Esztergom és Vidéke, 1891 (13. évfolyam, 1-103. szám)

1891-01-08 / 3. szám

­ehet a más európai fejedelmek példá­jára állandó­ székhelyijei nem ittván megyeszerte járva szolgál­tat­tak népeik­nek törvényt s igazságot) vajmi gyak­ran tartozkodának Esztergomban: itten kiadott okleveleik elég világosan ta­núsítják. Szent István első királyunk korában kezdett tehát Esztergom virágzása, pol­cára emelkedni; mi sors érte azonban a szent, király halála után, a Péter és Aba királyok alatti zavarteljes korszak­ban, de főleg­­ Endre király ural­kodása közben, midőn a szent István által már hazaszerte közönségessé lett keresztény hit kiirtása czéloztatott ? Azon felül , hogy utóbb Salamon király Geyza herczeggel Esztergom szigetében bék­ült ki, heimét Geyza herczegségé­­be, Salamon pedig Székes-Fehérvárra ment; évkönyveinek mit sem tudatnak; de annál siralmasabban örökítettnek ol­vassuk ezekben , hogy IV. Béla kirá­lyunk alatt 1241-ben a hazát tűzzel­­vassal pusztító tatárok Esztergom vá­rosát végkép feldúlták ; a vár maga, mégis Simon spanyol kapitány védése ál­tal megmentve tartatott. — A hazánk Tiszán inneni és túli tájait fel­gázoló Kadán tatárvezér Eszter­gom vár ostromát, hogy annál sikeresebben valósíthassa czéljait, télen ís Duna jege beálltával kezdette meg; eleinte Esztergom hős férfiai ismételve­­ szétzúzák a Dunának meg megálló je­gét ; mig végre a téli fagy szigora megtörheti enné növelő a Dunának, biztos átkelést eszközlő kidül megfe­neklett jegét, a tatárok talán a jég keménységében sem hízva, de inkább csellel élve visszavonulási­ szinten ének, s táboruk helyén nagy csorda marhát hátrahagyva titkon kilesni igyekvőnek : váljon az esztergomiak veszély nélkül áthajtandják-e a Duna jegén a hátra­hagyott marhákat? mit csakugyan si­kerrel eszközölve látván, nem emberi szi Újsággal rémitő ostrom rohanának át a Dunán s alá vevők a kőfallal bár s árok bástyákkal kerített, sőt fa­tornyokkal is erősített, de mind e mel­lett is a dühös ellenség irányában épen nem biztosított várost; — a táboruk­ban nagy számmal létezett keresztény foglyokat Lajták ostromseregük előtt, mit látva a városbeliek, el nem tit­kolhatott félelmükben kincseiket s va­gyonukat kezdek a föld gyomrába rej­tegetni; de ez a tatárok dühét még inkább élesztő; s rá rohanva a vá­rosra nem kegyel­mezének öregnek, nem kimélék az ifjút s kérlelhet­lenek vala­mik a nőnem irányában, mig végre a legyilkolt lakosok vagyonaikat feldúlva , elrabolva az egész várost tűzzel és vassal felemésztették. E csata közben 300 előkelő hölgy meghallgatást kért a mongol vezértől és ékszerei s drága­ságai átadásával életükért esedezett; a vezér a drágaságokat és ékszereket elvette, de a hölgyeket mind lenyakaz­­tatta. HÍREK. — Palkovics Viktor volt sztgyörgy­­mezei s most gutai plébánost a her­­czegprimás Komárom-kerületi alespe­­ressé nevezte ki. — Felülfizetések a tisztikar által szombaton rendezendő jótékonyozásu hangversenyre: Kobelc István 48 frt, Mattyasovszky Lajos 10 frfc, Ál­dory Mór dr 10 frt, Luczenbacher István 8 frt, M. D. H. 5 frt, Frey Ferencz 5 frt, Lipfhhay János dr 5 frt, Kugler János 4 frt, Merz Imre 3 frt, Schmied Nándor 3 frt, Pelzer Lipót 2 frt, özv. Steyskálné Tóth Fanny 1 frt, Halmos Ignácz dr. 1 frt, Horváth Ferencz dr. 1 frt, Kereszty Viktor dr. 1 frt, Per­ger Lajos 1 frt, Prohászka Ottokár dr. 1 frt, Soók­y Gábor 1 