Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1889-02-14 / 13. szám

zen történt bevásárlá­sával, mást részt pedig ugyanazon telep egyharmadának még az ősszel megejtette s a közel tavasszak befejezendő rigók i­lozásával tén­yleg foganatositott. Minthogy pedig a tervbe vett és czélszerüleg előkészített s ezen uj vál­lalat a még szükséglendő szőlészeti költ­ségekkel együtt a szabad rendelkezésre készen álló 200 frt, valamint néhány száz forinttal előirányozható biztos jö­vedelmüknél aránytalanul nagyobb pénz áldozatot igényel, szükségesnek ismerte a bizottság — jóllehet a 300 frttal szegődtetett vinczelléren kívül senki semminemű jutalom vagy tiszteletdíjban nem részesül — megközelítőleg 2100 frtra terjedhető folyó évi költségvetést jókor idején a választmány határozata alá terjeszteni. Ezen fokozott költségvetés bemuta­tása alkalmával közességének ismerte a bizottság, az általa kilátásba helye­zett segélyforrásokat is ann­yival inkább elősorolni, minthogy az folyó évre számba vehető egyesületnek biztos jöve­delme legfölebb 600 frtra terjed. Az említett segélyforrásokat illetőleg egyik lényeges, egyszersmind fő remé­nyét ai bizottság a rv. k. minisztérium által nyújtandó földmivelési kegyado­m_mányba­n keresi. Nem különben alapos reménynyel tekint a bizottság azon nagy birtokú, egyszersmind országos főuraktól nyerendő kegyadományok felé, kik mint a néhai herczeg Pálffi jogutódai ujabb időben lettek a megyének közbirtokosai. A fentisztelt kegyurak­ után bizalom­mal igtatjuk az ügybuzgó pártolók so­rába a kies bélai birtok jelenlegi föl­desurát is, kit szintúgy, mint a fentebb czimzett kegyurakat a phylloxora által sújtott adózó nép és igy országos köz­ügy érdekében külön külön felkérni emberbaráti kötelességünknek ismertük. A mondottak során őszinte hálával emlékszik meg a bizottság azon jóté­kony adományokról is, melyekkel a helybeli takarékpénztár szintúgy, mint a kereskedelmi és iparbank az egyesü­let működését évről évre hatályosan támogatták. Minthogy azonban az eljáró bizottság az elősorolt segélyforrások daczára azon eshetőséget se téveszthette szem elől, miszerint jelen gazdászati viszonyaink közt legbiztosabb szám reményeiben is csalatkozhatok, neki­­ pedig az időszerű, mindannyi elodázhatlan szőlészeti, ugy kerti miveleteket nemcsak végrehajtani, de az illető munkabéreket is legott födöznie kellenet , annálfogva mulaszt­hattál! kötelességének ismerte az eset­leges