Esztergom és Vidéke, 1884 (6. évfolyam, 1-104. szám)
1884-02-21 / 15. szám
Esztergom, VI. évfolyam. . 15. szám. Csütörtök, 1884. február 21-én MeGJELENIK HEIENKINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész éve.........................................................6 frt. — kr. fél &Te................................................. — , negyedévre.........................................................1 . 0O . Egyes szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZÉCHENYI TÉR y szellemi részét illető Itüzlemények ItiiMumImt. KIADÓ HIVATAL: SZÉCHENI TÉF? ^ ^ ., hová it limilnlos s :i, magán hinletések, a nyilfjúiba szánt közlemények, előfizetési pénzek és ree.bimáin,sok intézemlök. lmH l* HIVATALOS IllfDETÉSEK 1 szótól 100 n.óiir — fi t. 76 kr. ] Oft—200-ig . 1 „ .r>0 „ 200—ííoo-í^t . 2 „ 2r, „ Mélyedlíj ‘io kr. HIRDETÉSEK. MAO V NI 11IMHÍTIÍ8KK ménállapodás szerint lehető lnírjut:i.lly OSII Ill'll ii közöli ötnek. NYILTTlíU som 20 itr; Esztergom és Európa. Semmiben se vagyunk olyan jártasak mi jó esztergomiak, mint a legmagasabb politikában. Majd többet törődünk már azzal, hogy mit főznek az ország konyháján, mint azzal, hogy mi lesz a magunk konyhájával, ha annyira neki eredünk a kávéházi akadémikusokkal vitatkozni. Akárhány kereskedőnk erősen tudja szidni Tisza Kálmánt, pompásan tanulmányozza a szudáni katastrophákat s a Gladstone kabinet hogyi állását, de azért nem tud tisztességesen egy számlát stilizálni. Akárhány iparos elkeseredetten buktatja meg a mihazia kormányt s meg tudná nevezni Sziulejkin gyilkosait, de azért ugyanazon a kaptafán dolgozik, amelyen még az öregapja dolgozott, saját ipara haladásával legkeveebbet se törődik,és fejlődésével Egyesületeinkben minden robbantó súrlódásnak Mephistója a politika, melynek Magyarországon az a természete van, hogy vérévé vált a magyar embernek, akárcsak a kedvetlen adófizetés. Az idén megint, lesz alkalmunk magas politikai érettségeinkről bizonyitványt kiállítani. Küszöbön van a követválasztás, amely erős jelszó lesz a társadalmi meghasonlásokra. Hazánk sorsát s a nagyvilág folyását kötelességünk kellő figyelemmel kisérni; országos és európai események iránt kötelességüik érdeklődni. Hiszen alkotmányos polgárok vagyunk. De egyesegyedül hírlapi eseményekkel cserélni ki történeti ismereteinket, egyesegyedül újságok olvasásából meríteni összes tudományunkat * nevetséges ! ! egyoldali, sőt veszélyes. Nevetséges, mert a hírlap olvasás még nem támlás és okulás, hanem csak az események anyagának fölvétele, a miben józan kritika kell, hogy mi érdemes belőle vérré választásra. A mindennap olvasó minden lényegtelent lényegesnél s minden lényegest meg nem emésztő hetének fog föl. 0 f . m J Egyoldalúvá teszi az újságolvasás a, , egyszerű embert, ki nem kérkedheti felsőbb iskolai képzettséggel vagy magasabb tanulmányokkal. Ez az egyoldalúság ferde ítéletílvé s kiállhatatlan makacs fejűvé teszi az ujságfalót. Veszélyes végre az újságolvasás olyatoknak, akiknek elölj!) nemcsak jobbat olvasni, de jobban megolvasni kellet volna megtanulniok Készpénznek velni mindent, átengedni a szellemet különféle csinált izgatásnak, ez az, ami a közönséges újságolvasót, megmételyezi. Frontot kell csinálni ez ellen a nevetséges, egyoldalú és veszélyes áramlat ellen. Polgáraink olvassanak hasznos könyveket is a, politikai lapokon kivü s egyesületeinkből rekesszel; ki azt a sok meddő politikai vitatkozást, am csak szakadásra ve..ot. Esztergom és Európa nagyon különböző két fogalom. A jó esztergomiak igazítsák össze a maguk esztergomi szénáját, s ne bántsák Európát, mely úgy se ér rá tudomásul venni bajainkat s helyi érdekeinkkel összesen 413 gyermek. Római kath. 381. prot. 16. izr. 16. Meghalt 304. Rom. kath. 286. prot. 10. izr. 7. g. kel. 1. Házasság köttetett 77. Rendészet. A kapitányi hivatal által 1S83. év folyamán letartóztatottak száma 244. Ezek közül a bíróságnak átadatott 72, rendőrileg megbüntettetett 182. A városból eltolonczoltatott: 142. A vidékről a városon keresztül tolonczoztatott 417. Középitkezés. Városunk szép stylbon