frt. (Folyt. köv.) — A szombati hangverseny pont két órakor kezdődik, a­mit a rende­zőség katonai pontossággal be is fog bizonyítani, éppen azért arra kérik a közönséget, hogy iparkodjék mindenki már jóval hét előtt helyet biztosítani, mert a­mint a hangverseny megkezdő­dött­, a terem al Útit bezárják. — A szombati estély műsora. A dúsgazdag műsor a következő: Műsor a Cs. és kir. 26. sz. orosz Mihály nagy­herceg gyalogezred tisztikara által 1891. jan. 10-én Esztergomban, a Fürdő ven­déglő dísztermében rendezett jótékony­­czélu hangversenyről. I. 1. Händel : Largo, zongorán (Rapcsák Imréné úrnő), harmoniumon (Takács Imre ur) és he­gedűkön. 2. Z­am­ara : Nagy ábránd, hárfakettős, előadják Kaminszka Mary és Mimi úrhölgyek. 3. Liszt: Magyar Ábránd, zongorán, zenekísérettel, elő­adja Rapcsák Imréné úrnő. 4. Verdi Ave Maria: Oth­ollóból, énekli Perényi Margit úrh­ölgy. 5. a) Bellovits Imre: Álmodban, ha kérded . . . b) Schu­mann Spanyol dal, előadja a dal- és zenekedvelő egyesület vegyes énekkara. (Tizenöt percznyi szünet.) II. 6. Men­delssohn : Zongorahangverseny, zene­kar kiséret mellett játs­sza Takács Imre ur. 7. Parish Alvars: La Preghiera, hárfán előadja Karminska Mary urh­ölgy. 8. Raff: Andante, hegedűn játs­sza Feigler János ur. 9. Godefroid : Chant des Exilés, hárfán előadja Karminska Mimi k. a. 10. Beethoven : Leoimre nyitánya, előadja a katonazenekar. (Kez­dete pontban hat­ órakor.) — Palugyai Esztergoma. Palugyay Imre leírását Esztergomról nemcsak több olvasónk felhívására közöljük, mert a negyven esztendő előtt kelt leírás már antikvár utján is alig kap­ható, hanem azért is, mert minden év­folyamunkban szoktunk Esztergomról régibb és újabb történeti becsű leírá­sokat közölni, hogy azokat valamikor egybegyűjtve élvezhesse Esztergom tör­ténet­írója.­­ A hatóságok egyértelmű intéz­kedéssel mielőbb megparancsolhatnák, hogy a nagy Duna jegére, kivéve a gondozott átjárást s a kis Duna jegére, kivéve a felügyelet alatt álló torna­egyesületi jégpályát, tilos járni. Min­den nap előfordulnak beszakadások, mert a hó befödi a lékeket s a meleg források gyönge jegét. Ne legyen szük­ségünk katasztrófákra, hogy azonnal intézkedjünk ! — Az altisztek bálja, vagy a mint ők nevezik, „a cs. és kir. 26. orosz Mihály nagyherczeg nevű gyalogezred őrmesterei és az egyenrangúak részéről“ rendezendő vigalom jan. 17-én lesz a Fürdő termeiben, a mint azt a Far­sangi naptár is mutatja. A rendezőség igen csinos meghívókat adott ki s el­més tánczrendekkel fogja a nőket meg­lepni. A vigalom védnöke Kornhaber kapitány. Zenéje a katonazenekar. — A vasárnapi vigalom. Isten áldja a tisztes ipart! Meghívó. Az eszter­­gommegyei kath. legényegyesület 1891. jan. 11-én az egyesület házalapja ja­vára A »Fürdő« vendéglő nagytermében a 26. sz. cs. és kir. gyalogezred zene­karának közreműködése mellett szinielő­­adást és tánczvigalmat rendez, melyre tisztelettel meghívja Metzker József m. elnök, Eisner Elemér Ákos elnök nevé­ben a rendezőség. Személyjegy 80 kr.