hiányt nyíltan jelezni, egyszersmind oly értel­mő felhatalmazást kérni, mi­szerint a netalán előfordulandó szükség esetére a hiányzó összeget a törzstőké­ből előlegezés útján fedezhesse ugyan , mindazonáltal ugyanazt a kettős telep­nek két három év múlva remélhető jövedelméből fegott visszapótolni köte­leztessék. A visszfizetési kötelezettséggel egybe­kötött indítványt a választmány, mint­hogy a kielégítési alapul kijelölt, már jelenleg is kétezer frt értéket képviselő kettős telep a legmostohább esetre is 700 frtot meg nem haladható előleget több mint kétszeresen biztosítja, egy hangulat magáévá tevén, jogérvényes határozat végett a legközelebbi közgyű­lés elébe terjesztendi. Mind­ezeknek hűséges előterjesztése után úgy hiszem, a legkéskedőbb tag is meg fog győződni egy­részt arról, hogy az egyesület, habár nem tüntetett, nem késkedett, de folyton és hasznosan működött; másrészt pedig akaratlanul is be kell ismernie, hogy az eljáró bizottság a reá bízott mind szellemi mind anyagi kinevet lelkiismeretesen sáfárkodott-e épp azért a nem érdemlett kétely, annyival inkább gáncs felett az egyesületet nagybecsű bizalmát, va­lamint eddig elé tettleg kivívta, úgy i jövőre is teljes mértékben kiérdemelni, egyszermind a pusztító vész enyhítésére legjobb tehetsége szerint közreműködni, fő törekvése leend. A működő bizot­ság nevében MÉSZÉ­NA JÁNOS, bizottsági tag. Esztergom-Füzstő, (Két közlemény.) I. Annyira ki van aknázva már a vas­úti kérdés, oly részletes és kimerítő publikácziók jelentek már meg ez ügy­ben, hogy szinte a lehetetlenséggel határosnak látszik valami új vasúti idea fölvetése és megbeszélése. Vasú­tünk fáradatlan hőse, Silberstein Ötvös Adolf dr. azonban nem azért kitűnő hírlapíró, hogy a legismertebb kérdést is újszerűen ne tudná tárgyalni. Silberstein most pénzügyi tárgyalásokat folytat s ezekhez volt szüksége egy prospectusra, m­ely egész terjedelmében a következő: MÁRTON BARÁTUNK GYÓGYSZERTÁRÁBAN RENDEL­TÉK MEG, AZ NÉMILEG ÖRVENDETESSÉ TETTE. KAPOTT IS A POMPÁS ALKALMON MÁRTON UR­A AZ ADAG THEA MELLÉ, A­MELYET MELLES­LEG MEGJEGYEZNE FÉLÁRON SZÁMÍTOTT ÉS RÓZSA­SZÍNŰ PAPIROSBA CSOMAGOLVA ADOTT ÁT A BIRI SZOLGÁLÓNAK, EGY DOBOZ ELSŐ MINŐSÉGŰ MALÁTACZUKORKÁT IS CSEMPÉSZETT, A DRÁGA BETEG MEGKÖNNYÍTÉSÉRE, DE EGYSZERSMIND NÉMA VALLOMÁS GYANÁNT IS. ÉS AZ ELSŐ MINŐSÉGŰ MALÁTACZUKORKÁT MEG IS TETTÉK AZ ÓHAJTOTT HATÁST MIND A KÉT IRÁNYBAN, AMENNYIBEN HAMAR MEGGYÓ­GYÍTOTTÁK