Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1889-10-10 / 81. szám
Az egyhangú szürke márványködöt színes márvány-beszegésekkel,meleg hangulatú márványmezőkkel s dúsan aranyozott slucco művekkel oszlatták el. Azóta sokkal inkább érvényesül a nagyszerű főoltárkép, mely díszes uj foglalatban pompázik, azóta sokkal hatásosabb a Grigoletti-féle golgothai jelenet, sőt Pázmány Péter szürke szobra, is kilépett az általános szürkeségből s most már annál inkább bemutatja filigrán szépségeit. Uj trónust emeltek a herczegprimásnak s életet leheltek a fakó freskókba is. Szóval diszbe öltöztették azt,a mi eddig csak impozáns méreteivel bírt elragadni, melegséget és pompát, élénkséget és fényt, hangulatot és gondolatokat el oda, ahonnan eddig nem a hintettek csillagos, hanem a ködös égboldozat nézett le reánk. Tatár, török, labancz, kurucz ostromolta és rombolta Esztergomot, melyet a pusztító zivatarok már kétszer is majd hogy egészen el nem terültek a föld színéről. A mije van most a városnak, azt a visszatért érsekségnek és főpapságnak köszönheti. Ami pedig országos nevezetessége van, az Smor János teremtő szellemével nőtt össze. A hetvenhetedik életévében levő aggastyán főpap egyszerű élete telve van olyan alkotásokkal és alapítványokkal, melyekkel eddig minden elődjét túlszárnyalta. Esztergom tudja, hogy mivel tartozik a folytonosan teremtő egyháznagynak s alig van ünnepi szónok, aki Széchenyi prímás éveit, nem óhajtaná neki. A tréfás kedvű, folytonosan munkálkodó herczegprímás életerejét nem az orvosok tartják, hanem a tevékenység gondjai. Mozdulatai most is fiatalosak, szelleme most is üde, járása ruganyos, beszéde élénk, emlékezete erős és munkája kiadós. Maga építette palotában lakik, maga díszítette főszékesegyházában miséz, maga alapította múzeumában gyönyörködik. Képtárát tizennégy év előtt nyitotta meg háromszáz művel. Könyvtára 50 ezer kötetes ; ennél Esztergomban csak a régibb eredetű főszékesegyházi könyvtár nagyobb, mely hatvankétezer kötetre rúg. Ha minden milliója után, melyet jótékony czélokra áldoz, csak egy-egy esztendővel jutalmazzák az égiek, akkor Simor János még talán fölül is fogja a múlni a legöregebb esztergomi primás, százhárom éves Széchenyi György nesztori korát. * * * Mágnások dolgában Esztergom meglehetős demoktratikus város. A magyar Sión ormán alig akad egy-két grófja, a megyében van egy herczege és