— Családjegy 1 frt 50 kr. Jegyek kaphatók Brutsy Gy. és Kecskeméthy J. uraknál és este a pénztárnál. Kezdete 7 órakor. Egész éjjel nemzetközi világposta. Ezen meghívó másra át nem ruházható s kí­vánatra előmutatandó. Fel­ü­l fizetése­k közönettel fogadtatnak s hirlapilag nyug­­táztatnak. Kérjük a hölgyeket, hogy a legegyszerűbb öltözetben jelenjenek meg. Nyitány. Előadja a cs. és kir. 26. sz. gyalogezred zenekara. POLGÁRERÉNY. (Kép az iparűzök életéből 2 felvonásban Dr. Ja­­risch A. áldozár stb. német eredetije után átdol­gozta és bő­vitette Tóth I.) SZEMÉLYEK: Jámbor bácsi, vendéglős és szálló atya az­­ arany szolgádnál - - - - Velebin J. Nándor atya, kerékgyártó mester - Hudák Gy. Fehér Antal kovács vánd. egyl. tag Kindi A. Kalácsos kerékgyártó „ , „ „ Rác­­ky J. Remény F. asztalos ,. „ „ Podhragyai F. Urfi Petyi, özv. masránzónö fii, kita­nult serfőző, most naplopó­­ - Faxenburgi Jean Jaques Fipsz, kóborló- Goriupp K. szabósegéd......................................Podhragyai A. Borzas F, czipész-segéd - - - - Kituska Vad J., korm­oly vándorló - - - - Obendorfer Futó J , levélhordozó..........................Krauz N. Ügyes F., pinczér- ------ Rejha Károly Lassú M. szabó inas ------ Hudák G. Kovács segéd­­......................................Rej­ka Károly Hajdú. — Kovácssegédek. HAJDAN ÉS MOST. Párbeszéd. (Irta Bodnár Gáspár, a szatmári kath. legény egye­sület elnöke. — É­­­v olvasó teremben.) SZEMÉLYEK: Árkossy, iparbarát................................Ligety Tallérosy, szabómester..........................Brancsa Szarka, öreg iparos ...........................Berlia Nánásy, czipészmester.........................Starkbauer Szabó, iparbarát ------- Csögör Felvonás közben énekel az egyesületi daloskör. — (Solo, énekli Ráczky János) concert.Végül tréfás macska­­— Szerencsétlenség. Holdampf doroghi mészáros vasárnap olyan sze­rencsét­lenül bukot­t a jégverembe, hogy menten szörnyet halt. — Színtársulat. Ifj. Károlyi Lajos színtársulata, mely most Nagyszombat­ban működik, Ny­itráról farsang után Esztergomba iparkodik. Előre is küldte Tóth Béla titkárát, hogy engedély és helyiség után lásson. Az engedélyt febr. 13-ától kedve megkapta a főszolgabí­­róságtól, valamint a Fürdő vendéglő nagy­termét is a bérlőtől. A társulat névsora a követ­kező: Nők: Rónay Karola, drámai szende, hősnő és tár­salgási. D. Vlád Gizella, operette és népszinmű­-coloratur énekesnő. Erőss .An­tónia, operette- és népszinmű-soprán­­énekesnő. Lányi Szidi, operette-soub­­rette és népszínmű énekesnő. Károlyiné Emilia, operette-komikán­é és társalgási. Szécsy Boriska, naiva és vígjátéki szende. Szinnainé Teréz, drámai anya és társalgási. Kendi Boriska, segéd­­naiva és Soubrette. Kendi­né Gaál Ilon, parasztkomika és anya. Mikhel Emma,­­ pénztárnoknő. Barna Ilon, Radák Róza, Marosi Ferike, Sal­lai Róza, kardalnok­i nők és segédszinésznők. — Férfiak :­­ Károlyi Lajos, jellemapa (igazgató, rendező). Tóth Béla, társalgási (titkár, rendező). Deák Péter, komikus (rendező). Csige operet­te-buffó, Lajos, ope­­rette- és népszinmű-baritonénekes. Nagy Pista, operet­te- és népszimmű tenor­­énekes. Szathmáry Lajos, hős- és lyrai szerelmes. Tukoray Loránd, operotte- és bourleik-komikus. Nagy Imre, apa (ügyelő). Nagy Dezső, szerelmes. Do­­náth Lajos, karnagy. Halász Ferencz, súgó. Osonló Lajos, szertárnok és szin­­laposztó. Nagy Gyula, Molnár Árpád, Ólm­ossy Rezső, Kovács Károly, kardal­nokok és segédszineszek. Nagy Sándor, diszmester. — Műsoron vannak : »Sze­gény Jonathan,« »Lukaucz,« »Király­fogás,« »Kertész leány,« »Uff király,« »Czigánybáró,« »Mikádó,« »Rip van Winkle,« »Gasparouo,« »Üdvöske,« »Gascognei nemes,« »Nebántsvirág« stb. nagy operettek. — »Náni,« »Re­beka, «»Ingyenlélők« stb. uj népszinmü­­vek. — »A fenegyerekek« (Gigerlik), »Rezerv­isták« bohózatok. — »Örök törvény,« »Vegyes párok,« »Vadorzók,« »Protectió,« »Válás után,« »Ideges nők,« »Napainasszony« stb. uj vígjáté­kok.