Esztergom és Vidéke, 1890 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1890-06-05 / 45. szám

sfiszerű. természetes szikl­aterasseon azon két ős­bükk, amelyek árnyékában félkörben *i r.ivóvezér és társai sziklaülő helyei lát­hatók tígy asztalt képező szikla körül; ezen sziklaasz­tal ezúttal a társaság kedves höl­gyeinek arra szolgált, hogy a közprédának skiscebt 1ius-, kenyér- és sajtot ezen metszek fel a­ jókedvűen falatozóknak. A pompás időjárás épe­sséggel nem fáradságos és mégis páratlan gyalogkirándulás, valamint •a rablók régi tanyáján tréfás jó kedvvel •elköltött uzsonna felvillanyozta a társasá­got, s a lemenet a szép hegyi uton, majd a fürdőtelepen fekvő erdei sétálókon át egy kedélyes és kedves emlékű pillanattá­­ vált.­­ A kárpátegyesület budapesti osz­tályához tartozandó zsolna-rajecz-tepliczi helyi bizottsága megalakulásának előestéje lévén, kedélyes vacsora folyt ezen kirán­dulás után, a­hol Bochkor egyetemi tanár, Somogyi Znióváraljai képezdei igazgató, Smialovszky Valér orsz. képviselő, Dr. Thir­ring egyesületi titkár, Görgey, Mátray és az igen előkelő társaság sok más tagja szel­lemes toaszokban ünnepelték a magyar höl­gyeket, a magyar touristikát és a magyar­országi nemzetiségek testvéresülését. —> Másnap reggel a fürdő jó zenekara rázen­dítette órakor a Rákóczy­t felkeltőnek, — fürdés és reggeli után történt az indu­lás, újra egy másik hegyi sétán, mely most az Oertl tanár-féle gyógygyaloglásra lesz berendezve, azon »Szkalki« nevü kilátási helyre, mely a fürdő felett 779 méter ma­gasságban emelkedik, s mely hivatva van mint hazánk legmegközelithetőbb és legszebb kilátási pontjainak egyike, a magyar touristikában szerepet játszani. Hét várrom, 30 község 3 mezővárossal és a Kárpátok megszámlálhatlan csúcsai veszik körül a láthatárt. — Társaságunk e kilátásban sokáig gyönyörködött, kedves Téry Ödön pedig több sikerült alelnökünk: fényképet vett fel e minden oldal felé szép kilátó pontról. — Ha szabad, a kirándulás további folytáról értesítést szívesen ad Garai. A tegnapi hangverseny. Esztergom, jun. 4. Tegnap este igen emlékezetes hang­versenyben gyönyörködhetett városunk közönsége. Kuliffay Izabella zongoramű­­­­vésznő, Maleczky Vilmosné a m. k. opera tagja, Stamfler J. hegedűművész és­­ Salvi J. a m.­k. opera tagja működött­ közre, hogy Esztergom műveit közönsé­gének nem mindennapi zenei élvezetet nyújtson. Nem vagyunk ugyan a hangversenyek saison­ában, midőn hangulatunk, lelke­sedésünk és odaadásunk teljesen a zene múzsájáé lehetne ; mindamellett szíve­sen konstatáljuk, hogy a ritka művészeti alkalmat örömmel megragadta Eszter­gom közönsége sikerült concertet s nyár nyitányán igen élvezett. Sem éj nem volt, sem nap nem volt Csak egy sajátságos szürkeség.­ Ez lesz majd bizonyára utazásunk fény­pontja. A természet e ritka tüneményében fog lelkünk a gyönyörre ittasodni. Aztán visszatérünk és Svédország leg­szebb vidékeit nagyobb városait érintve, a svéd Velenczébe, a Malazza pompás vá­rosába Stockholmba jutunk, melynek szép­ségét ki ne hallotta volna már dicsőíteni? Majd a dán fővárost Kopenhágát láto­gatjuk meg, hol a természeti szépségek mellett Thorvaldsen halhatatlan alkotásait fogjuk csodálhatni. Végül visszatérünk Berlinbe, a hatalma­san kifejlődött német fővárosba, honnan e nagy útra indultunk. Remegő szívvel gondolunk e gyönyörű kirándulásra. Vajda M M­agyarországon minél többeknek állana módjukban