Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1889-08-11 / 64. szám
IWvrlif'Ali ah I JjlUviVles VIDÉKE MF^.ncijrMiK 1 I HINKINT KETS7.F.R • VASÁRNAP J^SJCSÜTÖRTÖKÖN. II I.ŐKIZK I KSI ÁH : a^H.' évin . . . 6 fit — kr. fél évie 'i frt — Itt. j uegyailévi« I fit r>0 ki*. Il Egy szám áru 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, IHIVÍV » SC.HIIHI!»Í nW.ét illeti) M»#lf'nélíjftik Iciiliwinlíík. KIADÓHIVATAL : SZÉCSII.:NYI-TÉR 38 I • SZ AM, ImVií. TI híj; hiv;il.i,lok s ;t. uitgán liili tései, a tiy-illérre szánt, ttö*Itiménytik. •'lökteléni PÉNZEK én ruuliininlások iul.é/,eilí5k. HIRDETÉSEK.IVATALOS HimHÍTKLIŰK HIjMA (fAN IJI WISTKtttSK :|> • 1 szótól 100 H/.Ó'I Í - frt 75 kr.jji "'egri Caputilas szerint legjni. í' 100—200-ig . 1 frt 50 íii'.i]: láu.voHiihimu közöltetnek. I 800-300-ig . t-ffrtfi kr.ll .— BélyegHij 30 kr. i INYII/ITIílt s >rn. 20 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. A negatio. Esztergom, aug. 10. Nekünk adott a sors igazat, midőn a vízivárosi rablógyilkos Bende Antal fölött tartott végtárgyaláson el voltunk rá készülve, hogy mindent konokul fog tagadni. A jóslat beteljesült. Lapunk egyik támogatója Komáromban volt, hogy a végtárgyalás menetét megszemlélje. Az ő jegyzeteit felhasználva, tudatjuk a közönséggel, hogy Bende magatartása mindenkit meglepett olyannyira, hogy a törvényszék terme a hallgatóság befogadására az első nap kicsinynek bizonyult s másnap, hogy a tömegesen jelentkező érdeklődőknek hely jusson, a városház nagytermében folytatták a tárgyalást. Ugyanis Pap Dávid, a főtanú, ki az elrablott sonkák hollétéről vallott, a vizsgálatkor tett vallomását a végtárgyalás alkalmával is föntartotta , ellenben Bende — Pap Dáviddal szemben is, minderről tudni nem akart. Így határozottan tagadásba veszi azon vallomást is, melyet a Komáromba kísérő csendőrök előtt egyszerű elbeszélés alakjában tett. Vigyorgó arczczal állott bírái előtt és színészié* tempóval, vakmerő egykedvűséggel felelgetett a hozzá intézett kérdésekre. A többi között a vele szembenálló Bártfai tanura nézve mondott képtelenségeket és körmönfont hazugságokat abban, hogy ő, t. i. Bártfay beszélte rá, hogy gyilkosokként nevezze meg Paulusz, Michalusz és Cinpert szentgyörgymezei lakosokat, sőt nem átallotta vallani azt sem, hogy Bártfai részéről torturának volt kitéve, ki felhevülésében az egyik fogát ki is ütötte. Ezen ráfogások természetesen nem mentik és nem takarhatják a konokul tagadó bűnösségét, mert a közvádló, mint kitűnő kriminalista, messzelátó képességével belátja a gonosz csont hiú erőlködését, a vakmerő tagadásban , a keresztkérdések közepette mégis elszólta magát egyszer, midőn az általa meggyilkolt Höffner felől megkérdeztetvén, ama kérdésre : mit is mondott Höffner, mikor szobájába rohant ? — »Du Kauber!