A BETEGET . HÁLÁS EMLEGETÉS TÁRGYÁVÁ TETTÉK AZOK NAGYLELKŰ ADOMÁNYO­ZÁSÁT, AMIT BIRI LEÁNYASSZONY SIETETT EL­ÚJSÁGOLNI HŐSÜNKNEK, AKI TÚLÁRADÓ BOLDOG­SÁGÁBAN ÜGYES RIPORTEREZKEDÉSÉÉRT KÉT FÉL NYES PICZULÁVAL ÉS KÉT SKATULYA PIROSÍTÓVA JUTALMAZTA MEG. A KÖRÜLMÉNY ÁLTAL FELBÁTORÍTVA, EGY NAPON DARÁS MÁRTON ÚR FELHÚZTA UJ TÉRDETVERŐ SZALONKABÁTJÁT , BARNA KUTYABŐR KEZTYŰIT, ÉS ÁTMENT OLÁH KASZNÁRÉKHOZ MAGÁT BE­MUTATNI NÁLUK. ITT POMPÁS UZSONNÁVAL, NYÁJAS SZAVAKKAL, PIROSKA K. A. PEDIG SZŰZIES ZAVARODOTTSÁGGAL FOGADTA , IGY — RE BENE GERLA — FEKÜDT LE AZ ESTE AZ ÁGYÁBA . AZ ÉJEN ÁT OLY ÉLÉNK ÁLMOK KÖRNYÉKEZTÉK, HOGY REGGEL A FÖLDÖN TALÁLTA MAGÁT, ARCZÁN, MELYEN ÁLMÁBAN MÉZÉDES CSÓKOKAT EREZETT, NÉHÁNY KÉKES FOLT MUTATKOZOTT. J AZ ÖNKÉNY­TELEN­SÉGI UTAZÁST AZONBAN MÁRTON IT NEM­ VETTE ROSSZ ÓMENNEK, SŐT MIUTÁN AZ ISPÁNNÉ TÉNSASSZONY A BÚCSÚZÁS ALKALMÁVAL EL NEM MULASZTOTTA MEGKÉRNI ŐT, MISZERINT MÁ­KŐR IS LEGYEN HOZZÁJA SZE­RENCSÉJÜK, KÉT HÉT MÚLVA ISMÉTELTE A LÁTO­GATÁST. IDŐK JÁRTÁVAL AZONBAN E KÉT BETEG NAGYON IS HOSSZÚ PAUZÁNAK TALÁLVÁN, ELÉGSÉGESNEK VÉLTE AZ HETI IDŐKÖZT IS, MELYET KÉSŐBB ÖT, MAJD HÁROM NAPRA SZÁLLÍTOTT LE, MÍG VÉGRE MINDEN ESTE BEKOPOGTATOTT AZ ISPÁNÉK AJ­TAJÁN. HOGY E GYAKORI LÁTOGATÁSOK NEM MA­RADTAK TITOKBAN, EZT NAGYON KÖNYEN MEG­ÉRTHETJÜK, HA TEKINTETBE VESSZÜK, MISZERINT KACSÁD NAGYKÖZSÉG, MINT MÁR A NEVE IS MUTATJA, A HÁZKACSÁK SZABADALMAZOTT FÉSZKE ÉS TELEPE VALA. S AKIK ELŐSZÖR ÉRTESÜLTEK A NEVEZETES ESEMÉNYRŐL, TERMÉSZETESEN A KASZ­NÁRÉK VOLTAK. A­MIRŐL VILÁGOSAN MEGGYŐZŐDHETETT DARÁS ÚR EGY ÉLVEZETES SÉTA ALKALMÁVAL, A MELYET PIROSKÁVAL , TERMÉSZETESEN A JÓ MAMA GARDEDÁMSÁGA MELLETT, A ZÖLDELŐ RÉTEKEN TETT, MIKOR IS A VISSZATÉRÉS ALKALMÁVAL AZ ABLAKÁBÓL KIHAJOLÓ KASZNÁRKISASSZONY, HOGY­­ AZ Ő KEDVES KICSIKÉJE ALKALMASINT HAUPT­TREFFERT CSINÁLT, MERT MÉG ÉSZREVENNI SEM MÉLTÓZTATIK AZ Ő CSEKÉLYSÉGÉT, PEDIG HÁT KÁR EZT TENÍNIE, MERT MANAPSÁG MÉG A HAUPTTREFFEREK IS NAGYON SOVÁNYAK ÉS HAMAR ELPÁROLOGNAK . . . S GÚNYOS SZEMHUNYORÍ­TÁSSAL FIXÍROZTA MÁRTON ÚR FELETTÉBB KARCSÚ LÁBSZÁRAIT; E TEKINTETÉVEL FELIDÉZVE ENNEK EMLÉKEZETÉBEN A NÉHAI KOLLEGÁI ÁLTAL HASZ­NÁLTATNI SZOKOT GÚNYNEVÉT: A «MACARONI HŐS», MINDAZÁLTAL MÁRTON ÚR TELJESEN MEG­ŐRIZTE A HIGGADTSÁGÁT S A LEGONTATLANABB ÉS A LEGMOSOLYGÓBB KÉPET VÁGOTT A SZÚRÓ SZAVAKHOZ. (Vége köv.) A Duna jobbpartján ágazó s az ujszőnyi államvasuttal összeolvadó esz­tergomi­ vonal szükségességét ugy az esztergomi