épült, plébánia temploma, mely már több évtizeden keresztül javítva sem volt, úgy kívül, mint belül gyökeres átalakításon ment keresztül s míg egyrészről ezen intézkedése a képviselő testületnek arról tanúskodik, hogy a mai liberálisnak nevezett 19-i év században is a vallásosságot az Istenbe vetett hitet olyannak tartja, mely minden kornak alkotó és J fontartó elemét képezi, másrészt, el nem mulaszthatom ide jegyezni gr. Csáky Károly plébános urnak azon bőkezűségét s fárad bajban buzgalmát, melyet az építkezés folyamán tanúsítani méltó,intett. Az elmúlt évben emeltetett fel s köröztetett, ki újra a Dunna-utczának egy része s ugyancsak a Buda-utcza kövezete is részben kijavíttatott. Ügyforgalom: j 1883. év folyamán beérkezett 3881 ügydarab, ebből elintéztetett 3728, elinitézetlenül maradt 153. Az elnöki igtatóba beérkezett 3016. Ebből elintézést nyert 2987, elintézetlenül maradt 29. Az árvaszékhez beadatott 1236, elintéztetett 1226, hátralékban maradt 10. Közgyűlés tartatott 28, ezeken letárgyaltatott eszesen 305 ügy. Tanácsi ülés tart.ott 27. Árvaszéki files 23. Cselédkönyv kiadató 1 160, igazolásijegy 132, marhalevél kiállíttatott 400. Honvédelmi ügy. Az 1861. 62. és 63 ik években született hadkötelesek sorából összeiratott, 171 hadköteles. A most jelzett korosztályokból : a) A cs. és kir. közös hadseregbe a fő sorozás alkalmával 23 hadköteles, b) utóállitás utján 8, c) A m. kir. honvédség részére besoroztatok 31, d) utóállitás utján 3. Adóügy, A múlt 1883 ik év hen állami egyenes adó czimén a város, mint erkölcsi I esi (j]eire s lakosságra ki vet?elött összesen 61659 fit és pedig földadó 15340,59 kr, házbér adó 977389 kr, házoztály adó 3936.60 kr, kereseti adó I. és II. osztályai 7107.40 kr, III. és IV-ed osztályai 11834.15 kr, nyilvános számadásra kötelezett, vállalatok. adója 9910. 45 kr, tőkekamat és járadék adó * 2483. 56 kr, általános jövedelmi pótadó 8190. 36 kr, fegyveradó 82 frt. Ezen összegből a város mint erkölcsi testületet illető 5594.46 kr levonatván, marad a lakosság által fizetendő 56064. 34 kr. Ehhez hozzáadatván az 1882. év végéig mutatkozó hátralék 2895 83 rr. összesen 58.660.37 kr Ebből 1883. ívben befizettetett összesen a várost iletővel együtt, 63031.82 kr. Mutatkozik hátralék 1223 frt. Pénzügy. I. Házi pénztár. 1882. évi hátralék jeladóban 3328.28 kr. 1883 évi kikötés összege 20547.16 kr. Erre beszedetett 22453.84 kr. Polgármesteri jelentés, ív. Népesedés. Városunkban 1883. évben született. (Vezérczikk a vonal alatt.) Ámbár az év más részeiben is szoktak mai napság házasodni, mégis a farsang a frigykötések legszokottabb évadja. De mi most az egyszer nem azon házasságokról írunk, melyekkel a férfiak egy boldog otthont alapítanak maguknak. Tollunkat a tapasztalat nyomán nem az Optimismus vezeti , azért ha a mai legtöbb házas életnek sötét képét adjuk ne értessünk félre, mintha az különösen városunk viszonyaira vonatkoznék. Általánosan beszélünk. Hány férfi zajos előélet után házasságra lépve, veti meg alapját a boldogság és egészség lakóhelye helyett a szenvedély és a betegség helyének ! Bensőleg kimerültek és restek, hogy egy családnak erőt és szilárdságot adhatnának, ők, kiknek nincs erkölcsi értékük, hogy nyújtsanak, kölcsönözzenek ilyet csiadjoknak ? Kötelesség és erő a legegyenesebb elentétben állanak ; a törzs leomlik, özvegy és árvák maradnak a könyrtelen terhes életben s harmad és negyedizig regbószulja magát az apa álnoksága, a nőt s a Csabid leányai a legsötétebb szenvedés várja. Ily nyomorult életmódnak rémképei szállj mik a tisztességes nőkre és a hajadonokra ; mindeski eladónak tatja őket; olyanok, luk előtt nagy városokban alig mehet el tisztességes nő az utcza.is, a nélkül hogy sértő pillantásokat és megjegyzéseket ne tennének rá. Ily férfiak, kik nappal a tisztességes nőket az utczán pirl, másaikkal és megjegyzéseikkel sértegetik, éjjel pedig elvetemedett, helyeken minden szégyenérzetet lábbal tipró nőkkel dorbézolnak. Ily férfiak lépnek később házasságra, midőn minden erőből kifogyva, testükben hordják a magokba sitt betegségek