Esztergom és Vidéke, 1885 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1885-11-15 / 92. szám
HÍREK. — Főispánunk gróf Majláth György a Zenei Kör alapító tagjai közé lépett. — Dr. Kóran Ottó pistvidéki kir. főigazgató teljes egy liftet töltött körünkben az észt középiskolák megtekintése végett. A főgymnasiumban négy napig, a reáliskolában két napig rendkívül lelkiismeretes körültekintéssel tanulmányozta az oktatás menetét, eredményét s azon körülményeket, melyek városunkban a középiskolai tanügyre befolyást gyakorolnak. Szigorúságot és szeretetreméltóságot egyesített első hivatalos útja alkalmából, midőn meggyőződhetett róla, hogy nemcsak a tanári kar tagjainál, de az intelligens közönségnél is megérdemelt nagyrabecsülést vívott ki hivatala és személye iránt egyszerre. — Meghívás. A helybeli jótékony egyesületnek folyó hó 19 én délutáni 3 órakor az elnök lakán tartandó rendes közgyűlésére az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Esztergomban 1885. nov. 14. Majer István püspök s egyesületi elnök. — Meghívó. Az Esztergom sz. kir. város önkéntes tűzoltó egyesület f. hó 18-án d. u. 2 órakor a „Sas“ kertben gőzszivattyú bemutatásával egybekötött zárgyakorlatot tart, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a parancsnoka ág. — A Sas kertben tartandó gyakorlat műsora: 1. Az I. és 2 ik szivattyú üzem* iszerű szerelése. 2. Üzemszerű mászó gyakorlatok. 3. Rohamgyakorlat az összes szerelvényekkel. 4. A mentőeszközök bemutatása. Végre egy negyed órai szünet után vészjel adatik, a midőn a működő csapat összes szerelvényeivel rohamban a németutczai gyarovits-féle 599. számú házhoz Ma romül, melyet formaszerüleg megtámad, B ez alkalommal a kis Duna parton (Liebféle ház háta mögött) felállított gőzszivattyú által fog a szükséges vízmennyiség szállíttatni. — A Zenei Kör minden szombaton este különféle társas élvezetekkel összekötött estélyt rendez, melyre minden tagtárs egyszer s mindenkorra hivatalos idegen vendégét is bevezetheti. — Ismerkedési tánczestélyt rendez a magyaróvári gazdasági akadémia 5 hallgatósága a városház nagy ien nov. 21-én. A hozzánk is tenné beküldött meghivón Sólymosy Lajos, mint elnök, Vári Szabó Elemér, mint pénztáros és Pfeiffer Konrád mint ellenőr van aláírva. — Az uj Magyar Sion októberi füzete Dr Zádori János kanonok gondos szerkesztésében Szentiireytől egy igen érdekes és szellemes tanulmányt közöl Voltairről Kollányi Ferencz Oláh Miklós és Rotterdami Erasmusról ir. Az érseki képtár részletes leírása még mindig tart. Maszlaghy élénk tollal ismerteti az országos páratlan katholikus szemle kiállítást. A ára egész évre öt forint. — A Szerecsen vendéglőt Fülöp Sándor vámosi iskolai bérlő vette át, aki deczember közepén már meg is nyitja lényegesen kicsinosított vendégszobáit és kávéházi helyiségeit. — Egy uj tehetség, Néhány esztendő előtt még a buzdítás hangján írtunk róla, mikor szerény színpadunkon megjelent, s az elismerést csak úgy előlegben járultattuk ki. Ma már constatálnunk kell szép tehetsége sikerét. A nemzeti színházban pénteken este lépett fel először Kacér Nina kisasszony, kiről egy kedvelt napilap így nyilatkozik : A kisasszony szép ajánló levelet hoz magával csinos külsejében és egyéb természeti adományokban, melyek közt a csöngő hang és a mozdulatok fesztelensége nem utolsó helyen állanak. Első fellépte sikerültnek mondható, amennyiben Irmát egész természetesen játszta el és jól illeszkedett a többi szereplők közé. Az első felvonásban még kissé nagyon hangosan beszélt, amivel elárulta, hogy a népszínháztól jön, ahol a nagyobb színpad