« — volt Bende hirtelen válasza , de nyomban észrevette vallomásának súlyosságát, azért rögtön hozzátéve, hogy azt nem is nekem mondotta Höffner, mert én ott sem voltam, hanem csak másoktól hallottam, hogy ily szavakkal fogadta a rablót. Azon kérdésre, hogy miért tette a töredelmes vallomást a vizsgálati fogság alatt s most ugyancsak tagadásba veszi, azt veti okul, hogy 4 napig is koplaltattak s hogy ettől szabaduljon, hát ugy vallott, a mint másoknak tetszett. A közönség ily akasztófa virág humbugjait meghallgatván, nyugtalankodni kezdett, mert általánosan elismert oly’ férfiú vezette Esztergomban a vizsgálati előnyomozást és vallatást, kinek humanismusában a legkajánabb irigység sem találhatott kivetni valót, annál kevésbbé Bende, kivel szemben a legszélsőbb határig menő ember tisztelet- és szeretettel alkalmazta a birói jogokat, melyet annak idején maga Bende is beismert és megelégedéssel dicsért. Most pedig kifundált agyafúrtsággal akar kitérni a büntető igazságszolgáltatás súlya alól, hogy nyomorult életét valahogy megmenthesse. Pedig az egybehangzó körülmények a tagadás daczára is, nyakára hozzák a «felmagasztaló ítéletet”. Védője Mike Károly komáromi ügyvéd a vizsgálati jegyzőkönyv jogát iparkodott feltüntetni, szabálytalankülönösen abban, hogy a vizsgálatba idegen személy is bele volt vonva. Ezt a törvény §§-aival sietett megdönteni, azonban a kísértet meddő maradt, mert a törvénynek nincsen határozottj-a, mely a vizsgálat elősegítésére irányuló nyomozás eszközlésében teljesen kizárná a felderítésre szolgáló és az idegenek által nyújtott adatokat. Ezen okból kifolyólag — mint tudósítónk értesített — Bártfainak erős tusája volt a védő ügyvéddel szemben. Mithogy Bende magatartása a legboszantóbb momentum, aki legcsekélyebb lelki nyugtalanságot sem árul el, hanem raffinirozott álláspontjában blazirtat adja majd pedig feleselni kész a cselfogásokhoz folyamodik : oly benyomást gyakorolt a jelenlevőkre, hogy ezek szerint megrenchelésre lenne érdemes — ki a bíróságot így meri ámítani. Nagyon helytelenítette a közönség azt is, hogy Bende a tárgyalás alatt feleleségével találkozhatott és sürün össze-össze néznek, mert a szemek — amint tudjuk — gyakran igen sokat beszélnek. Különben megnyugtatásul mondhat izjsítszpinklííikslárcája. KÉRDÉSEK KÉRDÉSE: MEG LESZ-E FEJTVE a SOK KÉRDÉS, MIK LÉTÜNKET NYŰGÖZVE TARTJÁK? — NEM MONDHATOM, MERT NEM TUDOM. DE HOGY SORSUNKBAN NEM LÁTJUK MÁR — MINT EDDIG — ISTEN AKARATJÁT, AZT MONDHATOM, AZT MÁR TUDOM! MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS ?! AGGÓDVA GYAKRAN ELTŰNŐDÖM MAGAMBAN E TÉTEL FÖLÖTT. CSAK AZT LÁTOM, HOGY E KÉRDÉSEK OTT ZSONGNAK-BONGNAK HEGYEN, VÖLGYÖN, S NEM TÖBBÉ MINT KISÉRTETEK. MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS ? NEM JUT-E MAJD GYILKOS ÚTVESZTŐBE ? — VA<GY ARIADNÉ LESZ-E MAJD?! — LOBOGÓKAT LÁTOK LOBOGNI, MIK EDDIG MIND BE VOLTAK KÖTVE, S KÖZÖTTÜK SZÖRNYŰ, SZÖRNYŰ RAJT! MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS, MIK