Esztergom és Vidéke, 1888 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1888-05-06 / 37. szám

Melléklet az «Esztergom és Vidéke* 37. számához. Áirja, hogy a fillokszéra által elpusztult területeket amerikai ellenálló fajokkal ültethetjük ki. Eddig ugyan borterme­lőink nem nagy hajlamot mutattak az amerikai fajok beszerzésére, a­minek három oka volt: a) a vesszők túl magas ára; b) az a­ csenevész növés, a­mi ezen fajoknál feltűnt; c) hogy az orlás által való nemesítést nem tartották czélszerűnek és sikeresnek a mi úgyis volt, mert azt képzelni sem lehetett, hogy az a feltűnő aránytalanság az alany és a nemes galy között, később a növés által kiegyenlítődnék, de még kevésbé azt, hogy az összeforrás ily ellentétes nemesítésnél állandósággal bírjon és előbb-utóbb vagy gombásodás ne következzék be, vagy a nedvkeringés ne akadjon fel, vagy épen idő folyamán a nemesített rész az önsúlya által le ne törjön. Ezen a nehézségeken azonban már túl vagyunk. Először, ha magunk ne­velünk amerikai vesszőket, olcsóbban jutunk hozzá, de azok a vesszők is, melyeket itthon nevelt tőkéről szapo­rítás végett metszünk és eldugványozunk, már sokkal szebb és erősebb vesszőket hajtanak, mint az első ültetés, melyeket a külföldről kaptunk. Másodszor a neme­sítés többé semmi nehézséggel sem jár, ha a zöld hajtásba ejtunk, vagy szem­zés által nemesítünk. Mind a kettő magyar találmány és oly biztos különösen a szemzés, sőt azt állíthatom, hogy oly tökéletes, miként jobbat még csak kí­vánni sem lehet, mert egy vesszőbe több szemet tehetünk, mi által ha vé­letlenül egyik vagy másik nem sikerülne is, a harmadik bizonyosan sikerül és így sem az idő, sem a fáradság, sem az alany nem mehet veszendőbe. Nem­ lehet tehát eléggé ösztönözni bortermesztőinket, hogy karolják fel az amerikai ellenálló szőlővesszők tenyész­­­­tését és nemesítését, létesítsenek az egyes birtokosok, vagy a községek közösen, ilyen iskolákat és már ott is, a­hol még­ híre sincs a fillokszérának. Ez azonban nem fog könnyen menni, mert némelyik elbizakodottságból fogja ezt halasztani, másiknak hiányzik a hajlama ilyen fog­lalkozáshoz, harmadikat a csüggedés a reményvesztés tesz elzsibbadttá, ezek tehát, de mindenik saját véralkatánál fogva, soha sem állítanak szőlő­iskolát. De azért mégis az amerikai fajok által fognak elpusztult szőlőink nagy részben újjáalakulni, mert mégis csak sokan­­ fognak állítani szőlőiskolát, a­kik ily­e­n i foglalkozás iránt érzékkel vagy szenve­­­dél­lyel viseltetnek. Mások pedig o(­­fogják vásárolni a nemesi­tett vesszőket ,a íiol azokhoz, hozzá­juthatnak, habár jó pénzért i­ Azt pedig erőse hiszem, hogy lesznek magánvállalkozói a­kik amerikai fajok tenyésztésével , nemesítésével fognak foglalkozni. Ebbe látom én a legnagyobb biztosítékát a­z amerikai vesszők elterjedésének. Mert nézzük csak, hogy állunk a gyümölcsfatenyésztéssel, hiszen enne­k nem százados, de ezer éves múltja van ! Nemde akárhány birtokos van, a­k­i szereti a gyümölcsöt, van helye faisko­­­lára, van cselédje is, a­ki a faiskobí i kapálná és öntözné és mégis egy árv­a csemetét sem nevel, hanem ha a kezéb­e akadt árjegyzékek által felébred a figyelni vesz pénzért akár­mennyit. Vanna­k ismét mások, a­kik oly hajlammal , szenvedél­lyel viseltetnek a gyümölcs­fanemesités iránt, hogy még a határ­­ban, a csépiekben talált vad csemetéke­t is beojtják és még a szomszédoknak i­s beojtogatják a garádjaikban kisarjadzot csemetéit. Igy