Esztergom és Vidéke, 1885 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1885-11-22 / 94. szám
Esztergom VII. évfolyam y A EG.IRI HNIK VASÁRNAP «gész évre fél évre , negyedévre HETEN KINT KÉTSZER ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: ...................................6 fit — Euge/áini «ni 7 Itr 3 r.okt. 94. szám. Vasárnap, 1885. november 22-én. KIADÓHIVATAL: ^SZÉCHENI-TÉR ^., hová :i hivatalosan magán hirdetések, :i nyijiti.ee szánt 1(íVzleméniyek, emli'/.etési |t<hr/.nk és t <‘iil;im:il‘,.wik iiilé/.emiek. HIVATALOS mitDIíTlíSIíK :j M A<5 ÁNIII IMMiTäSKK 1 szétél 100 s/.éig — fit 75 IcrJ inénál lapod és szerint lehető 100—200-i ;r 1 it f,0 njl«|fjlltáliyoS»ld»llU k."ZÖit etilek. 200—H00-i*r . 2 ’ 2.r. Rélveg llj 30 kr NYÍLT l’lík sora 20 kt hová Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSED: ^ZENT* A-UTCA 317. lupuze] lenti iHS/.efilU*t"> közlemények kiihlendők. HIRDETÉSEK: IT I 11 ■ -- - ----------- Fenn az ernyő. Esztergom, nov. 20. Tisztességes szegénység sohase volt szégyen, sőt leggyakrabban a boldogság valódi hajléka s a jellemek valódi iskolája. De hát a század philosophiája egészen más. A genienek, a carriérenek, a népszerűségnek s a dicsőségnek mai napság szabott ára van. Battyáni Miksa például gyakorlatilag is be tudja ezt bizonyítani. Mikor Galambosvárán képviselőjelöltnek léptették, fél ötszáz pengő forintért olyan röpirat jelent meg róla, mely Battyáni Miksát egyenesen I. Napoleon mellé állítja s büszkének lamentet, mely ilyen hirdeti azt a pargéniét nevezhet a magáénak. Csináltat azután magáról egy éhes szobrász hazánkfiánál kétszáz pengőért egy bilsztöt s azt kiállíttatja az országos műcsarnokban. Néhány kritikus külön százas bankóban részesül s Battyáni Miksa néhány nap múlva magyar Maecenásnak van elkeresztelve. Az ilyen gloirenak azonban rendesen megvetés a vége. A pénzén vásárol dicsőség mnsokára elkopik, mint a rossz aranyozási kanál s hátramarad a nyomorult sárgaréz, melyet annál inkább megvetünk rút hazugsága miatt. A mai kor egyik balul magyarázott életelve a jómód kiküldése. Ha nemes eszközökkel és becsületes munkával sikerül, akkor csak irigyeljük , de ha aljas szerszámokkal létesül, akkor megvetjük. Tehát a jómód. Ezt kovácsolja mindenki, még ha nincs is elegendő ,szusszá hozzá. A jómód tekintélyt, súlyt, tiszteletet és ötnél is több világrészt biztosít számunkra. Játszuk hát, ha nincs meg. Adjuk az urat, ha mindjárt tisztességes szegények is vagyunk. Az első ezer forintnyi adósság lólábai még nem látszanak ki az oroszlánbőr alól. De az ezeregyedik forint, mely a más erejéből van köllcsönözve, már leveri a tisztességes szegény embert s a rohamosan gyarapodó kölcsönök kamatba kérik a nyugalmat s gyakran a fesületet is. Semmiből sem olyan nehéz kibonyolodni, mint az olyan adósságokból, melyekből luxust vásároltunk s hazugságot kovácsoltunk a kat kedvelő világ számára.látványosságoA jómód legyen mindenesetre elvünk, mert nélküle teljes függetlenségre sohasem vergődhetünk , de ha nem bírjuk elérni, akkor ne ámítsuk vele a világot. A hálátlan világ rendesen kiszokta kaczagni azokat a fényes dáridókat, melyeken ugyan rózsás toasztot mondott a család üdvére, de melyekről utólag megtudta, hogy a pecsenyék adósságon sültek s az ezüstneműek ki voltak kölcsönözve Maradjunk meg inkább a tisztességes szegények közt. Akik azonban erősen állanak, nem szédülnek el s nem szód el égnek. A tisztességes szegénység előbb- utóbb olyan érettségi bizonyítványt szerez, mellyel később a jólét magasabb iskolát állandó sikerrel lehet végig járnunk. I I. Miért kerülsz ? Miért kerülsz? Kökény-szemed Oly biztatón mosolyga rám ! Éledni kezdtem