részt vehetni ebben a csodaszép utazásban, melyet a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodája a tőle megszokott buzgósággal rendez, igen jutányosan. Egy egész életre szóló édes emlékeket hozunk majd onnan ma­gunkkal, lelkünk megtelik majd gyönyörű­séggel Isten szép alkotásainak láttára, és a mi hasznosat, jót fogunk tapasztalni, azt iparkodni fogunk itthon, édes hazánknak javára fordítani. Magyarország sok kiváló forfa vesz részt a menetjegyiroda e kirán­dulásán, és ha a rendkívüli érdeklődésből következtetni lehet, a Nordkap meredek csúcsáról, napsugaras éjfélkor sok magyar ember ajkáról fog megcsendülni a dal, me­lyet itt még soha nem hallottak: Hazádnak rendületlenül Légy hive oh magyar ! ( Kuliffay Izabella k. a. Kuliffay Ede és Beniczky Irma magyar írók sarja­déka, József főherczeg udvarában kezdte művészete pályafutását s mint zongora­művésznő a kiválóbbakhoz tartozik. Maleczky Vilmosné az opera ismert művésznője ezúttal volt először Eszter­gomban s fogadtatása dolat volt közönségünk megérdemelt jó­részéről. Salvi és Stümpfler a zongoraművésznő művészeti sikerének teljesebbé tétele végett rándultak föl Budapestről s aligha bánták meg jóindulatukat, mert a kö­zönség teljes elism­eréssel adózott művé­sze­tekn­ek. Régóta gyönyörködtünk tisztán fő­városi erőkből összeállított hangverseny­ben s tegnap óta azt his­szük, hogy ilyen művészi karaván akármelyik vi­déki városban is képes a holt saisont megtörni. Üdvözöljük a fővárosi concertezőket közönségünk nevében s óhajtjuk, hogy kellemes emlékekkel távozzanak vendég­szerető falaink közül. A városi könyvtár, Esztergom, június 4. A legutóbbi városi közgyűlés által kiküldött u. tartotta könyvtári bizottság hétfőn d. első értekezletét a város­házán Fe­ich­linger Sándor kir. tan. el­nöklete alatt. Helischer József boldogult városi szenátor, a jeles emlékezetű városi könyvtár alapító szelleme is megjelent a bizottságban s rámutatott a pókhálós fóliánsokra s a poros kutyabőrös köte­tekre, melyek csak akkor élveznek ez időszerűn­ egy kis levegő változást, mi­kor rendezés vagy hurczolkodás alá ke­rülnek. A háromezer kötetes könyvtár most rendezve van. Ezt ugyan még nem tudja hivatalosan a város, mert öt-hat év óta még mindig csak száraz köszönettel tartozik a könyvtár rendezőjének, de azt már kezdi tudni, hogy a jobb idők hagyatéka tovább áll másfél szobával, hogy helyet adjon a reáliskola mú­zeumának. A városi könyvtár jórészt még a félszázados nemzedékeknek szolgált szel­lemi táplálkozásul s így tudományos matériája napjainkban meglehetősen el­avult. Olyan szerény maga a könyvtári alap, hogy rendszeres gyarapításra, a hézagok szak értelmes kibővítésre, fejlesztésnek a haladó irodalommal lé­a­p és tart­á­sá­ra képtelen. Épen azért szavazott meg a város közgyűlése bizonyos összeget a városi könyvtár alapítására, hogy kikerekitése után annak hasznát is vehesse a városi közönség. A könyvtári bizottság feladata lesz a városi könyvtár gondozása és gyara­pítása s igy méltán eredményeket lehet várni. A bizottság már legközelebb több­szörösíteni fogja a városi könyvtár ka­talógusát, hogy minden városi képviselő rendszerint használhassa a városi könyv­tárat, mely hivatását valóban csak akkor töltené be, ha fóliánsait nemcsak kavargó pipafüst, néhány búvárkodó pók s ősi porréteg, hanem a mostani nemzedék is látogatná és használná. A könyvtári bizottság működésétől függ tehát ez idő szerint