Esztergom és Vidéke, 1892 (14. évfolyam, 1-105. szám)

1892-09-25 / 78. szám

engedélyével állítható csak fel. A pápai jóváhagyás és a fejedelem engedélye az ügy végleges megoldását nem fogja kés­leltetni ; bár arról, hogy még ez évben a vikárius működését megkezdi, a fő- és székváros közönsége bízvást lemondhat. Hogy ha minden jól megy is, körülbe­lül új évi ajándéknak marad.­­ Az elkeresztelési kérdés ren­dezéséről több budapesti és bécsi né­met lap azt jelenti, hogy az küszöbön áll s az 1890. februári rendelet elej­tése, illetőleg visszavonása utján fog megtörténni. E korai hírből egyelőre csak annyi igaz, hogy a képviselőház­ban már ma csütörtökön, többrendbeli interpellácziót fognak az elkeresztelési kérdésben Csáky gr. miniszterhez in­tézni, de bizonytalan, hogy a minisz­ter szükségét látja-e már ez idő sze­rint a nyilatkozásnak. — Fehér Ipoly főapát a napokban kimerítően nyilatkozott az iránt, miért óhajtja a rend Balaton-Füred eladatá­sát keresztül vinni, melyet eddig tö­mérdek áldozat és fáradság árán tartott fenn. A szent Benedek rendnek —monda a főapát — hazafias missziója a neve­lés és tanítás. A mi vagyona van, azt az iskolák fentartására fordítja és a valláserkölcsös, hazafias nevelés előmoz­dítására törekszik. Magam is, mióta a rend kötelékébe léptem, folyton a ne­velés-tanításnak szenteltem minden idő­m­­met. Őszintén megvallva, csak most volt alkalmam foglalkozni Balaton-Füred kér­désével s arra a megállapodásra ju­tottam, hogy ha a zalai túlsó parton levő fürdők emelkedésével és a siófoki fürdő-részvénytársaság pénzbefektetései­ 1­­el­lépést akarunk tartani, ahhoz rö­vid két év alatt legkevesebb egy mil­lió forintra volna szükség, annyi pénzt pedig, ha tehetnénk is, akkor sem volna szabad elvonnunk első és legfontosb rendeltetésünktől. — Gróf Majláth György megyénk főispánja tegnap érkezett székhelyére s ugyancsak tegnap délután elnöklete alatt számonkérő széket tartott, mely alkalommal az összes megyei hivatalok hátralékai kerültek vizsgálat alá. — Frey Ferencz­selője az országgyűlés városunk képvi­megnyitására a fővárosba utazott. — Magos Sándor kir. járásbiró szabadságideje letelvén, a bíróság ve­zetését hétfőn reggel vette át Szabó bí­rótól, ki távollétében helyettese volt. — Távbeszélő. Lukács Béla keres­kedelemügyi minister értesítette Esz­tergom sz. kir. város közönségét, hogy az esztergomi közhasználatú távbeszélő hálózatnak f. é. augusztus hó 2-án megtartott közigazgatási bejárásáról fel­vett jegyzőkönyvet jóváhagyta s ez ala­pon a hálózatot a jövő év tavaszán fogja megépíttetni. — Récsey Viktor tanár, a­ki annyi buzgalommal és lelkesedéssel vezeti a föltalált Lőrincz-templom ásatásait, az országos régészeti és embertani társu­latnak f. hó 27-én, kedden délután 5 órakor tartott rendes havi ülésének tárgysorozatában is szerepelt. A «Bod­rogközi la Téne leletek»-ről szóló fel­olvasást a fővárosi lapok tévesen tar­tatják meg Récseyvel, mert helyette, kit az esztergomi ásatások marasztaltak itthon, a társulat titkára, Szendrei Já­nos olvasta föl a beküldött kéziratot. — Czobor Béla országos bizottságának dr. a műemlékek délután Récsey Viktor elnöke, tegnap tanár sürgönyi a meghívására városunkba érkezett, hogy Lőrincz-templom ásatásainak ered­ményét megszemlélje. — Lőrincz-temploma. A serény ása­tások most már a gyanított templom­nak s egész szentélyének szép arányait tárják elénk. E szerint a támpillérek­kel gazdagon köritett gótht épitményl egy eléggé előhaladott művészeti kor­szakból való. Több szemlélőnek feltűnik a fal keskeny