kívánja a hang ilyen megerőltetését, de már a második felvonásban letett e hibáról. Többször megtapsolták játékát. — Fogadja a kis művésznő a mi Szerencsem vállalatukat is. — A városi pénztár figyelmezteti a háztulajdonosokat, hogy a lakásviszonyok változásait saját érdekükben a pénztári hivatalban mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. — A Magyar Király vendéglő Hoffbauer Ferencz kezébe került, ki azt deczember elején ünnepélyesen meg is nyitja. Az átalakítások és berendezések után a Magyar Király az elsőrangú hotelekhez és kávéháziakhoz fog tartozni. — Szentségtelen rabló. Kiraboltak egy perzselyt alávaló gazemberek. Az egyházi szónok nagy haraggal szidja érte hallgatóságát : Legyen átkozott, igen legyen százszor átkozott, a ki szentségtelen kezeivel el merte rabolni azt, a mi a legszentebb Célra volt szánva. A pokol feneké:e jut az, ki a perzselyből vagy az oltár elöl el mer vinni valamit, ami nem az övé. Erre megszólal egy földműves emberben a lelkiismeret szava : — H<*j János, János, te is szentségtelen rabló vagy. Elvittél az oltár elől valamit, a mi miatt már sok gyötrelmed volt az életben. Vidd vissza töredelmesen házsártos feleségedet s valld be bűnödet ! — A fekvő jószág. Kérdi a tekintetes kataszteri biztos ur Nagy István uramat, hogy hát van e neki a király városon f**kvő jószága. Nagy István uram furfangos mosollyal felelte: — Volt tekintetes uram, de már nincsen. Riska tehenünk a pír leányi vásár előtt még csinos fekvő jószág volt az istállóban, de azóta lábra kelt és eltdlódott, hogy legyen miből az istentelen nagy portrót megfizetni. — Halálozás. Vahx Jozefin hosszas és szenvedés után a halotti szentségek felvétele kínos után élete 25-ik évében elhunyt. Temetése ma d. u. három órakor lesz a szentgyürgymezei családi sírboltban. Béke korai sírjára ! — Te kis gyáva ! Gyula barátunk a legfurcsább metamorphosison ment keresztül, mióta megnősült. Ott hagyta mindennapos társaságát a vendéglőben nem járt fül még a kaszinóba se, hanem amint hivatalos dolgait elvégezte, akkor szépen bevette magát kis menyországába s onnan azután ki nem mozdult másnap kilenczig. Barátait egytől egyig ott hagyta a nevető legények s rossz szájú agglegények társaságában s megfeledkezett az egész világról. Ő nem is vehette tőle ezt egészen rossz néven senki. Gyula barátunk felesége csakugyan takaros egy kis menyecske volt, aki mindennap új változatosságot tudott teremteni. Ma csupa szerelem, holnap merő duzzogás, holnapután csupa kedély, azután meg merő ábrándozás volt. Gyula barátom még fél év múlva se tuda tökéletesen, hogy hát melyik tulajdonságot imádjon legforróbban fiatal feleségében. És folytonos áhitatos tanulmányai között persze sikerült neki tökéletesen megfeledkezni a kisvárosi világról, mely oly szívesen szeret magyarázatot gyártani a megmagyarázatlan állapotokról. De Gyula barátunk egy fiatal este mégis kimaradt valahogy. Valami régi kenyeres pajtása tévedt a kis városba, a ki a többi czimbora társaságában látni kivánUŐt. Gyula azonban a harmadik pohár pezsgőnél elkezdte h czigányt szólaltatni s szilaj jókedvében eldobott egy poharat. A repülő pohár egy ismetlen fiatal ember tányérjába esett, a ki rendkívüli kifejezések összeszidta az egész kompániát s odavágva Gyula elé a visszekártyáját, eltávozott. Gyula barátunk még az éjszaka híven elbeszélte a megtörtént dolgokat pattogó kis feleségének a ki elég kegyetlen volt kifejteni ezt a három szót: Te kis gyáva ! Gyula erre azonnal kardjához nyúlt s búcsúzni kezdett. Rögtön meg akart verekedni a visite kártya tulajdonosával. A kis