kereskedelem, mint az ér­dekelt ipar kikerül­hetetlennek találja. A túlsó Dunapart osztrák-magyar vasuttársasági állomása Esztergom-Nána, mely bizonyos tekintetben az esztergomi vidék vasutjának nevezhető, nem mó­dosította az esztergomi vasút kívánatos­ságának eszméjét. A várostól körül­belül tíz kilométernyi távolságra eső pályaház állandó dunai híd híján épen nem közvetíti a közlekedés folytonos­ságát. A szállítás községei ide-oda mé­termázsánkint körülbelül huszonöt krnyi fuvarbérrel drágítják meg a szállít­mányokat. Rádásul még a hajóhíd ki­szedése után a vasúti forgalom majdnem szünetelőnek nevezhető. Az utóbbi idő­ben keletkezett propeller-vállalat sem képes a téli forgalmat biztosítani. Télen Esztergom minden modern összeköttetés hiján egész vidékével egy magára ha­gyatott sziget, melyre köröskörül pezsgő élet mosolyog. Hasonló okok teszik a hajózást is bizonytalan forgalmi­ eszközzé. Fél esz­tendőn keresztül jóg^ és köd és nehezítik a viziközlekedést, gátolják Nyáron a vizközlekedési eszközök elégtelensége tagadja meg a gazdag vidék szolgálatát. A talában csak tömegesebb anyagkész­leteknél közvetít a hajóforgalom, kiseb­beket nem igen vesz figyelembe. Ilyen mostoha közlekedési viszonyok között ki kellett fejlődnie azon, már ember­emlékezet óta használatlan levő fuvar­közlekedésnek, mely a szenet, a már­ványt minden irányban szállítja. A Esztergom­-füzitői vasúti vonal terve ezek után a természetes szükség­leteknek teljesen megfelelő követelmény. Bizonyít­ja ezt az is, hogy a megyei és városi törzsrészvényesek csakis erre az összeköttetésre jelentkeztek és jelent­keznek. (Folyt. köv.) boló rohanásokat cselekszik a publikum a kellemes és elegáns társalgó társas a tánczból, a franczia négyesből, melynél szellemes szórakozás változatossága zajtalan, fesztelen, sima és előkelő. Bár a csárdást, ezt az egyetlen igazi magyar tánczot, járnák ugy, a­hogy m­egiletné. Örömmel vettük észre, hogy a derék öreg mester tanítványai sokkal helyesebben járják a csárdást, mint előbbkelő báláinkon a fővárosi torzcsár­a­dás meghonosítói. Pali odafönt maradt karzaton s a bőgőt czimbalmot, klarinétot és hegedűt nem horzsolták a tánczosok. De egymást sem szorongat­ták idomtalan gomolyagba és nem cse­lekedtek csata kiabálást. Welzer tanít­ványai az egész teremben járták és ki­fejtették a lassú és csárdás szépségeit úgy, hogy gyönyör volt nézni is. A nem nagy, de annál fesztelenebb közönség hétfőn