehető lnírjut:i.lly OSII Ill'll ii közöli ötnek. NYILTTlíU som 20 itr; Esztergom és Európa. Semmiben se vagyunk olya­n jártasak mi jó esztergomiak, mint a legmagasabb politikában. Majd többet törődünk már azzal, hogy mit főznek az ország kony­háján, mint azzal, hogy mi lesz a ma­gunk konyhájával, ha annyira neki ere­dünk a kávéházi akadémikusokkal vitat­kozni. Akárhány kereskedőnk erősen tudja szidni Tisza Kálmánt, pompásan tanul­mányozza a szudáni katastrophákat s a Gladstone kabinet hogyi állását, de azért nem tud tisztességesen egy számlát sti­lizálni. Akárhány iparos elkeseredetten buk­tatja meg a miha­zi­a kormányt s meg tudná nevezni Sziulejkin gyilkosait, de azért ugyanazon a kaptafán dolgozik, a­melyen még az öregapja dolgozott, saját ipara hal­adásával legkeve­ebbet se törődik,és fejlődésével Egyesületeinkben minden robbantó súrlódásnak Mephistója a politika, mely­nek Magyarországon az a­ természete van, hogy vérévé vált a magyar em­bernek, akárcsak a kedvetlen adófizetés. Az idén megint, lesz alkalmunk magas politikai é­re­tt­ség­ein­k­r­ő­l b­i­zo­ny­i­t­v­á­ny­t kiállítani. Küszöbön van a követválasz­tás, a­mely erős jels­zó lesz a társadalmi meghasonlásokra. Hazánk sorsát s a nagyvilág folyá­sát kötelességünk kellő figyelemmel ki­sérni; országos és európai események iránt kötelesség­üi­k érdeklődni. Hiszen alkotmányos polgárok vagyunk. De egyesegyedü­l hírlapi események­kel cserélni ki történeti ismereteinket, egyesegyedü­l újságok olvasásából merí­teni összes tudományunkat * nevetséges ! ! egyoldali­, sőt veszélyes. Nevetséges, mert a hírlap olvasás még nem támlás és okulás, hanem csak a­­z események anyagának fölvétele, a mibe­­n józan kritika kell, hogy mi érdemes belőle vérré választásra. A mindennap olvasó minden lényegtelent lényegesnél s minden lényegest meg nem emészt­ő hetének fog föl. 0 f . m J Egyoldalúvá teszi az újságol­vas­ás a, , egyszerű embert, ki nem kérkedheti­ felsőbb iskolai képzettséggel vagy ma­gasabb tanulmányokkal. Ez az egyolda­lúság ferde ítéletílvé s kiállhatatlan ma­kacs fejűvé teszi az ujságfalót. Veszélyes végre az újságolvasás olya­­toknak, a­­kiknek elölj!) nemcsak jobbat olvasni, de jobban megolvasni kellet volna megtanulniok Készpénznek velni mindent, átengedni a szellemet különféle csinált izgatásnak, ez az, a­mi a közön­­­séges újságolvasót, megmételyezi. Frontot kell csinálni ez ellen a ne­vet­séges, egyoldalú­ és veszélyes áramlat ellen. Polgáraink olvassanak hasznos könyveket is a, politikai lapokon kivü­ s egyesületeinkből rekesszel; ki azt a sok meddő politikai vitatkozást, a­m csak szakadásra ve.­.ot. Esztergom és Európa nagyon külön­böző két fogalom. A jó esztergomiak igazítsák össze a maguk esztergomi szénáját, s ne bántsák Európát, mely úgy se ér rá tudomásul venni bajainkat s helyi érdekeinkkel összesen 413 gyermek. Római kath­. 381.­­ prot. 16. izr. 16. Meghalt 304. Rom. kath­. 286. prot. 10. izr. 7. g. kel. 1. Házasság köttetett 77. Rendészet. A kapitányi hivatal által 1S83. év folyamán letartóztatottak száma 244. Ezek közül a bíróságnak átadatott 72, rendőrileg megbüntet­tetett 182. A vá­­­rosb­ól eltolonczoltatott: 142. A vidékről a városon keresztül tolonczozt­atott 417. Középitkezés. Városunk szép stylbon épült, plébánia temploma, mely már több évtizeden­­ keresztül javítva sem volt, úgy kívül,­­ mint belül gyökeres átalakításon ment keresztül s míg egyrészről ezen intéz­kedése a képviselő testületnek arról tanúskodik, hogy a mai liberálisnak nevezett 19-i év században is a vallásos­ságot az Istenbe vetett hitet olyannak tartja, mely minden kornak alkotó és J fon­tar­tó elemét képezi, másrészt, el nem­­ mulaszthatom ide jegyezni gr. Csáky Ká­roly plébános urnak azon bőkezűségét s fárad bajban buzgalmát,­ melyet az építkezés folyamán tanúsítani mél­tó­­,in­tet­t. Az elmúlt évben emeltetett fel s­­ köröztetett, ki újra a Dunna-utczának egy része s ugyancsak a Buda-utcza­­ kövezete is részben kijavíttatott. Ügyforgalom: j 1883. év folyamán beérkezett 3881 ügydarab, ebből elintéztetett 3728, elin­i­tézetlenül maradt 153. Az elnöki igtatóba beérkezett 301­6. Ebből elintézést nyert 2987, elintézet­­­­­lenül maradt 29. Az árvaszékhez beadatott 1236, el­­­intéztetett 1226, hátralékban maradt 10. Közgyűlés tartatott 28, ezeken le­tárgyaltatott eszesen 305 ügy. Tanács­i ülés tart.