menyecske azonban kicsavarja kezéből a rozsdás tartalékos kardot. — Tudod mi van ezen a névjegyen ? Hát már olvasni se tudsz? Nézz ide. Ez a névjegy egy átutazó tyúkszemvágó névjegye. Azért vagy gyáva, mert ilyen emberrel ki akartál kötni. — Erre persze Gyula barátunk lovagias tüze azonnal aláhanyatlott. De azóta meg épen nem látta senki se veszedelmes vig nában. Az a három szó örökre kompámegtérítette. —• Kortársaink, Stampfel Károly pozsonyi kiadónál épen most jelent meg Visi Imre tollából Tisza Kálmán illusztrált s népszerűen irt életrajza. A csinos és érdekes füzet ára 40 kr. — Magyar hölgyek életrajzai czim alatt egy uj hazafias vállalat indult meg Stampfel Károly pozsonyi kiadónál Endrődi Sándor szerkesztésében. A kros illusztrált füzetek Lorántffy Ku^z Zsuzsanna, Zrínyi Ilona, Széchy Mária, Pirry Lőrinczné, Rozgonyiné, Apaffy Mihályné, Wesselényi Miklósné, Ujfalvi Krisztina, Ferenczy Teréz, Dukas Takács Judith, Szendrey Júlia, Déryné és Jókaié s más hírneves magyar hölgy életírását fogják közölni. Az érdekes füzeteket kiválóan ajánlhatjuk szépeink pártfogásába. * Csak a jót szokás utánozni, csakhogy ez utánzatoknál aztán a zönség húzza a rövidebbet, mint ez köa táplálószerek hamisításainál tapasztalható. Ezért a Brandt R gyógyszerész svájczi labdacsarnál, melyek gyomor-, máj-, 8 epe bajokban kitűnő szerül használtatnak, a vételkor minden doboznál (70 kr. a gyógyszertárakban) ügyelni kell a cégjegyre, a fehér keresztre vörös mezőben s Brandt R. névaláírására. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. fincsétlen asszony csakugyan boldogtalan volt. Megverte őt az a tündér, aki mindenét megver, aki szerelem nélkül köti össze orsát valakivel s úgy szólva pénzért adja magát. Mert talán mondanom sem kell, hogy xkor sem szerette férjét a mikor hozzá ment. A műveltségbeli külömbség pedig oly inigy volt közöttük, a mit még a ura hidalhat át, különösen férj és nő bankó kör.tt s bizony szegény Tamás nem tudott ifié szivébe beférközni. Épen olyan üres az cost is, mint midőn a templomban elhajidta az igent. [ De volt egy más, talán még nagyobb baj . A fiatal nőnek nem volt igazi erkölcsi szése, a kötelességet nyűgnek tekintette, a házasság iránt semmi érzékkel nem bírt, 8 szive tiltott bűnös gyönyörök után fo igott. Szóval elméje, szive egyaránt meg ült romolva, fertőztetve. Elrontották, megfertőztették azt a Zola, Kontepin stb. féle regények, melyek a til j.,t bűnös viszonyok gyönyöreit, izgalmát, mrelmi Őrjöngéseit oly csábosan rajzolják, ggy mámorba ejtik s örvénybe rántják a tpasztalatlan sziveket. TFiatal volt, szeretni vágyott, s minthogy fiét uara szerette, sőt lenézte és megverte, mindig és folyvást csak arra gondolt, úm arról ábrándozott, hogy hol mikor jelikt meg már ama bűvös lovag, a ki meg Bípertetendi őt a szenvedély ama csábosán ■tett izgalmaival. Még nem is ismert senk s amaz ismeretlen előtt már előre fedlte szivét. Akár mikor érkezik, nyitva . álandja. Ha szegény lett volna s munkával kellett volna megkeresnie kenyerét, talán megmenekül, igy okvetlenül elesik. Az unalom, a dologtalanság úgy szólván rákényszeritették a beteg a lázas képzelődésekre. Csak még az alkalom hiányzott s a csábitő, az áldozat már készen várta őket s el volt határozva és szánva az első hivó szóra az örvénybe vetni magát. Ez is megjött nem sokára. Fürdő idény volt s Laura azt mondta férjének, menjünk Füredre, Másnap már ott voltak. Laura unalomi ból használta a fürdőt, férje azonban egész buzgalommal és lelkiismeretesen, mert meg volt győződve, hogy ez hasznára lesz egészségének. Pedig semmi