— »Magdolna,« »Hitves,« »Thurán Anna,« »Ida« stb. színművek* A név­sorból néhány jobb hangzású vidéki név csendu­l ki s a műsorból néhány ujdon­­ságszámba menő dolog. Csak az operette zenekart kerestük hiába a névsorban, h­ánem a helyett a következő hangzatos de nálunk kivihetetlen frázis olvasható a nagyszombati szin­lapon : »Az előadá­sokon Beznák Sándor nemzeti zenekara fog közreműködni.« Pompás operette előadások lehetnek azok, a­hol »nemzeti (értsd : czigány) zenekarok« működnek közre ! Minthogy nálunk minden kikötés nélkül, vaktában szoktak engedélyeket osztogatni s a műveltebb igényű publi­kumra nem egészen kvalifikált társula­tokat rábocsátani, kötelességünk kijelen­teni, hogy azon esetre, ha, a szóban forgó színtársuI­it nem jön Esztergomba saját zenekarával s ha nem képes első­rangú fővárosi művésznőket és művésze­ket is megnyerni , akkor alig várhat támogatást, mert a mi közönségün­k már régóta túl van azon az állásponton, hogy hazafias frázisokkal lehetne reá hatni. Igyekezzék a közeledő színtársulat a hiányokon segíteni s akkor számíthat saisonra és sikerre, különben pedig job­ban cselekszi, ha olyan várost keres, a­hol a közönség kevésbé követelő. Köte­lességünk ezt úgy a közönség, mint az ide iparkodó színtársulat érdekében ki­­nyilat­koztatni. — Farsangi naptár. Jan. 1ö én a tisztikar jótékonyczélu zárt körű nagy hangversenye a Fürdő vendéglő ter­meiben. — Jan. 10-én a kereskedő ifjak vigalma a Magyar Király ven­déglőbeli egyesületi helyiségben. — Jan. 11-én a megyei kath. iparosítják műkedvelő szinielőadással összekapcsolt tánczmulatsága a Fürdő termeiben. — Jan. 11-én a párkányi fiatalság bálja a korcsolyázó egyesület javára a Háber féle helyiségekben. —■ Jan. 17-én az altisztek bálja a Fürdő helyiségeiben. — Jan. 24-én a kath. iparosifjuság bálja a Fürdő termeiben. — Jan. 31-én a dal- és zenekedvelő egyesület farsangi dalestélye a Fürdő termeiben. —­ Feb. 7-én zártkörű tiszti estély­ a Fürdőben — Febr. 8-án a kereskedő ifjak álar­­czos bálja a Fürdő összes helyiségeiben. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÖRÖSI L­Á­S­Z­L­Ó dr. N­Y­I­L­T T­E­R. Ezen 11)vul­alftll. közfülleliéi l. nem vállal felelős­séget a­ szer­v/7 r/7 r/7 r, r/7 cv? £ Meghívó. \ y. Van szerencsénk a t. rész- JT fT vény-aláirókat az Esztergom- Almás-Fü­zitői helyű érdekű vasút \ részvénytársaság megalakítása . Ág czéljából f. hó 17-én délutáni Jb 4­2 órakor Budapesten VI., JT JT Gyár-utcza 24. sz. a. tartandó "V alakuló közgyűlésre jy­­ P tisztelettel meghívni. Sjy Budapest, 1891. jan. hóban.­­ Teljes tisztelettel ír­t az „Esztergom-Almás-Füzitői h. é. Jb ^ vasúti engedélyesei mint alapítók. J té ^ Farsangi virágok! ^ A n. é. közönség szives tu­­domására adom, hogy a far­­sangi saisonban rózsa, kamé­­lia, szegfű, gyöngyvirág, já­­czint, ibolya s egyéb nyíló virág szálán kint, csokrokban és mellcsokrokban, ruha diszi­lésül és koszorúban nálam mindig kapható. Jutányos és kiszolgálásról biztosítva ízléses lehet­nek a t. megrendelők. Bármi­lyen kertészeti munka elvégzé­sére is szívesen vállalkozik kiváló tisztelettel Mráz József “WS kertész, Német-utcza 576. Nép kert.

Next