sugarán, Miként a föld, ha kikelet Vet rá szerelmesen szemet. Miért kerülsz ? Miért kerülsz ? Te nélküled Oly sivatag az életem : A hol virág s lomb nem terem, Nincs illat és nincs enyhület, S a test, és lélek eleped. Miért kerülsz ? . . »V i Miért kerülsz ? Hisz’ jól tudom Feledni azt soh’ sem lehet, Kit szivünk egyszer megszeret; S bármint kerülj is utadon, Szived fölött uralkodom ! Miért kerülsz ? Oh miért kerülsz ? A szerelem Vonzalmát le nem győzheted : S napként díszítsd bár az eget S én por legyek az ut-félen, Te egyesülni fogsz velem Bármint kerülsz! II. öngyilkos leány mellett. Hányan rajongtak szép szeméért, Hány szív hálója lett aranyhala, Hányan szomjazták ajka mézét, Hivén, hogy üdvöz lelnek általa ? S a szén szemekre most im éj terült, A dús aranyhaj iszapos, kuzált, Az ajk mosolyra többé nem derül S ki csókolná le róla a halált ? A régi dal ! — Ki megnyerő szivét. Virágként dobta el a szép leányt , ő aztán szívsebére enyhülést A hullám karjai közt talált. LUBY SÁNDOR: Uj püspökjelöltek. Esztergom, nov. 21. Az esztergomi főkáptalant sokan a püspökök szemináriumának mondják. A mostani magyar katholikus püspöki kar javarésze Esztergomból kerül ki. Hát ez igen természetes. Nem mindennapi érdemeket kell annak felmutatnia, aki az esztergomi főkáptalan tagjává lesz. És annyi jeles kanonok közül több a hivatott, mint más káptalanokból. primás alaposan ismert Maga a herczegegyházi főpapokat szentel föl, mikor esztergomi kanonokot avat püspökké s igy igen természetes, hogy a magyar katholikus klérus középpontjából legtöbb püspök kerül ki. Esztergomból Rómából legtöbb kardinális.Aminthogy Beszterczebánya uj püspökéül Márkus Gyula pápai praelatust, esztergomi apát,kanonokot, a szent László társulat alelnökét s a fővárosi szeminárium igazgatóját emlegetik. Az uj püspök, körülbelül hatvan esztendős, magas, szikár termetű, erőteljes férfiú, aki Beszterczebányán született egész egyszerű polgári családból 1824-ben. nyán szülőföldjén Középiskolai tanulmáns Nagyszombatban végezte, a tdeológiát mint Esztergommegyei paziminsta, a bécsi egyetemen. Áldozópappá szenteltetése után pesti józsefvárosi plébánián működött, a mint káplán néhány esztendeig. A hatvanas évek vége felé került a herczegprimási irodába, hol fokozatoan emelkedett. Császka György püspökké történt kineveztetése után 874-been egész az oldalkanonokságig. Két év múlva, mint esztergomi kanonok átvette a fővárosi szeminárium igazgatását s tiz évre rá pápai praelátussá lett. Ugyanebben az esztendőben a katholikus tanítók nyugdíj és segélyalapjának elnöke lett. Vácz uj püspöke Báró Hornig Károly dr. czimzetes püspök, esztergomi apátkanonok, kulltuszi miniszteri tanácsos. Mindössze negyvenöt éves, erőteljes, derült és nyiltarczu főpap, kinek porosz eredetű atyja báró Sebringer idején költözött Budapestre rendőrségi hivatalnoknak. A kitűnő tehetségü tanuló a pesti piaristáknál s Nagyszombatban végezte a gimnáziumot s a pesti egyetemen a theologiát. Amint hittudorrá lett, kinevezték a pesti seminárium tanfelügyelőjének. Később, mint egyetemi hittanár néhány évig a Religiót szerkesztette. 1874-ben pápai kamarássá, két év mulva esztergomi kanonokká s prímási oldalkanonokká hat év múlva kultusminiszteri osztálytanácsossá, 1888-ban apáttá és czimzetes püspökké s rá egy évre miniszteri tanácsossá lett. Nyílt jellemével, kiváló tehetségeivel páratlan szeretetreméltóságával ép oly gyorsan meghódította a prímás, mint a kultuszminiszter rokonszenvét. Egy tekintélyes napilap ismételten azt írja róla, hogy „nagy hiánya, hogy magyarsága úgy beszédében, mint írásában fölötte fogyatékos.