egy grófja, de csak nyaralásra. Egyetlen egy saját grófja, Majláth György főispán, más megyében lakik, hanem odahaza van minden esztergomi ember szivében. Nyolcz esztendő előtt nevezték ki az ország legfiatalabb főispánját. Akkor láttuk az öreg Majláth Györgyöt, ezt az aczélkemény embert először sírni és — utoljára. Az öröm könnyei törtek ki belőle, a mint kedves fiát oda adta a magyar közéletnek. Négy esztendő előtt grófi koronába foglalták az ország első magyar nemesi czimerét s azóta van az esztergomi közéletnek valóságos grófja is. A gentry-elemek leginkább a megyeházán s az apró falusi birtokokon találhatók. Ujabb időben a városi polgári elem is gentry hajlamokat árul el, a mit azonban a puritán egyszerűségű, hamisithatlan demokratikus érzelmű polgárság még mindig fölöslegesnek talál. * *• * A polgári érzelmek legkitünőbb képviselője dr Helcz Antal polgármester,a ki Esztergom legjobb szónoka s koránál fogva a közélet egyik legtöbbet igérő harczosa. Éles elmével, világos felfogással, erős logikával s döntő elokvencziával dolgozik. A szabad királyi város a többi három városrész helyett is kénytelelen Esztergom haladásaért sikra szállani. Félmilliós kaszárnya, városi redout, uj reáliskola, városi nyugdíjintézet, esztergomi vasút, közvágóhíd, közlekedési vállalatok s egyéb fontos tervek vannak a polgármester asztalfiótjában. Csak az egyiket vegye elő s elég gondja lesz a városnak egész egy esztendőre. Hanem ezek a gondok azután teljesen a királyi városiak fejének vannak szentelve, mert sem Szent-Tamás, se Szent-Györgymező nem instálnak belőlük maguknak. A haladás és kultúra gyümölcsfájához azonban nekik is van közük s amit a magára hagyott legnagyobb testvér a maga vezetékes szorgalmával termel, abból szüretet csapnak jó maguk is. Rajta lesz az egyesült Esztergomi emlékérmén annak a férfiúnak a koszorús feje, aki a törvényhozásban Esztergom egyesítéséért először fog szót emelni. Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. OLVASÓ-ASZTAL. — Az oszt.-magy. moll. leírásából megjelent a 93-ik füzet, mely Stiria ismertetését folytatja a szlovénekről írásban és képben. A Nyelvtörténeti Szótár IX. füzete Szarvas G. és Simonyi Zs. szerkesztésében, Hornyánszky Viktor kiadásában (Meghaladás — Meghiresii) ismét nagy örömet szerzett nyelvünk tudományos művelőinek. A nagybecsű füzet ára 1 frt. — Falusi könyvtár. A Franklin Társ. ismert