megy az a gyakorlatban ha lesz hol, majd vásárolnak nemesitel ! amerikai vesszőket azok is, a­kik mos­t még arra nem is gondolnak: a kezét. Épen ebben a pillanatban lépett eléjük Nemesházy az ő szatirikus moso­lyával. — Még­is csak nekem jutott a fel­fedezés dicsősége, — mondta nevetve s karját ajánlotta Eszternek — hát elfoga­dod-e a gyűjtő bizottság elnökségét ? Mert ezt határoztuk távollétedben. És kegyed szép asszony szintén részt fog venni a­­ hölgyek bizottságában ? Mert most már készen van minden, fölépítettünk és újjá­teremtettünk mindent — papiroson. (Folyt. köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. A nők iránti tisztelet a műveltség leg­magasb és legtökéletesb fokára mutat. Sajnáljuk a férfit, a­ki nem tiszteli a nőket, mert ebből láthatjuk, hogy nem bírt az élet első s legnagyobb áldásával: nem volt jó édes anyja. *­­í Ritkábban csalódik az, ki a jó embereknél is azok rossz tulajdonaira számit, mint a ki a hitványok jobb érzéseiben bizik. * Hamarább lehet egyesíteni ezer szivet, mint két fejet. * A­mint tudatunkba jött, hogy boldogok vagyunk, megtettük az első lépést a boldog­talanság felé. összehalmozott csapatok főpa­rancsnoka, eg­y Varsóból érkezett távirati jelentés szerint nyilvánosan és a leghatározot­tabb alakban úgy nyilatkozott, hogy az orosz kormánykörök meg vannak győződve, miszerint a legközelebbi hó­napokban háborúra nem kerül a dolog. Oroszország, biztosít továbbá Gurko, egyátalán soha sem fog a támadó fél szerepére vállalkozni. Ha tényleg így lesz, akkor a liszkai csoda végtelenszer ismétlődhetik és a czár, vagy különféle Gurkóinak vagy lurkóinak valamelyike számt­alanszor megjósol­hatja a béke fen­tartását, melyet Oroszország oly szívesen meglőnie, ha merne. Miattunk nyugodtan eheti a szár a halát, csak vigyázzon, hogy szálkát ne nyeljen, hogy valami nihilista falat ne jusson a czigány­ utczájába. Ha békén hagyja Európát, egyetlen hat­alom sem fogja őt provokálni, háborúra kény­szeríteni, — legkevésbé Ausztria-Magyarország­ neveiben nyomatja ki, értesítést ad a me­netdíjakról, mérsékelt árakról, bérletjegyek­ről stb. Szóval, a­ki utazni akar, az vegye meg az útmutatót, a mélyben megtalál mindent, a­mire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. (Kapható a kiadó-hivatal­ban, Budapesten, Podm­aniozkv-utcza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedé­sében és vasúti állomási pénztárainál­.) CS ÁRKOK. Orosz jövendőmondás. Liszka mezővárosában még kevés év­tizeddel ezelőtt élt és működött egy csodarabbi, kihez nagyban csődültel nem csupán a saját chassidens hitsor­sosai, hanem egyéb egészen okos zsidók sőt még a keresztények is. A szen folyadék s az istenáldotta csodaszerei tisztelendő csaposa nemcsak szent embe volt, hanem igen furfangos is, a k minden egyes üdv- és segélykeresi részére ugy ki tudta szabni a jól meg­fizetett csodákat, a mint azok az illetőn legjobban rá illettek. Egyszer a tága: teremben, melyben a nagy fogadásoka tartani szokta, asztalnál ült a rabbi előtte egy ízletes hal, vagy kétszer hatvan hivő tisztelgő áj­tatosan s áhi­tatos csodálattal telten bámult a szájába És éppen mikor az első falatot szájához akarta felszólaló vinni a rabbi, az egyik hiví mondván : oh rabbi, tégy egy csodát! Bensejében boszankodva felpirantott a rabbi és szemrehányólag tekintve az alkalmatlan beszélőre, így válaszolt: a halat megáldottam, a halat meg kell ennem ; ha majd megettem, fejünk fölött