volta és nem gondolja meg hogy épen a góth építészet jel­lemző sajátsága, miszerint az ablakok­kal sürüen áttört falazatot, a merész keskeny csúcsívekkel a külső támpillé­rek tartják össze. Feltűnően szép az a két oszloptalapzat, melyek egyike a szen­tély a templom­ közepétől (hajójától) el­választó u. n. diadal­ivót (arcus trium­phalis), a másik a mellék­hajó csúcs­ivet támasztá. Balról látszik a mellék­hajó, sarkán hatalmas támpillérrel, ke­leti oldalán egy oltár kőtalapzatával. Ennek fala az iparbank felé indul. Jobb­ról egy közös épületrész került, mely alatt boltívet kerestek, de még eddig nem győződtek meg másról, minthogy egy csigalépcső maradványaival bíró román építménnyel van dolgunk. Mint­hogy Knauz oklevélgyűjteményében a templom alapítása a XIII. századra té­tetik, ez a félkör-épitmény az egésznek legrégibb része lehet. — A városi csatornázás, daczára a foganatba vett ásatásoknak, akadály­talanul halad előre s már tegnap a Szerencsés-ház előtti első oldal­csatorna is munkálatba került. A Lőrincz-tem­plomi romok felderítésére dr. Hercz Antal polgármester egy heti időt en­gedélyezett, a­mit is a régészeti és tu­dományos kutatási szempontok megkö­vetelnek. A munkálatok ez által éppen­séggel nem vesztegelnek, sőt a kövezésre nézve csak megtakarításról lehet szó. — Római lelet Esztergomban. A primási tégla­vetőnél már ismételve ró­mai kősírokat találtak. F. hó 26-án is agyag­ásás alkalmával ily kősercophagra bukkantak. Az intéző értesítésére R­e­csey Tiktor tanár, Villányi Szaniszló főgymn. és Walter Gryula dr. képezdei igazgatók jelen­létében két ilyen római kősir óriási lapjait fel­táratta, de a csontvázakon ki­vül csak egy művészi féldomborműves és oszlopos dísszel ékített fedő­lapot talált. A többi nagy kőlap dísz- és fel­irat nélküli volt. A szobormintás emlék az érseki régiségtárba került. — A vármegyei szükségletek be­szerzésére és szállítására, mint legelő­nyösebb ajánlatok, a következő czégek ajánlatai fogadtattak el: Az irodai szükségletekre : Fried Arnold. A könyv­kötő munkákra Sziklay Nándor. A szabó munkákra Pelczmann Ignácz özvegye. Csizmadia munkákra Dudás Ferencz. A világító anyagok szállítására Bren­ner F. A tűzifa szállítására Nagy Pál. — A kaszárnya-építés külső mun­kálatai, melyek hétfőn vették kezde­tüket, serényen folynak tovább. A Grünwald vállalkozó czég már javában fúratja a szükséges kutakat s az épít­kezési anyagok a helyszínére való szál­lítása szünet nélkül folyik. Kedvező őszi időjárás mellett már az idén is szép eredmények lesznek elérhetők. — Őrmester-önkénytesek. Ezre­dünk önkénytesei visszaérkeztek; már Komáromból, a­hol a tiszti vizsgála­tok izzadságait és izgalmait állották ki. Az eredményt a legfényesebb siker kí­sérte, a mennyiben 16 pályázó közül 15 nyerte el az aranyos kardbojtot s csak egy önkénytes marad vissza ön­kénytelen másod­évesnek. A kik kiál­lották a vizsgálatokat, őrmesteri ranggal szolgálják ki a hátralevő néhány napot. — Baross-SZobor. A mozgalom, mely megindult, hogy Baross Gábor­nak az ország szobrot emeljen, mind nagyobb hullámokat vet. Egyelőre a kereskedelmi és iparkamarák lépnek sorompóba s az erre vonatkozó felhí­vást lapunk élén közöljük. A győri kamara átvette a vezérszerepet s a ka­marák képviselőit okt. 6-ára Győrbe hívta, hogy megbeszéljék, hogy mnen­től szélesebb körben és mentől hatha­tósabban támogassák az ügyet. ~ Első adakozás. Városunkban még meg sem indult a Baross-szobor alapjára való rendszeres gyűjtés s már is megtörtént az első lépés. A hely­beli kereskedő-ifjak sülete a