vállalatiból legújabban megjelent; Az előrehaladt borkezelés Gyürky Antaltól. A gyümölcs értékesítése szintén Gyürky Antaltól. A szántás és vetésről Réti Jánostól. A füzetek ára egyenkint 50 kr. — Jókai Lélek idomárja a 27-ik füzettel egészen elkészült s igy már a könyvpiaczon van. A ragyogó fantáziával s páratlan elbeszélő tehetséggel irt uj regény ára füzetenkint csak 20 kr s megrendelhető a Révai Testvéreknél. — Egyetemes Regénytár. Singer és Wolfner elterjedt piros könyvtárából megkaptuk Lettneff P. Anjuta czimü két kötetes regényét Sasvári Ármin fordításában. A kitűnő regény ára pompás angol vászonban egy frt. — A hegység tündére. Regény. Irta Beniczkyné Bajza Lenka. Két részben. A Singer és Wolfner közkézen forgó Egyetemes Regénytárának ötödik évfolyamát kezdik meg ezek a pompás kötetek, melyeknek áruk egyenkint ötven kr. — Budapesti Újság. Okt. elsejétől Heutaller Lajos szerkeszti e lapot, mely megszűnt illusztrácziókat közölni s tartalmában is annyit nemesedett, hogy méltán ajánlható a műveltebb polgári olvasóközönségnek. A jelesül szerkesztett lap ára negyedévre csak 2 frt 50 kr. (Kiadóhivatala Budapest, Rostélyutcza.) — Győr szinészete. Dr. Koltai Virgil derék aesthetikusunk megírta Győr színészetét s a becses történeti dolgozatot 15 iven 1 frt 30 kr előfizető díjért teszi hozzáférhetővé. Őszintén ajánljuk a tanulságos és uttörő munkát. — Uj zeneművek. Kossuth-dal. Szövegét irta Ábrányi Emil, énekhangra zongorakísérettel szerzé id. Ábrányi Kornél. Megjelent Táborszkynál Kossuth kitűnő arczképével. Ára 1 frt. — Szerelem nem int nekem. Polka frangaise. Szerzé Weiss Vilmos. A dal ára 75 kr. Megjelent Weinwurm kiadásában.Rózsavölgyiektől kaptuk a következő két újabb zeneművet: Régi magyar hallgató nóta Bóka előadása után Ábrányi K.-tól. Ára 2 frt. — Liebessterm, polka imagámé Rosenzweig Ármintól. Ára 72 kr. — Czimbalom-átiratok. Tizenkét czimbalomátirat jelent meg Kun László szerkesztésében, a czimbalmozó Blaháné arczképével Rózsavölgyi és Társa kiadásában. A legnépszerűbb czimbalom nóták ára 1 frt 50 kr. HÍREK. — Irodalmi iskolának. A herczegprimás a budapesti szeminárium magyar egyházirodalmi iskolának ötven forintot adományozott. Gróf Majláth György főispán elnöklete alatt kedden közigazgatási bizottsági ülést tartottak, melyet főispáni díszebéd fejezett be a megyeház termében. A főispán tegnap reggel utazott vissza