a városi könyv­tár sorsa. Szívesen reméljük a legjobbat. Olvasó asztal. — Kiss József szépirodalmi hetilapján »A Hét«-en nem látszik meg, hogy a saison véget ért. Utóbb megjelent száma csak olyan taralmas, mint azok, melyek a tél közepén jelen­tek meg. A június elsei számnak külö­nös erőssége a bő szépirodalmi tarta­lom, melyből kiválik egy névtelen szerző hosszabb érdekfeszítő elbeszélése : »A skót szőke asszony «. Aktuális czikkek­ben bővelkedik ez a füzet; ilyen Alexander Bernát dolgozata Dócziról, a Kada Elek pompás tárczája Kecske­métről és az eleven heti krónika. Képző­művészetről Justh Zsigmond irt sok tudást eláruló módra ; nagyon szép a könyv és a szini­kritika is. A versek közül kiválik a Vészi Józsefé. A czim­lapot Dóczi Lajosnak fölöttébb hű és művészi arczképe diszesiti. »A Hét« előfizetési ára : egész évre 10 frt, fél­évre 5 frt, nagyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek »A Hét kiadóhiva­talába : Magyar Tudományos Akadémia­palota Budapesten, küldendők. A NŐKRŐL A NŐKNEK. (Stanley a nőkről.) Ha valaha Stanley visszatér még A­frikába, nem megy egyedül, hanem egy elszánt­­ szerető fiatal menyecskével az oldalán. Tennant Dorottya festőnő ez, kinek a nagy utazóval való eljegyzéséről tudvalevő­leg napok óta beszél egész London. Mint aktualitást nők több mondását, idézik most Stanley­melyek érdekesen világítják meg az ő gondolkodásmód­ját az asszonyokról. »A nők« — írta nemrég — »akár fehérek, akár feketék, magasan fölöt­tünk állanak. Több bennük az ember­szeretet, szimpátiáik gyorsabbak, új eszméknek könnyebben m­egnyerhetők, mint mi férfiak. Húsz éve keresek as­­szonyt magamnak, de a házasságra soha se volt időm.« Egy másik afrikai levelében ezt írja: » Nőkkel én nem tudok beszélni. Velük szemben én is olyan képmutató vagyok, mint bárki más. S boszant, hogy tettet nem hiszem, hogy más kell, mivel én is azt módot kell váltani, ha valaki tetszeni akar az asszonyok­nak.« Hasonló gondolatokat több al­kalommal emleget Stanley. Egy ízben ezt írta: »Ha a szerelem kerül napirendre, ez ki­hoz a sodrom­ból. Egész életemet férfiak környezeté­ben töltöttem, nem pedig asszonyoké­ban. Nyers, egyszerű, őszinte természe­temet a viszonyoknak ez a kényszerűsége teremtette meg.« Habár Stanleyt kihozza sodrából a szerelem, azért mégis belekeveredett és pedig, hogy alaposan szerelmes em­ber, azt legjobban bizonyítják ezek az Afrikából küldözött axiómák. Mert ha valaki nem szerelmes, akkor az őserdő közepében, ezer veszedelem között nem jut eszébe neki, hogy ilyenféle elmél­kedéseket folytasson az asszonyokról. HÍREK. — A herczegprimás Bajcsról ked­den délután a személyvonattal legjobb egészségben székvárosába érkezett. — A fömegyéből. Lehmann Ágos­ton bussai plébános, aki hosszabb ideig fővárosi káplán volt, élete negyvenhar­madik évében meghalt. —• Apatavatas. A herczegprimás legközelebb fogja házitemplomában az ujonan kinevezett apátokat fölavatni. Csernoch János dr. kanonokot a her­czegprimás pompás apátkereszttel s igen é.rtókí»s fl.i*íiiivl:i 11 py.ft7.il I r.