beszakad e terem geren­dázata, a­ki pedig távozni s menekülni akar, azt odakünn megüti a guta. A rémülettől m­egmeredten szó nélkül, némán ül a gyülekezet. A rabbi pedig nyugodtan eszi a halat. Mikor majd az utolsó falathoz ért, a halálos aggodalomba levő hivők újra szóhoz jutottak. Ó szent rabbi, esengtek jajgatva, imádkozzál érettünk a jó Istenhez, hogy ne sza­kadjon ránk a gerendázat. A rabbi felfelé­ emeli tekintetét s egy csendes imát susog; azután igy szólt­: imádkoz­tam, a mint akartátok, az ima meg­hallgattatott. És Isten csodája: a ge­rendázat n­e­m­ szakadt be. E hires minta szerint végzi a szent czár is az ő csodáit. Nyugodtan szeretné elfogyasztani a halát s ekkor jönnek vakbuzgó talpnyalói és egy pár orosz csodáért sürgetik. Ő a véres háborút hirdeti nekik, mely hegyeket fog helyük­ből kimozdítani s népeket eltemetni. Ekkor megszállja őket a saját javuk s életük miatti gyáva aggódás és sirán­koznak, hogy a czár­t fordítsa el tőlük a szerencsétlenséget. És megesik a nagy csoda: a háború, melyet csak a czár provokálhatott volna, de melyet viselni komolyan soha sem akart, n­e­m tört ki. Gurko tábornok, a monarchia határain OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek Lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A legszebb h­e­rc­z­e­g­n­ő czimmel P. Szathmári Károlytól egy uj történeti regény jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár­ban Mária Terézia korából. A két kö­tetes regény ára 1 frt. — A Franklin- T­á­r­s­u­l­a­t legújabb közhasznú kiadványai a követ­kezők : Aranykincstár. Nélkülözhetetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Szerkesztette Beniczky Irma. Ára, 80 kr. — Deák Ferinsz élete. Áldok­ Imre illusztrált emlékkönyvének második kiadása. Ára 60 kr. — A házi kertek berendezése és ápolása irta báró Starnfeld Béla. Ára 50 kr. — Gazda­sági mellékiparágak és a gazdasági házi­ipar népszerű ismertetése. Irta Gyürky Antal. Ára 60 kr. A szőlő, mint kincs­bánya. Irta Gyürky Antal. Ára 50 kr. — Orosz nyelvtan a ka­t­o­n­a­s­ág s­z­á­m­á­r­a. Oroszul ta­nulni divatban van monarchiánkban. Igen okos és hasznos divat, melynek különösen — joggal — a katonaság hódol. Valóban meglehetősen általános az a meggyőződés, hogy köztünk és Oroszország közt előbb-utóbb háborúra kerül a sor s miután az eset bekövetkez­tével reméljük, hogy az ellenséget a saját hazájában fogjuk meglátogatni, megbecsülhetetlen előny a győztesen előre­nyomuló hadsereg számára, ha ismeri az ország nyelvét. Az ujabban megjelent számos orosz nyelvtan közt rövidsége­­•s könnyen megérthető módszere folytán gen ajánlatos a Markov M. által irt s [Irűm­ben Winkler C. kiadásában meg­elent «Orosz nyelvtan a katonaság számára — Az útmutatóból a magyar és közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos nenetrendkönyvéből megjelent a májusi fizet, mely a magyar, osztrák, közös és külföldi összes vasutak, a Dunagőzhajózás s tengeri hajók legújabb menetrendjeit artalmazza, az indulási és érkezési idő­sek állomásról állomásra való legpontosabb megjelölésével. Teljesen megbízható érte­ntést ad a külföldi vasutakkal és hajókkal aló közvetlen csatlakozásról s magában oglal sok oly hasznos tudnivalót, mely sem­csak utazás alkalmával, de az életben gy általában­ üdvös szolgálatokat teljesit és emmi más menetrendkönyvben föl nem alásható. Egyébiránt megérdemli ezen ma hazai közönségünk hathatós pártfogásá a­zért is, mert megbízhatóság dolgában fölül 