LÉTÜNKET NYŰGÖZVE TARTJÁK? — A KÉRDÉSEK KÉRDÉSE EZ ! ÁM NAGY, OH NAGY A KÉNYSZER, S TIPROTT DÖLYF FOGJA A KARD MARKOLATJÁT — JAJ HÁT, KIT EZ CSAK MEGSEBEZ! MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS ? — NAGY MÉG A KÖD S ERŐS AZ ELLEN! S A HA EZ NEM BALRA DŐL-E EL? ILY VÉRTANUKAT, MINT MA VANNAK, NEM LELÜNK A TÖRTÉNELEMBEN ; EZEKNEK A LÉT: KÍN ÉS TEHER. MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS? S VÉR ÁRÁN? AVAGY BÉKÉN, CSENDBEN? ÉN SEGÉLYÜL E DALT HOZOM! ERDŐK ZÖLD LOMBJÁT, FOLYÓK HABJÁT. VÉR FESTI MAJD S A VÉGTELENBEN EGY UR LESZ CSAK: A BORZALOM! MEG LESZ-E FEJTVE A SOK KÉRDÉS ? S LESZ-E AZUTÁN ÁLDÁS BÉKE? MINDEGY! ÜDV NEKED, SZÁZADOM! VIGYÁZZATOK! ÉN LÁTOM MÁR AZ ORKÁNT ÉS TOMPA MENYDÖRGÉSE MORAJÁT IME VISSZADOM! BENEDEK ALADÁR. juk, hogy a bírák igen erélyesek Bendével szemben s igy valószínűnek tartjuk, hogy nem fog szabadulni megérdemlett büntetése alól. ÖESZEM. Nöalkalmazottak Francziaországban. — Augusztus 7-én. — A postaministerim 1877-ben kisérletett tett, hogy a párisi főigazgatóságnál nőket, mint írnokokat alkalmazzon. A kísérlet pompásan sikerült, s így a posta- és táviróügy egyesítése óta a női alkalmazottak száma gyorsan növekedett. Mint kisebb posta- és hivatalok főnökei és hivatalnokai távírómár 1870 előtt több ízben voltak nők alkalmazva. Jelenleg számuk egész Francziaországban több mint 5000. A legkisebb fizetés, melyet húznak 800, a legnagyobb 4000 frank. nőt A párisi főigazgatóság mintegy 900 foglalkoztat, ezek közül 278 a postatakarékpénztárnál, 134 a számvitelnél, 450 a küldemények és hírek elintézésénél és feladásánál és 30 a főpénztárnál van alkalmazva. Ezekhez járul még számos kisegítőül alkalmazott nő. Az alkalmaztatáshoz 18 —35 (a távirónál 16 — 25) éves kor és vizsgálat szükséges. A fizetések ezer franktól 1500-ig terjednek s harmincz évi működés után mindenki nyugdíjat kap. A pénzügyminisztériumban kis számú nő a számos kötetből álló nagy adósságkönyv leírásánál van elfoglalva, minthogy ennek duplán kell meglennie. A vasúti társaságok főleg azért alkalmaztak nőket írnoki minőségben, hogy a 111 b 6 1. IL Levél a világkiállításról. GYARLÓ NAP AZ, MIKOR SZÁZEZREN LÁTOGATJÁK A KIÁLLÍTÁST ÉS SOVÁNY SZÁMNAK VESZI A SAJTÓ, MIKOR CSAK TÍZEZREN MENNEK FÖL AZ EIFEL TORONYBA. A KIÁLLÍTÁST RENDKIVÜL SOK AMERIKAI ÉS ANGOL LÁTOGATJA-AZZAL A TANULMÁNYOZÓ FIGYELEMMEL, MELY MÁR A BRITT VÉRT JELLEMZI. TÍZ NAPOS SZEMLE UTÁN MÁR VALAMIKÉPEN URALKODNI LEHET AZ ANYAGON. A KIÁLLÍTÁS ÉGBETÖRŐ NEVEZETESSÉGE ÉS ELSŐ EMLÉKE KÉTSÉGKÍVÜL AZ EIFEL TORONY, MELYRŐL MÁR UJAT MONDANI LEHETETLEN. VALÓSÁGOS FELKIÁLTÓ JEL EZ AZON FÉNYES MOTTÓ UTÁN, MELYLYEL A PÁRISI KIÁLLÍTÁS A TIZENKILENCZEDIK SZÁZADOT BEREKESZTI. »PAX ET LABOR«! A JELSZÓ, HABÁR A KIÁLLÍTÁS LEGAKTUÁLISABB CSARNOKA, A HADÜGYMINISZTER ÓRIÁSI FEGYVERRAKTÁRA, NEM HIRDETI EZT ANNYI ÉKESSZÓLÁSSAL, MINT A KIÁLLÍTÁS LEGNAGYOBB DICSŐSÉGE: A