szobo­r - alaphoz egye­tiz forintot küldött s a gyűjtés további részleteire vissza fogunk térni. — A komáromi főispáni állás, mely annyi ideig kisértett s a legtar­kább találgatásokra adott alkalmat, ugy látszik végleg meg van oldva. Egymás­után kerültek kombináczióba Laszberg gróf győri főispán, Andrássy János me­gyénk főjegyzője, Szombathelyi komárom megyei és Sárközy fehérmegyei alispán, — míg végre Rudnay Béla orsz. kép­viselőben állapodott meg a miniszter­elnök. A kinevezendő főispánról egy el­lenzéki fővárosi lap a következőket írja : „Rudnay Bélát olyan embernek ismer­jük, a­ki a mellett, hogy talpig ult em­ber, munkás, kötelességtudó hazafi s egyike azon ritka magyaroknak, a­kik­nek rendkivüli érzéke van a nemzeti­ségi kérdések iránt. Figyelme a leg­kisebb dologra is kiterjed s a legap­róbbakat ép oly lelkismeretesen szereti elintézni, mint a legnagyobbakat. mellett megnyerő, nyájas modorú férfiú,­­ a­ki rövid idő alatt közkedveltté fogja magát tenni új állásában. — A honvédelmi minisztérium ren­deletet intézett az összes törvényható­ságokhoz, hogy jövőben a katonai gya­korlatok által okozott károk becslésé­nél oly értelmes gazdaembereket tar­talmazzon becsüsökül, kik legfeljebb 2—3 frt napidijat számítanak, ne pe­dig oly tekintélyes birtokosokat, kik 20—25 frt napi költségre tartanak igényt, mert a fent jelzettnél több nem fog megtéríttetni. — Tenyészállat kiállítás. A nyitra­megyei gazdasági egyesület, f. évi ok­tóber hó 8. állat kiállítást, és 9-én rendez tenyész­A programm szerint október 8-án d. e. 10 órakor lesz a jkiállítás megnyitása, aznap d. u. 1 órakor gazda-bankett 5 frtos teritékkel, este 8 órakor színielőadás, 9-én d. u. 2 órakor lóverseny, este 9 órakor tánczezal egybekötött gazdaestély, a­hova a belépti dij családjegy 5 frt, személyjegy 2 frt. Elég borsos mulat­ságnak ígérkezik. — Vöröshere és luczerna meg­vétele- Figyelmeztetjük azon gazdáin­kat, kik vöröshere, luczerna, kender, len, muharmag, baltaczim, köles, bük­könymag termelésével foglalkoznak, hogy azokat legelőnyösebben a buda­pesti magyar kereskedelmi részvény­társaság utján értékesíthetik. Nevezett társaság nemcsak vétellel, hanem be­raktározás és bizományi eladással is foglalkozik, mely utóbbi esetben a leg­előnyösebb előleget ad. — Árverés. Az állami ménesekből kisorolt anyakanczák, fiatal kanczák és heréltek eladása f. ó. szeptember 30-án és október hó 1-én fog Budapesten a «Tattersall»-ban megtartatni. — Az orsz közegészségi egye­sület pályázatai. I. 1. Az országos közegészségi egyesület a Trefort-alap­ból a rendelkezésre álló kamatok ere­jéig (mintegy 700 frt több) 2—20 aranyra rugó jutalmat oszt ki, azonkí­vül díszoklevelet ad olyan egyéneknek (férfiak és nőknek), kik a mértékletes­ség, tisztaság, egészséges építkezés, la­kás és életmód terjesztése, visszás szo­kások megszüntetése, egészséges játé­kok és szórakozások meghonosítása út­ján vagy bármi más módon kisebb vagy nagyobb körben a közegészségügy elő­mozdításában érdemeket E pályázat első­sorban a szereztek. 2. lelkészeket, tanítókat és községi elöljárókat illeti. 3. A­kik a Treforte-díjra számot tarta­nak, az egyesület elnökségéhez intézett levélben maguk jelentkezhetnek, kitün­tetvén az okokat, melynél fogva a díjra számíthatnak. 4. A díjszabásra érdemeseket ajánlhatják továbbá az egyesület elnöksége, titkársága, választ­mányi tagjai, az egyesület bár­mely tagja, meg az egyházi, iskolai és politikai hatóságok. 5. A pályázó le­veleket és írott ajánlatokat 1893-ik évi februárian 15-ig az egyesület el­nökségéhez czimezve (Budapest, VII. Eszterházy­ u. 5.) kell beküldeni. 