reggel öt órakor oszlott­­ szét egy mindenesetre jókedvüen sikerült mulatság kellemes emlékeivel. Farsangi levelek. (IV. Szigeti bál, febr. 9-óra. A szigeti bálok hagyományosan mindig jól szoktak sikerülni. Részt vesz bennük a vidék polgári közönsége s a vendéglő minden szobájában családias hangulat uralkodik. Ilyen volt az idei is. A vendéglő helyiségei megteltek tánczos családokkal és a polgárság különféle elemeivel. A szigeti hires konyha ez alkalommal is gondosan ügyelt a reggelig szórakozó társaságok igényeire s a milyen jó ma­gyaros eledelek kerültek az asztalra, olyan hamisítatlan magyar szellem ural­kodott a társaságokban is. Fáradatlanul jártak a párok a nagy teremben reggelig s fáradatlanul elszó­rakoztak az asztaltársaságok szintén reg­gelig. A ki részt vett benne, az nem bánta meg s aki meg nem bánta, az jövő esztendőre is ott lesz. Akkor talán nem fog Carnevál herczeg gyászt hor­dani. (V. Polgári tünczpróba febr. 16-án.) A Fürdő-vendéglő nagyterme az ipa­ros ifjúság bálja díszítését, hangulatát s közönsége számát is megtartotta más­napra. Harmincz pár tánczolta a négyeseket s husz a magyar kört, ezt a sajátszerű compositumot, melyet lehetetlen mo­soly nélkül nézni. Olyan ez, mint valami franczia regény magyar fordítása, de a fordító elég szerénytelenül eredeti műnek hirdeti, magyar külsőségeket plántál a franczia szellembe s a bokázó és csárdásozó franczia négyest elnevezi azután magyar körnek. Nem vállalják el sehol eredeti magyar táncznak, habár van benne sok riadó, toborzó, andalgó részlet, sőt valóságos­­ csata roham is, mely kétségbeejtené a francziákat, ha látnák, hogy micsoda erőltetett és rom­ Emlékbeszéd. (Mondotta: Dr. Weisz főrabbi febr. 12-én.) I. :EGY HANG SZÓLAL MEG: HIRDESS, SZÓLJ ÉS ÉN MONDOM : MIT HIRDESSEK, MIT SZÓLJAK ? MINDEN TEST, MINT A FŰ, SZÉPSÉGE, ÉKESSÉGE, MINT A MEZEI VIRÁG. ELSZÁRAD A FŰ, ELHER­VAD A VIRÁG, ISTEN FUVALLATA LENG BENNE ; ELSZÁRAD A FŰ, ELHERVAD A VIRÁG, ISTEN SZAVA MARAD ÖRÖKKÉ.» (JELAIAS 41. FEJ.) TISZTELT GYÁSZ 4T ÜH'KEZET! ÁJTATOS HIVEK! HA VALAHA TEENDŐIM VÉGZÉSE ÉS SZENT FELADATAIM TELJESÍTÉSE CSEKÉLY TEHETSÉGEIM ÉS GYÖNGESÉGEM TUDATÁT ÉBRESZTETTÉK KEB­LEMBEN, HA VALAHA PAPI MŰKÖDÉSEM FOLYA­MÁN SZENT HIVATÁSOMMAL JÁRÓ KÖTELESSÉGEK SÚLYÁT FÁJDALMASAN ÉREZTEM . KÉTSZERESEN ÉRZEM E PILLANATBAN, MELYBEN EGY HANG, A HÁLÁDATOS TISZTELET, KEGYELETES SZERETET, ODAADÓ RÉSZVÉT HANGJA FELSZÓLÍT: »HIRDESS !