baja sem volt, de úgy okoskodott, hogy az egészség olyan, mint a pénz, sohase lehet belőle elég sok. Egy nap a sétányon Laura nagyfám egy fiatal embert vett, észre a ki sóvár szemekkel és tekintettel kisérte őt sétájában s szerelem ittas elragadtatott arczot mutatott, valahányszor csak közelében mutatkozót. Szép magas fiatal ember volt, rendkívül elegáns magatartással. Laura szive megdobbant. A szikra lángot fogott, a boldogtalan asszony az ismeretlenben a sóvárogva várt bűvös lovagot ismerte fel. Alig két nap múlva már oly arczczal és mosollyal viszonozta az ismeretlen sóvár tekintetét, mely azt mondta : merj! Éz az ismeretlen mert. Délután — midőn feje fürdőbe ment a vendéglő szoba leánya levelet nyújtott át neki. Az ismeretlentől volt. Megírta neki, hogy száműzött, bujdosó, politikai menekült, hogy meglátta őt és örökre vége szív nyugalmának s mielőtt távoznék, csak azért esdekel, hogy csak egyszer legalább egyetlen egyszer beszélhessen vele s gyönyörködhessen azon angyal édes hangjában, a kinek birtokáért életét, szive összes vérét kész volna oda adni ! A levél Kamii névvel volt aláírva. Mintha csak az ördög mondta volna tollba e levelet, — minden benne mi egy beteg képelődést felizgathat.volt, a Ez ő, a bűvös lovag ! sóhajta gyönyör teljesen a nő s másodszor is átolvasta a csábos levelet: — Mit mondjak annak a szegény fiatal embernek ? Keidé a szoba leány. — Hozza ide ! Felelte Laura minden habozás nélkül. Eszébe jutott egy párisi adoma, melyet épen az nap olvasott, mely épen egy hozzá hasonló helyzetben levő nő egy jó ötletéről szólt, azt akarta alkalmazni. — Most nem sokáig mert férjem minden pillanatban haza érkezhetik. De találtam módot, mely önnek megnyitja lakásunk ajtaját s meg férjem birodalmát. íme vegye e gyémánt karperczet, azt fogom mondani, hogy elvesztettem, férjem nagy jutalmat fog kitűzni a megtaláló részére mert a gyémántok nagy értékkel bírnak, ön haza hozza a karpereczet s nem fogadja el a jutalmat. Akkor ön házunk barátja lesz s a többiről beszélünk amikor! Most sietve el, mert férjem minden pillanatban haza érkezhetik. Egy szenvedélyes kézszorUáb — 8 a fiatal ismeretlen elrohant. És úgy is volt! Fehér Tamás 2000 ft jutalmat tűzött ki a 10 000 frt.ot érő karperecz megtalálójának s Kamis haza hozta azt, de rosszul értette a nő utasítását s elfogadta a jutalmat s hálálkodva távozott. Laura nem látta őt többé s midőn három nap is eltelt, a nélkül, hogy az kétismeretlen csak legkisebb életjelt is volna magáról, — gyanúja ébredt, az adott ékszerész boltba megnézetni gyémántjait. — Ki voltak azok cserélve hamis kövekkel ! Belátta, hogy egy lovagnak esett áldozatul s e gyalázatos ipar csalódás, az első, de a legnagyobb, félig összetörte szivét. Egy kis visszaélés következett; kisérletet tett megszeretni férjét s megkísérteni azt, hogy jó nő legyen. Nem ment! Nem volt rossz, de nem volt jó. Pedig Fehér Tamás mindig gyengéd és szeretetteljes volt hozzá. Kárba veszett, nem indította meg szivét, — még józan eszét sem tudta meghódítani! Egy még drastikusabb megrázkódásnak kelte bekövetkeznie. Az is megjött, őszkor utazni vágyott. Fehér Tamás csak annyit kérdezett: hová ? Németországba ! Midőn Drezdában s pinczér a reggelit a szobába vitte, Laura tekintete véletlenül reá tévedt. Hangosan felsikoltott, felismerte Kamilt. Szerencsére férje nem volt a szobában. Soha sem tudott meg semmit, de Laura is lemondott rajongásairól. Megkísértette boldognak lenni, de ez csak annyiban sikerült, hogy férjét nem tette egészen boldogtalanná. A pénz nagy hatalom, de nem minden ható. BALÁZS PÁNDORT.