6. A dijakat és díszokleveleket a kikül­dött biráló-bizottság jelentése alapján a választmány ítéli meg s határozatát az 1893. tisztújító közgyűlés elé ter­jeszti. II. Az országos közegészségi egyesület 1892. június közgyűlésén a következő 13-án tartott pályakérdést, tűzte ki: írja le a pályázó a gyermek­egészségügyi viszonyokat valamely tör­vényhatóság (város vagy megye) terü­letén. Nevezetesen vázolja a­ statistikai adatokkal a gyermekhalandóságot, közölje a törvényhatóság intézkedéseit és intézményeit a gyermekhalandóság csökkentésére, valamint ugyanez irány­ban netán működő társadalmi intézmé­nyeket. Törekedjék az intézkedések és intézményeknek hatását a gyermekegész­ségügy­re megvalósítani. Végre fejtse ki tanulmányai és megfigyelései alap­ján a szükséges állami és társadalmi intézkedéseket a javítására. A tisztán gyermek-egészségügy irott és lapszá­mozott pályamunkát kell a közegészségügyi 1893. decz. 31-ig egyesület főit­kári hivatalába (Eszterházy­ u. 5. sz.) beküldeni. A pályadijat a választmány jelentése alapján a legközelebbi köz­gyűlés adja ki. A dij 100 frt, ezen­kívül a szerző — ha a művet az egye­sület kiadja — szokásos rirói diját megkapja. A jutalmazott pályamű az egyesület tulajdona. — Kossuth-ünneplése. A budapesti ka­­tholikus­ kör a napokban estélyt tartott, melynek legkiemelkedőbb mozzanata volt a kör alelnökének, Pintér Kálmán kegyes­rendi szerzeti tagnak hazafias beszéde, mel­lyel Kossuth Lajost ünnepelte. A ka­tholikus kör tagjai —­ úgymond a többi között — nem csak katholikusok, hanem hazafiak is, vallásuk fogalmától, elválaszt­hatlan a hazafiság fogalma. Kossuth Lajos lehet lutheránus, de az ő neve egy eszme, melyért minden magyar ember lelkesedik.* — Az uj katonák már a napokban vo­nulnak be a kaszárnyába, a­hol azután kezdetét veszi a legmozgalmasabb világ a «bundások» kidreszi­ozása. A fölpántliká­zott ujonczok már utcza-szerte dalolják a keserű nótákat s ugyancsak folyik a bú­csúzás a szabad legény-élettől. De folyik egyszersmind a garázdálkodás is s a «csá­szár kenyerére” jutott katona-sorsosok nem egy helyütt már eddig is olyan zene-bo­nákat rendeztek, a minek a hűvösön le­sz a folytatása. — Nyilvános köszönet. A mélt. és főt. esztergomi főkáptalannak, továbbá főt. And­rejkovics J. garam sz. benedeki esperes plébános, főt. Báthy Gy. némethi plébános, valamint Bustyák J. kovácsi, Andrejka J. némethi és Matusik P. csárádi tanító urak­nak , a jegyzői országos árvaház javára tett szíves adakozásukért. Hiszen ez csak köl­csön , mert, ha az igen tisztelt tanítói kar saját javára eszközlend pénzgyűjtést, majd én is teljes készséggel viszonzandom, szó­val és tettel, a jegyzői kar iránt jelenleg tanúsított szívességeket. Garam Sz. Bene­dek, 1892. szept. 14. Thuránszky N. — A vidéki színészet érdekében. Az olsz magyar szinészegyesület és nyugdijintézet központi igazgató tanácsa a belügyminis­z­­terhez fordult, hogy a vidéki színészet anyagi segélyezése ügyében a törvényhatóságokhoz, intézett körlevelét pártfogolja. A belügyin., nevében Szalavszky államtitkár körrendelet­tet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, mely­ben ,méltányolva a színészetnek átalábai,, különösen a vidéki színészetnek a nemzetit kultúra körül szerzett érdemeit s figyelem­mel azokra a nehéz anyagi viszonyokra, me­ly­ekkel a vidéki színészet «még ez idő sze­rint is megküzdeni kénytelen* a központi igazgatótanács említett kérelmét s körleve­lét a törvényhatóságok figyelmébe ajánlja.*

Next