birtokára. — Díszoklevél. Faragó Gyula dr. az országos kisdednevelési kiállítás körül szerzett érdemeiért az első kitüntetésben, díszoklevélben részesült. — Okt. G-ika. A leggyászosabb emlékezetű napot hétfőn ülték meg honvédegyesületünk tagjai a szt. Ferenczrendiek templomában rekviemmel s utána egyesületi közgyűléssel. — Boszniába. Báró Gottesheim főhadnagyot ezredünk vagy kétszáz ujonczával Boszniába helyezték át. Helyébe Niedergesaess hadnagy érkezik ide Boszniából. — Önkénteseink közül a tiszti vizsgálatot Milch Oszkár rakta le jó sikerrel. Néhányan az aspiránsok közül visszaléptek mások pedig megbuktak. Az idei önkénteseknél a vizsgálat kérdése már mindenesetre fontosabb. Az idei esztergomi önkéntesek, mint a tavalyiak is, Komáromban végzik a katonai tanfolyamot és szolgálatot. Semsey Andort százezer forintos irodalmi díjaiért nemcsak az akadémia, de az egész sajtó üdvözli emelkedett szavakban. A Budapesti Hírlap poétikus hangú vezérczikkben ünnepli így ir róla: Az esemény magasabban s áll minden dicsőítésnél és egyenlő ma ZÁRDAHELY, MIRŐL A KUT NEVE IS TANÚSKODIK, JÓ JÓ MENEDÉKHELYÜL SZOLGÁLT UGY A FÉLÉNKEKNEK, MINT A RABLÁSBÓL ÉLŐKNEK, MERT MINDENFELÉ KÖNNYŰ VOLT AZ ERDŐ ÚTVESZTŐIBEN ELILLANNI S ONNAN ÉSZREVÉTLENÜL VISSZAOSONNI. A FORRÁSTÓL KELETRE FEKVŐ SZÁNTÓFÖLDEKEN TEMÉRDEK ORMÓTLAN VASTAG AGYAGCSERÉP TALÁLHATÓ, KÖZTÜK KOVAKÖVEK ÉS VÖRÖS VASKŐDARABOK. EZEK A SZENTLÉLEKI VÖRÖS-ÚT (CSERVENA CESTA) OLDALÁBÓL, AZ OPÁL KÖVEK PEDIG A KINCSES HEGY LEJTŐJÉN ELTERÜLŐ TRACHYTTORLASZBÓL VALÓK. MAJDNEM MINDEN KOVADARABON LÁTHATÓK AZ IDOMITÁSI KÍSÉRLET NYOMAI, KÖZTÜK KŐSZILÁNKOK, OLVASZTÓ TÉGELYEK CSEREPEI, RÁJUK OLVADT FÉMSZEMEKKEL ÉS KIOLVASZTOTT SALAKDARABOK. EGY ILYEN TÉGELYCSEREPET ÉS EGY KISEBB FAJTA MEGFAKULT OBSZIDIÁN NUCLEUST, MEG NÉHÁNY KŐSZILÁNKOT MAGAM IS GYŰJTÖTTEM. EMBERI ÉS ÁLLATI CSONTOK IS GYAKRAN KERÜLNEK A FELSZÍNRE, A KÖZELI VADÁSZLAK ALAPJÁNAK ÁSÁSA KÖZBEN, HALLOMÁS SZERINT, NAGY CSONTVÁZAKAT TALÁLTAK. A FORRÁS MÖGÖTT CSINOS EMELETES VADÁSZLAK ÁLL, FÁBÓL ÖSSZERÓVA, A VADÁSZAT-BÉRLŐK TULAJDONA, BENNE A VADŐRZŐ ÉS CSALÁDJA LAKIK, A BÉRLŐK CSAK EGY PÁR HÉTRE JELENNEK MEG ŐSSZEL, A SZARVASBŐGÉS IDEJÉBEN. A BÉRLŐK FEL VANNAK SZERELVE A VADÁSZAT LEGTÖKÉLETESEBB ESZKÖZEIVEL, A HELYREÁLLÍTOTT ERDEI UTAKON KOCSIN, VAGY LÓHÁTON MENNEK A LESHELYEKRE, HONNAN KILÖVŐKET VÁGATTAK MINDEN IRÁNYBAN, CSALOGATÓ TÜLÖKKEL UTÁNOZZÁK