csiráját. Valid egy szapu egy társaságban a római császárok zsarnokságáról beszélve monda, hogy Caligula egy csapással kivárna az alávaló és elromlott népnek fejét, levágni,óhajtván bárcsak annak egy feje volna. Mis valaki pedig ugyanazon társaságban a mai fiatalság életmódjáról beszélve, mondd : Én is kívánnám a nőnem elrontóit egy csapással megsemmisíteni ! Ezzel nagy szolgálatot tennék az emberiségnek. És csakugyan annyira jutottak a dolgok társadalmi életünkben, hogy alig lehet,mást várni, mint azon időt, mely minden fogalmat felforgat, mely a legalacsonyabbat felszínre emeli, mely Istent képzelet tárgyává az egyént Istenné, a törvényt csak látszattá a látszatot törvénnyé, mely a lényegest mellékdologgá, ezt jó tényezővé tegye s a nő igaz értékéből és magas jelentőségéből csak megközelítőleg bírja e valódi gondolatot. S hogy akarják megmagyarázni napjaink szembetűnő arányban növekvő nőtlenségét ! — — Mint akarnak a ténnyel végezni, hogy a nősülni képes férfiak egy ötödrésze ellentmond a házasságnak s nem határozza magát törvényes frigkötésre. Engedjük meg, hogy mindig voltak egyes sertísiv, kik elvből, vagy betegeskedésök matt nem nősültek és a kiket a nyelv találólag nevez agglegényeknek. Ezen agglegények, mint a kor színházának statistái elenyésznek. Azok száma, akik anyjukért vagy testvéreikért, áldozzák te magukat, vagy más alapos indokból nem házasodnak, igen csekély ritkaság az, hogy egy nemes férfi-lélek, a szeretett szivet, melyet elnyerni a körülmények tiltandó, vagy azt a halál elragadd s sírig gyászolja s az azzal való egyesülést egy boldogabb életben remélje. Ez utóbbira a nőnemnél sokkal hamarább találunk példát. A nőtlenek, kikről mi itt szólunk, a vagyonos, úgynevezett művelt osztályból valók, gyakran tanult emberek, hivatalnokok, jó állapotban levő kereskedők. A lehetőség dacara, hogy egy családot eltartsanak, elvből nem nősülnek. Halljuk hogy a nőtlenül maradás okául némelyek az élelmi szűkségek drágaságát hozzák fel, melyeket a háztartás megkíván s melyeket teljes lehetetlen meggyőzni. Balgaság ! Mintha bizony ezek az urak a saját személyeken nem sokkal többet költenének, mint a mennyiből egy család takarékos háztartással megélne ! Ezek semmit sem vonnak el maguktól. A legjobb asztal, legpuhább ágy, a legkényesebb szállás az övék, estelijük csak két forintba kerül. Hirt nekik szemükre vetjük, kész a felelet: A gén az igaz, de nem akarom magamat korlátok közé szorítani Az ilyen magánzó, ki a családi élet eszményéért mint minden állami jólét alapjáért, nem fogékony, semmit vom ismi ro.s.ik nwwl. 1 Mások úgy gondolkodnak, hogy a tudó jmány, a hivatás, a tanulmány legyen az ő nejük, ezeknek szentelik érzéseiket, gondolataikat. Mintha a nőtlenség felett nem törtek volna párerát már évezredekkel ezelőtt, mintha a legnagyobb tudósok, művészek, s államférfiak, kiknek működésük a világra s évszázadokig kihatott s eszmékkel s tettek kel gazdagitáka t, nőtlenek lettek volna. Nem fogván fel helyesen az ember és az emberi társadalom czélját s nem tudván a imai életviszonyokhoz alkalmazkodni, melyek az öröm és fájdalom, lemondás és kedv, gond és élvezet végetlen összhangzását mutatják, ezek a kis emberek nincsenek azon helyzetben hogy helyes következtetéseket, vonhassanak egyetemesre ; innen van az Ő bölcselkedésük egyoldalúsága, tanaiknak titkos mérge, melyek legtöbbször önistenitésre és a legnagyobb önzésre vezetnek. Halljuk azonban még utolsó, látszólag legfontosabb okot A mint ma a nők magokat viselik, a mik felületesen neveltetnek, mindent csak külsőségre számítván, a mennyire nem háziasak s gazdálkodók, a mennyire hajlandók a féli vergésre és alakoskodásra, amely kevéssé ilik, ki akarna velük frigyet kötni az életre, ki akarná jövőjének boldogságát ilyen csalékony alapra építeni ?“ Sok igaz van ezen szemrehányásban. Forduljatok tehát el ama felületes teremtményektől, nincs e végtelen sok igen derék, kitűnő leány, aki igazán azon helyzetben van, hogy csekély eszközökkel háztartást vezessen s egy férfit boldogítson ? . . Miért nem választatok ezek közül ? Nincs