­­ott 27. Árvaszéki files 23. Cseléd­könyv kiadató 1 160, igazolási­­jegy 132, marhalevél kiállíttatott 400. Honvédelmi ügy. Az 1861. 62. és 63 ik években szü­letett hadkötelesek sorából összeiratott, 171 hadköteles. A most jelzett korosztályokból : a) A cs. és kir. közös hadseregbe a fő sorozás alkalmával 23 hadköteles, b) utóállitás utján 8, c) A m. kir. hon­védség részére besoroztatok 31, d) utó­állitás utján 3. Adóügy, A múlt 1883 ik év hen állami egye­nes adó czimén­ a város, mint erkölcsi I esi (j]ei­re s l­a­kosságra ki vet?elött összesen 61659 fit és pedig földadó 15340,59 kr, házbér adó 9773­89 kr, házo­ztály adó 3936.60 kr, kereseti adó I. és II. osztályai 7107.40 kr, III. és IV-ed osztályai 1­1834.15 kr, nyilvános szá­madásra kötelezett, válla­lat­ok. adója 9910. 4­5 k­r, t­ő­k­e­k­a­m­­a­t és j­á­rad­é­k a­d­ó * 2483. 56 kr, általános jövedelmi pótadó 8190. 36 kr, fegyveradó 82 frt. Ezen összegből a város mint erkölcs­i testületet illető 5594.46 kr levonatván, marad a lakosság által fizetendő 56064. 34 kr. Ehhez hozzáadatván az 188­2. év végéig mutatkozó hátralék 2895 83 rr. összesen 58.660.37 kr Ebből 1883. ívben befizettetett összesen a várost il­­etővel együtt, 63031.82 kr. Mutatkozik hátra­lék 1223 frt. Pénzügy. I. Házi pénztár. 1882. évi hátralék jeladóban 3328.28 kr. 1883 évi ki­kötés összege 20547.16 kr. Erre be­­szedetett 22453.84 kr.­­ Polgármesteri jelentés, ív. Népesedés. Városunkban 1883. évben született. (Vezérczikk a vonal alatt.) Ámbár az év má­s részeiben is szoktak mai napság házasodni, mégis a farsang a frigykötések legszokot­tabb évadja. De mi most az egyszer nem azon házas­ságokról írunk, melyekkel a férfiak egy bol­dog otthont alapítanak maguknak. Tollunkat a tapasztalat nyomán nem az Optimismus vezeti , azért ha a mai legtöbb házas életnek sötét képét adjuk ne értes­sünk félre, mintha az különösen városunk viszonyaira vonatkoznék. Általánosan beszé­lünk. Hány férfi zajos előélet után házasságra­ lépve, veti meg alapját a boldogság és egészség lakóhelye helyett a szenvedély és a betegség helyének ! Bensőleg kimerültek és­­ restek, hogy egy családnak erőt és szilárd­­­­ságot­ adhatnának, ők, kiknek nincs erkölcsi­­ értékük, hogy nyújtsanak, kölcsönözzenek ilyet csiadjoknak ? Kötelesség és erő a­ legegyenesebb elentétben állanak ; a törzs leomlik, özvegy és árvák maradnak a kö­­n­yrtelen terhes életben s harmad és ne­­gyedizig r­egbószu­lja magát az apa álnok­sága, a nőt s a Csabid leányai a legsöté­tebb szenvedés várja. Ily nyomorult életmódnak rémképei száll­­j mik a tisztességes nőkre és a hajadonokra ; mindes­ki eladónak ta­tja őket; olyanok, luk előtt nagy városokban alig mehet el tisztességes nő az utcza.is, a nélkül hogy sértő pillantásokat és megjegyzéseket ne tennének rá. Ily férfiak, kik nappal a tisztességes nő­ket az utczán pirl, másaikkal és megjegyzé­seikkel sértegetik, éjjel pedig el­vetemedett, helyeken minden szégyenérzet­et lábbal tipró nőkkel dorbézolnak. Ily férfiak lépnek ké­sőbb házasságra, midőn minden erőből ki­fogyva, testükben hordják a magokba s­­itt betegségek csiráját. Vali­d egy szapu egy társaságban a római császárok zsarnokságáról beszélve monda, hogy Caligula egy csapással kivárna az alá­való és elromlott népnek fejét, levágni,óhajt­ván bárcsak annak egy feje volna. Mis va­laki pedig ugyanazon társaságban a mai fiatalság életmódjáról