A SZARVASBIKA KIHÍVÓ BŐGÉSÉT, ÉS HA ERRE A VAD GYANÚTLANUL KÖZELEDIK, MÉG MIELŐTT AZ SZIMATOT KAPNA, LÁTCSÖVES FEGYVERÜKBŐL, TÖBB SZÁZ LÉPÉSNYI TÁVOLSÁGRÓL, EGYETLEN KAMRALÖVÉSSEL TAKARÓRA TERÍTIK AZT ÜLŐHELYÜKRŐL MEG SEM MOZDULVA, MINDEN VADÁSZLÁZ NÉLKÜL, ÉRVERÉSÜK EGY ÜTÉSSEL SEM TESZ TÖBBET EGY PEREZ ALATT, MINT EGYÉBKOR. DE NEM LŐNEK MINDEN VADRA, APRÓ VAD, ŐZ, VADDISZNÓ, SUTASZARVAS KI VANNAK ZÁRVA, SŐT MÉG A FIATAL BIKÁK IS, CSAK 16 ÁGAS ÉS AZON FELÜLI AGANCSÚ SZARVASBIKÁK RÉSZESÜLNEK FIGYELEMBEN. ILYEN ZSÁKMÁNY ÉVENKÉNT ALIG 4—5 ESIK, EZEKNEK IS CSAK AGANCSÁT TARTJÁK MEG ÉS VISZIK MAGUKKAL BÉCSBE, A TÖBBI A VADORZÓÉ. NÉHA VENDÉGEKET IS HÍVNAK. EZ A MULATSÁG BELEKERÜL ÉVENKÉNT 4—5000 FORINTBA. HALADJUNK TOVÁBB. UTUNK EGY JÓL GONDOZOTT PAGONYON VEZET FÖLFELÉ A RÁRÓ HEGY LEJTŐJÉRE. DÉLRE TŐLÜNK A CSEREPES VÖLGY NYÚLIK KELETRŐL NYUGOTNAK, MEREDEK MÉSZKŐFALAIVAL ÉS PALÁS MÁRGATELEPÉVEL, MELYBEN BEJÁRT EMBERI LAKOK TÁGAS ÜREGEI LÁTHATÓK, TOVÁBBÁ MESSZIRE TERJEDŐ TEKNŐSZERŰ HEGYCSUSZAMLÁSAIVAL ÉS EGY KISEBBSZERŰ VÍZESÉSSEL, MELYET A SZENTLÉLEKI PATAK KÉPEZ. ALATTUNK MARAD EL AZ APÁT VÁRA HEGY MEREDEK ORMA CSEREPEKRE SZÉTVÁLÓ BIOTITGRÁNÁT TRACHYT TÖMEGÉVEL ÉS A CZÜLAHÓ NEVŰ HEGYHÁT, MELY E SZÁZAD ELEJÉN EGY ITT LAKÓ REMETÉTŐL NYERTE NEVÉT. KOCSINK ZAJTALANUL HALAD A PUHA AGYAGTALAJON, MELY KIFOGYHATLAN TÁPLÁLÓJA A NÖVÉNYZET BUJA TENYÉSZETÉNEK. EGYSZERRE MEGZÖRDÜL A BOKOR KÖZELÜNKBEN, EGY FELRIADT ŐZCSOPORT UGRIK FEL ÉS TÜNEMÉNYSZERŰ KÖNNYŰSÉGGEL OSZLIK SZÉT A BOKROK KÖZÖTT, LEHEVERT FEKHELYÜK MOST IS OTT LÁTHATÓ A FINOM SZÁLÚ PUHA FŰBEN. KISSÉ TOVÁBB, EGY TISZTÁS KÖZEPÉN, CSEKÉLY TÓCSA KÖZELÉBEN HALADUNK EL, MELYET KÁKAŐS SÁSBOKROK SZEGÉLYEZNEK, MEDRE ISZAPOS, TELVE VADNYOMOKKAL, TÖBB HELYEN SZARVAS FEKHELYEI LÁTSZANAK BENNE, HA LENYOMATBAN MIND A KÉT OLDALRÓL, MINTHA TAKARÓJA KI LETT VOLNA TERÍTVE. A VAD TEHÁT HENTERGETT BENNE, HÁZI PONGYOLA TOILETTJÉT KÉSZÍTETTE EL, A SZÚNYOGOK ELLEN, MELYEK ÍGY NEM FÉRNEK TAKARÓJÁHOZ, ILYEN ÖLTÖZETBEN NEM SZOKTA MUTATNI MAGÁT, MERT A KULCSINKA RENDSZERINT SOKAT TART. A TÓCSA KÖRÜL A GYEP FEL VAN SZÁNTVA VADDISZNÓ TÚRÁSOKTÓL, EZEKNEK HŰLT FEKHELYE A TÓCSÁBAN IS LÁTHATÓ, DE BIZONYÁRA CSAK AKKOR HELYEZKEDTEK EL, MIKOR A SZARVASOK NEM VOLTAK OTT, MERT AZOKNAK ELŐJOGÁT TISZTELETBEN TARTJÁK. A VADDISZNÓK CSAK NÉHÁNY ÉV ELŐTT LEPTÉK EL A KÖRNYÉKET, AZELŐTT EGY FÉL SZÁZADIG EGY SEM VOLT LÁTHATÓ, MOST