íin t.Al t« hí — Markus kanonok tiszteletére apáttá történt kinevezése alkalmából a budapesti központi szemináriumban dí­szes bankettet rendeztek. — Bérmálás: Palásthy Pál püspök, a herczegprimás segédpüspöke a fővárosi Sacre Coeur intézetben osztotta ki a bér­málás szentségét. — Homan Otto kir. főigagaló hol­nap a főgymnasium érettségi vizsgála­tainak szóbeli részein elnöklést s néhány napig kezdi meg az városunkban marad. — Úrnapja ünnepen a főszékesegy­házban fényes szertartású k­örmenetet tartanak, melyen minden valószínűség szerint maga a herczegprimás fog pon­tifikálni. A kanonoki palotákat szőnye­gekkel, zászlókkal girlandokkal és gal­­lyakkal rágókkal díszítik s a körmenet útját vi­hintik be. A szentséget ka­tonai sortűz üdvözli s katonai zenekar követi. A baldachint gazdasági tiszt­viselők viszik. A nagy körmenetben az összes tanulóifjúságon kívül külön processiók is részt fognak venni s így az egyházi ünnep a legfény­esebbnek ígérkezik. — Takács Géza városi főjegyzőt, aki már hónapok óta súlyosan beteg Budapesten operálták s baja azóta eny­hülni kezd. A ügyvédi kamaránk, a győri ügyvédi kamara vasárnap tartotta meg rendes tisztújító közgyűlését, melyen a kamara eddigi tisztviselőit kivétel nél­kül újból megválasztották. A kamara ez alkalommal hozott új határozata az, hogy a kamara kebelébe lépők ezentúl tíz forintnyi felvételi díjat fognak fi­zetni. — Tíz év múlva. A fogymnasum ez idei nyolczadik osztályának huszon­nyolcz tagja sajátkezűleg írta alá ÍI következő szép fogadalmat : Mi alul­írottak, az esztergomi fogy­m­nasi­um VIII. osztályának 1880-90.­évi tanu­lói, azon szívélyes viszonyt, mely az iskola falai között öntudatlanul szövő­dött közöttünk, öntudatosan fen akar­ván tartani az életben is, midőn a sors »szeles padokkal« fog szétválasztani bennünket, szövetséget kötünk. Ennek értelmében ünnepélyesen igenjük és szavunkra fogadjuk, hogy az életben egymás érdekeit tőlünk telhetőleg tá­mogatjuk, egymásban mindenkor — még ha a Gondviselés egyiket-másikat ma­gasabbra vezetendő is — egykori is­kolatársat látunk ; és ha véletlenül, mint külö­­böző, sőt esetleg mint ellen­kező eszmék harc­­osai találkoznánk, még a legelkeseredettebb harczban sem feledkezünk meg barátságunkról, mely majd nem engedi, az elvek és eszmék harczába belevigyük a személyeskedést, ígérjük, hogy szeretni és becsülni fog­juk egymást, mint olyanok, kik vetél­kedve igyekezünk szeretni hazánkat, kik a magyar állam, hasznos polgárai, a szép és jó harczosai, az igaz mű­veltség és haladás fáklyavivői akarunk lenni. Ezen fogadásunk emlékére és annak megerősítésére ünnepélyesen kö­telezzük magunkat, hogy egy évtized múlva, azaz 1900. év július havának első szerdáján d. e. 9 órakor a Fürdő vendéglőben Esztergomban egymás vi­szontlátására összejövünk; onnét testü­letileg a bazilikába vonulunk, hol is a netalán elhunyt társakért szt. misét, az élőkért pedig ünnepélyes hálaadást fog mondani két paptársunk. Az állandó összeköttetést a szövetség tagjai között megválasztott két titkárunk tartja fön, kik az összejövetelre a tagokat annak idején egy hónappal előbb öt legelter­jedettebb fővárosi s a helyi lapban figyelmeztetik. Kötelezzük továbbá ma­gunkat, hogy az összejövetel alkalmával rendezendő örömlakoma költségeinek fedezésére megválasztott pénztárnokunk­nak évenkint decz. hóban egy frtot fizetünk. Egyébiránt ez összegből, hogy az anyagi tekintetek az összejövetelben senkit se gátoljanak, szegényebb társunk útiköltségeit megtéritendjük s esetleg egyéb anyagi támogatásban is részesít­jük. Isten velünk! Kelt Esztergomban 1890. máj. 24. — Yasutunk ügyében Sil berstein Adolf dr. vasárnap ismét városunkban s a megyében járt s minden oldalról igen kedvező és bizalmas fogadtatásban részesült. — A dalegyesület hétfőn délután

Next