beszélve, mondd : Én is kívánnám a nőnem elrontóit egy csapás­sal megsemmisíteni ! Ezzel nagy szolgála­tot tennék az emberiségnek. És csakugyan annyira jutottak a dolgok társadalmi életünkben, hogy alig lehet,mást várni, mint azon időt, mely minden fogal­mat felforgat, mely a legalacsonyabbat fel­színre emeli, mely Istent képzelet tárgyává az egyént Istenné, a törvényt csak látszattá a látszatot törvénnyé, mely a lényegest mel­lékdologgá, ezt jó tényezővé tegye s a nő igaz értékéből és magas jelentőségéből csak megközelítőleg bírja e valódi gondolatot. S hogy akarják megmagyarázni napjaink szem­betűnő arányban növekvő nőtlenségét ! — — Mint akarnak a tén­nyel végezni, hogy a nősülni képes férfiak egy ötödrésze ellentmond a házasságnak s nem határozza­­­ magát törvényes frig­­kötésre. Engedjük meg, hogy mindig voltak egyes sertísiv, kik elvből, vagy beteges­kedésök m­att nem nő­sültek és a kiket a nyelv találólag nevez agglegényeknek. Ezen agglegények, mint a kor színházának statistái elenyésznek. Azok száma, akik anyjukért vagy testvéreikért, ál­dozzák te­ magukat, vagy más alapos in­dokból nem házasodnak, igen csekély rit­kaság az, hogy egy nemes férfi-lélek, a szeretett szivet, melyet elnyerni a körül­mények tiltandó, vagy azt a halál elragadd s sírig gyászolja s az azzal való egyesülést egy boldogabb életben remélje. Ez utóbbira a nőnemnél sokkal hamarább találunk pél­dát­. A nőtlenek, kikről mi itt szólunk, a vagyonos, úgynevezett művelt osztályból va­lók, gyakran tanult emberek, hivatalnokok, jó állapotban levő kereskedők. A lehetőség dac­ara, hogy egy családot eltartsanak, elv­ből nem nősülnek. Halljuk hogy a nőtlenül maradás okául némelyek az élelmi szűk­ségek­ drágaságát hozzák fel, melyeket a háztartás megkíván s melyeket teljes lehe­tetlen meggyőzni. Balgaság ! Mintha bizony ezek az urak a saját személyeken nem sokkal többet költe­nének, mint a mennyiből egy család taka­rékos háztartással megélne ! Ezek semmit sem vonnak el maguktól. A legjobb asztal, legpuhább ágy, a legkényesebb szállás az övék, estelijük csak két forintba kerül. H­i­r­­t nekik szemükre vetjük, kész a felelet: A gén az igaz, de nem akarom magamat kor­látok közé szorítani Az ilyen magánzó, ki a családi élet eszményéért mint minden állami jólét alapjáért, nem fogékony, sem­mit vom­ ism­i­ r­o.s.ik nwwl. 1 Mások úgy gondolkodnak, hogy a tudó­­ j­mány, a hivatás, a tanulmány legyen az ő­­ nejük, ezeknek szentelik érzéseiket, gondo­lataikat. Mintha a nőtlenség felett nem tör­tek volna párerát már évezredekkel­­ ezelőtt, mintha a legnagyobb tudósok, művészek, s államférfiak, kiknek működésük a világra s évszázadokig kihatott s eszmékkel s tettek­­­ kel gazdagiták­a­­ t, nőtlenek lettek volna. Nem fogván fel helyesen az ember és az emberi társadalom czélját s nem tudván a imai életviszonyokhoz alkalmazkodni, melyek az öröm és fájdalom, lemondás és kedv, gond és élvezet végetlen összh­angzását mu­tatják, ezek a kis emberek nincsenek azon helyzetben hogy helyes következtetéseket, vonhassanak egyetemesre ; innen van az Ő bölcselkedésük egyoldalúsága, tanaiknak tit­kos mérge, melyek legtöbbször önistenitésre és a legnagyobb önzésre vezetnek. Halljuk azonban még utolsó, látszólag legfontosabb okot­­­ A mint ma a nők magokat viselik, a mik­ felületesen neveltetnek, mindent csak külsőségre számítván, a mennyire nem há­ziasak s gazdálkodók, a mennyire hajlandók a féli ver­gésre és alakoskodásra, a­mely ke­véssé i­lik, ki akarna velük frigyet kötni az életre, ki akarná jövőjének boldogságát ilyen csalékony alapra építeni ?“ Sok igaz van ezen szemrehányásban. Forduljatok tehát el ama felületes te­remtményektől, nincs e végtelen sok igen derék, kitűnő leány, a­ki igazán azon hely­zetben van, hogy csekély eszközökkel ház­tartást vezessen s egy férfit boldogítson ? . . Miért nem választatok ezek közül ? Nincs

Next