MÁR VALÓSÁGOS CSAPÁSAI A FÖLDMIVELŐ NÉPNEK, MERT AZ ERDŐK KÖZT FEKVŐ FÖLDEK EGYEDÜL NEKIK TEREMNEK. KIIRTÁSUKRA SEM A NÉPESSÉG, SEM A HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEMMI SEM TÖRTÉNIK ÉS ÍGY SZAPORODÁSUK HATÁRTALAN. SOKAN AZT TARTJÁK FELŐLÜK, HOGY NEM IS PLEBEJUS MÓDON GYALOG SZERREL, HANEM URIASAN, KOCSIN KÖLTÖZTEK IDE S MOST MINDENNEMŰ VADKÁROKÉRT EGYEDÜL ŐK SZAVATOLNAK, DE A BEVÁNDORLÁSI ÜGYNÖK ÉPPEN NEM DICSEKSZIK TELEPITŐI ÉRDEMEIVEL. A VIZENYŐS TALAJBAN TEMÉRDEK A VAD IBOLYATO, MELYEK TAVASSZAL A HÓFEHÉRTŐL A SÖTÉT IBOLYÁIG MINDEN SZÍNVÁLTOZATBAN SŰRŰN VIRÍTANAK, AMI EZEN TÁJÉK RITKA SAJÁTSÁGA. TOVÁBB HALADVA, UTUNKTÓL DÉLRE, A RÁRÓI KUTAT HAGYJUK EL, MELYNEK VIZÉT A KIRÁNDULÓK LEGJOBBNAK TARTJÁK AZ EGÉSZ HATÁRBAN. NEMSOKÁRA KIÉRÜNK AZ ERDŐBŐL ÉS ELÉNK TÁRUL A SZENTLÉLEKI VÖLGY KIES KATLANA, KÖZEPÉN A KIS KÖZSÉG ERDŐKÖRNYEZTE APRÓ FEHÉR HÁZAIVAL, KÁPOLNASZERÜ KISDED TEMPLOMÁVAL, A KÖZSÉGEN ÁT CSÖRGEDEZŐ PATAKJÁVAL, KLASTROM ROMJAIVAL ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCZÉIVEL. HÉTKÖZNAP LÉVÉN, A NÉP MUNKÁ UTÁN LÁT, A FÉRFIAK MÉSZKÖVET FEJTENEK ÉS ÉGETNEK, VAGY TERMÉKETLEN, CSEKÉLY FÖLDJEIKEN DOLGOZNAK, NAGYRÉSZÜK KORA HAJNALBAN A VÁROSBA MENT, A GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN VANNAK, VAGY A LIBÁKAT ŐRZIK. SEMMI ÉLET A KÖZSÉGBEN. SZENTLÉLEK AZ ESZTERGOMIAK KEDVELT ÜDÜLŐHELYE. ERDŐS VIDÉKE, KÖNNYŰ ÉLENYDÚS, PORMENTES LEVEGŐJE, ÁRNYAS, MENETELES ERDEI UTAI S KITŰNŐ ÜDE VIZŰ FORRÁSAI KIVÁLÓLAG ALKALMASSÁ TESZIK ERRE A CZÉLRA. NYARANTA SZÁMOS CSALÁD LAKIK ITT AZ ERDŐŐRI S ISKOLAMESTERI LAKÁSOKBAN, SŐT A TÁGASABB ÉS TISZTÁBB PARASZTHÁZAKBAN IS. E SZÁZAD ELEJÉIG ÜVEGHUTA VOLT BENNE, MELYHEZ A KVARCZOT AZ ESZTERGOMI FEHÉRKŐHEGY OLDALÁBAN LEVŐ ÉDESVÍZI KVARCZTELEPEKBŐL SZÁLLÍTOTTÁK. AZÓTA A HUTA ÉPÜLETE ERDŐŐRI LAKHÁZZÁ VAN ÁTALAKÍTVA, AZONBAN MÉG E SZÁZAD KÖZEPÉN IS VOLTAK ITT OLYAN IDŐSEBB PARASZTOK, KIK CSINOS BOROS PALACZKOKAT ÉS IVÓPOHARAKAT TUDTAK KÉSZÍTENI, SŐT AZOKRA BETŰKET ÉS DÍSZÍTÉSEKET IS BEETETNI. VÉGIG HALADVA A KÖZSÉG EGYETLEN UTCZÁJÁN, EGY TÁGAS LEJTŐS DOMBHÁTRA ÉRÜNK, SZEMBEN VELÜNK A PILIS-HEGY NYUGATI VÉGE, A FEKETEKŐ EMELKEDIK ORGONASÍPOK MÓDJÁRA EGYMÁSMELLÉ RÓTT SZÜRKE, MAGAS DOLOMITOSZLOPAIVAL. A SZENTLÉLEKIEK »HREBEN«-NEK (FÉSŰ) NEVEZIK — ELÉG TALÁLÓAN. ERRŐL A FALUBELIEK SOKAT TUDNAK BESZÉLNI, NEVEZETESEN, HOGY ARANY VAN BENNE, S HOGY TA-