GÉPEK CSARNOKA. ITE RAKTA LE A FRANCZIA LÁNGÉSZ lGFelSÉGESEBB GONDOLATAIT ÉRCZBEN S MEGELEVENÍTETTE AZ ACZÉLT, HOGY SZOLGÁLJA AZ EMBER VASSZORGALMÁT. ENNÉL IMPOZÁNSABB CSARNOKA NEM VOLT MÉG VILÁGKIÁLLÍTÁSNAK. CSAK NÉHÁNY SZÁMADATTAL ÓHAJTOM JELLEMEZNI RENGETEG TERJEDELMÉT. AZ ÓRIÁS VASPALOTA TÖBB MINT NÉGYSZÁZ MÉTER HOSSZÚ, TÖBB MINT SZÁZ MÉTER SZÉLES ÉS ÖTVEN MÉTER MAGAS. A GÉPEKDÉLUTÁN MEGELEVENEDNEK ÉS CZIKLOPSZI ZAKATOLÁSSAL KEZDENEK ÉLNI. SZEMÜNK ELŐTT KÉSZÜL EL NYERSANYAGBÓL A VÁSZON, A POSZTÓ, A SELYEM ÉS A PAPÍR ÓRIÁSI HENGERRE CSAVARODVA. A KÜLÖNFÉLE MOTOROK, A FURÓ, FARAGÓ, ÜTŐ, MORZSOLÓ ÉS CSAVARÓ GÉPEK SZÉDÍTŐ ZŰRZAVARBAN ZAJONGNAK ELŐTTÜNK S A CSARNOK FÖLÖTT EGY SÍNEKEN JÁRÓ HOSSZÚ HÍD VISZI VÉGIG MINDEN ÖT PEREZBEN AZ ÁTTEKINTŐ KÖZÖNSÉGET. EDISON OSZTÁLYA S A MARIONI SAJTÓGÉPEK ÁTALÁNOS CSODÁLATOT KELTENEK. A HATALMAS CSARNOK KÉTSÉGKÍVÜL A KIÁLLÍTÁS LEGNAGYOBB DICSŐSÉGE. KÖZVETLEN UTÁNA KELL MEGEMLÍTENÜNK A HADÜGYMINISZTER KIÁLLÍTÁSÁT. MÍG A GÉPEK CSARNOKA VALÓSÁGOS TILTAKOZÁS A HÁBORÚ ELLEN, ADDIG A HADI CSARNOK BÁTOR HADIÜZENET" FRANCZIAORSZÁG MINDEN ELLENSÉGEINEK. A NAGY CSARNOK RENAISSANCE STILÜ, IGEN DISZES PALOTA, MELYNEK HOMLOKZATA SZÁZHÚSZ MÉTER HOSSZÚ. EGY KATONAI KASZÁRNYÁUL SZOLGÁLÓ VÁRSZERŰ ÉPÜLET CSAPÓRÍDJÁN KERESZTÜL JUTUNK BE A FRANCZIA FEGYVERGYÁRAK BÜSZKESÉGÉNEK PALOTÁJÁBA. A KIÁLLÍTÁS TÖRTÉNETI RÉSZE IS RENDKÍVÜL TANULSÁGOS. TÖBB ÉVSZÁZAD HADI VISELETÉT ÉS FEGYVERKEZÉSÉT MUTATJA BE A LEGVÁLTOZATOSABB GYŰJTEMÉNY S A MOSTANI FRANCZIA HADSEREGET SZÁZHÚSZ FÉLE EGYENRUHÁS ALAKBAN. MAJDNEM KÉPTELENSÉG A NAGY KITERJEDÉSŰ CSOPORTOZATHOZ HOZZÁJUTNI, ANNYIRA ÖSSZETORLÓDIK ELŐTTE A KÍVÁNCSISÁG. A NAGY CSARNOK KIÁLLÍTÁSÁT SZÁZHARMINCZ FRANCZIA, KATONA, KÖZTE HARMINCZHAT ALGÍRI, ŐRZI. BÁMULATOS PÉLDÁKBAN MUTATJÁK BE A MOSTANI FRANCZIA LÖVEGEK ROMBOLÓ HATÁSÁT. VANNAK ÖTVEN CENTIMÉTER VASTAGSÁGÚ HATALMAS ACZÉLFALAK, MELYEKET TÖKÉLETESEN KERESZTÜL FURFG A BELELŐTT ACZÉLGOLYÓ. AZ ÁGYUK ÓRIÁSA EGY TIZENNÉGY MÉTER HOSSZÚSÁGA SZÖRNYETEG, MELYET VALÓBAN SZIVESEBBEN TISZTELNÉNK EGY MÚZEUMBAN, AHOVÁ AZ ÁRTATLAN INVALIDUSOK SZOKTAK NYUGALOMBA VONULNI. HOGY HOL TART A FRANCZIA KÉPZŐMŰVÉSZET, AZT A PALAIS DES BEAUX ARTS KIÁLLÍTÁSA HIRDETI. A PALOTA KÜLSŐ FOLYOSÓI TELI VANNAK VALÓSÁGOS SZOBOR ERDŐVEL. ÉREZ, MÁRVÁNY ÉS GIPSZ FEJEZI KI A FRANCZIA PLASZTIKA SZELLEMESSÉGÉT, MELY MENNYIRE TÖKÉLETESEN ELTÉRT A RÉGI GÖRÖG MESTEREK KLASSZIKUS NYUGALMASSÁGÁTÓL, ANNYIRA IPARKODIK TARTALMASSÁGRA ÉS EREDETISÉGRE. AMI A NEMZET BÁNATA, ÖRÖME ÉS BÜSZKESÉGE, AZT MIND KI TUDJA FEJEZNI A FRANCZIA VÉSŐ. OTT VAN AZ UTOLSÓ ELLENSÉG. ÖSSZERONCSOLT ÁGYUKEREKÖK ALÁ VAN TEMETVE A FRANCZIA KATONA HULLÁJA. MÉG EGY POROSZ SISAK SEM HIÁNYZIK A HATÁS TELJESSÉGÉBŐL. EKKOR MEGJELENIK AZ UTOLSÓ ELLENSÉG, EGY SZIMATOLÓ FARKAS ALAKJÁBAN, MELY ÉPPEN AZON TANAKODIK, HOGY HOL KEZDJE KI A LEVIHARZOTT CSATA RONCSAI ALÁ TEMETETT HŐST. VAGY EGY MÁSIK. A HAL-