“ Ez az állítás azonban teljesen alaptalan. Mert aki csak valaha olvasott tőle valamit, vagy finom és szellemes társaságát élvezte, az báró Hornig Károly magyarságán aligha fog kifogásolni valót találni. Esztergom sokkal inkább ismeri és (Jubilaeuma alkalmából.) II. Igen nagy eredményeket ért el e tiz év alatt a magyar állam közlekedési politikája. A magyar államvasuti hálózat 1874-ben egy pár vonalból állt északon, a zákány-zágrábiból délen, egymástól elszigetelve, csekély jövedelemmel, az ország közlekedési politikájára minden hatás nélkül. A pénzügyi eszközeiben igen kis térre szorított, kormány fokozatosan, de állandó síkénél teljesítette a magyar állami téren való függetlenítő gyáraknak adott kedvezmények új iparágakat sőt.. Mi az ország közlekedési politikája se- honosítottak meg. A mintapincze a magyar let teljesen az a hatalmas hálózat uralkodói jó hírnevét állította helyre. Állattedlik, mely kiterjed Brassótól Budapesten át ayésztésünk — nem kis áldozatokkal — Bitlekig, Fiumétól Budapesten át Katicáig, fölsegittetette. A magyar állami méneseket Zsatonytól Budapesten át Kassáig s Gyula csodálva emlegeti az egész világ s a ues fehérvártól Miskolczig. Az államvasutak jömösi tett le, mely ezek utján a magyar i vedelmei 1 százalékról több mint 3 száza istállókban meghonosan, keresett és jövelékra emelkedtek. A fővonalakba egy badelmes kiviteli cikk. Szerencsés fejlődésnek italmas victinális vasúthálózat pályái fonód- indult a marhatenyésztés is, az az üzlet I tak, melyek hossza ma már — s az ország pedig, melyet Kőbánya a sertéssel folytat, egyenes terheltetése nélkül — megközelíti uralkodik a világpiaczon. Idegen államok azt a bosszúságot, amekkorát az alkotmá- ellenséges tarifapolitikája megállíthatja e • nyos élet kezdetén az összes magyarom- részben ideig óráig Magyarország kereszteszági vasút hálózat kitett. Óriási előhaladást delmének lendületét, hogy e téren nagy tett a vízvédelem. Az ország fővárosában a jövő vár ez országra, azt megakadályozni Dunaszabályozás oly védőmüveket létesi- nem fogja többé. tett, melyek kiállták a legszigorúbb kritika S a lefolyt tiz év nagy tevékenységét , s a legnagyobb veszedelmek tűzpróbáját , a kulturális emelkedés terén nem is érintett Tisza, a Kőrös, a Maros egyaránt oly mérték még. Népiskoláink száma emelkedett, télfű szabályozási eljárásnak vettettek alá, látogatottságuk növekedett, fölszerelésük a minőről régebben fogalma sem volt e tökéletesedett. Intézkedések történtek, hogy vidékek népének Nagy áldozataiba került szellemük általában hazafias legyen, s hogy ez az államnak is, s az egyeseknek is. De a magyar szó mindenüvé behatoljon. Az nagy sikereket is mutatott föl. Az alföld állami és felekezeti szellem küzdelmének egész nagy uradalmai mentettek meg a kiegyenlítésére nagy és sikeres kísérletek kultúrának. Népes városok és falvak óta is történtek. Mindenkép biztosíttatott az állami maztattak meg a megsemmisüléstől. A védő akarat érvényesülése. — S folytattatott a művek, melyek az emberi szorgalom gyű népiskolák munkája a középiskolákban. Az »nőieseit óvják, akkora értéket és munkát e tárgyban hozott törvény a legjobb alkoképviselnek ma, mely vetekedik azzal, alások egyike s a legjobban tanúsítja a mekkorát, a régi Magyarországban maga az a modern Magyarország felvilágosult gondolegéssz kultura képviselte hozását. Az egyetemek mindinkább emel-Kiegbszik a tevékenységét e téren a földi kertek. Nagy kulturatézetek ezek ma már, műveleti, ipari és kereskedelmi ügyekben , melyekre büszkén utalhatunk. S az épitke való lendület. A kultúrmérnöki intézményezések, melyek az utóbbi tiz év alatt kuregész vidékeket termékenyített meg. Állurozásokra történtek, túlhaladják, a mit az