11 mindazon külföldről importált s idegen nyelvű­ menetrendkönyveken, melyek ná­lnk még mindig oly nagy számban van­ak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasúti állomásokat követke­ztesen német nevekkel ruházzák fel s né­letül is nyomatják ki, miáltal a közön­égnek nem csekély kellemetlenséget okoz­ak, a magyar útmutató ellenben ugy­a­n­azai, mint a külföldi állomásokat saját­­ ~~ Iliit EK. ~~ — A főgymnasium ünnepsége. A főgymn. ifjúság főt. Villányi Szaniszló főgymn. igazgató ur tiszteletére neve­napja alkal­mából május 6-án tartandó ünnepségre külön meghívókat adott ki s a programmot a következőkben össze­gezi: 1. Üdvözlő dal. Szorzó Demény Dezső, VIII. o. n. p. Szövegét irta Giergl István, VIII. o. n. p. Előadja a főgym. énekkar, 2. Üdvözlő beszéd,, Szatkó József, VIII. o. n. paptól. 3. Ki volt nagyobb ? Tóth Kálmántól., Szavalja Reviczky Gábor, I. o. t. 4. «Kitárom reszkető karom*. Előadják : Búzna Sándor, Csizmazia Ferencz, Hla­vati József, Kalocsánszky József VIII. o. n. papok. 5. A falusi kis leány Pesten, Czuczor Gergelytől. Szavalja Brutsy László, VIII. o. t. 6. Vadász­dal, Webertől. Előadja a főgymn. ének­kar. 7. Karácsony éj­ Kisfaludy Károly­tól. Szavalja Gallovich Jenő, VII. o n. p. 8. «I­ame blanche* potpourri Boiel­dieutól. Zongorán játszák: Ács Ernő és Fried Károly, VIII. o. tanulók. 9. Levél Mike öcsémhez, Külhontól. Sza­valja Izsóf Alajos, VI. o. n. p. 10. Nessler «Sackingeni trombitás* c. ope­rájából magándal, énekli Eötvös Dezső, III. o. t. 11. Alkalmi k­öltemény,, Giergl István, VIII. o. n. paptól. Sza­valja Entresz Ede, VII. o. n. p. 12. Verdi «Il trovatore*c operájából elő­írdja a főgymn. énekkar.­­Kezdete'6 órakor. — Keresztjáró napok vannak hol­nap kedden és szerdán városunkban, midőn az összes tanuló ifjúság csatla­kozik a körmenetek nagy tömegéhez s vallásos énekek mellett járja be a cmlomokat. — Az igazi gyilkos. A vízivárosi rablógyilkosság kiderítésének története kényes eredményűvel végződött. Az igazi gyilkos pénteken és tegnap töredelmes­­ állomást tett. Bende Antal a neve, egyedül követte el a véres munkát, nem térhetett ki tovább mardosó lelki­ismerete vádjai elől s a vizsgálat ke­r oszt­tüzében megtörve, töredelmesen megvallott mindent. Szabó Gyula vizs­gáló biró pénteken délután hozatta föl Bende Antalt a fogházból, a­hol már ő ideje ül. Bende minden furfangos­ága mellett is már jó ideje belement a kelepczébe, a mit annak idején resz­elésen megirívuk. Kigondolt meséi je furfangos koholmányai szemtől szem­­hazugságnak bizonyultak s éppn­­zok törték össze, a kiket bajba sodort, sp kikre hamisan vallott s a kiket v izsgálati fogságba hurczoltak. A vizs­gáló biró már napok óta összegezte az utolsó keresztkérdéseket s Bende teljé­en belebonyolódott abba a hálóba, melyet mások számára szeretett volna kivetni. Bende már napok­ óta rendkívül izgatott olt. Annyira összetornyosodott a feje elött a bűnhalmaz, hogy összeroskadt a teher súlya alatt s őszintén elmondta véres bűntény egész történetét. A­ntal hentes ember, a­ki asztalos, csősz­­eg rendőr is volt már üres óráiban, rőteljes alak, világosbarna hajjal, szőke ajus­szal a jobb képű gazemberek rézvonásaival. Előre kialkudott már, magában tizenöt esztendős rabságot, mert nagyban mentekezik szegénységé­ét, nélkülözéseivel, mámoros állapotá­al s rosszra csábító társaságával. Hogy zonban a tizenöt esztendőt mire fordítja z igazság istenasszonyának kötél verője,

Next