« ÉS ÉN, SZEMBEN A GYÁSZOS, MEGRÁZÓ, KI­SZÁMITHATATLAN KÖVETKEZMÉNYŰ ÉS HORDEREJŰ ESEMÉN­NYEL, MELYNEK HABAKUK PRÓFÉTÁVAL SZÓLVA : «HA­LATÁRA ÖSSZESZORUL A SZIV, MEGRENDÜL A KEBEL, MEGAKAD A SZÓ ÉS EL­VÉSZ A NYUGALOM* ; ESEMÉNY, MELYHEZ HASON­LÓT HIÁBA KERESÜNK A TÖRTÉNETBEN — «KI HALLOTT, KI LÁTOTT ILYENT ?» ÉS KÉRDEM, MIT HIRDESSEK ? ECSETELJEM-E, ECSETELHETEM-E AZON MÉLY FÁJDALMÁT, MELY AZOK KEBLÉT GYÖTRI, KIK «SZIVÜK VÉRÉVEL NEVELTÉK, KÖRÜL­ÖVEZTÉK, MINT NAP A FÖLDET LÁNGOLÓ SUGÁRU SZERETETÜKKEL» KIK AZ ELHUNYTBAN MEGVALÓ­SÍTVA LÁTTÁK A PRÓFÉTA IGÉRETÉT «ÉS ÉN TÁ­MASZTOK A KIRÁLYI HÁZNAK EGY NEMES SZÉP SARJAT, KI URALKODIK MINT KIRÁLY, BÖLCSESSÉG­GEL ÉS OKOSSÁGGAL KORMÁNYOZZA A NÉPET, JOGOT ÉS IGAZSÁGOT GYAKOROL AZ ORSZÁGBAN* (JEREMIÁS 23. FEJ.) ÉS MOST, KIMÚLTÁVAL, UGYANAZON PRÓFÉTA EGY MÁSIK VÉGZETES JÓSLATÁT LÁTJÁK TELJESEDÉSBE MENVE : «ÍRJÁTOK FEL E FÉRFIT, MINT FÉRFIIVADÉK NÉLKÜLIT, MERT ÉLTE ÖRÖME, BOLDOGSÁGA MEGZAVARTASSÉK, NEM RÉSZESÜLEND A BOLDOGSÁGBAN, HOGY MAGVÁBÓL KÖVETKEZZÉK A TRÓNRA.» (JEREMIÁS 22. FEJ.) SZAVAKBA ÖLTSEM ANNAK BÁNATÁT, KI 8 ÉV ELŐTT A REMÉNY ÉS BOLDOGSÁG VERŐFÉNY­ÉT 51 KÖRÜL SUGÁROZVA ÉS EGY LELKESÜLŐ NÉP ÖRÖM­RIVALGÁSAITÓL KÖRÜLUJJONGVA, ÁTLÉPTE HAZÁNK HATÁRAIT, HOGY «LEGYEN ITT FEJEDELMI ASSZONY, URALKODÓNÉ ÉS MOST ÖZVEG­GYÉ LETT, JAJ­GAT ÉS SIRÁNKOZIK ÉS FORRÓ KÖNNYEIVEL ÁZ­TATJA AZ ELÁRVULT GYERMEKET ?» (JEREMIÁS SIRALM. I. F.) VAGY TOLMÁCSA LEGYEK A HAZA, A NEMZET GYÁSZÁNAK, MELY SZEMBEN BZZON HASONLÓ SORSCSAPÁSOKKAL, MELYEK A KÖZELMÚLT ÉVEK­BEN TÖBB EURÓPAI NEMZETET ÉRTEK, AZOKHOZ FORDUL ÉS VIGASZTALÓ SZAVAIKRA FELJAJDUL ? «ÓH, A TI SZERENCSÉTLENSÉGTEK NEM HASONLÍT AZ ENYÉMHEZ ; TEKINTSÉTEK ÉS VIZSGÁLJÁTOK, HA VAN-E OLY BÁNAT, MINT AZ ENYÉM, MELY RAJTAM ESETT, MELYLYEL SÚJTOTT ISTEN KÍMÉ­LETLEN HARAGJA*, ELRAGADVÁN LEGSZEBB REMÉ­NYEMET, FÉNYES JÖVŐM DRÁGA ZÁLOGÁT ? — VAGY RÓLA SZÓLJAK-E ? ÉLET- ÉS JELLEMKÉPET TÁRJAK-E ELÉTEK T. HIVEK? Ő RÓLA, KI NAPOK ÓTA ÉRZÉSÜNKET, GONDOLKOZÁSUNKAT SZAKADAT­LANUL FOGLALKOZTATJA, EGÉSZEN KITÖLTI, A KI­NEK ÉLETÉHEZ OLY SOK REMÉNY FŰZŐDÖTT ÉS KI AZ ÉLETHEZ OLY SOK REMÉNYT FŰZNI JOGO­SÍTVA VOLT; A KI KIVÁLÓ TEHETSÉGEI ÉS KITŰNŐ SZÍVBELI ÉS SZELLEMI TULAJDONSÁGAI ÁLTAL HI­VATVA, VOLT, HOGY­ EGY ÁLTALA HASZNÁLT KI­FEJEZÉSSEL ÉLVE, «TENGERNYI FÉNYT ÉS VILÁGOS­SÁGOT TERJES­SZEN» ÉS MOST, HALÁLA ÁLTAL TENGERNYI SÖTÉTSÉGET ÁRASZTOTT A HAZA ÉS NEMZETRE; A KINEK KORONÁT FEJÉN VISELNI NEM ADATOTT, DE A KI A GONDOLAT, FENKÖLT-

Next